Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-27 / 129. szám

41 DELMAQVARORSZAÖ 1925 okióber 2 görög is bolgár megbízottakat, hogy 24 órán betit rendeljék vissza csapatalkat is az ellensigeskediseket legkésőbb 60 órán belil szüntessék be, a csapatokat pedig figyelmeztessék azokra a salyos szankciókra, amelyekkel ezen felszólítás be nem tartása fáma. A tanács felkirl a francia, angol is olasz kormányokat, hogy rendeljen kl a görög—bolgár határra egy-egy olyan tisztet, aki a határincidens helyihez közel tartózkodik is ezek közlik majd a tanáccsal, hogy a görög is bolgár kormányok mennyiben tettek eleget a tanács határozatainak. Felszólítja a népszövetségi tanács a görög és bolgár kormányt, hogy ezeknek a tiszteknek & munkáját a lehetőség szerint könnyítse meg. Chamberlain jelentése ulia Briind megkérdezte a görög és bolgár megbízottakat, nyilatkozzanak, van-e valami ellen retésQk a határozat ellen. A bolgár megbizott teljes határozottsággá I azt válaszolta, hogy kormiaya minden feltétel nilkül aláveti magát a Népszövetség határozatainak. A görög megbízóit nem válaszait hasoiló határozottsággal és kijelentette, hogy ellenvetése ugyin nincsen, előbb azonban kormányával érintkezésbe kell lépnie. A népszövetségi tanács ezen határozatát egyhangúlag hozta és aiését kedd délutánra halasztotta. Budapesti tudósítónk jelenti éjjel két órakor: Athénből jelentik: A román követ közbenjárására a görög és bolgár kormányok kőzött megindult1 közvetlen tárgyalások teljes megegyezésre vezettek. Megállapodtak abban, hogy ugy a görög, mint a bolgár csapatokat az ellenséges területről azonnal visszavonják és ezen megegyezésről táviratilag értesítették a Népszövetség tanácsát. yfA nyilt hazugságnak bevitele alkotmányunkba." Apponyi jászberényi beszámolója. Budapest, október 26. Jászberényből jelentik: Apponyi Albert gróf genfi és lequeitiói utja után megtartotta szokásos öszi beszámolóját Jászberényben. Apponyi először arról a kérdésről szólott, miért kell bentmaradnunk a Népszövstségben. Az a munka, amit ott végzünk, — mondotta —, ha közvetlen eredményeket nem is hoz, nem mond ható teljesen kárbaveszettnek. Sehol máshol nem tudjuk az egész világ müveit nemzetei képviselőinek lelkébe becsepegtetni annak a helyzetnek igazságtalan és a világbékére fenyegető voltát, amelyben Magyarországot hagyták. A szanálásról szólva, kijelentette, hogy a százmillió aranykorona helyett a mutatkozó 60 millió felesleget világraszóló szenzációnak tartja, de kifogásolj}, hogy ezt a gyors eredményt közgazdaságunknak olyan súlyos megpróbáltatásával értük el és kérdéses, vájjon a tutnagy siker valóban reális e ? „A mai korszak, — mondotta Apponyi, — hasonmása, kópiája Tisza Kálmán korszakának, ugyanaz a stabilitás, amely akkor is bizonyos előnyt jelentett, ugyanazok a nem mindig kifogástalan eszközök, amellyel elérték." Apponyi az alkotmányreform, a választójog, a {

elsőházi javaslat bírálatánál igen erős ellenzéki tangót ütött meg: Ezeket az alkotásokat egyenként elitélem, de még nagyobb mértékben itélem el és mondom veszedelmesnek azt a beállítást, amelyben a jogfolytonosság helyreállítására, vagy annak megindítására irányuló kívánságokat elintézik. A nyilt szavazás a hazugságnak belevitele alkotmányos életünkbe. Meghosszabbított mandátum alapján törvényhozói jogot gyakorolni nem fogok. Ha öt évre nyertük a megbízatást a nemzettől, öt év multán az lejár. HÍ azt tovább gyakoroljuk, akkor mi rablást követünk el a nemzet jogainak a gyakorlásában. Beszámoló beszédjének utolsó része fejtegetés volt a jogfolytonosságról. A jogfolytonosság egy és oszthatatlan: vagy van, vagy nincs. Magyar alkotmányos jogfolytonosság — mondotta — törvényes királyság nélkül épp ugy nem létezik, mint nem létezik országgyűlés nélkül. Ha Magyarországot kalandor királysággal akarják megajándékozni, akkor minden erőnket össze kell gyűjteni, hogy ennek a kísérletnek a lehetőségét kizárjuk. A beszámolót társasebéd követte. Apponyi Albert pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy mindig abszolút tiszta, mtnden törvénytelenséget kizáró eszközökkel választották. Zichy Aladár gr óf a Nemzeti öiszetartás Körének nevében beszé lt. Felszólalt Pallaviclnl György őrgróf is. Csa k egyféle legitimizmus van, — mondotta Pallavlcini — becsületes magyar legitimizmus, amely egy ! vezért ismer el, Apponyi Albert grófot. A tisztviselői státus- és fizetésrendezés kérdése a Takarékossági Bizottság elnöki tanácsa előtt. Budapest, október 26. A Takarékossági Bizottság elnöki tanácsi Virtesy Sándor elnökletével mi délelőtt 10 órától délután 4 óráig tartó tanácskozásán megállipodott azon vezérelvekben, amelyek alapján a plénum a tisztviselői státus- és fizetésrendezés ügyében az esetleges módosításokat keresztOlviszi. Az elnöki tanács állásfoglalása szerint minden státusnál a ayagdijba számítható illetménynek lehetőleg egyformának kell lenni. A mai tanácskozáson megállapodtak abban is, hogy nem szabad elejteni a nyugdíjasoknak a már törvényben biztosított jogait. Az elnöki tanács azonban egyelőre nen szögezi le álláspontját a nyugdijasok ügyében, mert nem kíván olyan javaslatokat tenni, amelyek a Chnfben engedélyezett hitel túllépését eredményeznék, hanem kifejezi azon állásfoglalását, hogy a nyugdíjasok törvinyben biztosított jogainak érvéayesltisire a nyugdíjügyek általános rendezésénél kerül sor. Ami a tisztviselők létszámának és fizetésének megállapítását illeti, a plénum az elröki tanács mai megállapodása értelmébjn azon táblázatok alapján fog határozni, amelveket a miniszterközi bizottság készit elő. Természetes, hogy azon táblázatok, amelyek fizetésrendezéssel kapcsolatban már megjelentek, nem vegiegesek, mert azokon még módosításokat végezhetnek | Uj terv a szeged-vidéki belvizek levezetésére. A Szeged környéki termőföldek ősidők óta rendkívül sokat szenvednek a belvizektől, amelyek egyes nedvesebb esztendőben hatalmas területek termését semmisítik meg.JA magyar mezőgazdaság egyik legrégibb és talán legtöbbet tárgyalt problémája a belvizszabályozás, amely azonban az állandó tervezgetések és tárgyalgatások ellenére eddig vájni keveset haladt a végleges megoldás felé. Az alföldi gazdák talán még ma is éppen ugy rettegnek a nekiszabaduló vadvizek garázdálkodásaitól, mint évtizedekkel ezelőtt. Pedig már meglehetősen sokat költöttek ők is, meg az állam is a belvízkárok megszüntetésére, de a végleges eredmény elmaradt, mert a meghozott áldozatoknál mindig nagyobb áldozatokra lett volna szükség. A földmivelésügyi minisztérium a Szeged vidéki belvizek szabályozására évekkel ezelőtt kiküldte Udránszky Józsefet kormánybiztosi meghatalmazással. Udránszky ki is dolgozta a tervezetet, de a kérdést nem sikerült megoldania, mert az érdekelt gazdák ellenállása miatt nem hozhatta össze a belvizszabályozó társulatot. Udránszky megbízatása időközben lejárt és néhány esztendei pauza után a kérdés most ismét felszinre került. A szegedi ármentesitő és belvizszabályozó társulat, amelynek szinte létérdeke az ötven év óta vajúdó kérdés mielőbbi megoldása, amely további halasztást ugy a város, mint az érdekelt gazdák szempontjából nem igen tür. Az ármentesitő társulat választmánya elhatározta, hogy a kérdés megoldását kezébe veszi és feiiratilag kéri a földművelésügyi minisztert, hogy azt az 1923. évi 41. törvénycikk hetedik paragrafusa alapján sorozza a társulat feladatai közé. Ez a paragrafus kimondja, hogy „a földművelésügyi miniszter a társulatok feladatává teheti a társulati ártéren kivül fekvő ama magasabb területek belvizeinek levezetését, amely területeken keletkező viz gazdaságosan másként, mint az .illető társulat árterén keresztül nem vezethető." A szegedi ármentesitő- és belvizszabályozó társulat választmányának fölterjesztésére a földművelésügyi minisztériumban előzetes tárgyalások indultak meg, amelyek azzal szakadtak félbe, hogy a miniszter döntés előtt tájékozódni kiván az érdekelt birtokosok álláspontjáról. H. Pap István, a társulat igazgató főmérnöke hétfőn megjelent a városi tanácsülésén és ott ismertette az egész tervezetet. Elmondotta, hogy a közel hatszáz kilométeres csatonahálózat kiépítése, amellyel körülbelül 87 ezer katasztrális holdnyi termőföld belvízmentesítését oldanák meg, kétmillióhétszázezer aranykoronába kerülne, a holdankinti hozzájárulás tehát átlag négy aranykorona lenne évente. A mentesítendő területből huszonegyezer hold a város tulajdona, a többi magánbirtok. A csatornahálózat szabályozná a kisteleki, a kiskunhalasi, kiskunmajsai, dorozsmai, ötömösi, mérgesi, pálosi, csólyosi, kömpöci és szankí földeket. A szabályozást ugy tervezi a társulat, hogy csak a káros vizeket vezetné el a mentesítendő területekről, a hasznos vizet azonban meghagyná ugy, hogy a gazdák a fölösleget bármikor leengedhetik. Ez a terv megoldaná a Fehértó nyári vizpótlását is, mert a Fehérlót az élő Tiszával összekötő főcsatorna, amely a baktó-fehértói terület öntözésére is fel lenne használható, a Tisza vizéből a szivattyútelepek segítségével táplálhatná a Fehértó medencéjét. A csatornahálózat három év alaU épülne ki és nagyon sok munkanélküli találna ott kenyérkereső lehetőséget. Az igazgató főmérnök a tervek ismertetése után felkérte a tanácsot, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben. A tanács hosszabb vita után egyhangúlag hozzájárult az ármentesitő társulat javaslatához és elhatározta, hogy azt a közgyűlés elé terjeszti. H. Pap István pótlólag előadta még, hogy abban az esetben, ha a szeged-vidéki belvizszabályozó társulatot mégis meg lehetne alakítani, a költségek lényegesen csökkennének. eMfMMMAMMMMMMMMMMMtMMMMMB Vass és Csáky miniszterek az összetartás szükségét hirdették. Budapest, október 26. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter szombaton este leutazott Nyíregyházára, hogy Veres Ferenc képviselő halálával megüresedett választókerületben mint az egységes párt jelöltje piogrambeszédet tartson. A gyűlésen először Vass József népjóléti' miniszter beszélt. Az egyetértés szükségét hangoztatta. nAkt — úgymond — gyűlöletet hirdet magyar is magyar között, nem tehet keresztény ember, összetartásra és egvségre van szükség, mert egységben van az erő." Ma jd C sáky Károly gróf tartotta meg programbeszédét. A kormány és az ö törekvése az, mint mondotta, hogy azt a kevés magyari, aki e csonkaorazágban megmaradt, erősítse szellemileg, testileg és vagyonilag. A kormány már stabilizálta a pénzt, tehát lehetővé tette a vagyongyűjtést. Ez megadja a módot a rendre. Elsősorban csendre, nyugalomra és a nemzet minden erejét össz.fogó munkára van szükség. Az ország keresztény ezer év óta. Ez az alap jónak bizonyult, de ez nem jelenti azt, hogy aki velünk nincs egy valláson, azt ne tekintsük hasonló joga polgárnak. A kormány támogatására kéri fel a megjelenteket és bizalmat kér, hogy majdan a nemzetgyűlésben meg tudja védeni a kerület érdekeit. U ána még Almássy László, a Ház alelnöke beszélt. Novemberben migiötik a magyar—osztrák kereskedelmi szerződést. Budapest, október 26. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötésére kiküldött magyar delegáció szombaton, a Walkó, Bud éa Mayer miniszterek részvételével tartott tantcskozáson megkapta mindazokat az ulasitátokat, amelyek a tárgyalás tovább folylaiásához szükségesek. Számos jelentős árucikk dolgáb«n végleges megállapodás történt, azonban mindkét delegáció a nehezebb kérdéseket a tárgyalás utolsó stádiumára tartogatta és igy dsőiorban az osztrákok, a számukra jelentős iparcikkek vámja tekinte ében kértek jelentősebb engedményeket, mig a magyar delegáció által előterjesztett kívánságok között eliö helyen a liszt, bor és még egy két fontos cikk szerepel. Ma reggel utazott el ismét a magyar delegáció Bécsbe s ma délután már össze is ültek az osztrák és magyar delegátusok. A kereskedelmi minisztérium információi szerint most már rövidesen, legkésőbb november folyamán, tető alá kerül a szsrződás.