Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-27 / 129. szám

1925 október 28. DELMAQYARORSZAO t/cbmnu i Ai\v/nJ<inu | Felolvasó ülés a Dugonics-Társaságban. Telt ház elölt vasárnap délután tartotta a Dugonics-Társaság az idei második felolvasó ülését a városháza közgyfllési termében. A programon eredetileg Csengery János és Tonelli Sándor szerepellek, de a megbetegedett Csengery helyett Vidákovits Kamill egyetemi tanár jelent meg az előadói emelvényen. Vidákovits, akit a Dugonics-Társaság tavasszal választott be tagjai közé, székfoglalóját tartotta meg, amely a nagy magyar orvos, Semmelweiss Ignác emlékezetének volt szentelve. Semmelweiss, akinek nevéhez a gyermekágyi láz mibenlétének felfedezése és az orvostudományban az antiszeptikus eljárásnak a bevezetése fűződik, egyike volt a tudomány nagy meglátdinak. Az ö idejében még ismeretlen volt a baktériumok tana és az orvosi tudomány tehetetlenül állott a pusztító lázakkal szemben, melyek a klinikákon, ahol orvosnövendékek oktatása történt, a szülőknek csaknem busz százalékát ragadták el. Semmelweiss tisztán a jelenségek megfigyelése alapján rájött, hogy ezt a lázt ciakis fertőzés okozhatja, a fertőzésnek okozói pedig azok az orvosnövendékek, akik bullákat is boncoltak és a hullamérget vitték át a kezelt páciensekre. A felfedezés, amelyei Semmelweiss csak lassan, szerénykedve vili a tudományos világ elé, nagy feltűnést okozott, de egyúttal nagy ellenkezéssel is találkozott. Akárcsak a himlőoltás felfedezése alkalmával, a leghíresebb orvosok, közöttük a nagy Vlrchow szembehelyezkedtek a fiatal magyar orvos felfedezésével, amelyet a későbbi felfedezések, különösen Pasteurnak a bakteorológia terén végzett alapvető kutatásai teljes mértékben igazoltak. A nagy felfedező Semmelweiss 1865-ben még élete derekán, hatvanhét éves korában elborult lélekkel pusztult el, de tana közkincse az egész emberiségnek és a maga idejében félreismert magyar orvos méltán viseli az anyák jótevője elmei. Vidákovits professzor után egy órán keresztül Tonelli Sándor szórakoztatta szabad előadásával a közönséget. Előadásának a témája az volt, hogy milyen lesz a világ ötven év malva ? A technika fejlődésének törvényeiből indult ki és azt fejtegette, hogy a legközelebbi jövőben milyen találmányoknak kell következaiök. A közlekedésnek a repülőgép és az automobil lesz a legfontosabb eszköze és a mai vasutakat csak vicinális forgalomra és teherszállításra fogják felhasználni. Az izoprén-pneumatikkal felszerelt autók rugalmas üveg-utakon gördülnek végig. A tökéletesített rádió lehetővé teszi, hogy egy parányi óraszerkezet segítségével bárkit bárhonnan felhívhassunk és az illetőt nyomban láthassuk is. A szinházat a plasztikus és beszélő mozi fogja pótolni, amelynek alakjai olyan tökéletesen élethűek lesznek, mintha a szeműnk előtt mozognának. A bang drótnélküli továbbitását követni fogja az energiának drótnélküli továbbítása, amely a gőznél sokkalta nagyobb forradalmat fog előidézni a közgazdaság területén. A nap sugárzó energiájának és az elemek átalakulásánál felszabaduló energiáknak a felhasználása olyan erőforrásokat biztosítanak számunkra, amelyekkel száz kilométerre megolvaszthatjuk az acélt, ledöntbetjflk a legerősebb falakat és lehetetlenné tehetjük a háoorut. Beszélt még Tonelli arról, hogy miként fogjuk a föld termelékenységét szinte korlátlan módon fokozni és nagy derültség közben festette le a jövő óriás káposztáit és elefánt nagyságra megnövelendő disznóit. Éppen olyan derültséggel találkozott előadásának az a része, melyben a női divat jövő alakulását és a bubifrizura jövő sorsát fejtegette. Végezetül ismét a rádió-problémához tért vissza és azt a kérdést vetette föl, hogy a rádió segitségével leszünk-e valaha abban a helyzetben, bogy összeköttetést tudjunk teremteni idegen világok gondolkozó lényeivel ? A felelete az volt, hogy nem bizonyos, de lehet és ha a lehetőség megvan, nem szabad magunkat megfosztanunk egy nagy és szép gondolat elképzelésétől. Ugy Vidákovitsnak, mint Tonellinek, akiknek előadása mindvégije lebilincselte a hallgatóság figyelmét, Szalay Jizsef elnök mondott köszönetet és belelentette, hogy két hét múlva megtartandó ülésen az olaszországi beszámolók következnek. A pénzügyminiszter ma terjeszti a nemzetgyűlés elé a valutareformot és a költségvetést. A nemzetgyűlés kedden csak mentelmi ügyeket tárgyal. — Appcmyi beszámolójának visszhangja. — Az ellenzék leteszi mandátumát, ha a kormány meghosszabbítja a nemzetgyűlés élettartamát. (JBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A potitikai élet központjába ma gróf Apponyi Albert jászberényi beszámolója került. Ez a nagyszabású beszéd előreláthatólag hosszú ideig fogja foglalkoztatni nemcsak a politikai pártokat, hanem a nemzetgyűlést is. Az ellenzék részéről főleg a beszédnek azt a részéi emelik ki, amelyben Apponyi a választójog kérdésével foglalkozott és amelyben azt mondla, hogy a választójogi javaslat, amely jelenleg a kormányzó előtt fekszik, ebben a formájában megmérgezése alkotmányosságunknak. Értesüléseink szerint a választójogi törvényjavaslatot, amennyiben azt a kormányzó a nemzetgyűlésnek visszaküldené, teljes egészében átdolgozzák. Annyi bizonyos, ho|y ugy az ellenzék, mint az egységes párt legnagyobb része erős ellenállást fog kifejteni a javaslat több része ellen. Ugy értesülünk, hogy a választójogi törvényjavaslat legjobb esetben csak a költségvetés tárgyalása után, vagyis jinuár első napjaiban kerül csak a nemzetgyűlés elé. Politikai körökben erős visszhangra talált Apponyi Albert grófnak azon kijelentése, hogy a kormány a kétkamarás rendszer életbeléptetése után meghosszabbítja az országgyűléssé átalakított nemzetgyűlést, agy ebben az esetben levonná a konzekvenciákat és letenné mandátumát. Értesülésünk szerint a költségvetés tárgyalása során a szociáldemokrata párt részéről Peidl Gyula nyíltan meg fogja kérdezni a kormányt, hogy ebben a kérdésben ml az álláspontja és amennyiben a kormány olyan kijelentéseket tenne, amelyek igazolnák a nemzetgyűlés életének meghosszabitásáról elterjedt hiteket, Peidl be fogja jelenteni, hogy a szociáldemokraták leteszik mandátumukat. Apponyi Albert gróf beszámolójának van egy pikantériája is, az tudniillik, hogy Andtássy Gyula gróf azon nem jelent meg. Ez a távolmaradás politikai körökben nagy feltűnést kellett. A parlament keddi ülésén előreláthatólag ismét csak mentelmi ügyeket fog tárgyalni Ugyancsak kedden terjeszti be Bud János pénzügyminiszter a valutareformról és a költségvetésről szóló törvényjavaslatokat is. Automatikus telefonszolgálat lesz egész Budapesten. Elfogadta a pénzügyi bizottság a pénzügyi tarca költségvetését. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának mai ülésén a földmivelési tárca kerelébe tartozó üzemek (erdészeti, mezőgazdasági, selyemtermelési és az állami bányaüzemek költségvetési előirányzatát vita nélkül elfogadták. Elfogadták ezután a kereskedelmi tárca keretébe tartozó állami üzemek költségvetési elöirányzalát is. A vita során a távbeszélő költségelőirányzatáról a kereskedelemügyi miniszter fölkérésére Kemény János kereskedelmi államtitkár ismertette az automatikus telefonszolgálat uj rendszerét, amely 1927 tavaszára az egész fővárosban megvalósul s igy Budapesten lesz az egész földkerekség legtökéletesebb telefonszolgálata. Most a pénzügyi tárca költségvetését ismertette Temesváry Imre. Beck L<sjos kérdi, hogy az igénybe nem vett szanálási kölcsön ulán mennyi kamatot fizetünk; nem kellene abból biz nyes részt vissza« fizetnünk? — A javaslatot nem fogadja el. — Várnai Dániel bírálatában kijelentette, hogy ellenzéki képviselők számára nagyon nehéz a bizottságban való részvétel, mert alig remélhetik, hogy valami eredményt érhetnek el. A költségvetést nem fogadja el. Örffy felszólalása után Bud pénzügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Visszautasítja azt, bogy az ellenzék hiába tesz javaslatokat. A külföldi kölcsön fölöslegeit hasznos beruházásokra fordítja a kormány. A házhaszonrészesedést 1927-ben eltörli. A forgalmi adóátalányozást revízió alá veszi. — A költségvetést ezután elfogadták. A második szavazás alkalmával elmaradtak a viharos izgalmak a Belvárosi Bank egyezségi ügyében. A hitelezők többsége elfogadta az ajánlatot? — Szerdán kerül nyilvánosságra az eredmény. — A Belvárosi Bank kényszeregyezségi ügyében meg fogjuk ismételni a szavazást. Figyelmeztetem a hallgatóságot, bogy mindenféle tetszés és nemtetszés nyilvánításától tartózkodjon, mert ellenkező esetben azonnal kiüríttetem a termeti Némi mozgolódás hullámzott erre végig a tárgyalóteremben, de néhány perc múlva elült ez is. A bíróság elölt az igazgatóság tagjai közfll most is csak ketten vannak: Ktoó Ferenc és Gannie Arnold. Dr. Széchenyi István a tár* gyaias előtt megjelent a teremben, de mielőtt a biró bejött volna, elhagyta a tárgyalótermet. Először felolvassák az összes hitelezők nevét, hogy konstatálják a megjelentek névsorát. Majd a biró bejelenti, hogy a bank legutóbb módosi'otta egyezségi ajánlatát, amennyiben a negyven százalékot az egy év lejárta előtt is kifizeti a hitelezőknek abban az esetben, ha befolyik akármilyen uton a Vörös István-féle nyolcszázmillió korona. Ebben az esetben 30 nap alatt kifizeti az összegeket. Ezulán Gaál Ferenc vagyonfölügyelö terjesztette elő második pótjelentését. Bejelentette, hogy ujabb követeléseket jelentetlek be és igy most az összes követelések száma 4.450,020,487 korona. Fenntartja azt a véleményét, hogy az az álláspont alakult ki, hogy a mai körülmények közölt a hitelezők érdeke az, bogy fogadják el a negyven százalékos egyezséget. Dr. Sebők Ferenc azt kérdezi, hogy az igazgatósági tagok mennyiben tettek eleget személyi Hétfőn délelőtt harmadszor tárgyalta a szegedi törvényszék a Belvárosi Bsnk ismeretes kényszeregyezségi ügyét. Mint még emlékezetes, a legutóbbi tárgyalás alkalmából viharos és izgalmas jelenetek játszódtak le a törvényszéki tárgyalóteremben, többször félbe kellett szakítani a szavazást, végül is az általános izgalmak után nem vezetett eredményre a szavazás, körülbelül hatszázmillió korona volt az az ősszeg, amelynek tulajdonosai a negyven százalékos ajánlat ellen adták le szavazataikat. Igy azután a bank igazgatósága a szavazás megismétlését kérte, amti a törvényszék el is rendelt. A hétfői tárgyaláson kerüli sor a második szavazásra. Ez alkalommal is a nagy esküdtszéki termet nyitották ki, de a tolongás ma sokkal kisebb volt, mint az első tárgyalás alkalmával. Látszott, hogy sokan már belefáradtak a küzdelembe, harmadszor már lényegesen kevesebben jöttek el a bíróság elé. A harmadszori tárgyalás sokkal nyugodtabban folyt le, mint az első, a teremben csak olykor hullámzott végig az izgalom szele, de a biró erélyes figyelmeztetésére később ez is elmaradt. Ma még nem lehet belátni a szavazás eredményét, meri a statisztikái csak ezután fogják összeállítani. A jelekből azonban azi lehet következtetni, hogy a hitelezők nagyobbrésze a második alkalommal az ajánlat elfogadása mellett adta le szavazatát. Amikor féltíz órakor Kalir biró megnyitotta a tárgyalási, ezeket mondotta: