Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-27 / 129. szám

ára 2000 korona. DfiMAGYARORSZflG iMTkssitöségi Deák rerenc-u. 2. Telelőn 13-33. Kiadóhivatal, i3M«aakflnyvtii éi legylroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. H)Bpi1i | petON Sándor-sugárut 1. sxám Telefonszám 18-84. A kisgazdák számolnak. A parii menti kisgazdák tegnap bizalmas értekezletet tartottak, amelyen szigorúin kimondták a forradalmat. No nem a kurzus ellen, mert politikai forradalomra a kisgaidák soha többet nem kaphatók, különösen akik már elvasal 1 na drágoscd tik közölök. (Elég volt nekik ii októberi forradalom, amelyben többen közölök igen jelentékeny szerepet játszottak, mint nemzeti tanács-tagok. Sőt némelyikről rosszabbat is mondtak már a parlamentben. El is vörösidött rá még most az a csizmás Lloyd Georgr, akiről ugy ver a sző, hogy nagyon akasztatós kedviben volt, mikor az volt a divat) No most nem ilyen rettenetes dolegrói van szó. A forradalom nem irányul fölkent személy ellen, csak a Bud János fenkölt etzméje ellen, amit ugy hivnak, hogy tiienkétezerötszázas osztószám. Erre mondták ki a kisgazdák, hogy egy életűk. egy haláluk, de ők a pengő-javaslatot, amelyet holnap terjesztenek a Ház elé, mrg nem szavazzák. „ Nem lehetne azt mondani, hogy a kisgazdák a közhangulattal szálltak szembe, mikor a titkos értekezleten kórót törtek a Bud János pengőjére. Nem volt még olyan pénzügyi ideája a kurzusnak sem, imit olyan általános ellenszenv fogadott volna, mint a mostani valutarendezést, amely olyan rendetlenséget fog okozni, hogy ahhoz foghatót rég pipált ez az ország. Az újságok belek óta cikkeznek róla s mellette nem olvastunk egyetlen felszólalást se, még a fizetett kormánylapok is ugy kerülgetik kérdést, mint macika a forró kását. Hogy ellene i mi minden szól, azt mindenki tudja a maga józan eszétől is, a komoly újságokból is, a vicclapokból is, amelyeknek iljen hálás témát még nem adott a kormány. Az egyik kurzuslapban ttgnsp láttuk megrajzolva Bud János szakácsnőjét, amint diónagyságu verejtéket pörgetve megy a piacra, az integrál és differenciál számitás elemeivel, logaritmuskönyvvel, logarléccel és palatáblával fölszeielve. S az arcán látszik, hogy milyen áldást ktván a magas egekből a tulajdon gazdája fejére, aki a tizenkéiezerötszáz koronás pengőt kitalálta. El lehet gondolni, hogy az uj pénz hivatalbalépésekor mi fog történni a.karcagi, vagy az Izsáki piacon, ahol a lécnek a logarról nevezett fajtája nem található a szálház ban s ahol még annyira sincsenek berendezkedve a hatványozásra és gyökvonásra, mint a budapesti vásárcsarnokban. A nagy bankókba csak beletalálta magát a kisgazda-társadalom magasabb számtani műveletek nélköl is, mert ha a számokat nem tudta is elolvasni, a sxin szerint el tudott igazodni. De nyolccal szorozni és százzal osztani igazán nem a kiigazdáknai való mulatság, se a kisgazdánénak. Sajátságos, hogy a kormány, amely a nemzet megcsúfolásával éretlennek taitja a magyar népet az általános választójogra, vagy a köztársaságra, amit a tatárok és kirgizek egészen jól megértenek, fölteszi róla, hogy könnyedén beletanul a legkomplikáltabb valutarendszerbe, amit valaha látott a magyar glóbus. Nagyon meg tudjuk érteni a kisgazdák elszánt állásfoglalását. Abba csak bele tudnának nyugodni, hogy a csirke, meg a tojás árát pengőben szedjék az ő átszámításuk alapján, de indokolt rémülettel gondolhatnak arra, hogy mi lesz majd, ha a csizma és a rokolya árát kell kiszámítani ? Végre a kaputos ember esik segit magán valahogy, aki teheti, tart a házi orvos mellett házi számolót, akinek arra nem telik, az vesz majd számoló-könyvet és azt hordja a zsebében, — de mit csináljon a paraszt, akit nagyon gyöngén eresztettek el az iskolából a négy számtani alapművelet dolgában ? Kuna P. András ugyan kétségtelenül nagyon okos ember, de öt a nemzet iránt való kötelesség fönntartja Pesten, — mi lesz most már addig otthon, Szeged, 1925 október 27, KEDD mig ő uj törvényekkel karolja föl ezt a szegény eleseit hazát? Egészen bizonyos, hogy az ö választóit nem izgatja a numerus clausus, de az is bizonyos, hogy Kuna P. Andrást nem fáklyászenével fogiák fogadni otthon, ha megszavazza azt a tébolyító valutatörvényt, amely nem bizonyos, hogy helyrehozza a közállapotokat, de ryilván hatalmasan föl fogja lendíteni az elmebe'egforgalmat. Tehát értjük a kisgazdák elkeseredését, amely Előfizetési Irak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéked 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 129. szám. a kormánybuktatásig is hajlandó elmenni, — de fogadunk egy uj pengőben, hogy a kisgazdák meg fogják szavazni a pengő-Javaslatot, ami ellen összeesküdtek. Még a salát halálukat is megszavazzák, ha az uraság rájuk parancsol, hivják azt az uraságot akár Bud Jánosnak, akár Bethlen Istvánnak. Ezírt van az, hogy a kisgazdák ma még számelaak. A következő képviselőválasztáson azonban már nem számítanak. A birodalmi gyűlés hozzájárulása nélkül is aláírja a német kormány a locarnoi szerződéseket. Nem mond le az egész német kormány. (Budapesti tudósitink telefonjelentése.) Berlinbői jelentik: Ma délután két órakor a német birodalmi kormány minisztertanácsa felfüggesztette tanácskozását, amelyet valószínűleg este, vagy holnap délelőtt folytainak. A Berliner Tagblatt beavatott forrásból származó értesülése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy az egész lormány lemondását nem teszi megfontolás tárgyává, mert a minisztereknek a birodalom irdekiben most a helyikén kell maradniok. Luther kancellár a minisztertanács ezen állásfoglalásáról azonnal jelentést tett Hindenburg elnöknek, aki azt tudomásul vette. A Wilbeim8trassen gőzerővel dolgoznak egyrészt a kormányválság gyors megoldásán, másrészt azon, hegy a locarnoi békemüvet veszély ne fenyegesse. Beavatott helyről közlik, hogy Hindenburg elnök még az esetben is megadja a birodalmi kormánynak a felhatalmazást, hogy a locarnoi szerződést december 1-én Londonban aldirja, ha ehhez a birodalmi gyűlés nem is járulna hozzá. Bt» 1b IS- 1b 1U 1b 1U 1b ni- iu- 1b. 1U -1U 1U 1U n. T A francia hormány még ma beadja lemondását. Ismét Painlcvé alakítja meg a kabinetet — Caillaux nélkül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páris- j összkormány lemondását is előreláthatólag ból jelenlik: A keddi minisztertanácson terjeszti ujabb megbízás alapján ismét Painlevé alakítja be minden valiszinüség szerint Painlevé az I meg az uj francia kormányt — Caillaux nélkül. Száznál több sebesültje van a vasárnapi berlini községi választásnak. 600 embert letartóztattak, — autókról sósavat öntöttek a választókra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Berlinből je'entik: Még nem volt Berlinben olyan képviselőválasztás, amelyen annyi súlyos természetű és zavaró incidens történt volna, mint a tegnapi. Különösen a Westend városnegyedben tűztek össze leghevesebben a választók, de másutt is sok komoly baleset történt. A választás során 600 embert vettek őrizetbe, akik közül 300-at később elbocsátottak. Száznál több ember sebesült meg, kőztük kettő elvesztette szemevilágát, mert a rohanó autókról sósavat öntöttek arcukba. Az eddigi becslések szerint a szociáldemokratáknak igen nagy többségük lesz, a fajvédők ellenben csak jelentéktelenül kisszámú szavazatra tesznek szert. !Kn:!mn»mn»»»»n»»:t!t:»»i!»»n:»n»» Helyreállott a béke a görög-bolgár határon. A görög éa bolgár kormányok az athéni román követ közvetítésével kiegyeztek. — A népszövetségi tanács határozata a határincidensről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A görög—bolgár konfliktus elintézésére összeülő népszövetségi tanács ülését ma este hat órakor nyitotta meg Brland elnök. Elsősorban is felolvasta azt a hivatalos levelezést, amely eddig tbben az ögyben lefolyt. A görög és a bolgár kormányok ezekben a levelekben egymásra tolják a felelőséget a bekövetkezett incidensirt. Ezután a Népszövetség tanácsa a következőkben szögezte le álláspontját : A tanács tudomást vesz a tényekről és megállapítja, hogy a vitás kirdis elintézése most már a Népszövetség kezében van. A népszövetségi lanács felszólítja a göiög és bolgár megbízottakat, togy nyilatkozzanak, kormányuk mennyiben tett elegei Brland azon felszólításának, hogy az ellensigeskediseket szüntessik be is csapataikat vonják vissza a határok mögi. A görög és bolgár megbízottak egyformán olyan kijelentésekkel válaszoltak, amelyek nem mondtak semmi ujat. A népszövetségi tanács ezután litkos ülést rendelt el, amely után Briand Chamberlain argol külügyminiszternek adta át a szót, akit a tanács az flgy előadójául kért fel. Chamberlain kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy e vitás kérdés békés elintézése mennyire fontos, tisztábin van azzal a rendkívüli Jelentőséggel is, amellyel ezen ögy sima elintézése a Népszövetség számára bir. Ezután előterjesztette a Népszövetség határozatát, amely a következő: A tanács ülisszakának tartama alatt egyik tél sem folytathatja a hadmüveleteket. A görög is bolgár kormányok kötelesek cscpataikai határaik mögi visszavonni. A tanács felszólítja mindkit kormányt, közöljik, mennyiben tettek eleget ezen felszólításnak. Minthogy a tanács ebben az Irányban nem bir pontos Információkkal, ismit felszólítja a