Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-03 / 109. szám

10 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 2. ter is kijelentette, hogy teljesen készen állanak a tárgyalásra. A valutareform gyorsításáról kiszivárgott hir ellenzéki körökben általános visszatetszést kel­tett. Vázsonyi VUm»s is a szocialista képviselők Is kijeleatitUk, hogy a húszezres szorzószámot nem tartják alkalmasnak arra, hogy ez a ma­gyar ptnzügyl helyzetet tlsitázza, sőt az ellen­zéknek az a felfogása, hogy ez feltitlenül az árak emelkedését vonná maga után, mint aho­gyan a magas pénzegység minden országban ezt eredminyezte. MMMWMMMMMWM^^ A Nép megszűnt — de pénteken délután még megjelent. A lap munkatársai nyomatták ki a lapot. — „Wolffék cserben hagyták A Nép-et. — A munkatársak politikamentes lapot akarnak kiadni. A közeli napokban egyébként megindulnak az ellenzéki blokk újjászervezéséről is a tárgykiá­sok, de ez nem jelenti azt, hogy a blokkból valamelyik párt kilépne, hanem reminy van arra, hogy a pártoiktvüll képviselők közül többen csatlakozni fognak a blokkhoz. A minisztertanács éjjel egy óra után ért ví­gét és ezen a kormány beterjesztette mindazo­kat a Javaslatokat, amelyeket a nemzetgyűlés október 14-lkl összeülésekor kíván a Ház elé terjeszteni. Budapest, okiéber 2. Az A Nép cimü ismert kurzuslap, amely vad tónusával kelteit egyideig feltűnést, a mii napon megszűnt. Egyszer már szanálták, mert nagyon rosszul ment a sora, amióla a legszélsőségesebb faj­védők ii belellek durva hangjával éa unalmai­val. Most Haller István állott az élén, aki V«ss József népjóléti minisztertől, majd Bethlen István minis derei nőktől kért segélyt az ujabb szanálásra. A minisz'erelnök azonban a segélyt megtagadta. Hatler a munkatársaknak, akik egyelőre nem­csak végkielégítést, de még teljes fizetést sem kaptak, jobb jövöt igért, az', hogy a lapDt már a jövő hónapban megint föltámasztja. Lukachevlch Lajos A Nép munkatársai nevében a kővetkezőket közölte: — A Népet tulajdonosai, Ernst Sándor és Wolff Károly cserben hagyták. Anélkül, hogy az elmúlt hó folyamán egy szóval is jelezték volna a be­következendőket, elsején ugy a munkatársak fize­tését, mint a nyomdaszámlát nem egyenlítették ki. A Nép szerkesztőségének tagjai abban a remény­ben, hogy a késedelemnek csak valami zavar az oka, a tegnapi nap folyamán még munkájukkal lehetővé tették A Nép megjelenését. A mai nap folyamán azután kiderült, hogy a fizetések kiutalá­sáról egyáltalában nincsen szó és a lap tulajdonosai munkatársukat véglegesen cserben hagyták. Mind­ezek alapján ugy alít a helyzet, hogy A Nép a mai nap folyamán nem fog megjelenni. Azonban a lap munkatársai elhatározták, hogy elsősorban demonstratív célokból, saját erejiikkől ma még megjelentetik a lapot. Egyelőre csupán a lap egy­szeri megjelenése van biztosítva, de reméljük, hogy továbbra is fenn fogjuk tudni tartani lapunk üze­mét. A Nép ma délutáni számát tehát már nem az eddigi tulajdonosok, hanem A Nép munka­társai adták ki. A lap első oldalán programmal és felhivással fordulunk a közönséghez, amelyben se­gítséget és támogatást kérünk. Helyzetünkhöz mér­ten természetesen szakítunk a lap tulajdonosai által eddig képviselt politikai elvekkel és egy lehe­tőleg politikamentes, az eseményeket regisztráló riportlapot bocsájtunk a nyilvánosság elé. Egy egész sereg ujságiró egzisztenciájáról van szó és bizunk benne, hogy a közönség nem fogj a cserben hagyni a lap tulajdonosainak eljárása folytán ka­tasztrófáiig helyzetbe került ujságirókat. A novemberi házbéreket is lehet részletekben fizetni. Budapest, október 2. A népjóléti minisztérium rövidesen foglalkozni fog a novemberi házbér­fizetések kérdésével és mint megbízható helyen értesültünk, Vass népjóléti miniszternek és Petrl­chevich-Horváth Emii államtitkárnak az az állás­pontja, hogy a házbérfizetések tekintetében a má­jusi és az augusztusi házbérnegyedhez hasonlóan novemberben is részletekben legyen fizethető a bér, ugy a lakások, mint az üzletek részéről, mert a gazdasági viszonyok egyelőre még mindig indokol lak és szükségessé teszik, hogy ezen szociális in­tézkedést fenntartsuk. A részletfizetés kedvezmé­nyét Igénybevevők ugy, mint eddig, novemberben is bizonyos kamatot fizetnek hátralékukért. Az üzlethelyiségek felszabaditására nézve biz­tosra vehető kapott információnk szerint, hogy 1926 május 1 én, tehát a törvényben megállapított idő­pontra az összes üzlethelyiségek szabad forgalma vissza lesz állitható. A lakások felszabadítása a kormány ismeretes álláspontja szerint csak akkor következhet be, ha kellószámu tartaléklakás áll rendelkezésre. A most meginduló állami és magán­épitkezések fellendülése ellenére előreláthatólag még nem érkezik el a jövő évben a lakások fel­szabadításának időpontja. »«MNIHMMMMhiMMMMHKMMMIOIkiHM^IMTIMHMÍlWKKMNI Az ügyész mámoros volt, a Tábla felmentette a rendőrorvost Karácsonyi ügyész megbiiincselese a Táblán. Budapest, október 2. A budapesti Ítélőtáblán Dusárdy kúriai biró tanácsa a mai napra tűzte ki dr. Karácsonyt Bálint ügyész bántalmazóinak ügyé­ben a felebbvlteli tárgyalást. Emlékezetes még az a nagy port fölvert eset, amely 1924 május 20 án éjszaka játszódott le a Nefelejs ucca és az litván ut sarkán. Tóth József rendőr észrevette, hogy a Nefdej s uccában egy állítólag részeg férfi egy fához tamaszkodik. Oda ment hozzá és igazoltatta, mire a férfi bemutatkozott és igazolta, hogy ő Karácsonyi Bálint dr. királyi ügyész. A rendőr ezt az igazolást nern fogadta el s az ügyész! mindenképpen e'.ő akarta állítani a VII. kerületi kapitányságra. Szóváltás támadt kö zöttük és ennek során a a rendőr Karácsonyi ügyészt agyba-fóbe verte, majd az éppen arra cirkáló öberle Márk rendőrtől elkérte a bi­lincseit, az ügyészt megszijazta és bekísérte a VII. kerületi kapitányságra. Innen a főkapitányságra állitoitaelő Karácsonyit, fhol Oundhardt Tibor rendőrorvos elé állították. Ganhardt az ügyészt ittasnak minősítette s ki­jelentette, hogy három úra leforgása előtt nem lesz kihallgatható állapotban. Karácsonyi ügyész ez ellen tiltakozott, hamarosan ki is hallgatták és a rendőrségről elbocsátották. Azonnal följelentést tett Tóth József éa Oberle Márk rsndőrök, valamint Gundhardt Tibor rendőr­orvos ellen. A büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa Tóth Jó­zsef rendőrt három évi figyházbüntetésre itétte, Oberle Márkot felmentette, dr. Gundhardt Tibort pedig gondatlanságból hamis szakértő vélemény • adás miatt hat heti fogházra ítélte. Felebbezé3 folytán az Ítélőtábla elé került az ügy. A Tábla a törvényszéki orvos szakvéleményét az igazságügyi orvosi tanácshoz tette át s ennek so­rán kiderült, hogy Gundhardt Tibor jogosítva volt bizonyos fokú ittasság feltételezésére, mert a sér­tett mámoros volt s igy az orvos Joggal nézhette kissé ittasnak. A tárgyalás lefolytatása után az Ítélőtábla Tóth József büntetését két és fél évre szállította le, Oberle fölmentését helybenhagyta, dr. Gundhardt Tibor elsőfokú Ítéletét megváltoztatta és felmen­tette a vád alól. Hónapokig tartó pihenő után végre sor kerül a városi tisztviselők fegyelmi ügyének letárgyalására. 9A szegedi városházán a fegyelmi ügyek le­bonyolítása körűi sohasem rautalkazott ViUmi talnagy buzgóság. Ezeket a kellemetlen ügyeket kezelték mindig a legráérőiebbcn, ami ér belő is, hl »zen minden eietben kollégáról volt szó, oszt ilyos társról, aki a toronyaiatti család IOZ tartozott teitestőlle'keítől. Azután meg bajos dolog is ctak ugy máról-holaapra pálcát törni valaki fölött, msrt hátha csal a látszat, hátha az idő értéktelenné érleli azokat a bizonyítéko­kat, ameyek ellő pillanatokbal komolyaknak, megdönt hetetleneknek látszottak. Di meg a szegedi városházán sihasem volt divat a fe­gyelmi. Valahogy ujy alakult mindig a helyzet, №gy a puritánságig becsületes enbsrekből ekrutálódoít a város tisztikara. Egyszer lett volna alkalom nagyarányú fi­gyelmi h adj irat indítására, a kommün bukása ulán, amikor mái közhivatalokban valóiágoi Orgoványt rendeztek a kurzus lovagjai és sport­sierflteg fosztották meg hajdani kollégáikat ke­nyerüktől. A szegcdi városháza fölött ex a kurzus -vihar is minden nagyobb kárierés nél­kül vonult el. Akadtak ugyan itt is hangos­kodók, de a kurzuihullámokat megtörte a sze­gedi városháza Fáblui Cune'atora, boldogult Taschler Eadre főjegyző ur. Ö volt a fegyelmi ügyek előadó|a és bizony — régi jó szokásá­hoz hiven — nem siette el egyiket sem, kűlő­nöien a politikai természetű fegjelmi ügyekkel bánt óvatosan. Elzárta jól ezeket az aktákat Íróasztali legmélyebb fiókjába, hadd érj:nek. Ebből a fiókból kerüllek moit elő, amikor lel­iározták az elköltözött Nagytata hivatali hagya­tékát. Mostanra természetesen elérőitek, mert hát ki kereskedne manapság valakinek hat év elölt! magatartáián, amikor azóta sokan már háromszor is kifordíthatták felöltőjüket és liberá­lis vizeken vitorláznak azok, akik a kurzus ka­.őzbajáin matrózkodtak egykor. A politikai természetű fegyel.nl ügyek igy izép simán elin é/ödteSr, feltűnő ellenben, hogy másfajta fegy:lmi ügyekről lem igen esik szú az ulóbbi időkben, pedig közönségei termé­szetű fegyelmik — ha n;m ii nagy izámban — de elvétve mégii akidlak mindig. A közigaz­gatáii bizottság félelmei hitalmu fegyelmi vá­lasztmánya hónspok óta nem tartott fllésl, pedig akadt volm néhány érdekesebb letárgyalni valója. A hDiczu szüneteiéinek érd:kes oka vin. Az idevonatkozó törvény ugyanis ugy rendelkezik, hogy a fegyelmi váhsztmány csakis akkor hoz­hit érdemleges él törvényes hitározatot, hi a határozat meghozatala alkalmával legalább há­rom választmányi tag van jelen és a három köxfll legalább kettő — választott tag. A köz­igazgatási bzoltság fegvetmi választmányának hivatalból t;g|ai Kolb Árpid pénzflgyigazgató, Gombkötő Antal tanfelügyelő él Oravetz Qyőxő műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal ve vető j% választott lagjai pedig dr. Végman Ferenc, dr. Kószó István él dr. Cserő Ede. A fegyelmi választmány azért nem Ölhetett össze hoisza hónapokon kereiztűl, mert a választolt három tag közül keltő: Végman Ferenc és Cierö Ede, sokáig súlyos beteg volt és igy a fegyelmi váhsztmány egy választott taggal, Kóizó litván belügyi államtitkárral, akit fog al­kozása egyébként is állandóan Budapesthez kőt, törvényes határozatot ugy tem hozhatott volna. A választmány két beteg tagja időközben fel­gyógyult ugy, hogy a folyamatban levő és xellöaépen előkészített fegyelmi ügyek lelárgva­lásának már mast nincs semmi akadálya. Ér­tesülésünk szerint dr. Atgner Károly főispán október 15-ikére össze is hivjt az akcióképessé vált bizottságot, amely valószínűleg több rész­letben tárgyalja majd le az ügyeket. A letárgyalása váró ügyek között van néhány egészen érdekes, amely hosszú évek óta húzó­dik már anélkül, hogy lezárhatták volna aktáit. A legrégebben húzódó ügyek közül való Völ­gyessy János volt városi gazdász figyelmi ügye, amelynek szálai 1919 ig nyúlnak vissza. Fajka János volt városi adóliszt fegyelmi ügye még két esztendővel öregebb, 1917-ben kez­dődött, amikor fel is függesztették állásától és azóta félfizetést é vez, ami egész kellemes sine­kura lehet. , Az előkészített fegyelmi ügyek közé tartozik dr. Lidzrer Djzíő ujszegedi tiszti orvosé is, akit kurzus-oldalról politikai természetű vétsé­gekkel vádolták és hivatalos orvcsi működését is súlyos bírálat tárgyává tették. A politikai természetű vádaskodások már összeroppantak és a vádbiztos, a védelem érdekében dr. Léderer Dezső orvosi működésére vonatkozólag, pót­vizsgálat elrendelését javasolta. A vizsgálat folyamaiban van és eddigi eredményei szerint bizonyosra vehető, hogy az ügyész fölmentést javasol, ellentélben az előbbi két esetlel, amelyeknél az ügyéBzi javaslat — állásvesztést kér. A fontosabb f gyelmi ügyek között szerepel Püpp Fe enc tüzoltófőparancsnok ismerees fegyelmi ügye is, amelyben az ügyész — értesü ésünk szerint — súlyosabb fokú pénz­bírságot javasol. Bezárt a bécsi Népopera. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bles­ből jelentik: A bécsi Népopera, mely hosszabb idő óía válságos h^z^tben van, mx este vég­leg bezárta kapuit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom