Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-03 / 109. szám

1926 október 1. DELMAGYARORSZAQ 3 Tóth államtitkár Szegedre juh, hogy tárgyaljon az egyetemről. Szeged város sérelmei. A polgármester valamelyik közgyűlésen egy­szer nagyon elkeseredett hangú fcúrokit psrdi­tett meg. Megállt pltotta, hogy ez az irigyelt tiszspsrti nielropolia őiidőklól lógva mos'oh a gyermeke volt a mindenkori kormányoknak, nem protezsálta aenki, nem ért el soha sem­mit, talán azért nem, mert nincs és nem volt sobi nyomós sza u arisztokratái«. A magyar ugaron pedig cimeres protektor nélkfll nem igen boldogulhatott soha senki. Amit Szeged elért, azt saját erejével verekedte ki magának. A polgármester kifakadásában sok keaerü igazság van. Szegeddel esik akkor álltak szóba a hitalmatok, ha akartak valamit töle, pénzt, zabo\ vagy katonát. Máakor nem ismerték. Hiába kell versenyre várostársaival, a pálmát legtöbbször a kisebbek, a jelentéktelenebbek, a protezsáltak vitték el előle. Ellenben akkor, amikor a terheket osztották szét, Szeged kapta beidé mindig a legnagyobbat. A szépen csoportosuló események pedig ál­landóan fokozzák ezt a mostobaságot. A leg­újabb sérelem a belegápoiási hozzájáru'ás, amelyből Szegedre közel kétszerakkora darab B tott, mint az ország leggazdagabb vároaára, ebrecenre. A szegediek azonban vigasztalhat­ják magukat aszal, hogy caerébe a legnagyobb hozzájárulásért, a legkisebbet kapja, amely ta­lán nem nagyobb a semminél. Vigasztalhatják magukat aziral, hogy Kecskemét, amely talán negyedrészét kapta a leherből, c;erébe ötszáz­ágyas elmekórházat kap. Egyeteme ugyan nincs, bolondja ainca több, mint Szegednek, de hát Kecakemét Héjjis Iván és Francia Kits Mihály városa és ellenzéki képviselőt sem kül­dött a nemzetgyűlésre. Vigasztalódhatnak a sze­gediek azztl is, hogy Debrecen ét Pécs mil­liárdokat kap egyetemi építkezésekre, Jóval több milliárdot, mint amennyit be kell fizetnie a belegápoiási alapra. Szeged pedig — a jelek szerint — nem kap semmit, de ha épiteni akar, nem kifogásolje a kormány. De büsike Örömmel lö.'theti el a ssegedieket az is, hogy verejtékes adómilliárdjaikkal elősegítettél más, konkurrens városok fejlődéséi. A polgármester mostohagyereknek tirlja vá­rosát, de azért még mindig nem érkezett el oda, ahol már gállás nélkül levonhatná helyes megállapításából a levonható következtetéseket. Még mindig féllékenyen őrzi azt a .barátsá­gos" viszonyt, amely már nincs meg és talán sohasem is volt még az államhatalmat képvi­selő kormány és a város kOiOtt. Féltékenyen vigyáz arra, bogy ne szolgáltuson valahogy okot ez a mostoha város a kormány hirag­jára. Most, bogy a költségvetés a nyolcmilliárd koronás uj megterhelés követkestében erőien ingadozik és amikor komoly ok van az elke­seredésre, most is óvatosan megfontol és meg­gondol minden szót, minden lépést. Vigyás még arra is, hogy ne Sieged legyen az első feliuduló, a kezdeményező. A pénzügyi bizott­ság — mint ismeretes — akciót - indított a rendkívüli közgyűlés összehívása érdekében — cstUörtOkön és pénteken a polgármester meg­bízásából a főszámvevő telefonon felhivta a törvényhatósági vároiok főszámvevőit, bogy megérdeklődje, az ő városuk milyen lépéseket tesz a nagy teherátbáritás ellen. Eddig csak Debrecnből kapott választ éa megtudta, hogy Debrecen is rendkívüli közgyűlésen kíván tilta­kozni a nagy megterhelés ellen. A többi váro­sokból még nem jött hir, de nagyon való­szinti, hogy minden érdekelt város hasonlóké­pen jár el, mert a Szegedre kirótt teher har­mad, negyedrésze is súlyos megterhelést jelent. Szeged város sérelmeihez tartozik az egye­temi építkezések ügye, amely — érihetőleg — egyszersmind szivflgye a polgármesternek is. A város szinte erejét meghaladó áldozatkész­ségről tett tanúbizonyságot, amikor az építkezés céljaira ötven éven keresztül ívi haszonnégy vagon búzát ajánlott föl azzal a föltétellel, ha az állam legalább ugyanennyit ad hozzá. A nagy áldozatkészség akkoriban annyira meg­hatotta a kormányt, hogy a közgyűlés határo­zatát föltételeivel együtt jóváhagyta. Multak azonban az idők és ma már a kormány ke­vésnek tartja ezt a városi hozzájárulás*. ígére­teinek beváltását állandóan prolongálta, ugy hogy az egyetemi építkezések a legújabb állami költségvetésben sem szerepelnek. Dr. Tóth Lajos kultuszminiszteri államtitkár holnap este érkeiik Szegedre és megkezdi a tárgyalást a város és az egyetem képviselőivel. A tárgyalásoknak kifejezetten az a céljuk, hogy a város emelje föl megajánlott hozzájárulását. liárd koronás hozzájárulás és a mai viszonyok között szó sem lehet áldozatkészségének ki­bővítéséről. Ma, amikor a kövezési és város­fejlesztési program redukálásáról beszélnek, amikor a kulturális céiu költségvetési szegényes előírások is left rágás előtt állnak, amikor a város polgárságát a százötven százalékos pót­adó réme fenyegeti, még a régebben fölaján­lott huszonnégy vagon buza értékének meg­felelő évi hozzájárulás fenntartásáról sem taná­csos beszélni. így Tóth Lajos valószínűleg hiába fáradozik, a város nagyon mostohának érzi már magát és nagy mostohaságában el­vesztette hajdani gavalléros adakozó kedvét A kultuszminiszter államtitkárja azonban nagyon Ha az állam nem ¿piti fel, akkor bizony nem igen lesz végleges hajléka a szegedi egyetem­nek belátható időn belül. rosszkor jön. A város adakozó kedvét nagyon, ta'án a fagypont alá hangolta le a nyolc mii* Még ma aláírják a német-orosz szerződést. Eredménnyel végződtek Streaemann es Csicserin tárgyalásai. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Stresemann külügyminiszter és Csicserin népbiztos pénteken egész nap folytatták eszmecseréjüket, amelyről azonban semmiféle hivatalos jelentést nem adtak ki. Csicserin a tárgyalások folyama alán kijelentette, hogy Orosz­ország minden biztonsági szerződéstől idegenkedik. Biztosította a német külügyminiszteri, bogy a varsói látogatás nem akart demonstráció lenni Németország ellen. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, bogy a német—orosz kereskedelmi szerződési még ma aláírják. Berlinből jelenti a Wolff-Iroda: A némel bi­rodalmi kormány ma esti ülésén megadta hoz­zájárulását a német-orosz kereskedelmi szerző dés aláírásához. A szerződés szövegének vég­leges megállapítására, valamint néhány még nyilt kérdésbei való megegyezésre a német küldöttség haladéktalanul Moszkvába utazik vissza. A szerződés tervezete a kiindulási pontnak tekinthető a további gazdasági megegyezésekre, mihelyt elegendő tapasztalat lesz kéznél a szerződésnek gyakorlati hálásáról. Németország az első ország, amely a szovjetkormánnyal ilyen széleskörű szerződést hozott létre. Ellenzéki lap lett a 8 Órai Újság. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniése.) Érde­kes változás állott be pénteken délután a 8 Órai Újság-nál, amely eddig éveken át határozottan, de külsőleg burkoltan kormánytámogató lap volt. A lap. mint tudvalévő, ezideig a Buda­pesti Hírlap tulajdona volt és annak nyomdá­jában is állították elő. Most hosszas tárgyalá­sok eredményeképen Nadányi Emil, a lap felelős szerkesztője megvásárolta a vállalat részvénytöbbségét és a Budapesti Hírlappal min­den érdekközösséget megszüntetett. A lap főszerkesztője Nadányi Emil lesz, míg a felelős szerkesztői tisztet Tőrs Tibor, a lap eddigi politikai rovatvezetője tölti be. A köz­gazdasági rovat vezetője dr. Bari Ágoston lesz, aki a közgazdasági újságírás egyik legkiválóbb reprezentánsa. A 8 Órai újság nyomdát is cserélt és ezután a Globus-nyomddjdban állít­ják elő. Nadányi az ellenzéki politikát akarja követni — Tisza István szellemében. Fölmentették Bagi Imrét. Fölmerüllek ugyan terhelő momentumok, de semmi sem bizonyította a tűz­oltó bűnösségét. — A törvényszék nem látott olyan lélektani okot, amelyből megállapíthatta volna a gyujtogatást. Szabadlábra helyezték — még sem került szabadlábra a föl­mentett vádlott. Szentes, október 2. (A Délmagyarország ki­küldött tudósítóidtól.) A szentesi tűzoltó bűn­ügye ma elérkezett a befejezéshez. Kétnapos főtárgyalás után a törvényszék kihirdette Ítéle­tét, amely csak azokat lepte meg, akik nem kisérték figyelemmel a főtárgyalás menetét. Bagi Imréi kéthónapos fogság után a törvény­szék fölmentette, holott Szentesen még ma is arról beszélnek a tömeg impressziói alapján, hogy nem lehetett más. A főtárgyaláson psdig egyetlen komoly bizonyíték sem hangzott el, csupán síineket, impressziókat, gyanuokokat mondtak el a tanuk. Nem lehetett más Ítélet. Pénteken délelőtt először Bsgi alibijére hall­gattak ki tanukat, majd a bíróság helyszint szemlét tartott a toronynak és a padlásnak azon a részén, ahol a tüz pusztított. Délután három órakor került sor a szakértők meghallgatására. Csensz Béla városi főmérnök és Papp Ferecc szegedi tüzollóföpsrancsnok, ellenőrző szakértők egybehangzóan adták elő elsősorban azt, hogy Bagi Imre a leghelyeseb­ben Járt el a tüz oltásánál, tervszerűen támadt a tűzre és az ő módja volt az egyetlen, amivel a teljes pusztulást meg lehetett aktdályozni. A szakértők ezután kijelentették, hogy lehetetlen­ség az, hogy délelőtt 11-kor gyújtották fel a varosházát és a tüz csak 1 óra felé lört ki, mivel hevesen gyűlő anyagok voltak Jelhalmozva a padláson, a tűz 11-tői 1 óráig nem lappang­hatott. Ez a megállapítás — már a vélemények elhangzása után érezhető volt — jelentős pontra terelte az ügyet, mert ezzel beigazolódott az, hogy nem Bagi volt a gyújtogató, mivel ö a tüzet megelőzően hosszú ideig otthon volt lakásán. A pörbeszédek következtek ezután. Dr. Tompa Oyula ügyész vádbeszédében sorra vett min­dent, amiből Bagi bűnössége megállapítható volna. Felsor jkoitatta háromnegyed órás beszédé­ben mindazokat a gyanuokokat, amelyek a bű­nösség melleit szólnak. Dr. Welllsch István védő másfél óráig bizo­nyította a lüioltó teljes ártatlanságát, amit min­den momentum igazol, mig bűnössége mellett semmi sem szól. Félreértésből került a vád­lottak padjára, a tömeg hangulata után alibije igazolva van — felmentést kér. A törvényszék egy óráig tanácskozott az Íté­let fölött. Vlld Károly elnök este hét órakor hirdette ki az ítéletet, amikor is a városháza előtt 600—700 főnyi tömeg gyűli össze és iz­gatottan leste a híreket. A tágas közgyűlési terem teljesen megtelt, a levegő folytolt volt. A törvényszék fölmentette Bagi Imrét a gyújtogatás vádja alól, mert felmerült ugyan néhány terhelő momen­tum, de nem nyert beigazolást bűnössége. Pozitív btzanyitékok egyáltalán nem merültek fel, a törvényszék pedig nem látta lélektani és logikai okát annak, hogy Bagi gyújtotta volna föl azt a városházát, amelyben neki is otthona volt. Az Ítélet szabadlábra helyezését is kimon­dotta a vádlottnak, de ez ellen azonnal felfo­Ma délután 6-tól 8-ig katonazene a Kass-kávéházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom