Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-25 / 128. szám

4 OELMAQYARORSZAQ 1925 október 22. 4 munkanélküliség jelentősen csikként, mig a fizetésképtelenségek száma az augusztusival szemben emelkedést mutat ugyan, de még mindig jelentősen alatta marad a többi előző hónap alatt A kölcsönszámlán 1925 szeptember 30-án rendelkezésre álló egyenleg 152,680.706 75 aranykorona. Johann Strauss. Johann Strauss, a valcerek zsenije 1825 ben október 25 én született. A kicsi „uralkodót" puha párnák között a múzsák fogadták és az első csók a dallal, a második a szerelemmel, a harmadik a szerencsével jegyezte el a gyermeket, akinek szemében még a túlnan jöttek tétova fénye égett, de fülébe máris suhanó valcerek ölelkező melódiái csenghettek. Az apa, az öreg Johann Strauss első ajándékul a hírét, a dicsőségét tette fia bölcsőjébe és ezzel a nyomasztó súllyal a szivében lépett az életbe a boldog idők nagy elhivatottja. Mert nem könnyű dolog egy győzelmes apának utódja lenni. Bécs akkor már táncolt, keringőzött S'rauss I. tüzes vonójának mámoros valcereire és a nyolc ütemes, ringatódzó melódiák bája, Strauss és Lanner tündértáncai mellett, elbújhatott minden kísérlet, amely arra irányult, hogy a bécsiek szivét mással töltse be, mint az imádott Straussuk dallamaival. Nem volt igazi bécsi, akiben nem mozdult meg az érzés ezeknek a valcereknek hallatára. Ha megszólaltak a negyedik húron az első vonóhuzások, a fáradt vérbe lángok csaptak, a kopott kedvbe uj álmok bújtak, kigyúltak az örömek lámpái a ritmikusan ringó hullámokon, az édesen hizelgő csókos muzsikára. 1820 tói uralkodott a valcer a császárvárosban és ha jött az este, a turnürös, mosolygó, kékszemű asszonyok, lányok, vidámkedvü férfiak nem találták nyugtukat a házban. Strauss a nép muzsikusa volt. A valcer akkor, — ha száz év ködén tul is nézzük — nemcsak a táncot jelentette a bécsieknek, hanem szimbólumuk volt. Benne tükröződött egész lényük. Ezért forrt varázserővel a bálok parkettjein, amellett diadalmasan hódított a világ minden részén Ebben a korban, tehát akkor, amikor már alkalmas volt a talaj a valcer aranykorának megteremtésére, született a kis Johann Strauss, apja zsenijének örököse, a valcer koronás királya, a műfaj eddig utol nem ért legnagyobb művésze. Tizennyolc éves lehetett, amikor apja haragja miatt elhagyottan, az ellenpárt barátainak gőgös rosszalásai mellett először lépett pódiumra zenekarának dirigálására. Dommayer» Hietzing, Johann Strauss Sohn Kapelle. Ez elég volt. Egész Bécs felvonult. A fiatal „Scháni" játszik, a mi „Schánink" nak a fiat Már délután nem lehetett helyet kapni. Veszélyes volt a tolongás, amikor este megkezdődött a hangverseny. A kis „Scháni" szive elszorult. Ez a kezdet, de ha nem sikerül, lehet hogy a vég is. A hangverseny tomboló tapsvihar, zuhogó virágeső között éjfélig tartott. Straussnak saját szerzeményeit hat-hétszer kellett megismételnie. Mindenkit megejtett harmatos ifjúságának nagyszerű dallambőségével, csak az apa nem volt sehol. Ellenben az éjszaka hűvös csendje borult már a Dommayer zilált asztalsoraira, amikor egy öreg anyóka még mindég ott állt a sarokban, kezeit imára kulcsolva, szemeiből patakzottak a könnyek. — Köszönöm Istenem, hogy meghallgattad az imámat. A szenvedő anya és az élet útjait tördelő ifjú titán sirva, ölelve, csókolták egymást. Az apa dúlt-fútt, de a tehetséget útjában már nem lehetett megállítani. A Néva hűvös partjai, a Spree idillikus fűzesei, London, Páris, Amerika visszhangzottak a dalisten dicséretétől. Strauss megkedveltette muzsikáját Mozart, Haydn, Beethoven, Schubert városában a leghüvösebb birálattal is. A gondolatnak, szónak, érvnek, bölcsességnek hangjai hajlékonyan kerültek vonója alá és a százra menő opuszokban élték tovább lobogó vallomásukat. És nem akadt Bécsben senki, aki Mozart szimfóniái mellett kicsinyelni próbálta volna Strauss jelentőségét. Mégis nyugtalanította a vágy a magasabbrendühöz, mig első feleségének, Henriette Strauss Treff z-nek, a hires énekesnőnek rábeszélésére és biztatására az operett felé kanyarodott. Jókat Mór, Dóczy Lajos versengtek azért, hogy számára librettókat Írhassanak. Es ami énjében kiabált dythirambikus bujtogatással, az felrázta, fötocsudta az operettjeit is. Offenbach dalolt akkor Bécsben és Párisban a nagyönludatu, fényes tárni alatt és Strauss egy lélekzetvételre maga I eszmélte az egész közvéleményt. Vagy van talán izzóbb lelkesedés muzsikában, mint a Cigánybáró toborozójában és mélyebb lira az egyszerű ösiségben, mint az, amikor énekli: „Kt esketett ?" Ez a zene, ez a fölépítés már az operák stílusához járt közel. Hiszen bármely mai operett legnagyobb slágere is csak siró arc amellett a menynyei derű és boldogságos zenei mosoly mellett, amely az idők végtelenségéig fog világítania Bőregér kacagó költészetéből. Szedjük izekre akármelyik operettjét és a nagyszerű mélységből csak dal és ismét dal fog kiszállni, mert az örékkévalóságból jövő zene boldog visszhangja ö. Nincs benne rejtelem, sejtelmes vértanúság, hanem táncoló kottafejek, amelyek ott születtek meg álmatlan éjszakákon, a lepedőn, játék és séta közben a manzse tákon, falon, levegőben, mindenütt, ahol járt és élt. A zenekari hatásai, az instrumentálása előkelő, megejtő, finom és megoldása oly könnyed, hogy megoldani a legnehezebb feladatok egyike. Azt hisszük, ker;k e földön Strauss-ünnepe lesz minden zenés szinháznak 1925 október 25 én, hogy a száz év fagyos űrébe friss babért, uj tapsokat küldjenek a milliók, akiket átölelt szeretetével, hervadhatatlan dalaival. Szeged kimaradt a megemlékezök sorából. Csodálatos a gondviselés a szegedi színházban. A nóta végén elfelejtik a nóta elejét és egy Zerkoyitz útját álhatja Johann Strauss II. diadalmas lésének. Lengyel Vilma. ünnepié iMMMMWMIMfW^^ Kószó belügyi államtitkár és a szegedi szakszervezetek. •Szeged városának tulajdonképpen csak két képviselője van: Teleki gróf és én. Mert Peidl Gyulát a szakszervezetek terrorja tette meg képviselővé." Ezt mondotta Kószó államtitkár ur a Teleki bankettjén és a tudósítás szerint „a vacsorán megjelentek erre hangosan és soká éljeneztek." Nem az államtitkár ur állítása késztet bennünket nyilatkozattételre, hanem inkább az, hogy bemutassuk az éljenző uraknak hangos és hosszas éljenzésük tárgyát. A szakszerveze eknek egész más feladatuk van, nem pedig a választásokban való részvétel. Nem is vetlek részt a Peidl Gyula választási küzdelmében se®. Igy tehát nem is fejthettek ki terrort és nem tehettek meg senkit képiiselőnek. Résztvetlek ellenben a szociáldemokrata pártszervezetek karöltve a haladó polgársággal. Ez az együttes munka hozta létre Peidl Gyula többségét. Hozzon az államtitkár ur, vagy az éljenző urak csak egyetlen olyan Peidl-választól, aki a terror hatást alatt szavazott rá. És ha nem tudnak mutatni, meg kell kérdeznünk, hogy illik-e tudva valótlant állítani és a valótlan állításnak éljenezni? De meg is támadták a Peidl mandátumát a leglehetetlenebb ürügyeket keresve és az államit telekkönyvi hivatalban a megváltozott hivatalos órák folytán egy főtisztviselő portási teendőket végez. A kereső közönség és az ügyvédi társadalom súlyos panasza a telekkönyvi hivatal ügyrendje miatt. A telekkönyvi hivatalban nemrégiben uj rendet léptettek életbe. Egy miniszteri rendelet ellentétben a telekkönyv szellemével, olyan akadályokat gördített a telekkönyvek megtekintése elé, hogy ugy maga a kereső közönség, mint az ügyvédség súlyos sérelmeket szenvedett ezáltal. A telekkönyvi hivatalban ugyanis a múltban délelőtt 9—11 óráig bárki minden különösebb engedély nélkül benézhetett a könyvekbe. Az uj rendelkezések értelmében a könyvek csak délelőtt 9-10 óra között tekinthetők meg ingyenesen, mig tiz óra után csak ötezer korona ellenében. Azonban a kereső feleknek nem pusztán ötezer koronába kerül a telekkönyvi hivatalba való belépés. Egy telekkönyvi számadat kikereséséhez számtalan nagy könyvet emel meg a kiszolgáló tisztviselő, ami darabonkint öl-ötezer koronát jelent a kereső félnek. Kora délelőtt tizenegy órakor, amidőn más nyilvános jellegű hivatalokban legforgalmasabb az élet, a telekkönyvi hivatalban minden mozgás megszűnik. Tudakozódó fél, aki talán éppen üzletet akarna kötni, amiből az állam bélyegek fejében milliókat keresne, hiába kopogtat a telekkönyvi hivatal ajtaján. Tizenegy óra után nem szolgálnak ki felel még pénzőrt sem. A fizetett telekkönyvi kiszolgálás egy uj adózási nemet vetett föl, a legnagyobb nehézségek elé állítva a kereső közönséget. Az uj rend isméi bevezette a *sorbanállási" kellemetlen rendszert a telekkönyvi hivatalban. Az Ingyenes, egy órai lartamu hivatalos idő alatt nagy tömegével állanak a felek a járásbíróság szük folyosóján. Az egy órái időt mindenki ki akarja használni, meri az ingyenes, pénzbe nem kerül s fölöslegesen ki akar pénzt költeni. A hivatalos helyiségben a rendelkezések szerint csak tiz kereső léi tartózkodhat egyszerre, mig az ajtó elölt állókat csak akkor engedik be, ba két ember már mtgksp'a a kereséséi. HAZAT, Katzmayer titkár ur pártjának többségéből álló mandátumigazoló bizottság a Peidl mandátumát igazolta, tehát nem terror utján szerzett mandátumnak jelentette ki. Mi hozzá vagyunk szokva, hogy nagy államférfiaink állandóan támadjanak és vádoljanak. Álljuk a támadásokat és viseljük a vádakat. Nem is esnek ezek még csak rosszul ssm nekünk. Csupán az iránt legyen szabad érdeklődnünk : 1. Méltó e egy belügyi államtitkárhoz a saját pártja többségéből álló bizottság által igazolt mandátumot — tehát tisztának mlnősitett mandátumot — terror utján szerzett mandátumnak minösiteni? 2. És ha sz államtitkár ur ezt a súlyos politikai baklövést elköve.te, levonja e ennek következményeit is? 3. Most pedig tudják-e már az érdekelt urak, hogy minek éljeneztek? Az iránt már nem is érdeklődünk, hogy Kószó államtitkár ur abban az esetben, ha egyik ellenjelöltje nem kénytelen visszalépj, dicsekedhetne-e azzal, hogy ö Szeged III. kerületének igazi képviselője. Szeged, 1925 október 22. A szegedi szociáldemokráta párt végrehajtó bizottsága. Előfordul igen sok alkalommal az is, hogy a kéresö fél a tanyáról téved be, ugy hogy annak kiszolgálása sokszor tii percig is eltart. Ez idő alatt uj ember nem mehet be a hivatali helyiségbe. A legkülönösebb és legérthetetlenebb rendelkezés, amit az uj renddel kapcsolatban életbeléptettek, hogy at ajtónállói tiszttel, aki a feleket egy órán át ki- és beengedf, egy kilencedik fizetést osztályba tartozó főtisztviselőt bíztak meg, akt Immáron hetek óta végzi a portást munkát a jobb érzésű felek és az ügyvédi társadalom legnagyobb megütközésére. Egy szolga, vagy bármely más Ideiglenes alkalmazott elláthatná a főtisztviselői álláshoz nem méltó, alantos foglalkozást, de a hivatali felsőbbség a szanálás mai ideje alatt nem tud más alkalmazottat beállítani s Igy egy főtisztviselő kénytelen a szolgai munkát ellátni A telekkönyvi hivatal mizériái ügyében, amely nea speciális szegedi jelenség, már országszerte megindult a mozgalom a régi ügyrend visszaállítása érdekében. As országos mozgalomnak, amelyek a városokban as ügyvédi kamarákból indultak meg, eddig nem vezettek eredményre. Szegeden legújabban dr. Cserő Ede ügyvéd a polgármesterhez és a közigazgatási bizottsághoz egy memorandunot nyújtott be, amelyben arra kéri a polgármestert és a közigazgatási bizottságot, hogy az iguságüiyminiszterhez Írjanak fel ez ügyben és kérjék a telekkönyvi hivatalok ügyrendjének sürgős megváltoztatását. földet, földbérletet, lakást, üzletet, pénzkölcsönt min* denkor legelőnyösebben közvetít NEZCR országos iroda Bástya u. 19 Kultúrpalotánál elismert specialista férfi fehérneműek készítésében. Iskola uccs 23 (Brauswetter ház). eU VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.