Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-25 / 128. szám

1925 október 23. DELMAQYARORSZAQ 5 SZAKÁLLSZÁRITÓ. írja: Juhász Gyula. Gondolatok a színházban. A színpad oly szűk, mint egy ketrec, ha Kotzebue nyöszörög rajta és oly tág, mint a világ, ha Shakspere dübörög. Rostand hőseinek lelke mindig álarcot és jelmezt visel. A költőjük is. * Szerző: ebben a szóban benne van az egész mai szindarabirás szelleme. Ók szereznek, a régiek költöttek. £. - . A régi naivák a fiatal ártatlanságot ábráA rossz szinész, ha szálfatermetű is, pül a szinen az igazi művész mellett. eltörzolták, az uj naivák a fiatal romlottságot. Nincsenek többé tragikák. Csak idősebb hisztérikák vannak. « A színészet izom és idegmunka. Aki még a lelkét is beleadja, az már nem is szinész. Az már művész, aki a mulandó órákat az örökkévalósághoz igazítja. A szerzők darabokat irnak, a költő egészet. egy rossz komikus. Nincs szomorúbb, mint * A Molnár és gyermekét minden Halottak napján föltámasztják. A legtöbb uj darabnak a bemutatója Halottak napja és a társszerzők még azt se mondhatják, hogy feltámadunk! * Ibsen nem igen nézte meg müveinek előadását. Gondolta, elég kritikus nézi őket. * Néha azért tapsolnak egyik-másik színjátéknak, hogy egy kis cselekmény is legyen. * Hauptmann Hannéleje a mennybe megy — a földön. Mikor megszűnik élni — minden elsötétül. A modern költő igy példázza az örök evangéliumot: A mennyek országa tibennetek vagyon! A jó színésznőnek külön szépitöszere a művészet. Maeterlinck drámáinak hőse a halál és színhelye a végtelenség. ^ Regényből is lehet színművet csinálni. Néha a kapanyél is elsül. * ™fa Bánk bánjának darabos a nyelve De ebben a nyers kőben arany csillog * * Mire egy költő eljut odáig, hogy jó drámát mán m a 'él'te 'ra™~ A verseket igenis szavalni kell 1 A szárnyakkal nem járni kell, hanem repülni. * A színpadon gyakran a legszebb gondolat is elvész. Hiányzik az akusztikája a nézőtéren. * Egy rossz tragédia írójára valaki azt hozta fel mentségül, hogy azért nagyon sok erő van benne. De akkor miért nem megy dijbirkozónak? „Csak nem nősülhetek miatta minden héten!" Apa, aki hét éves kisfiát kitstte. Nem mindennapi érdekességü ügyet tárgyalt a szegedi törvényszék Juhász tanácsa. Egy apáról van sző, aki izivteienül kitette bét éies, beteg kisfiát. A tehetetlen gyermek ugyanis nem tndta magát tisztán tartani s ezért ellenszenves volt mostobaanyia előtt, aki minta elvált az apálól. As ezután kővetkező mostohaanya is gyűlölte a fiúcskát és szintén válással fenyegette az apát. Mészáros Mihály szentesi napszámost állították szombaton délelőtt a biróság elé, akit az ügyészség gyermekkllétel bűntettével vádolt meg. A vádiratból ktlünt, hogy Mészáros elkergette házából László nevű hét éves beteges ftát, aki önmagával tel]esen tehetetlen volt és akiről az apának kellett volna gondoskodni. Mészáros elmulasztotta fiának nevelését, tisztántartásáról nem gondoskodott és nem gondoskodott ellátásáról sem. Mészáros azzal kűld'e el házából fiát, hogy nem törődik vele, semmi köze hozzá. A rendörségnek kellett gondjaiba venni a kisfiút, aki teljesen piszkos állapotban került az uccára. Mészáros Mihály elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek. A háború elején bevonult katonának és amikor a fronton volt, meghalt a felesége. Három gyerek maradt egyedül. Gondozásba adta a gyermekeket. Később azonban meg kellett nősülnie, mert nem akart senki sem gondoskodni gyermekeiről. A mostoha azonban nem tudta szive'ni kis bélbajos László fiát, aki ekkor már nagyon beteg volt. Állandóan piszkos volt, nem lehetett vele egy szo bábán lenni, nem lehetett egy asztalnál enni a kis gyerekkel. Hiába adták kórházba, állapota nem javult. És az asszony a gyerek miatt otthagyta Mészárost. Harmadszor is meg kellett nősülni. Megint korházba vitték a fíut. Ugyanúgy került vissza. Továbbra is piszkos volt és továbbra sem lehetett vele egy asztalnál ülni. Végül is kijelentette Mészáros harmadik felesége, bogy vagy elviszik a fiút, vagy csinálnak vele valamit, de együtt nem marad vele tovább. Inkább etválik. — Nem nősülhettem minden héten — mondotta Mészáros —, el kellett vitetnem a házból a fiut. De stholsem akarták tartani. Mindenütt piszkot csinált és leheletlen —— — •»u»iviiwu voll vele egy szobában élni. Ekkor el akartam vitetni .5J5!2lapJáho*' rae.rt nem akartam, hogy ismét ember, hogy nagyon fatíT"^ Sí szín. A mennydörgést könnyű utdnorm . . szellőt nehezebb. 0Zní> a lanyha • A színészek százszor inkább , urat játszani, mint költőt. Ugy ESS* na&' nagyobb ur, mint a nagyurak. ' a mö • Némelyik szinész pompásan tuHi» . pacsot. Látszik, hogy önmagából Terii ° Strindberg drámáiban a lelkei, állanak előttünk, mint Ádám é? fi meitelenül csomban. De itt Ádám és Éva n,a P°radi. lanak. a a Pokolban dl* elhagyjon a fiu miaft az asszony. Végszükségben vit!em el hazulról, el akartam helyezni valahol és nem tettem ki az uccára. Nem lehetett tovább együtt élni vele. — Ilyet nem szabad az apának csinálni a fiával. Éppen azért kellett volna ápolnia, mert beteg ve/f / — mondotta az elnök. Ezenkívül meg az a vád Is maga ellen, hogy a disznóólban altatták a fiut és amikor a keresztapától visszavitték magához, azt mondotta a gyereknek: „Takarodj I" — Ez nem való, kérem. £n nem tettem ki soha az óiba. A tanúvallomások következtek ezután. Elmondották, hogy az apa nem akarta magánál tartani a fiut, a fiu pedig mindig panaszkodott, hogy nogyon verik oühon. A rendörök elmnndották, hogy az uccán találták a fiut, akZ vitték fel a rendőrségre. IJiába vliiék vissza az apjához kélszer is, az nem akarta visszavenni. Náluk volt az őrszobán napokig és sohasem látták, hogy piszkos lett volna. Amikor meglátia az apját, sirnl kezdeti a gyerek és igy szólt: — Ne vigyen rendőr bácsi haza, meri agyonvernek I... A szomszédok pedig elmondották, hon éjszaka sokszor hallottak sirási a disznóól fe01 és azt is tudták, hogy az ólba tették ki a gyermekei éjszakára. — Eressz ki innen édesanyám I — sirt a gyerek késő éjszaka. Az elnök ezután néhány iratot ismertetett, amelyekből kiderült, bogy napokon át a szentest rendőrtisztek élelmezték a fiut, akit ezután a gyermekmenhelyre vittek, mert az apa nem akart gondoskodni róla. Az árvaszék Mészárolt megfosztotta az apai hatalmától, a kis fiat pedig elhagyottá nytlávánltolta. A törvényszék Horánszky Miklós ügyészségi alelnök és dr. Dettre Pál védő pörbeszédei után meghozta az Ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta kl az apát gyermekkititel bűntettében és ezért hat hónapi börtönre és három évi hivatalvesztésre ítélte. Az Ítélet megállapítja, hogy az apának gondját kellett volna viselni a fiúnak, annál is inkább, mert beteg volt. Nem szabad lett volna azt mondania neki, mikor a rendőrök visszavitték hozzá a beteg gyermeket, hogy Jakarod|". Az apa éppen akkor hagyta magára fiát, amikor a legnagyobb ápolásra lett volna szüksége. A törvényszék súlyosbító körülménynek vette aat, bogy az apa tett ilyent a fiával, mig enyhítő körülménynek vette azt, hogy a fia miatt három feleségétől kellelt elválnia. A szomorú flgy iratai most a fölebbezések miatt az ítélőtábla elé kerül. 627 étteremben havi abonoma étlap szerintfebéd, vacsora) Soo.oooK _ Hatóságilag engedélyezett Dutorraktárkiárusitás! Üzletem feloszlása folytán raktáromon lévő összes háló, ebédlő és uriszalon bútorokat Jutányosán kiárusitom. m Braun Mihály Kelemen ucca. Hü MqbIr Ml keresse fel Varga bXMH. ..X..XU 21 kötött-, szövött és harisnyakülönlegességek üzletét BUDAPEST. IV., Kossuth Lajos u. 6. 69IV., Koronaherceg u. II. kv, - «««* i és ivM Koronahereeo u. I ji % 1 1 1 ••••" iinnvLiiii.njixnxn.-Lii I „S& 8EL1ÍAR0SI MOZI JSS* I TÍ.S: KORZh cnnjR ™4?« ; BELVÁROSI MOZI Telefoni pénztári 5-82. Október 25-én vasárnan Legenda 8 felv:násban. . (Hirakulum). Romuald loube a .Sándor Mátyás" cimü film címszereplője. — Azonkívül: CHHPÜNK ur kalandjai 2 feiv. amerikai burleszk és a Fox Journal. KORZÓ mozi Október 25-én, vasárnap 11-85. Napkeleti történet 8 felvonásban. rc«.rep»: NATHALIA KOVANKO. ww: Bubi és a lakáshiány. LEggS^.. Előadások kezdete: hétköznapokon 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. A terem kellemesen fűtve vanl | Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. f A terem kellemesen fűtve van! ' '