Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-03 / 109. szám

Ara 2000 koron». DELMAGYA RO RSZAö •Mrkasxióségi Deik Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadt hivatal, B»t»»nkfnyvt*i és (egyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 908. Hjiwíi I Petőfi Sándor-sogárut 1. szám Teletonizám 10-34. A béke könyve. Ezt a könyvet egy zürichi oiaiz iiámüzölt államférfi irta, Francesco Nitti, aki ma ai árva magyarság ritka barátai közöl való. Miért kelleti önkénytes számüxetéste mennie ennek a derék, békés és bölcs politikusnak. Mert liberális, demokratikus és pacifista. Már pedig az olaiz ébredCk a fehér bolievlzmus fegyvereit alkalmazzák az ilyen emberrel szemben, a bunkósbotol él Franc esco Nitti nem akart Matfeotti torsára jutni. Szűkiége lesz még reá a szabad Itáliának, ahol most Brutus helyett egyelőre Tatqainius szelleme uralkodik. Nitti könyvének magyar kiadásához előszót irt, éppen a naiy tuiini magyar száműzött, Kossuth haldiának évfordulóján. Ebben az előszóban nyíltan kimondja, hogy a veisaillesi szerződét és a saint-germaini, trianoni, neuillyi, sevresi szerződések a legbecstelenebtek, amelyeket csak ismer a modern történet és előre láljv, hogy Mogyarország uj háború is uj rombolás nilkil vissza tudja venni elvesttelt területeit. A könyv maga tele van égetően és véresen aktuális igazságokkal. Minden szónoki frázis nélkül mondja el nézeteit a háborúról és békéről, a tegnapi vérontástól, a mai igazságtalanságokról és a holnapi kíengesxtelCdéirői. Hiába, az igazság a legjobb stílus. Ezt a könyvet minden kunyhóban éa minden műhelyben megértik, ahol olvasni tudnak, ciak egynémely fenséges palotában és márványos ciarnokban nem akarják megérteni. Ki ne gondolna Mussolinira és a többi Mussolinira, mikor Nitti ezeket Írja: .Sok nacionalista a forradalmi szocializmus táborából kirBl ki. Ugyanaz a szimplifikáló* jellemzi őket, ugyanaz az államba és megkötöttségbe velett bizalom él csaknem mindig ugyanaz az ellenszenv a demokratikus Jormák iránt." NitU nem izocialiitv, ő polgári demokrata, de azért bevallja, hogy mennyi jót maréit a szocializmus a modern fáratdalmakban s milyen nagymértékben hozzájárult a népi oaztályok felemelkedéséhez, amikor hatalmai erötőmböl alkotva a munka védelmire kelt és könyve eleién kijelenti, hogy: ez a könyv a fiataloknak, a dolgozóknak szó!, főképen azoknak, akik résztvellck a háborúban. Az igazi harcolók, nem azok, akik az irodákban éi az ujiágokban vívták végig a háborút, hanem akik közelről látták a halált, ezek kívánnak legjobb» dolgozni a békéért, az igazság e nagy müvéért I A háború csődtömegének klasszikusabb fölsorolását senki sem adla Nittinél, aki izerint ezután a kataklizma után, amelyben Díszesen mintegy ötvenmillió liter embervér ömlött ki, előizör is egész Európa népességi helyzete nigyban leromlott, Eutópa hitelező világrészből eladósodott világrésszé változott át éi aki izerint a háború végeredményében mindi nfltt elmérgesitette a társadalmi osztályok viizonyát és elmélyítette a társadalmi aránytalanság okait. A háború mindenütt a ludomány és vallás hatóerejének Itfokozáiával járt, fokozta a gyűlöletet és a bizalmatlanságot a népek között, egén Európában nagy reakciókat indított meg (kurzus ezt hallja örömmel), a nép lelkében elterjesztette a forradalom szellemét és leiQllyeiztetle a civilizáció színvonalát Nem tudjuk, mit szólnak a tegnapi éi mai háborúi uizitók ehhez a sátáni lilániához, amelyet a népek vezetői idéztek a népek fejére. A vége ix lett — Nilti szerint és az igaziág szerint —, hogy Európa tekintélyének nagj részé; elvesztette a többi világrész élőit és ez a veszteség valószinüleg nem fog megállít) i a rifkabilok éi a druzok földjén, hanem tovább is folytatódik, ha Európa urai ezután is a háború régi nyelvén beizélnek él cieleksienek. A háborús bikit föl kell váltania az igazi békinek: ez Nitti hite és reménye. Mert a mai béke nem igazi béke. Mikor a háború vége ért Szeged, 1925 október 3, SZOMBAT Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.0U) kor, Budapesten ét vidéken 45.000 kor. Egyes szám Sra hétköznap 2009 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 1 9. szánk — mondja A béke száműzetésben élő Írója —, a legyőzöttek is ántánt által kihirdetett elvekre éi Wilion ünnepélyei kötelei eitiégeire hivatkoztak, amelyeket azután nem tartottak be. Nitti izerint ax első igazság, amelyet ki kell nyilvánítani, az, hogy nincs egyedüli felelősség a hálói uiit. Meit például a német nép nem lehet felelői azért, amit Vilmos ciáuár csinál», ikil Francéi co Nilti láthatóan nem sí eret. „Kevesen okoztak akkora roiizat népüknek, mint a legutolsó Hőbenzollern császár. II. Vilmos az ax ember vol', aki mindenbe beleártotta magát s több volt benne a pölfeizktdé», mint a nagyság." De Vilmos (l'ecfeléiő', II. Miklóstól le hízelgőbb e nigy igazmondónak a véleménye, arról a II. Miklónól, „akinek uralkodása alatt több mint harminc éven át OrosiorizJg a legvadabb és Fegembetlelenebb zsarnokság alá volt vetvr." Nitti jól látja és nyilán föl*árja minden náció erényeit és hibáit. A német fajvédelemről ezeket mondja: Mennyi felületes munka jelent meg a háború elölt, hogy bebizonjitsa a német faj felsőbbrendűségét. Mennyi ostoba erő feszitést tettek ezek a pedáns tanárok annak kimutatására, hogy az emberiség legnagyobb alakjai Krisztustól Daniéig a német típushoz tir'oztak! Ennek az áltudománynak legnagyobb népszerűsítője Houston Slewart Chamberlain, az angol-nimtt iró volt, aki a nevetségesig hajtotta tételeit. (Mintha csak az idegenből importált szellemű hazai fajvédők kritikáját hallanók.) Nitti bízik abban, hogy a megértés úrrá lesz a földön, ha nem is bisii, hogy márólholnapra. Dolgozni kell a bike nagy müvén; csak a népek szabad megmozdulása, az értelmiség és a munkásosztály nagy nekilendülése, szélesköiü agitáció a nép között, csak ex indiihat meg igazi haladált ax ujjáépűlés és a béke felé. Az olaiz Nitti álma ugyanaz, ami öl az angol Wells, a francia Herrio», a német Coudenhove Calergi álmodik éi amiről már régen a magyar Kossuth Lajos is álmcdott: az Európai Egyesült Államok. A liberális és demokrata zürichi száműiött hisz a népek testvériségében, a kultura erejében, az embeti haladásban, ax Európai Egytsüll Államok megszületésében és hisz — Magyarország közeit föltámaddsdban. •MNMMMMMMIMM^^ A borzalmak éjszakája Japánban. 20 000 caalád lett hajléktalan. — Óriási árviz Tokióban. (Budapesti tudősitink telefonjelentése.) Tokióból jelentik: A szeptember 30-ról október l-re virradó éjszaka a borzalmak éjszakája volt. A rettenetes árviz következtében több hegy- és földcsuszamlás volt Tokiót tegnap már harmadszor öntötte el oz árviz. Eddigi jelentések szerint körülbelül 20.000 család vált hajléktalanná, a főváros teljesen el van zárva a vidéktől, az anyagt kár óriási Eddig harminc halottat találtak meg, de számos a sebesültek és az eltűntek száma is. A spanyolok elfoglalták Aidirt. Kifejeződött a francia offenzíva. — Madrid örömmámorban. (Budapesti tudósítónk teUfonjelent/se.) Matildból jelentik: A spanyol esspatek ma délelőtt 11 óra 30 perckor elfoglalták A'.dtrt, Abd el Krím székhelyéi. Ez a bír Madridban határozott lelkesedést váltolt ki a lakosság köreiben. A lakosi/g győzelmi mámorban elárasztotta ax utcákat, a házakat jelloiogóztdk Alfonz király a palota erkélyétől fegadta a nép üdvrivalgását. A direktóriumi Primo de Rlvera tábornoknak üdvözlő táviratot küldőit. A franciák offenzívája a marokkói fronton ugy látszik, befejezést nyert. A francia csapatok Kififanefói északra és étxiknyugitra 12—13 kilométert s terűietiávot hóditoltak meg. A riffkabil lűsériég erőien ágyuzzi Teluanf. A váróiban nagy a kir. Törökország készen áll a háborúra. Fegyverrel védi meg Mosszult, (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Angórai je'entéi szerint a török kormány minden katonai intézkedést megtett arra az eshetőségre, hogy Mosstal érdekében akár fegyverrel ts szembeszálljon Angliával. Háború esetére Djeval pasát szemelték ki a török hadsereg főparancsnokának. Tizenkét török hadosztály 150 kilométeres fronton készen várja a török hadvezetőség parancsát. Oroszországból naponta több megrakott hajó érkezik, amelyek ágyukat és muníciót szállítanak parira Törökországban. A valutareform sürgős letárgyalása mellett döntött az éjjeli minisztertanács. A költségvetést is megelőzi a valutareform. — Az ellenzék sajtó utján fog tiltakozni a kormány ezen lépése ellen. Kibővül a demokratikus blokk. (Budapesti tudósitónk telefonjetentése.) A minisztertanács a késő éjszakai órákban még mindig tart. Eddig csupán csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány elhatározta, hogy a nemzetgyűlésen a költségvetési javaslatét meg előzően a valutareformról szóló törvényjavaslatot fogja beterjeszteni. Ez a hir, mely a leghatározottabb formában terjedt el és politikai körökben, különösen pedig az el'enzék köreiben nem várt meglepetés erejével hatott. Az ellenzék azon oz állásponton van, hogy a valutareformról szóló Javaslat beterjesztése nem sürgős, meit hiszen az életbelép'elé?nek otyan elháríthatatlan ak&dáíyai varnak, amelyek mtatí a pinz ügy miniszter legkorábban január 1-én lehetne abban a helyzetben, hogy az uj valutaegységet forgalomba hozza. A demokratikus blokk komolyan mérlegeli a kormány ezen elhatározását és éppen ezért október 7-én ülést tart, amelyen foglalkozni kíván a politikai helyzettel és a sajtó utján tiltakozni fognak a kormánynak ezen elhatár§zása ellen is követelik, hogy amennyiben a pénzügyminiszter nem tudná a költségvetést a nemzetgyűlés első ülésén beterjeszteni, akkor a szociális javaslatokat vegyék elsősorban tárgyalás alá, amelyekre nemcsak az ellenzék fektet nagy súlyt, hanem ezekről a nípjíléi minísz-