Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-02 / 108. szám

Ara 2ÚŰ0 korona. DELMAGYARORSZAG twhulMtl Drik Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, BB««№k0nrv1ár és Jegyiroda: Dugontcs-tér 11. Telefon 304 Bi»! Petőfi »ándor-sugárot 1. »xére Telefon«iám 10-3«. •шаашшвпншва Prohászka. Az embet felen kunuspoli'tikának, amely öt esztendőn keresztül a gyűlölet és megtorlás jelében garázdálkodott, sok szerercsétien és sok árfatlan áldozata van. Nem is beszélünk most azokról, akiknek egyikéről maga Hegedűs Lóránt ál'apifotta meg e?y nagy feltűnést és megdöbbenést kellett cikkéten, hogy elevenen földelték el Orgoványon. Bizony ilyet Thonuzoba óta nem műveltek semmifde magyarok minálurk. De beizéljűnk most azokról az áldozatokról, akikei éppen a kunuspolitika akart diadalszekerére ültetni, akik jóhiszeműen vállal'ák is a kurzusban a maguk szerepét és akik csalódva, kiáhrár dúlva, kifosztva kénytelenek voltak belátni, hogy tévedtek és ha erre nem volt már ere]ük, akkor a régi tisztelőik és becsülőik sajnálkoztak rajtuk és kivántak nekik jobb utat jobb és izerencsét. Prohászka Ottokár, Alba Regia érdemes és ér'ékes pűspOke, a legújabb áldozat, akinek nagy nevét a kurzuspolitika lajstromában őszinte szomorúsággal és megilletődéssel olvassuk. Prohászka 0.tokáiról — kűlOnOsen a mostani szerencsétlen kimenetelű kunusvállaüozás után — igazán elhisizűk, hogy teljes jóhiszeműséggel, egész lélekkel és hittel indult el az úgynevezett keresztény reneszánsz hajnalán arra a jó szándékkal kikOveieft ufra, amelynek végén most a Magyar Jövő cégérű „ifjúsági irodalmi" üzlet omiaózus és odiózus csődje, a hároa és félmilliáidos deficit és a p'nzl kunyoráló körlevelek országos meglepettse mered szemei elé. Mert Prohászka Ottokárnak fehér tűzben égő fanatizmusát nem lehet és nem szabad egy napon emliteni a Hallerek és Vasekek és a többi kurzusvállalkozók üzleti élelmességével. Prohászka nagy ember volt már akkor, amikor ezek még senkik és semmik voltak. Prohászka a béke utolsó éveiben a legelső magyar hitszónok megérdemeli hiréten állott, akinek igéi; gyönyöiüség és tanulság volt hallgatni mindé* Eűtt. A diadalmas világnézet tirdetője nem a napi politika gerstüjét tálalta, hanem örök igazságok és szépségek mannáját hozta hallgatóinak, akik sorában felekeze'i, faji és osztálykülönbség nélkül olt voltak azok, akik tisna ¿a nemes tanokra, megváltó és fölemelő esz mékre szomjúhoztak. Prohászka Ottokár akkor még nem vo!t Székesfehéivár pűspCke, egyszeri lelkialyj* volt csak mindenkinek, aki kereste az igazságot. Nem is akart más lenni, mint tanítója és nevelője az ifjúságnak ée vigasztalója az élet lealázottjainak és megszomoritottjainak. DoBztojevszkyről csak igy betzélt a nagy Dosztojevszkij. Orgonahargja betöltötte a templomot, vagy tantermet, mint ahogy a malaszt betölti a lelket, ahová leszállott. Tüzes pünkösdi nyelvek lebegtek láthatatlanul szép és finom aszkéta feje fele t, az emberek OnkénytelenOl a nagy hitvallókra gondoltak, akik a Szerelet evangéliumát a világ kincsévé tették. Bölcs folt, tudós volt, művész volt ez a Prchászka Ottoká', szellemi vezére rgy készülődő, egy hajnalodó emberi és magyar renettánszna*, amely — ó borzalom 1 — a gyűlölet és érdek, idegen gyűlölet és idegen érdek istenfelen és embertelen világháborújának pokoli éjszakájába hanyatlóit, váratlatul és hirtelenül. £s oly kevés emb:r maradt ember ei en bertelenségben 1 A legjobbak is megtántorodtak és megtévedtek. Hány Péter volt, aki a kakas szavára ébredt csak arra, fcogy az ÜdvOzitő megostoroztatott 1 A háboiu alatt Prohászka Ottokár egy könyve jelent meg, amelyről vílar, 1 Lendvai István igen elitélő bírálatot itt. Aiba Regia püspökének háborús könyve nem tűzte ki mottó gyanánt a feltámadt Ur evangéliumi mondását: Békesség nektek l S a kurzuspolitika Prohászka Ollokárji nem volt többé a Szeged, 1925 október 2, PÉNTEK Eióflietésl ¿rak: E<y hónapra helyben 4U.OK kor„ Budapesten és vktékea iUUO kor. Egyes szára ára hétköznap 200J kor., vasár- és ünnepnap ЗОЮ korona. L évfolyam, 1 8. számrégi. Fájó sziwel, sajgó! lélek kel látták ezt régi liszleiői, régi rajongói. Igaz, hogy ő veit az elsők közOlt a kurzuspolitika támogatói közül, aki nyíltan fölemelte szavát a fehér bolsevizmus istenfelen és embertelen kegyetlenségei ellen, aki tiltakozott a hazafiasa» fölháborodottak gyilkosságai és rab!ásai ellen, aki a fehér Leningyerekeket egy lapra helyezte a vörOs terrorfiukkal, ez igaz és ez is mutatja, hegy Prohászka Olfokár jóhiszeműen és Jóindulatúan vállalta azt a kurzust, amelynek egyik boltja, a Magyar jövőhöz cimzett irka vállalat most olyan ominózus szerepet oszlott ki a dianalmas világ* nézet egykori fenkOlt hirdetőjének. Reméljük, hogy a gond és bánat, a kiábrándulás ós kellemetlenség felkői hamarosan ós véglegesen eloszlanak a széke fehérvári püspöki udvar puri'án egyszerűségű, aszkéta tisztasfgu falai fölOl'. És hogy Prohászka 0,tokár töretlen erővel, megujult sziwel, s?árnyaló lélekkel repül a napipolitika kis komiszságain, olcsó sikerein, porán ós sarán ful, ti derCs ós tiszta magasságokba, a bit, a remény és a szeretet isteni régióiba, az ő igazi birodalmába és az egész magyarság, innen és tal, ismét tanítómesterét látja benne, aki azért jött e föld e, hogy betöltse a nagy tanítást, amely egy mondatban világokat ölel át: Fiacskáim, szeressétek egymástI Mi Őszintén kívánjuk és várjuk, hogy agy legyen I я в • w Bukás előtt a francia kormány (?) Páris, október 30. Október 13- án összeül a francia parlament és ez alkalommal Chaumet kereskedelmi és postaügyí minisztert felelős}égre fogják vonni amiatt, hogy a minapi kétórás tüntető posta-, tdxiró- és telefonsztrájk vezetői ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A helyzet ma olyan, hogy e kérdésben a kormányt valószínűit g le fogják szavazni s a kormánynak ez esetben le kell mondania. Lehetséges, hogy a leszavaztatást elkerüli a kormány, de csak abban az rsetben, ha a közép- és jobboldal a kormány segítségére siet. Ez viszont a kormány számára olyan helyzetet teremtene, amely még a leszavaztatásnál kellemetlenebb volna, mert a kormánynak nem lenne többé állandó többsége és minden percben ki volna téve parlamenti meglepetéseknek. Bethlen hajlandó a numerus clausus reviziojara, Fuzionál a Husjár—Ernizt-cioport és a kert sztényuzociaüta páit. Haller litván tetei tétel a kormány számára. (Budapesti tudósítónk ti lefon jelentése.) A Délmogyororszíg (egrit pi számában beszámolt a közeledő parlamenti ülésszak várható viharai ról és a kisgazdáknak a kormánypártbél való kilépési szándékától Ezek a tények szükségessé teszik a kormánypárt átszervezését. Ezt a célt szolgálják azok a tárgyalások it, amelyek már helek óta folynak a Huszár—Ernszt-féle keresztény gazdasági párt, továbbá a Haller vezeléte alatt álló keresztényei ccialista párt fúziójáról. A tárgyalások most olyan tlőrehaladolt stádiumba jutottak, hogy a pártvezérek szükséges nek tartották Bethlen István grófot ezektől tájékoztatni, akit Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke Ernszt Sándor társaságában ma meglátogatott. A lefolytak) t tárgyalásokról a nyil vánosság számára csak annyit közöltek, hogy azokon csupán a Hegedfis Ojförgy halálával megüresedett letenyei mandátum betöltéséről volt sió. Informátorunk értesülése szerint azonban Huszár Károly részletesen tájéloztatta a miniszterelnököt a keresztény gazda: ági és a keresztényszocialista párt eddig folytatott fúziós tárgyalásairól és arról, hogy ezek már igen előrehaladtak s már csupán a perfektuálás van hátra. E célból kérte Huszár Bethlen tanácsát és támogatásá*. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy igen örül a két párt egyesülésének s különösen annak, hogy a keresztényszocialista párt, amely még az ellenzéki padokban fs mindig mérsékelte támadásainak élét a kormánnyal szemben, kooperálni kiván a keresztény gazdasági párttal. Bethlen cem tagadta, hogy a keresztényszeclalista pártnak egy tagja ellen kifogása van, sőt nyilatkozatában meg is mondta, hogy Haller Istvánról van szó, akit függetlenül az ellene indítóit összeférhetetlenségi ügytől, tehertételnek tartja a kormányttámogató pártokban. Ez alkalommal szó esett a numerus claususról Is, amelyre Bethlen István gróf azt a célzást tette, hojy az egységes párt több számottevő, tekintélyes tagja sürgeti ezen kérdés gyors megoldását és könnyen elképzel he ő, hogy a kormány ezen kívánságok elől nem térhet ki 8 igy megeshet, hogy a r umerus clausus rövidesen revízió alá kerül. Ennek következte ben Haller latvár«, a numerus clausus torvényének megalkotója már az első időkben izembe kerül a kormánnyá'. Az értekezlet végeztével Bethlen kérte Húszán Károlyt és Ernszt Sándori, hogy a fúzió kérdéiét (egyék még egyszer megfontolás tárgyává s biztosította a képviselőket, hogy mindig készséggel áll rendelkezésükre. Nagy vita volt az uj pénzegységről a valutareform ankétján. Budapest, október 1. Bud János pénzügyminiszter elnöklete alatt ma delulán a pénzügyminisztériumban a valutareform tárgyában értekezlet volt, amelyen résztvettek a pénügyminiszteren és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszteren kívül a különböző érdekeltségek képviselői. Az értekezleten Bud János pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a valutareform kérdésében döntés még nem történi, mert a kormány a parlamentnek tett Ígéretéhez híven, meg akarta hallgatni az érdekképviseletek véleményét a döntés előít. Hangsúlyozta, hojy nem a pénzrendszer gyökeres megváltoztatásáról van szó, hamm csak a nagy számok rendszerérői a kis egységek rendszerére való áttérésről. Az értekezleten hosszas eszmecsere indult meg, melyen többféle vélemény hangzott el a* aj pénzegység megválasztása tekintetében. Egyesek, mint a QyOSz, a kereskedelmi és iparkamarák és az OMKE képviselői az arany alapon való megoldás mellett foglaltak állást, mások, nevezetesen a TÉBE, a Pénzintézeti Központ, a Pénzintézetek Országos Egyesülete a 10.000 koronaér ék pénzegységgel való megoldást javasolták, az OMGE képviselői a 20 000 koronás megoldás mellett foglaltak állási. Az éríekezle'en végeredmény képen az a fel-