Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-02 / 108. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 2 fogás alakult ki, hogy nem annyira az aj pénzegység megállapítása ftntos, mint Inkább a reform mielőbbi megvalósítása, m/g pedig oly módon, hogy az átmenet az u) pinzegységre minél könnyebb és gyorsabb legyen. Bud János pénzügyminiszter az elhangzott felszálalásokat tudomásul vet'e és kijelentette, hogy a mego'dásl a legrövidebb idón belül keresztül fogják vinni. kormány, hogy a gyűlöletet magiról elhárítsa, a aépjálétl tárca s lámára szükséges adókat községi adók formdjábin Vitted ki a városokkal. A gyűlölet így a városokra hátul, ra«rt hiszen a helyzet nem javult és a szegedi üzletekben vevőt még most sem látok. Azt Javaslom tehát, hogy a tanáccsal kéuittessen felterjesztést a bizo'tság i kormányhoz a betegápolási hozzájárulás redukálása érdekében. Wlmmtr Fülöp: A rendkívüli közgyűlést kellene inkább összehlvjtnl polgármester ar. — A rendkívüli közgyűlés ötsiehivása i f5iipán hitáskörébe tartozik — mondotts a polgármester —, a főispán pedig csak akkor hivatná össze, ha legalább negyven bizottsági tag Írásban kéri töle. — Hát kezdje a polgármester ur a szükséges aláírások összegyűjtéséi — jivssolta Wimmsr Fülöp. A polgármester kijelentette, hogy az akció lebonyolítására nem vállalkoztalik, hanem as aláírások megszerzésre Wimmer FJlöpöt kéri fel, aki « megbízatást készséggel el is váUalts. A bizottság tagjai röglön alá ii irták azt ax ivet, amelybea a rendkívüli közgyűlés sürgős összehívását kérik a főispántól. A pénzügyi biiottaág ezután Bugyi Mihály gépgyáros segélykérelmével foglalkozott. Bugyi Mihály tanonciskolája fenntartásához kérte a város anyigi támogatását. A bizottság a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Ezzel az ülés véget ért. A Times harctéri tudósltőji elesett a marokkó! harctéren. (JB ad Jpesti tudósítónk telefonjelenté se.) Párisból jelentik: A Times harctéri tudósítója, Kari Regnáld marokkói golyótól találva az első lövészárokban elesett. Ellenjavaslat a tisztviselői nyugdijak ügyében. Budapest, október 1. Minthogy a Tamássy féle javaslatnak a nyugdijasok, özvegyek és árvák helyzetét tárgyaló része az érdekeltek körében nagy nyugtalanságot okozott, dr. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő lakásán az érdekképviseletek vezetői értekezletre jöttek össze. Homonnay részletesen ismertette saját javaslatát Hosszabb megbeszélés után a megjelentek ugy találták, hogy a Homonnay-féle javaslat keresztülvitele esetén alkalmasabb arra, hogy a tisztviselői kérdésben és a nyugdijasok ügyében a szükséges megnyugvást meghozza. Csak presztízsből megy el Olaszország a konferenciára. Róma, október 1. Beavatott helyen Olaszországnak a biztonsági konferenc ával kapcsolatos álláspontjáról a követkeiöket közlik: Presztizsbő! Olaszország a konferenciától, amely az európai hatalmak biztonsági szerződéseinek tervszerű kiépítésit kezdi meg, nem tarthalji magát távol. Misrészt a tárgyalásokon speciális olasz érdekek nem kerülnek szóba, mert a Brenner-kérdést és az osztrák csatlakozás kérdését a konferencia programjáb51 törölték. Azt ax olasz törekvést, hogy a Breiner-határl a biztonsági paktummal összekapcsolj ik, London és Páris hallgatással mellőzte, az a francia törekvés pídig, hogy a csatlakozás napirendre iüzése ellenében Otaszország is garantálja a keleti határokat, az olasz ellenálláson hiusult meg. O.aszországaak ugyanis sem Lengyelország konszolidálása, s:m Csehország megerősödése nem érdeke, meri ezzel a kisántánt, amelynek Olaszországgal mindig súrlódási felületei vannak, erősödnék meg, nem szólva arról, hogy a cseh—jugoszláv közeledés is fenyeget, amely Olaszországra nem volna veszedelmek hijján. Jugoszlávia ugyanis Olaszországnak tiszta fajtájú szláv szomszédja amelyre az újra konszolidálódó Oroszország mindenkor számithat majd. Gazdaságilag sem kívánhatja Olaszország a kisántánt megerősödését, mert iit ugy tudják, hogy B.nes terve, a Jugoszláviával való vámunió és az ezzel járó burkolt dunai konföderáció még mindig ninc6 elintézve és álhndí veszedelme lehel Olaszország dunai gazdisági érvényesülésénsk. 0 aszországban továbbá képtelenségnek tar j »k a danzigl korridort. Nagy antiszemita zavargások voltak Romániában. tiogyan változtatta meg Cuza a véleményét. Bukarest, október 1. A mult napokban az ókirályság több városában nagyobbszabásu zsidóellenes zavargások voltak. A lapok eddig csak röviden számolhattak be az eseményekről, mert csak a belügyminisztérium szűkszavú hivatalos jelentései állottak rendelkezésükre. A mai lapok hosszabb tudósításokban számolnak be a történtekről. A Piatra Neamtz-ban történt zavargásokról a következő részleteket jelentik: Este, amikor a hosszunap előestéjén a zsidók a zsinagógában gyülekeztek, az egyik zsinagógát diákok é3 felnőttek vettek körül és adott jelre valamennyi ablakot beverték. A templomban nagy pánik támadt, a jajveszékelő asszonyok közül többen elájultak, a férfiak azonban kiszaladtak és néhány támadót megvertek. A merénylők aztán ismét Ö3szegyültek és egy másik uccában lévő zsinagógát támadtak meg hasonló módon. Amikor a harmadik zsinagógához mentek, a rendőrség végre közbelépett és beleavatkozására számos sebesülés történt. A tüntetők egyrészét a rendőrség letartóztatta. A rendőrkapitány az incidens miatt beadta lemondását. Cuza egyetemi tanár, az ismeri antiszemitavezér manifesztumot bocsáj'o'.t ki a diáksághoz, amelyben azt mondja, hogy a zsidókérdés ma már olyan fázisba jutott, hogy véleményét megváltoztatta és az 1924 év előtt az országban élt zsidókat egyenjogú polgároknak tekinti. Ezzel szemben kötelességévé teszi a diákoknak, hogy a később bevándorolt zsidókkal szemben olyképpm lépjen fel, hogy azok minél előbb elhagyják az országot. Az osztrák szocialisták nem fogadták el az Ausztria ellenőrzésének megszüntetéséről szóló javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése.) Bécs bői jelentik: A nemzetgyűlés őszi ülésszakának mai első fl'ésén beterjesztették azt a törvényjavaslatot, amelyet a népszövetségi ellenőrzés megszüntetésének módozatairól hoztak. A javaslat mellett Seypel volt kanctllár és Dlnghoffer képviselő szólaltak fii, mig a szocialisták ntvében dr. Bauer Ottó és Elbogen kifejtették, hogy a Népszövetséggel kötött szerződést nem tekintik államszerződésnek, hanem csupán csak olyan határozatnak, amely csak azokat kötelezi, akik ezt elfogadták. Az ellenőrzés megszűntetésének módozatairól szóló törvény] tvislatot a szocialisták nem ft' gadtdk el. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés ezulán a pénzügyi bízott tághoz utalta át. Rendkívüli közgyűlést hivnak össze a nyolcmilliárdos betegápolási hozzájárulás ügyében. A pénzügyi bizottság csütörtök délutáni űléte többféle Meglepetéssel szo'gált. Először is kiderült, hogy az Ölés tárgysorozata bizonyos változáson ment keresztül, amennyiben lemaradt róla a jörö évi költségvetés. A máiodik meglepetés az volt, hogy a városra kirótt nyolcmilliárd koronás betegápolási és gyermekvédelmi hozzájárulás ügyében a bizottság olyan lépés megtételét határozta e', amelyre eddig senkisea gondolt és amely mégis a leghatásosabbnak Ígérkezik. A pénzügyi bicottság elhatározta, hogy akciót indít a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésének sürgős összehívása érdekében. A pénzügyi bizottság csütörtöki ülésének tárgysorozatáról a jövő évi költségvetés tárgyalása éppen azért maradt el, mert a városra váratlanul kivetett nyolcmilliárd korona beiegápolási hozzájárulás az előre elkészített költségvités-tervezet alapfalt támadja meg és igy mindaddig nem lehet szó a végleges költségvetés összeállításáról, amíg annak kérdése nem tisztázódik. A pénzügyi bizottság ülését, amel/ iránt feltűnően gyenge érdeklődés nyilvánult meg, pontosan négy órakor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. Felkérte Rack L'pót pénzügyi tanácsnokot, hogy ismertesse a város háztartásán ik mult évi, 1924-es zárószámidását. Dr. Rack Lipót tanácsnok részletesen ismertette ezután a zárszámadást, amelyről annak idején kimerítően beszámolt a Délmagyarország. Elmondotta, hogy a zárszámadás eredménye sterint az elmúlt évben a város összes bevétele 130 és félmilliárd korona, ezzel szemben a kiadások összege 130 milliárd, tehát a költségvetési maradvány 560 millió korona volt. Elmondotta a kiadási és bevételi téelek részié tezése uán, hogy az elmúlt érben kiadott kormányrendelet értelmében a város vagyonmérlegét és vagyonleltárát aranykoronában állították össze, amelyet később 17000-es szorzószámmal papirkoroiára számították át és igy a város vagyonleltárában ezid5szerlnt egyes tételek valódi értékükön szerepelnek. Bmek a következménye az, hogy a zárszámadásban 220 és félmilliárd vagyonnövekedés szerepel. A polgármester ezután közöle a pénzügyi bizottsággal, hogy a pénzügyminiszter legutóbb kiidott rendelete közel nyolcmilliárd koronával terheli meg a várost be'egápolási és gyermekvédelmi hozzájárulás címén. A pénzügyi tanács nok ismerteti a kérdéses rendeletet, elmondja, hogy a kirótt összeg első negyede október elsején esedékessé vált, azonban a város eddig nem fizette be, mlvsl az összeget elviselhetetlenül nagynak tartja. Hivatkozott arra a rendelkezésre, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha a város rendes költségvetésének és az 50 százalékos községi pótadónak here ében nem tudja elöterem'eni a rá kivetett hozzájárulást, akkor a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával a szükséges mértékig fölemelheti a póladót. Wimmer Fülöp szólalt fel rövid :n a kérdéshez. Kijelentette, hozy a Jelenlegi gazdasági viszonyolt közölt a 280 milliárd koronában előirányzott országos betegápolási és gyermekvédelmi költség tu'nagynak látszik és télelei közölt bizonyára több olyan is akad, amely s népjólét kérdésének sérelme nélkül restringálható. — Ma nincs szűkség arra — mondotta Wimmer Fülöp —, hogy a törvényhatóságok hozzájárulásából háromemeletes balatonmenti szanatóriumodat építsen as állam. A betegápolás és a gyermekvédelem költségvetésének tárgyalására esik a nemzetgyűlés őszi ülésszakán kerül sor s ezétt még nem lehet befejezett és megváltoztathatatlan összegekről beszélni. Ajánlatos tehát, ha a város komoly, indokolt felterjesztést intéz a kormányhoz ebben a nagyon fontos ügyben. Rack Lipót erre közölte a bizottsággal, hogy a háború:iő.li időkben átlag — a mai értékelés szerint — kétmilliárd koronájába került a városnak a betegápolás és a gyermekvédelem, tehát a most kirótt ősszegnek negyedrészébe. — A legnagyobb igazságtalanságnak azt tartjuk — mondo ta a polgá mester —, hogy abból a rengeteg öszzegből, amelyet most ránk hárított a kormány, egyetlen; fillért sem fektetnek be Szegeden. Ez a nyolcmilliárd koronás uj teher vagy megszüntet minden fejlődési lehetőséget, vagy p:dig olyan súlyos pótadóval terheli meg a város polgárságát, amely alatt föltétlenül össze kell roppannia. A pénzügyminiszter nemrégen ugy nyilatkozott, hogy az ország polgárságát az eddigi adóterhek már megterhelik teljesítőképességének legvégső határáig. A gazdasági élet azóta nem Javult és a