Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-18 / 96. szám

ptember 17. ÉSEK ri bútorok (berendezések legollitzer Síndor butorraktárában >or ucca 3. «3 iV cserépkályhák II tisztítását, átavitását, jutányos ACS, Szenthárom; ucca 49. eua zabályozott ébresztő, eborAk. arany, le és alpacka kinairgyak legolcsóbbban :rezhetók be 334 FERENC öra szitónél. Kárász-u. 16. egnqill őr-tanfolyam iá - (ara|ebia. re jelentkezni lehet ucca % alatt 621 záraz kfárt restink. 251 Ink 177. postafiókba. divatú női és lérf( engyék, Uek, függönyök, riyamák s egyéb imunkák§ osabban készülroska-szalonban etőfi u. 6. II. em 9. üélmagyarorszdg kiadóhivatalának telefonszáma Ara 2000 korona. jrendü, szép ja áru, kopható mölcs üzletében icea 7. tó) ngedmény. aznnése folytán A AT alatt asztékban Fazonves pártfogást kér GER KAROLY. ikre i» Í megrendelését ílvállalom 1 B n pék ucca sarok. ruhát e z A Dsószere. it 1 való dörzsölést, ; tartósabb fehérítése mtált klórmentes 1 epö eredmény I Nincs t, szappant, szódát t, III., Tavasz n. 5. riUM kaphatót 'üiiiiiiim {SZAG .LALATBT. lékeket, körlaOrlapokat, le kcreslovábbá iguan kei t ANDORON IO-3 4 jmmé ^MAGYARORSZÁG _«rk«u tőség i Deák Ferenc-o. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MiMSnkSnyvfár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. li Pelöfl Sándor-tugárut 1. szám Teleionszám 10-34. Szeged, 1925 szeptember 18, PÉNTEK Elöflzelésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 96. szám, Áfium és orvosság. Hegedül Lorárt rgy pompás cikkében (ö ma a legtöbb magyar publicisták egyike) alaposan megn-ondla a magáét Pékár Gyulának, aki nem éppen turáni vezetékneve dacára (vagy, éppen izéit) mindenáron visszavágyik Közép-Ázsiába, a nagy fal mellé, a Góbi sivalvgbr. Azt feleli erre a turáni áiomri Hegedűs Lóránt, aki íz ugyancsik erőien konstruktív képzeletű Jókai Mórnak az unokaöccse, hogy köszöni szépen, ö már csak itt ikar maradni Közép* Európábin, lehetőleg Nagy-Magyarországon. Menjetek csak Ázsiába a mi kedves balkáni szomszédaink I Neki nem hazája Közép-Ázsia! De mennyire i£tzi van ebben Hegedűs Loránlmk, aki ugyan pénzügyminisztere volt a kurzusnak, de moit bánatosan ö is a destruktivság fekete listájára kerül, ha tovább ii ugy megir|i tz igazat, mini abogy elkezdette. Mégis csak különös, hogy éppen ez a Pékár Oyula turánkedik a leghangosabban és legönérzetesebben, aki Bostonban Járt egyetemre, keryere (vagy talán inkább kalácsa) Javát Páriaban, Londonban, Itália városaiban, Madridban és más nyugati centrumokban költötte el, Anato'e Francé mesterrel társalgott (ha ez a társalgás talán egyoldalú is volt) és aki a .nyugati dekadenciát" az elsők között hozta be irodalmunkba. Lehet, hogy Pckáimk kellemes és érdekes snobizmus ez az újdonsült (uráníznui, lehet, hogy uj Jrtsson" számira a Modi professzor fehér burnusza, de a magyariág számára kezd veszedelmes illúzió és áfium lenni az a tudománytalan éi politikátlan délibábos orientáció, amit a turániamul „reálpolitikusai" Őznek. Modi professzorról azóta a Ic&kaiomb magyar tudósok egyike megállapította, hogy teljesen járatlan a njelvludomány mai módizerelben, bogy egészen különös módi ai, amit ö művel és abban is tökéletesen igazi van Hegedfls Lorántnik, bogy csak szomszéd ellenlégeink malmára hajtják a vizet azok, akik minduntalan Ázsiába óhajtanak visszamenni. Hiszen a turáni testvérek törtek ránk Balu kán hadainak képében és tették tönkre először országunkat, hiszen turáni tOiök testvéreink pusztították el másodszor ha* zánkat, százötven évig ülve nyakunkon és talán a nagy háborúban mellettünk küzdöttek japán véreink ? Köszönjük szépen az ilyen barátságot és as ilyen testvériséget, de nem kérünk többé belőle I Azért, mert egy-két irodilmi, vagy tudományos sámán és rabonbán a magyar vendégszeretet alapos élvezése közben leereszkedő elismeréstel veregeti meg vállunkat és Hibsburg főhercegek jelenlétében tartott előadáson bebizonyítja, hogy mi vigyünk a világ első népe, ezért még nem leszünk hajlandók lemon • dani ezer esztendő keresztény és európai kultúrájáról, amelynek valóban jelentékeny és komoly tényezői leltünk. Széchenyi István, aki most száz éve alapitotla meg a Magyar Tudományos Akadémiát, éppen arra lette föl rgész f'etéf, innak áldozta minden tehetségét,, tudá•J * lelkesedéiét, hogy Kelet népét Nyugat népévé tegye és ennek tartsa meg az idők véfi™2£ff- Petőfi Sándor sem a szibériai Tá8y°». hanem Párisbí, mint uttda, Ady Endre. A (uránizmus mai dilettáns és mondiaciinált hirdetése betegség jele. Oyöngeség Jele. önállótlarság Jele. Es nekünk éppen most kellere leginkább etőt Kutatnunk, önállóatfgot, önbizalmat. Mákony ez a turáni álom, amelyből keserű és szomorú lehet a fölét redés. Az erős és bátor nemzetntk nincsen szüksége áfiu; ra. Az szembe mer nézni sorsával és meg tud bir*foni vele. A kurzus találmánya ez a jelszavas, külsőséges, hühós, (urulos és tatáros turánkedá", ezzel aksrják némelyek elterelni a figyelmet a jelen bajairól, bűneiről, a szcc ális és gazdasági nyomorúságot próbálják vele fölpántlikázni és fölbokrétázni. Dologtalanok pusziója ez, de a dolgozók és a — munkanélküliek mást váraik, mást kérnek: európai demokráciát, szcciális reformokat, sorsuk jobbrafordifását, amit nem ázsiai kutuzslással lehet elérni, hanem csak európai munkával és kulfuráva', nem áflummal, hanem a bajok orvoslásával! Az érdektelen japán delégátus elismeréssel nyilatkozott Apponyi javaslatáról. Genf, szeptember 17. A leszereléssel foglalkozó III. főbizot'ság ma dételötti ülésén Markovi cs szerb delegátus fcosizasan válaszolt gióf Apponyi Albert és Tánaos Gátőr altábornagy minepi beszédére. Csodálkozásának idott kifejezett, bogy gróf Apporyi Albert Európa .ama réizében, melyben Magyarország fekszik, nem hisz a rrgionális egyezmények lehetőségében. Az üléien beszélt még a cteb, a lengyel, a svéd és a japán delegáiur. A jopán delegálás elismeréssel nyilatkozott grój Apponyi javasla tárói, A mai nap vitáját az angol delegátus fejezte be, aki írnak a reményének idott kifejezést, hogy a megvált sztandó albizottság megtalálja a benyújtott javaslatok összeegyeztetésének Kódját. Az áltaMnos vita tovább folyik. Valószínű, bogy a spanyol, magyar és holland részről benyújtóit javaslatokat végleges tanulmányozás végett albizottsághoz utalják, amelynek tagjait ezután fogják megválasztani. Genf, szeptember 17. A VI. főbizottság, amely a politikai kérdéseket tárgyalja és igy a kisebbségi kérdésekben is illeiékes, csütörtökön ülést tartót). Vicomte Cecil brit delegátus kritizálta ait a három javasla'ol, amelyet a közy ülést n Apponyi Albert grff terjesztett elő. 'éleményit abban foglalja össze, hogy olyan kényes ügyben, mint aminő a kisebbségi kérdés, a bölcseség azt parancsolja, hogy mellőzzék az njitdst és ne avatkozzanak bele a tanács prerogattvdiba. gy Vé Páris, szepten ber 17, A frarcia politikai körök teljesen tájékoztatva vannak arról, bogy az afrikai háború igen bosszú ideig fog tartant. Primo de Rivera táborrok legutolsó nyilatkozatai igen pessiimisziiktuan hangzanak. A spanyol kormány feje arra u(a>, hogy izangolbur háború is évekig tartalf; nagjon roisz jel az ia, hogy i spanyol kormánynak csaknem minden jelenléte hangsúlyozza, hogy a riffkabilok milyen kitűnően fel vannak szerelve és hegy hadseregük, amely állítólag cuk hatvanezer embeiből áll, mennyire fegyelmezett. Hosszú lesz a franciák és spanyolok afrikai háborújaA legutolsó frindi jelentés kiemeli azt a tényt, bogy a téli hóneptk nagyon kedvezőtlenek a hadviselés szempontjából és hogy emiatt a hadjáratnak a (éli hónapokban való befejezéie nem várhaló. Azonban emlékezünk rá, hoev két hónappal ezelőtt a francia Jelentés azt hangsúlyozta, hogy a nyári hónapok egyáltalán nem kedvezőek i francia hídmfl veletek szem pontjából A helyzet súlyos voltát legjobban jellemzi az a körülmény, hogy Franciaország két marsalja vezeti a hadműveleteket anélkül, hogy a döntő sikert bár csak kilátásba is helyeznék. »»iií>»ttititt»iii»»iiittiitt!iíitiiff>!»!ittt!»!»»?ttt!»»»»»;?ttft?tmfitm»m}!ntt»t A népjóléti miniszter jót igér a drágaság csökkentéséről. minisztertársaimmal, főképp a pénzügyminiszter úrra', akivel még a drágasággal is at adózással ö sze függő kérdéseket kell megvizsgálnom. Magával az adózás kérdésének a tárgyalásával azo ban semmiesetre sem kozkáztathatjak az államháztartás szilárdságát, de ahol lehet, könnyítéseket teszünk. Részletesen és pontosan megvizsgáljuk a forgalmi adó és a luxuiadó kérdéseit. Ezután még több, a fővárosi érdeklő ügyről beszélt a miniszter. Budapest, szeptember 17. VŰSS József népjóléti és munkaügyi miniszter ma délelőtt a szanálási bizottság ülésének megkezdése előtt több aktuális témáról nyilatkozott a sajtó munkatársai előtt és ezeket mondotta: — A drágaság letörésére irányuló kormányakciót folytatom. Sorra következik a hus, utána pedig a még hátralevő cikkek. Ha mindezekkel végeztünk, áttekinthető képet kaphatok az egész kérdés komplexumáról és következhet a munka. — Beható tanácskozást kell folytatnom a Amerika nem akar Caillauxnak engedményeket adni. amerikai érdekek szemmelfartásával fogja tárgyalni, Páris, szeptember 17. Mint az Éc'alr a pénzügyminitz'ériumban értesül, Caillaux az Egyeiült Államok kormányával való tárgyalásain a köveikező álláspontot fogja képviselni : Frarciaország évenként összesen mintegy 25 millió font sterlinget fordíthat küladósságainak törlesztésé é. Ennek az összegnek felét angol és amerikai tartozásainak törlesztésére szánta, azzal a feltétellel azonban, hogy Németország áru- és pénzteljesitményet legalább ugyanezt az összeget érik el. Ezt az utolsó klauzulát eddig Arg iával éa Amerikával szemben kérész ül vinri nem tudta, reméli azonban, hogy ez most Washingtonban tikerü'nJe fog. Washington, szepteaber 17. Borch szenátor a francia adósságrendezö bizottság küszöbön álló megérkezésével kapcsolatban kijeíentellr, hofy szó sem lehet arról, hogy Franciaország kedvezőbb fizetési feltételeket kapjon, mint Anglia. Smuts szenátor nyilatkozata szerint Amerika Calllaux-val folytatandó tárgyalásai során egyáltalában mm hajlandó figyelembe venni azt az egyezményt, amely Churchill és Caillaux kőzött létrejö t. Az Egyesült-Államok semmiféle propagandától nem hagyják pénzügyi politikájukat befolyásolni Amerikának az európai ctetepatékboz, sem polilikai, sem pénzflgvi téren semmi köze sincsen és az amerikai pénzügyi kormány a francia adósságok kérdését tisztára az