Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-18 / 96. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 szeptember 18. A drágaság és az adózás kérdésével foglalkozott a 33-as bizottság. Badopest, szeptember 17. A szanálás ellenőrzésére kiküldött 33 as bizottság ma délelőtt 11 óra u'án Ráday Gedeon gróf elnöklete alatt ülést tartott. A kormány taglal kőiül Bethlen István gróf miniszterelnök, Vass Jizsef népjóléti miniszter és Bnd Jinos pénzügyminiszter jelentek meg. Peyer Károly szocialista képviselő beszélt elsőnek és több inditványt terjesztett elő. Igy indítványozta, bogy a kormány október elsejétől kezdve szüntesse meg a forgalmi adót, helyezze hatályoi kivfll a környéki vasúti személyszállító díjtételek fiiemelését, szüntesse meg az életfenntartást cikkek állami Illetékeit is fényűzést adóit, valamint a lakások után szedett kincstári haszonrészesedéseket. Inditvá nyozzt továbbá, hogy a karaték ügymenetének megvizsgálisára küldjenek ki vizsgálóbizottságot s a kormány terjessze be a munkanélkülisig esetire való biztosításról szóló tirvinyjavaslatot. Inditványt tesz az adómentes létminimumra vonatkozóin. A szanálási törvény tárgyalásakor rámu'attak egresek arra, hogy az égisz szanálást akció terhel azokra a társadalmi rétegekre hárulnak, amelyek Jlxftzetésből, Illetőleg testi munkájukból élnek. Most már megállapítható, hogy a szanálás terheit kiiveteti adókból hajtja be a kormány és ezek legnagyobb részét valóban a várost lakosság is a fixjtzetisttek fizetik. Statisztikai adatokat közöl arra vonatkozólag, hogy külföldi államokban mennyivel jobbak a kereseti viszonyok és a megélhetési lehetőségek. Etek az állapo!ok késztették talán a népjóléti minisztert a drágaság elleni akció megindítására. De nem a vendéglőkin kellett volna kezdeni a drágaság letörésit, mert a vendéglősök csak a legutolsó átháritói a drágaságnak, hanem elől kellett volna keresni és megfogni az o\okat, amelyek a drágaságot előidézik. Hs itt indult volna el Vass miniizter, ugv rájött volna arri, hogy az állam a legnagyobb drágító. — Az állami adópolitika kihat az egész gazdisági éleire és ami történik, az nem egyéb, mint az adóterheknek, vámoknak, kincstárt haszon« riszesedisnek a fogyasztókra való dihdrltása. Ma már apró engedményekkel nem lehel a bajokat orvosolni. A kormánynak komolyan keltene foglalkoznia az egész adórendszer megreformálásával és meg kell szüntetnie azt, hogy az állam bevételeit legnagyobbrészt a fogyasztási adók, részesedések és vámtételek tegyék ki. Arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy ae egyenesadók fedezzik az állam kiadásait és mindenki jöv.delme, vagyona arányában fzessen adót. Indítványozza, hogy a bizottság ne csak a mai napon tartson ülist, hanem a kivetkező napokon ts is napirendjére tüzű ki az egyes drágasági kérdéseket. Bethlen miniszterelnök beszéde. Peyer után Bethlen István gróf miniszterelnök szólal feL Oiyan kérdést hoitak napirendre — mondotta —, amely túlnyomó részében adópolitikai kirdis, részben pedig tisz ára gazdisági jellegű és ezek a kérdések nem tartóinak a szanálási bizottság elé. Ennek a bizottságnak a feladata pontosan körQl van Írva az 1924. évi IV. t.-c, 5 §-ában. Ezért a drágaság kérdise nem tartozik a szanálási bizottság elé. — Etzel nem akarom azt mondani, hogy kifogásol im, hogy a kérdést itt előhozták, mert bizonyos közvetett összefüggés fennforog a bizottság jogköre és a drágaság közölt. Nem szerein Sm, ba a bizottság olyan határozatot hozna, amely egyenesen a drágasággal való foglalkozást tflzné ki feladatul. — Azt mondotla Peyer, hogy szükséges volt a bizottság összehívása, hogy a nyomorral foglalkozzunk, amely a szanálás köietkeztében állott be. Azt hiszem, ha van Magyirországon nyomor, az nem a szanálás következtében állott elő, hanem a háború is az aiulán bekövetkezett devalváció okozta. A szanálás éppen az a munka, amely arra törekszik, hogy ezeket a bajokat fokozatosan megszüntesse. — Tiltakozom az ellen a beállüás ellen, amely egyes lapokban is megjelent és amelyiket egyes képviselők kijelentéseikben megismételtek és amelyek a közönséggel azt akarják elhitetni, hogy a még fennálló bajokat nem a háború, a forradalom, a bolsevizmus is az ezt követő idegen megszállás, vagy az ezután bekövetkezett devalváció okozta, hanem a rekonstrukciós munka, amelyet a kormány követ. Ilyen hibás beálliUs sz ii, hogy a szanálás terheit elsősorban a munkásosztály és ezzel össiefüigésben a fixfizetéiüek vbeltk. — Vannak a szanálásnak bizonyos terhel, hiszen a nagy adóterhek, igenis jelentkeznek. M nden fajtájú vagyon kiveszi részét ezekből a terhekből. A magyar kormány is nagyon jól tudja, hogy ezeket a terheket örökidőkig elviselni képtelenség. De P<:yer képviselő ur nem akarhatja a büdzsé egyensúlyát felbor tan', de talán azt sem, hogy a fogyasztók terheit átrakják a vagyon különféle formáira, mert ezek joggai védekeznének, hiszen úgyis oiyan mértékben vannak megterhelve, hogy több terhet elviselni képtelenek. ígéri, hogy a kormány a pénzügyi helyzet minden javulását arra használja fel, hogy a fogalmi adót és az igazságtalan adónemeket, amelyek elsősorban a fogyasztást terhelik, lehetőleg csökkentse. A miniszterelnök kéri, hogy a beadóit határozati javaslatokat utasítsák el. Bud miniszter a drágaságról. Ezutjn Bud János pénzügyminiszter beszélt a drágaságról. Más országokban is ugyanolyan adórendszer van, mondotta, mint náluik. Egye tus adók mellett közvetett adók ts vannak. Arra kell törekedni, hogy a közvetett adóterhek arányosak legyenek az egyenes adóterhekhez. Visszautasítja azt a vádat, hogy az adóengedményeket a genfi utasításra e.zközöljük. Hogy a földbirtokos kevés terhet visel, az csak látszat, mert a jövedelmi adóhoz a földbirtoknál a földadót is hozzá kell számítani. — A forgalmi adó leszállítása nem tenné olcsóbbá az árakat, mert ai árak a világpiaci árakhoz in gazodnak. A lakosság válláról le kell venni minden felesleges terhet, de nem szabad az ellenkező végletekbe sem menni, mert ezzel az állam érdekeit kockáztatnák. Vass miniszter az árfelhajtásról beszél. Vass József népjóléti miniszter szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy az az akció, melyet a kormány megindított, nem azi céloz zi, hogy szocioiogiai vi'.át kezdjen, hanem az iidokolitlan árfdhajtás okát igyeksiik kikutatni, hegy megállapíts i, hogy a terme ötöl a nagykereskedőig mekkora forgalmi etappe van és milyen hasson mutatkozik. A malmokkai folyó tárgyalások még nen fejeződtek be, annyi bizonyos, h gy amikor az egységes kenyértipusban megállapodtak, azt sem a közönség, sem a sajtó nem fogadta valami nagy megértéssel. Ezután ismét Peyer Károly szálai fel és határozott érrekkel tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha pártja a ma felhozott kérdéseket taktikai okokból tette volna szóvá. Hol a drágitás? Eckhardt Tibor a íő!dbirtoko;okat védelmezi a kormánynak kell döntenie, s szerinte, ba Magyarország a világ legdrágább országai közé tartozik, akko: ennek oka az ipar túlzott pártolása. Bethlen István gróf miniszterelnök elismeri, hogy az ipari cikkeknél jelentkezik elsősorban a drágítás. Az, hjgy iparunk legyen-e, nagy elvi kérdis, amely föiöt a nemzetgyűlésnek és A kormány azon az állásponton van, hogy egészséges magyar ipart teremteni nemcsak egyes ipari köröknek, hanem az egéaz országnak érdeke. Érdeke elsősorban a mezőgazdaságnak, mert végeredményben egyedül a mezőgazdaság nem tudja azokat a terheket elviselni, amelyeket CsonkaMagyarországnak hordoznia kell. Ezután arról beszél a miniszterelnök, hogy a kormány tárgyal a mezőgazdasági hitei szerzéséről Ami as egyenes és a közvetett adó közti aránytalanságot illeti, est az arántalanságot csak fokozatosan lehet kiegyenlíteni. Elismeri, hogy az adók „meglehetősen nagyok* s hogy hiba van azok kivetésénél is behajtásánál. De idő keli ahhoz, hegy az igaxságoj kivetéseket meg lehessen valósítani. A fogyasztási és általában a közvetett adók fokozott igénybevételére még olyaq gazd g állam is rászorul ma, mint Angii i. Baross János indítványa. Ezután Baross János indokolja meg azt az indítványát, hogy a pénzügy miniizter bizonyos adókedvezményeket adjon. Hangoztatta, hogy az ellenzék aggályai, amelyeket a szanálási törvény largyalásakor hangoztatott, helyesek voltak, mert ez események igazolták azokat. Beblzonyoaodott, hogy a külföldi kölcsön felesleges volt. Pénzügyi politikánkból hiányzanak a közgazdasági és szociális szempontok. Pénzügyi intézkedéseink maguk után vo üák a középosztály elszegényedéséi. Olyan aránylagos eltolódást okoztak a vagyon eloszlásában, amilyet előrelátó politikának nem szabad figyelmen kivül hagyni. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt ezu'án Barossnak. Nem tartaná helyesnek, ha a bizottság elfogadná a javaslatol, hogy a pénzügyminiszter jobbra balra engedje el az adókat ebben az esztendőben. Ez ellentélben állana azzal az indítvánnyal is, amelyet Peyer Károly terjeszett elő és azzal az indokolással is, amely szerint a kormány a mult évben nem hajtotta be kellő mértékben az adókat, továbbá hogy az egyenesadók igen alacsonyak a forgalmi adóhoz viszonyítva. Kéri az indítvány eltelését. Az elnök ezután berekesztette a vitát s a bizottság Peyer Károly és Baro.s János indítványait elvetette. Az értekezlet délu án 4 óra előtt ért véget. Merényletet terveztek a bécsi szovjetkövet ellen, Bics, szeptember 17. A hatóságok nyomára jöttek annak, hogy az orosz szövetségben merényletre készültek Berslnnek, az orosz siovjet nemrig akkreditált bicsi követének megölésére. Az összeesküvők kö.űl eddig két orosz állampolgárt tartóztatlak le. Az egyik Borodln ezredes, állítólag nemrég jött Bulgáriából Bécsbe. A nyomozás tart, ae az összeesküvés többi részletét még nem sikerült kideríteni. Albániában ismét forronganak egyes törzsek. Belgrád, szep'ember 17. A Politikának jelentik Gyakovicából: Megbízható jelentések szerint egész Albániában már néhány nap óta bizonyos forrongás észlelhető. A Pukl-törzs elfoglalta a skutarii országutat éi a közlekedést megakadályozza. Egy ütközetben, amely három nappal ezelőtt játszódott le, 25 ember esett el. Elégedetlenek továbbá a mírditák is, akiknek élére Gyónt Markó fia állott, aki feltételeket szabott a kormány elé. Hasonlókép Dilalbániánan is forrong néhány törzs. Azt hiszik, hogy hamarosan komoly összeütközésre kerül a sor. Magyarország a genfi alkoholellenes világgyüiésen. Budapest, szeptember 17. Faak Márton methodista szuperintendens visszaérkezett Genfből, ahol résztvett a népszövetségi tanács ülésszaka alkalmából tartolt alkoholmentes világgyűlésén, melyet a genfi Athenaeumban tartoltak. Funk szuperintendens a bizottsági ülésen felszólalt, ismertette a magyar alkoholellenes munkát és a fölmerült vita során reámutatott arra, hogy Magyarország bortermelő föld, amely rá van utal/a, hogy bőrtermékeit külföldre vigye. Ha egy szomszédos ország a bor elöl a határt elzárná, amire például Ausztriában fejödö mozgalom van, az Migyarországot érzékenyen érintené. A iapittassék meg ily esetre, hojy a bevitelt tiltó ország az exportáló országnak kártérítést köteles adni oly módon, hogy gyümölcstermékeit, esetleg más termékelt lényegesen lemérsékelt vámmal bocsássa be. üy értelemben határozat is hozatott.