Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-19 / 97. szám

2 DELMAQYARORSZAO 1925 szeptember 19. vonja, illetőleg módosítja az aaaak Idején nagy port felvert iskolai törvényjavaslatát. A kormány állítólag békésen kívánja rendezni a kisebblégi kérdéseket, azonban olyan javaslatok is fekszenek elölte, amelyek erőszakosabb rendszabályok igénybevételit sürgetik. A halálraítélt Lédererné öngyilkosságot kísérelt meg. Budapest, szeptember 18. Annik idején részletesen beszámoltunk arról az izgalmis jelenetekben bővelkedő találkozásról, amely a halálra* itélt Léderer-házaspár közölt játsiódolt le a katonai ügyészség Margit-körúti fogházában. A találkozás után, amidőn a fogházőrök visizivitték Léderernét az ügyészség Mirká uccii fogházába, a gyilkos asszony szemmelláthitólig nagy lelkiváltozáson ment kereszlü'. Lédererné, aki eddig cinikusan viselkedett a legborzasztóbb váddal szemben, síinle nemlörődömiéggel fogadia a bíróság halálos itélelét, bent a rabszállitó autóban hillgitagon maga elé meredve ült, senkinek sem akart felvilágosítást adni a férjével történi találkozás részleteiről Első szempillantásra látszott, hojy sötét gondolatokkal foglalkozik. Ez környezetének fel is tűn', u;y hogy faggatni kezdték ,« szép M!ci>", ő azonban válásit nem adoll. Multak azlán a napok, mi/ egy nap a fogházból kiszivárgott birek sierint Léderer Giuztávni lugkövet szerzett magának, amilyet azután egy óvatlan pillanatban beveti. Természetesen a lugkő rétien etesen égő fájd slmat okozott az asssonynak. Lédererné segítségért kezdett kiáltozni A fogházörök azonnal jelentették az esetet a fogház vezetőségének, ahol intézkedtek, hogy a mentők jöjjenek ki. A mentők rögtön az értesités után feltűnés „Egy ember a társának életét Léderer Gusztávnak megengedték, kogy öccsét, Liderer Sándort fogadhassa a fogházbin. Ez megtörtént Apdthy Jenő eiredei-hadbiró jelenlétében. Léderer leült, maga mellé állítót ia öcciét és komoly hangon ezeket mondta neki: — Sándor, tegyünk félre minden komolytalanságot, mert én nagyon komoly dolgokra akarlak figyelmeztetni. Nem tudom, látjuk-e még egymást az életben, meri lehet, hogy mire legközelebb találkozhatnánk, én már nem leszek az élők sorábin. L*het, hogy az Ur elnélkfll, gyalogosan az ügyészség Mirkő u:cai fogházába siettek, ahol rögtön orvosi kezelés alá vélték a gyilkos astzonyl. Léderernének sikerült is apróbb sérülésen kívül megmenekülnie a hiláltól. Azóta terméizetesen bent a fogházban fokozottabb éberséggel figyelik a halálraMit anzonyt, aki, ugy látszik, tisztában van a sorsával, nem nagyon biiik a Táblában, majd a Kúrián tartandó főtárgyalás eredményében, amiről különben védőji előtt többször beszélt is. — Ki van zárva — mondotta az asszony a mi* nap védőének — hogy a királyi ítélőtábla megmásítaná az eliő fokon hozoll ítéletet, égisz biz'.os halálra fjg i élni, nen bírom elviselni a kivégiéssel járó gyalázatot, inkább magam vetek véget az életemnek. Lédererné öngyilkosságáról illetékesek megtagadlak minden felvilágosítást, kijelentenék, hogy nem Indnak Lédererné öngyilkossági kísérletéről. Euel szemben a men őktől, mint s fogházból kiszivárgott hirek megerősítik, hogy szép Mici", ahijdaní pjzsonyl kaszirnő, aki férj ível együtt részt vett Kodelka Ferenc hentesmeiter feldarabolásában, a minap véget akart vetni életének. Későbbi budapesti értesités szerint hivatalosan jelentik, hogy Lédererné öngyilkossági kísérlete nem felel meg a valóiágnak. Lédererné a legszorosabb őrizetben van. nem vehtti el", mondja Léderer. veszi az életem, mint ahogy az Ur adta. Itl elfogódott hingón kezdett idézni a bibliából: „Az Ur adta, az U,- vetie, áldott legyen az Ur neve. Ezután igy folytatta: — Ne felejtsd el ezt Sándor és ne felejtsd el, bogy a: Isten teremtette az embert és hogy senki életét nem szabad elvenni. Ejy ember társának az életét nem veteti el ahhoz csak az Istene* van jogi. A látogatás Ideje ezzel leteli. Elborult elmével gyermeket ölt két szentesi asszony. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa pén'eken délelőtt két asszony kegye'len szándékol emberölési, illetve gyermekgyilkossági bünügyét tárgyalta. A kegyetlen gyilkosságnak minden részletét már tisztán látta a törvényszék, már-már ítéletre került a sor, amikor az a gyann merült föl hogy az asszonyok talán nen Is büntethetők, mivel mindketten elmezavarodottak. Néhány hónappal ezelőtt történt Szentesen, hogy Masa Erzsébet házasságon kivül teherbe esett és az u'olsó időben már alig mert emberek közé menni. Mindenáron el akarta titkolni szégyenét és otthon pedig nem egyszer kapott családjától heves szemrehányást. A leány pedig kétségbeesetten hangoztatta, hogy inkább meghal... A kérdéses napon fölkeres le az egyik szentesi orvost, majd alig ért haza, amikor teljesen egyedül életet adjtt kis gyermekének. Édesanyja, Musa Mihilyné csak órák múlva tért haza és ekkor leánya aizal fogidta, hogy venné el az Isten a gyermeket. Mnsa M hályné kívüle a kis gyermeket a másik szobába, belecsavarta egy lepedőbe és ismét eltávozott. Azt mondta leánya: vegye el az Isten ... Félóra múlva tért hiia, a gyermek akkor már halott volt. A főtárgyaláson a vádlott asszonyok alig mondtak valamit, együgyüen és fészkelődre ültek helyükön, a tanuknak kellett mindenl elmondani. A bíróság mír Ítélethozatalra akart visszavonulni, amikor dr. Szabó Béla és dr. Sebői Vilmos védők azt a kérelmet terjesztették elő, hjgy törvényszéki elmeszakértő vizsgálja meg a két asszony elmeállapotát, mert csak őrületükben kö/elhitték el a gyilkosságot. Muiáné különben már régebben bóaapoiat töltőit tébolydibjn. A törvényszék ezt el is rendelte és azonnal beidézte ai elmeszakértői. Dr. Szabó Jizsef egyetemi tanár órák ho;zszit foglalkozott a Ítél asszonnyal vizsgálta őket, ma d kijelentette, hogy Maia Erzsébet feltétlen gyengeelnijü, mig anyját toribb kell megfigye ni, sokkal nehezebb eset, minting y azonnal ehessen véleményt mondani. — Il/en főbenjáró ügyben nem tudok lelkiismeretesen véleményt mondani egy rövid vizsgálat után — mondta a professzor. Miután pedig ezek után valószínű, hogy a két assiony elmeállapot fölborult és ez dö.i tő fontosságú ai ítélet meghozatalánál, a törvényszék ehapolta a tárgyalást él elrendelte, hogy a szakértő tüzetesen vizsgálja él figyelje meg Musa Mihálynél. A törvényszék csak harminc nap letel e után hozza meg majd Ítéletét. mtmm»mnuuwmmmii»»n»i»»»m:mmuuuiin»i»»i»»tm«mmtt:»??«nt „Szegeden a város a kegyúr, a katolikus egyházközségnek igy nincsenek egyházi szükségletei." Dr. Pistor Egon megfelebbezte a tanácsnak a katolikus egyházközségekre vonatkozó határozatát A város tanácsa — mint ismeretes — néhány hét előtt, de hónapokig tarló „pihentetés" ulán meghozta a véghitáruzatát a kato ikus egyházközségek adókivetéseinek ominózussá érlelt ügyében. A tanácsi véghatározat szerint a szegedi katolikus egyházközségek megalakulása törvényesnek tekintendő és így jogosultak az egyházi szükségletek fedezésere híveik hozzáfárulását Igénybe venni. A tanács ezek után a katolikus hitközségi sdónak a városi adóhivatal utján való kezelésére kiadott rendelkezését is megerősifetle. A tanács határozata nem keltett meglepetést Szegeden, de azérl már az első pillanatban nyilvánvaló volt, bojy azok a katolikus hivők, akik a mozgalmat megindították, nem nyugszanak meg a tanács véghatározatában, hanem megfelebbezlk azt, hogy az utolsó szót a kormánytól, esetleg a közigazgatási bíróságtól provokálják ki. Igy legalább a tanács lis kikerül abból a kényelmetlen helyzetből, amelybe az egyházi adóügy felszínre vetődése juttatta. Dr. Pis on Egon ügyvéd, aki az elsők között csatlakozott dr. Márton József nyugalmazott ítélőtáblai biró és Pókay Elek törvényszéki tanácselnök akciójához és aki a tanácshoz intézett beadványában a szegedi katolikus egyházközségeket „magántársaságának minősíti, a tanács határozatát megfelebbezte. Felebhezésében részletesen kifejti jogi álláspontját. Érdekes okfejtése a kövelkező: „Sérelmes és tarthatatlan a panaszolt határozat, mert a szegedi belvárosi római katolikus egyházközség soha meg nem alakult, alakulása a kormány által soha tuiomásul nem vétetett 8 igy a püspöki hatóság hiába hagyta jóvá utólag annak alapszabályait, azok érvénnyel nem bírnak s a hivatkozott alakulat, mint nem törvényesen alakult egyházközség, egyházi adó kivetésére nem jogosult s igy az általa kivetett egyházi adót a város közegei utján nem hajthatja be. Ugyanis a 72103/1920. V. K. M. sz. rendelet csak „az önkormányzati alapon, tör• vényes módon alakult egyhizközsigek" szervezeti szabályzatát állapítja meg s azok jóváhagyására jogosítja fel az egyházi főhatóságokat ; de nem járul hozzá és nem jogosit föl sem egyeseket, sem társaságokat arra, hogy önkényesen, minden szabály betartása és az egyházi hívek hozzájárulása, vagy kifejezett kívánsága nélkül egyházközségeket alakítsanak. Szegeden ugyanis a római katolikus egyház a város kegyurasága alatt már évszázadok óla fennáll, templomai és egyházi in'ézményei az egyházi főhatóságokkal kötött egyezmények értelmében működnek, itt uj egyházközség felállításának szüksége soha föl nem merült, de az egyházközségnek szerep sem jut a kegyúri jog és kötelesség mellett, itt tehát nem elegendő a római kato'ikus hívek bármily tiszteletreméltó töredékinek elhatározása arra, hogy egyházközségei alkotnak. Szegeden csak akkor lehetne szó katolikus egyházközség alakulásáról, ha a római katolikus egyház országos autonómiája törvényileg megállaplttatnék s igy a kegyúri jog megváltatnék, illetve megszüntettetek. Szeged város katolikus lakossága valójában sohasem nyilvánította azt az akaratát, hogy egyházközséget akar alakítani; de erre a híveknek mód sem nyújtatott. A belváros katolikus hivei egyenkint, vagy összességükben toha össze nem hivattak ezen kérdés tárgyalására. Én huszoinégy éve lakom Szegeden, de soha nem szólítottak fel ilyen gyűlésen való részvételre sem személyesen, sem ilyen hirdetményt nem olvastam sem a városi hirdetőtáblán, sem a templomok ajtaján, pedig dicsekvés nélkül mondhatom, hogyha itthon vagyok, mindennap megfordulok valamelyik templomban. Tehát WW* ,lílekkel állíthatom, hogy szabályszerű alakuló közgyűlést a római katolikus hívek nem tarthattak s igy az egyházközség megalakulását az arra jogosítottak ki nem mondhatták... Nem lévén törvényes az egyházközség alakulása, elesik mnden ebből vont következtetés. De helyte'en és alaptalan az egyházi adó kirovása magában véve is, mivel az 1895 évi XLIII. t.-c. 9. paragrafusa szerint is a még törvényesen megalakult egyházközségnek is csak „egyházi szükségletei fedezésére van jog a hivei hozzájárulását igénybe venni'. Szegeden azonban a város a kegyúr és minden egy. házi szükségletet fedez, tehát az egyházközségnek nincsenek is egyházi szükségletei. D:. Pistor Egon végűi azt kéri, tijgy a tanács felebb;zését terjessze föl a kultuszminiszterhez, akitől viszont azt kéri, hogy a tanácsi határozat megsemmisítésével tiltsa el a várost a szegedi római katolikus hitközségi adó behajtásától n n Pót választás: munkáspárti képviselő. London, szeptember 18. A stockporii kerU letben mígtartott képviselői pótválaszláson a munkáspárti jelöltet 20219 szótöbbslgs/el megválasztották. * "rmYrrrrirümnjijB .Ne feledd, ha a jók meghátrálnak, a világ a gonoszok kezére jut". (Romáin Rolland: .Eljő majd az idő...)