Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-19 / 97. szám

eptember 19. tatában, hanem só szót a koritási bíróságtól a tanács 3s kiizeiből, amelybe etődése juttatta, az elsők között nyugalmazott lörvénysréki talanácshoz intéitolikus egyházik minösiti, a Felebhezéséjontját. Érdekes lanaszolt határómai katolikus ikalt, alakulása ul nem vitetett ba hagyta jóvá szok érvénnyel culat, mint nem i, egyházi adó általa kivetett ltján nem hajt). V. K. M. sz. ti alapén, tör• özsigek* szers azok jóváizi főhatóságoem jogosít föl at arra, hegy ietartJsa is az vagy kifejezett :et alakítsanak. tolikus egyház évszázadok óla in'ézrcényei az jyezmények érfházközség felem merült, de jut a kegyúri etiát nem elebármily tiszte• fsa arra, hegy en csak akkor iég alakulásáfhdz orsiágos •itatnék slgy tve megszűntig* valójában akaratát, hogy erre a hívekáros katolikus ben toha össze gyalására. Én de soha nem iló részvételre detményt nem táblán, sem a sekvés nélkül )k, mindennap nbaa. Tehát y szabályszerű kas hívek nem megalakuldno adhatták... lizközség alaront következegyházi adó az 1895. évi nt is a még községnek is tsére van Jog venni«. Szeges minden egy. egyházközséglétei. '» hogy a tacultuszmínisz>gy a tanácsi a el a várost ségi adó beképviselő. kporii kerületátasz'ásoj a bslggel meg19Sk szeptember 19. DELMAQYARORSZAQ A szeged—kikindai vasút megnyitásáról szeptember 26-án kezdődnek a tárgyalások. C, a világ a go.Eljő majd az Budapest, szeptember 18. A minap hire terjedt annik, bogy még ebben a hónapban megnyitják a szeged—kikindai vasúti vonalat, amely egyik fontos ága a délvidéki vasúti hálózatnak. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint még korai a szeged—kikindai vonal megnyitásáról beszélni. A magyar és a szerb kormány között mindössze arra vonatkozóan történt megállapodás, hogy tárgyalásokat kezdenek a vonal megnyitása ügyében. A tárgyalásokat szeptember 26 án kezdik meg a szerb és a magyar kormány megbízottat. A vasutforgalmi tárgyalások helyéül Szabadkát jelölték ki a delegátusok. Ez alkalommal minden bnonnyal megegyezés jön létre és igy a szeged—kikindai vasúti vonalat átadják majd a forgalomnak. A délvidéki gazdasági érdekeltségek azonban a többi vasútvonal megnyitását is sürgetik. Igy elsősorban fontosnak tarlják, hogy a baja—szabadkai és a baja—zombori vasútvonalon indítsák meg ismét a forgalmat. Már a mult évben szó volt arról, hogy ezt a két vonalat megnyitják a forgalomnak, azóta azonban semmi sem történt ebben az ügyben. A szabadkai tárgyaláson valószínűen eteknek a vonalaknak a megnyitásáról is tárgyalni fognak. „Nézd kislányom, ott ül az apád .. Rágalmazás anyai érzésből támadt erős felindulásból. Érdekes rágalmazási p-rt tárgyalt csütörtökön Polgár járásbiró. Arvay Ferenc rcndőrfogalmazó özvegye emelt vádat Gergen József élelmezési főtiszt felesége ellen azérl, mert nyilvánosan súlyosan rágalmazta. A vád szerint junius egyik vasárnap délutánján Árvayné az ujszegedi főfasor egyik padján ült Gergen József társaságában, amidőn az arra haladó Gergen Józsefné a következőket mondta a vele sétáló kisleányának: — Nizd kislányom, olt ül az opád, meg a szeretője l Gergenné ezt a megjegyzést olyan hangosan mondta, hogy a vasárnapi járókelők közül sokan meghatlották és étdeklödve nézték a padon ülő párt. A tárgyaláson Gergenné beismerte, hogy csakugyan tett meg|egyiést, de nem az inkriminált szavakat mondotta. Nem vitatja, hogy valóban elfogta az indulat, amikor férjét azzal a hölggyel bizalmas enyelgésben meglátta, mert férjétől különvállan él és három gyermekéről az apa indolenciája miatt kizárólag neki kell nehéz munkával gondoskodnia. A tárgyaláson, mint tanú, a férj is megjelent és bár a biró figyelmeztette, hogy nem köteles vallomást tenni, elfogulatlannak mondta magát és megerősitetfe, hogy telesige valóban használta a rágalmazó kifejeziseket Arvay Ferencnivel szemben. A járái biróság ezek után a rágalmazást bizonyítottnak vette és Gergen Jőzsefnét 800.000 korona fő- és 200.000 korona mellékbüntetésre ítélte, de az ttilet vigrehajtását a novella értelmében felfüggesztette. Enyhítő körülménynek ' vette a bíróság, hogy a vádlott három gyermek rnyja, akikről neki kell gondoskodni és tettét anyai érzésből fakadó erős felindulásban követte el. Az Ítélet jogerős. Állandó izgalmak után elnapolták a Belvárosi Bank egyezségi tárgyalását. A biróság uj és komoly ajánlattételre szólította fel a bank igargatóságát. A vagyonfelügyelő szerint könnyelműség és a szakértelem hiánya okozta az ösizeomlást. — A kisbetevők százai jelentek meg a tárgyaláson és hevesen kifakadtak az igazgatóság ellen. Gazdasági Banki — Aki nem egyez, ax nem kap semmit I — Elvesztettem mindenemi Amikor a biró számbaveszi a megjelenteket, nem látja az igazgatóság egyetlen tagját sem. Állandó és meg-megujuIó ixgalnuk között tárgyalták pénteken délelőtt az ötmilliárddal összeomlott Belvárosi Bank kényszeregyezségét A második emeleti eskűdlszéki tárgyalóterem szokatlan képet öliötl, százsn és százsn tolongtak köröskörül a teremben, szerencsében, izgatott kisemberek, akik elvesztették vagyorusat. Már kilenc órakor teljesen megtelt a tárgyalóterem, a közönség elfoglalja az újságírók és ügyvédek padsorait is, sőt mikor még is kevésnek bizonyul, elfoglalják az esküdlek székelt, rátelepszenek azokra a padokra, ahol máskor a vádlottak ülnek. Kiles c órakor még egyre gyűl a (ömeg, bevonulnak a birói emelvény elé, százak és százak ácsorognak a teremben szerte, semmit sem lehet hallinl, sehova sem lehet látni a tömegtől. Illetékesek csodálkoztak is azon, hogy iyen zűrzavarban lefolytatiák a tárgyalást. Kullr biró féltíz órakor nyitotta meg a tárgyalást. Egy pillantig csönd lelt, majd izgatott felkiáltások hsngzottak el. í- Legalább felél adnák vissza, mint a Vegyeskereskedéstől __ A bankot tulajdonképen Kroó Ferenc alapította, aki közepes eredménnyel végezte el a kereskedelmi iskolát, könyvelő volt valahol rövid ideig, majd alhadnagyi rangot ért el a háború végén. Kroó Ferenc Intelligens, olvasott fiatalember, de minden bankprakszis nélkül alapította a bankot. — A bank 1920 ban indult el a Vaspálya ucca egyik vegyeskereskedéséből, ahol 30.000 korona alaptőkével alapozták meg az intézetet. A jó konjunktúrában valutával foglalkozott ekkor Kroó Ferenc, majd nemsokára összeköttetésbe került Réder ezredessel, a hadblztosság főnökével, ahol közösen már valóságos bankot alapítottak. — A bank 1921 decemberben alakult meg másfélmillió alaptőkével. Kroó Ferenc 300.000 koronával, Gannle Arnold 100.000-rel, Lénával és Nagy 100.000 rel, Réáer pedig 900.000 koronával járult az alaptőkéhez. Uj helyiségbe költöztek, a Kölcsey uccába. — Hol vannak az igazgatók ? — kérdi. — Szanatóriumban I Meg a folyosón t Nem mernek bejönni l — kiáltja a tömeg. Néhány perc múlva kiderül, hogy csak Kroó Ferenc és Gannie Arnold jelentek meg, mig Bach Artúr, Réáer Győzőné és Széchenyi István távolmaradtak az izgalmas tárgyalástól. Ezután felolvassák az ezer sértett nevét. Kiderül, hogy a betevők nem csak a kisemberek, a nyugdijasok. kofák, szolgák és altisztek közül kerültek ki, de a névsorban szép számmal vannak képviselve ügyészek, táblabírák, tanárok, ügyvédek, orvosok, kereskedők, egyetemi tanárok. Gál Ferenc vagyonfelügyelő terjesztette elő ezután terjedelmes jelentését, amely egy óra hasszat tartott és amely felölelte a bank egész történetét. Először a bank alapításáról beszélt. - kényszeregyezségig, — Egy évvel később, 1922 augusztusában már a Kárász uccában nyitnak nagyobb helyiséget. Kezdődik a konjunktura, mindenki börzézik.mndenki valorizálni akarta vagyonát és igy került a száz és száz embernek minden pénze olyan bankokba, amelyeknek vezetői semmit sem értettek a bankhoz. Kezdődött a hetipénzüzlet. Kroóék minél nagyobb forga'mat akartak és egyéni összeköttetéseikkel, valamint ügynökökkel hajszolták fel a pénzt. — A forgalom egyre nagyobbodott, a helyiség szük lett, a méretek kicsik, — tőkecsoportot kerestek. Igy került összeköttetésbe a bankkal a Bach család. Az alaptőkét 20 millióra emelték lel, Bach Jenő és Artúr, valamint dr. Széchenyi István bekerültek az igazgatóságba. Bach Artúr kezelte a kihelyezéseket, mig Kroó Ferenc a hetipénzeket. Bankvezérek szakértelem nélkül A I I nAH fvípurtb Mima » sávúban uj, modern és diszes helyiség után nézett. •SttÖffl^ I ® elején már a volt Korzó-kávéház helyén van3 nak és azt hiszik, hogy ezzel a nagybankok sorába léptek. — Bekövetkezik a szanálás, a krizis, a fejlődés megáll, minden visszafelé indul — és ma itt a kényszeregyezségi A bank összeomlásának okául elsősorban azt tartom — mondotta Gál vagyonielügvelő —, hogy a két igazgató közül egyik sem volt szakképzett bankember, akik nem tudták a bankot kellő judlciummal, pedantéridval és konzervativizmussal vezetni. — Bach Artúr nem volt alkalmas a vezetésre, mert a háborúból súlyos betegen tért haza és morfinista lett. Az egyes kihelyezéseket a könnyelműség jellemezte. A főkönyvelő a bankban Kaufmann igazgató volt, aki sógort viszonyban áll Kroóval és igy nem is lehetett volna alkalmazni az intézetben. — Amerikai kartotékrendszerrel dolgoztak, de a könyvelés hiányos volt. Működésem alatt 580 hibát kellett kijavítani és a könyvek még most sem tökéletesek! Igen szerették a bónrendszert, számos szabálytalanságot engedtek meg és rájöttem kilenc fiktív számlára. — Az igazgatósági tagok igen jelentékeny öszszegeket vettek ki saját magultnak a fiktiv számlák terhére. A legnagyobb bajok közé tartozott, hogy nem ügyeltek a tőkék gondos kihelyezésére. Óriási kamatot fizettek és nem tudták kellőképen kihelyezni a tőkéket, kellő szakképzettség hiánya miatt. Huazmillióra — hétmilliárd I — Volt idő, amikor a betétállomány hétmilliárdot tett ki! Hétmilliárdot btziak rá húszmilliós alaptőkére! Igen nagy bajt okoztak ezután a Vörös István-féle kihelyezések. 1923 szeptemberében állott be először a válságos fordulat, amikor a bank alapjában rendült meg. A bajokat fokozta az, hogy Bach Jenő meghalt és igy a bank elvesztette legkomolyabb parancsnokát és vezérét. — Bajok jelentkeztek a Kroó bank bukásánál, de ezt még könnyen elhárították. Következett a Forgalmi Bank összeomlása és ekkor már félmilliárdos kölcsönt kellett felvenni az igazgatósági tagoknak és csak igy tudták megmenteni a helyzetet. És ekkor még mindig pénzt hajszoltaki Röpcédulákon hajszolták a betéteket és nem látták, hogy ez a veszedelmük. — Aztán ujabb bajok következtek. Réder ezredes meghalt, a szomszédos Gazdasági Bank öszszeomlott. Ez megpecsételte a bank sorsát. Mindenki rohant pénzéért és a kassza teljesen kiürült. Véleményem szerint a bank bukását a börzei krachok, a szanálás okozta krizis, a hozzá nem értés, a könnyelmű hitelezések és a szabálytalanságok okozták. Mig idáig ér a vagyonfelügyelő, a (ömeg egyre zajong, egyes kitételeknél Izgatottan kifakad is tűntet az igazgatók ellen, ugy hogy a bírónak kell többször energikusan közbelépnie. A Vörös-féle milliárdok. Gál Ferenc ezután a Vörös-féle milliárdos üzlet részleteit ismerteti. A Kereskedelmi és Gazdasági Rt. mindig ujabb és ujabb pénzt csalt ki a banktól minden fedezet nélkül. Bekövetkezett Sárkány cégvezető milliárdos sikkasztása, Vörösék nem tudtak fizetni. A milliárdos tartozást bekebelezték a budapesti bérpalotára. Ha kellő szakszerűség lett volna, akkor ez nem állhatott volna elő. A vagyonfelügyelő rátért azután arra, hogy az igazgatósági tagoknak betétje nincs a bankban, de nagy adósságaik vannak. Gannie Arnold 10 millióval, Bach Artúr 55 millióval, Kroó Ferenc 56 millióval, Réder Győzőné 122 millióval még ma is tartozik a banknak, az igazgatósági tagok tartozása tehát 740 millió. Ezután előadja a vagyonfelügyelő, hogy állandó affér volt közötte és az igazgatók között, mert felszólította őket, hogy fizessék ki az adósságukat. Azt hangoztatják Kroóék, hogy nekik még fizetés jár a banktól. Ml lesz az ajánlattal? Bejelenti ezután, hogy eddig 583 bejelentés érkezett és több mint négymilliárdot kövelelnek. A vagyonfelügyelő megállapítja, hogy a vagyon 1,892 millió, de ebből csak egymilliárd marad a tömegnek. Ezzel szemben 1,800 millió kellene, ha a 40 százalékot ki akarják fizetni. A Bachék, a Kroóék, Réderék és Gannieék nem tudtak megegyezni abban, hogy melyikük mennyit áldozzon. Véleménye szerint mináegylk család azt akarta volna, ha a másik áldoz helyette Eddig Bachék 500 millióra vállaltak kötelezettseget, Kroóék 170 millióra, ez azonban véleménye szerint kevés arra, hogy a hitelezőket kielégítsék 40 százalék erejéig. Arra kéri a törvényszéket, hogy kötelezze arra az igazgatóságot, hogy az összegeket minél előbb fizessék be, mert csak egy éven belül szándékoznak azt megtenni. — Ami a 40 százalékos ajánlat elfogadását Illeti, én nem ajánlhatom nyugodt lelkiismerettel... Erre a kijelentésre az egész tömeg hangos tüntetésbe és éljenzésbe kezd. Csak sokára tudja folytatni előadását Gál Ferenc: