Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-22 / 99. szám

• szeptember 20. GEDEH ÁSZ U. 7. SZ. Ara 2000 korona. I HALY Vállalata 1 u. sarok « 733 nrolettákat okat, ajtókat éa :n asztalos munkát javítóműhely Árajánlatot. s helyiséget ehelyiséggel 270 sünk. eligére a kiadóba. yár jól bevezeielt íiseló't Rudolf Moase odmanicfky ucca igére kérQnk. Mss 280 élmény. vi LX. t.-c. 102. §-« értelgedl kir. járásbíróság t' 25. kextében dr. Lukátsy Qéza ra I5.COO.OOO kor. és jár. natositott kielégítési végreronára becsalt kO veiket A k, Mrka, ló, lószersiára, /ános árverésen eladatnak, róság 1025. évi Pk. a<52. tőkekövetelés, ennek 1921. áza ékos kamatai és eddig jár megállapított s telmerflketeföldek (Családi Oithon) ére ty25. évi szeptember Jrája határidőül kítflzctik egyzéssel hivatnak meg, LX. t.-c. 1 7., Kii §-a többet ígérőnek, szükség . napján. nos, k r. blr. végrehajtó. lenőrző ak (vei kaphatók. ztártulajdonos tanúsítja, időn belül sokszorosan yenes képes árjegyzéket, lékl kerUlet rérestink. B124 Terjesztési Vállalata elefon 11—10. Termelő Szövetkezete buterfényezést és Telefon 942. zes temet Dzlethelyiségbe mosóráruk, znyelmére harisvevöim további ÓZNA. _jrk«*iiösígi Deák Ferenc-n. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, 6«S»Snkönvvtir és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 3ÜP. Ryjate', Petőfi Sándor-sugánit 1. szám Telefonszám 16-34. Szeged, 1925 szeptember 22, KEDD Az Írástudatlanok. Pár évtizede a Mistziizipi fotkolafának iszapjából egy köbiilát vételt fel a kolrégíp. Tudósok megálfapilol'ák róla, bogy százezer évvel szelőit ejthette a vizbe az fisember. Óvatosan ki lehetett számi'ani a Misszis; ipi évi iszapolődásának ismerete alapján, bogy ennyi idő kelteit a folyamnak a medre feltöltésére. Ennek a módizernek azonban csak a geológiában lehet basznát venni. A politika tudósa nagyon fölsülne vele bizenyos esetekben. Példf ul a választójogi reform dolgában. Azon akkora a homokréteg, mintha bosszú évszázadok folyama iizapolía volna fel. Ki emlékszik még vissza azokra a Jualh Oyulás időkre, amikor az Általános választójogétt való lelkesedés tüzében égett az ország? Hiszen nem mondjuk, hogy ma nincsen nagy tábora, de a szociáldemokratákat kivéve szó se igen esik lólf. Az embereknek egyéb keserveik és céljaik vannak s egészen bizonyos, hogy a forgalmi adó problémája sokkal aktuálisabb, mint a választójogé. Noba tnlajdonkép minden probléma ezzel függ össze, mint a naprendazer bolygói a nappal, vaiabogy olyan légies eszmévé finomult az általános választójog, mint a [szent sir visszafoglalásának eszméje. Ki haragszik ma az istentelen szaracénokra és ki állna ki a piacra az általános választójogért? Ugyin nem is állhatna, mert nyombai feloszlatnák. Mi se azért houkedunk most elő az általános váliszléjoggal, mintha nagyon aktuálisnak tartanánk, — ki ludja, mikor less az? Ahová el vin temetve, annak a kriptának a homlokára nem as van Írva a nemzeti reneszánsz isfnórdisz-sliluta bettJivel, bogy .feltámadunk", hanem az, hogy .hagyjatok lel minden remény* nyeli" Nem politikai azempontból kotorok fel a husz esztendős iszap alól a kérdés', hanem kulturálisból. Statisztikát olvasunk arról, hogy Magyarország székeslővároiában, a magyar kultura reprezentáns metropolisában, a tudomány, irodalom és művészetek fókuszában — harmincezernél több a felnőtt inalfabttik száma. Maga a főváros kurzus-vezetősége ismeri ezt be a vasárnapra megjelent lepedő-plakátokon, konatatálva, bogy ez több, mint balkánt állapét. Ezt ugyin tavaly is konstatálhatták volna már, de nyilván még jövőre se konstatálták volna, ba a tavaszi községi váfaszlások szele föl nem kavarja a fővároii kurzus legiötétebb vizeit. Tavaly még nemzefgyaíázásért cauktak volna be bennünket, ba ilyent Írunk, sőt mivel e tekintetben sora se lehet eléggé óvalos a liberális újság, mi most se vonunk párfauzimot kurzuiunk kultúrpolitikája és a Balkán között, caak éppen idézőnk. S még azt a megjegyzést ia lenyeljük, bogy a mi gyanúnk szerint a kurzus szive nem véizik azon a túltermelésen, amit ana fabétákban föl: mulatunk. A kurzus azive mélyén nagyon szimpatikusnak találja az iráafudatlanságot, sőt igen gyakorolja ii s ahol lehet, inkább melleitr, mint ellene hatcol. Amit nem ia tőit rossz néven venni, hisien az analfabétizmus a teljes sötétségei jelenti s ez igen jól fedi a kurius céljait. Azonban olvastuk a Színházt Élet ben, bogy a kurzus egyik oszlopa és diadala, Zsitkay János kiváló polítil usunk hálátlan, ronda foglalkozásnak tartja a politikát, — hát hagyjunk békét a mai politikának. Úgyis ciak arra akarunk vissiaeíTlíkeztítni, hrgy micsoda hatalmas akcó indult meg a felnőttek ok'atása érdekében innak idején, mitor Andráiiy benyújtotta a választójogi javallatát. Minden képvlielő ígérte nagv jóakaratát a kerületében. Minden törvény hatói ág körlevélben hivla föl a többit: Szeietatt véreink és atyánkfiai, tanitsuk Írni-olvasni • tudatlanokat I Azonban nem ludunk esete*, togy caak egy törvényhaióaág is lovább mect volna ennél a körlevélnél. Azt az embert is auicumban tehetne mutoga'ni, aki a követ urak jóvoltából ismerkedett meg a betűvel. Szórványosan lehetett oívasni egy-két esetet, bogy derék tanítók — bűizkén kozunk föl rá példának szegedi tanítókat, a mórai iskolából — a maguk jószántából szervezlek a felnőttek oktatására ingyenes esti tanfolyamokat. Azok a tanítók, ikik közfii egyet se választottak meg nemzetgyűlési képviselőnek, — a nemzetnek Buluretcu Budavári László kellett. Azok atinitók a maguk jószántából ingyen, még tán nem is „köszönöm* fejében magukra vették ezt a Előfizetési árak: Eey hinapta helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- e* anöepoap 0 korona. 1. évfolyam, 09. szám. nehéz munkát a napi fáradságuk után, körülbelül abban ai időben, mikor a nemzet képviselői neki szoktak ülni a Nemzeti Kaszinóban a kártyának. De aztán elapadt az akció, mert se városok, se állam nem támogatták, — jó, bogy még fegyelmit nem akasztottak értük a tanítók nyakába. Most pedig azt olvassuk, bogy Perzsiában az uj választói törvény miatt megkezdték a f:lnőtt analfabéták állami oktatását, állami pénzen, törvénnyel szervezve. Perzsia európai orizig akar tenni. _ ~ •—— - i ui*«ag aaai IC 11111 • , . VMYIMRVM¥IUMJMANNMN III LHJU nMa már minden cseh szóf amely a Felvidéken elhangzik, törvénytelen." Prága, szeptember 21. A tót néppárt sze nátorai és képviselői az 1920. évi február 29-ik törvény alrpján a Stovak- ban felhívást intéztek a lót néphez, hogy védje meg anyanyelvének jfgait, melyet a csehek a közéletben az egész vonalon sértő móden semmibe sem vesznek. A törvény kimondja ugyanis, hogy a Felvidéken hivatalos nyelv a tót. A 8. §. szerint esik kivételes esetben lehet eltekinteni ettől, még pedig 5 éven belől. Ez az idő már eltelt. Ma már minden cseh szőt amely a Felvidéken hivatalosan elhangzik, törvénytelen. Eiért a kiáltvány felszólítja a tót népet, hogy a hivatalokban a cseh kérdésekre ne feleljen, cseh irdst ne fogadjon el, az Iskolákban ne tirje a cseh beszédet és a cseh tankönyveket. Ha valakinek es nem tetszenék, érvényesítsék ellene a törvény s:igorát Jelszavunk legyen — mondja a kiáltvány —: A cseh nyelv takarodjék ki a Felvidékről. Románia repülőrajt küld Marokkóba. Abd cl Krim békét ajánl? Bakatest, szeptember 21. A lapok szerint a legutd bbi minisztertanács foglalkozott egy román aviatikus csopor'nak, amely tartalékos tisztekből áll, azzal a kérésével, bogy repülőrajt szerveznek. amely Marokkóban a franciák oldatán harcoljon. Az aviatikuiok kéréséhez a minisztertanács hozzájárult. A Dimineata ezzel kapcsolatban megjegyzi, bogy Románia ezzel a ténnyel hódolatát akarja leríni Franciaország iránt. Ez magántermészetű vállalkozás, de egészen természete?, hogy az állam támogatja. A repülőgépeket a francia állam bocsátja rendelkezésére. A repülök október első napjaiban utaznak Párisba. London, szeptember 21. A Daily Ntws jelentést közOl, amely szerint Rabatban pénteken föltartózlatták Abd el Krím egy követét, aki a marokkói szultánnak levelet vitt Abd el Krímtől. A levél békejavaslatot tartalmaz azon felalapján amelyeket a spanyoloknak ajánlott M a jelenlegi offenzíva megindítása előtt Páris, szeptember 21. Az a hir hoav Abd el Krim állítólag megsebesült, spanyol Unok értesüléséből származik. Eszerint A ff et Wm a Blbane hegytömb körili harcban egy tűlövedék szilánkjától megsebesül, amely jobblábán komoly sérülési okozott. A hírt eddig más jelentés nem erősíti meg. ... ^^iTllTVtmiTLTJTJUUJU-Uw^ww^,^^,,, Apponyi beszédet mond az osztrák szanálásról. Genf, szeptember 21. A Népszövetség közgyűlése négynapos megszakítás után ma újból teljes ülést tartott. A teljes ülés a legutóbbi napokban a bizottsági lanácskozátokon elintézett több jelentéssel foglalkozott, amelyek többek közt a napirend következő pontjait érintik: A népszövetségi: újjáépítési bizottság működéte Ausztria és Magyarország újjáépítése, a forgalom és a Iransitó szervezetek munkálatai, végül a fegyver, lőszer és hadianyjg kereskedelem statisztikai munkálatai. Genf, szeptember 21. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter tegnap innen Bécsbe utazott és előreláthatólag ma este, vagy holnap délelőtt már Budapesten lesz. * Apponyi Albert gróf előreláthatólag fel fog szólalni a Népszövetség mai ütésén az osztrák szarálás kérdésében. Ezt a szándékát azonban csak akkor váltja valóra, ba más szónokok is b;batőan fognak ezzel az üggyel foglalkozni. A miniszterelnök tiltakozik az antidemokrácia vádja ellen. Külpolitikánk eredménytelensége visazavezethető-s az antidemokratikus belpolitikára ? Budapest, szeptember 21. A demokratikus izövetiég, a kispolgárok és a földművesek pártszövetsége, vclamlnt a nemaeti demokrata párt megbízásából Baross János éa Pakots Jóaset • . . ii i <IL l_ri 1...K.1 1—.i_j_i_ hogy a magyar ^kisebbségek ügyében foglaljon Erre "a feTíerje ztésre gróf Bethlen István Baross éi Pakoís képriselCkbCz erélyesen Bethlen 1 intézett válaszában ezeket írja: — Ugy a magyar delegáció, mint a külflgymininter a legnagyobb energiával képviselték és képviselik a Nfpuöveftég előli a magyar érdekeket « a legnagyobb nehézlégek között ii minden módon törekedtek a magyar kisebbségek sorsinak javítását célzó problémák helyes megoldásira. Kénytelen volnék ennélfogva minden olyan kísérletet, amely a magyar delegációnak, illetvea kfllflgyminWiternek a Népszövetség előtti magatartását, mint nem eléggé energikust kritika alá vonni igyekeznék, határozottan visszautasítaniI. — A képviselő uraknak azon tervére vonatkozóiig, hogy a fenti ügyektől kifolyólag indítványozni fogják a magyar nemzetgyűlés közvetlen érinti ezésbe lépését Anglia, Franciaország, Olaszország, as Egyei ült- Államok és japán parlamentjeivel, esik akkor leszek abban a helyzetben, bogy határozott állást fogldbas-