Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-22 / 99. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 szeptember 22. sak, ha e tekintetben részletes és végletes tervvel fogok izemben állani. — Teljesen osztom a képviselő arak azon felfogását, bogy a beliő meghiionlis mindenkép megnehezíti egy eredményes lülpoü'ikának kiépítését. E tekintetben azonban a ma;yar kormányt temmi felelősség nem terheli, smmikép tem oszthatom azt a nézetet, hogy külpolitikánk áliitőlagoi eredménytelensége belpolitikánk antidemokratikus voltára volna visszavezethető. Eltekint re azon vád tarthatatlanságától, miitha a magyar kormány poliikája nem volna demokratikui is. Egyébként is helyt nem átlő az a felfogát, bogy a bel- éi külpolitika kö:t olyin fajta Összefüggés állana fenn, mint azt álképviselő úrik képie ik. S „Nagyot vét az, aki a felekezetieskedést beledobja a közéletbe", — mondotta a kultuszminiszter és mégis hitet tett a kurzus mellett. Hajdúnánás, szeptember 21. Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő vasárnap tartotta meg beszámo'éját Hajdunánáso i. A képviselői beszámolónak érdekességet Ktebelsberg Kun) gróf kultuszminiszter adott, aki hosszabb beszédben v illett szint a kurzus mellett. Általános fel tünést keltő beszéde keretében többek között a következőket mondotta: — E nehéz helyzetben csak a békesség és a munka segíthet rajtunk. Aki pedig a felekezetieskedést bdedobja a magyar közéletbe, az nagyot vét hazája ellen. melynek soha nagyobb szüksége belső békességre és egyetértésre nem volt, mint éppen az újjáépítésnek ezekben a napjaiban. Nézzük, mi az, ami minket katolikusokat és protestánsokat egymástól elválaszt. M<, hivő katolikusok és protestánsok állunk az egyik oldalon, mig velünk szemben ott látjuk a nemzetköziség hirdetésének, a nemzeti gonH»»»»!»i»»»»»;»»»un»n»»»m»» dolat tagadásának, a hitetlenségnek az elvét• ott látjuk azo'inak táborát, akik nem maguk akarnak dolgozni, hanem a mdso'i munkájának gyümölcsét akarják elszedni. — Ó iási szakadék választ el bennünket ettől a tábortól és nskflnk öisze kell fognunk, hogy erőnk legyen megküzdeni a nemzeti eszme tagidásával, a hitetlenséggel és azokkal a tanításokkal, melyek szerencsén ínségbe diatik az emberiket. Kicsinyek azok a dolgok, melyek a kato'ikusokat és protestánsokat egymástól elválauiják, de óriási a szadidék, mely a destruktív erők kötött és ml közöttünk tátong és nagy hibát követné ik el, ha egymás között meghasonlanánk. Ugratni bennünket arra, hogy megtusonu'Junk, erre a: ellenségnek van esze és képessége, de mi nem engedhetjük nekik megirniök azt az Örömet, hogy mi egymás között m;ghi8onuliuak. tmimnmmmnimttttttffinttttnnnmffi Fedák Sári nyilt tárgyalást akart. Elnapolták a Fedák—Molnár válópört. Budapest, szeptember 21. Ma délelőtt fél 10 órakor kezdődött meg a budapesti törvényszéken Malonyat Béla törvényszéki biró előtt Mtlaár Ferenc és Fedák Sári válSpöre. A válópört megelőzően többen közbeléptek, hogy a művész házasfelek között az ügyet elsimítsák, vagy legalább is az ügy sima lefolyását biztosítsák. Ez azonban nem sikerült. Sít Fedik Siri vasárnap felkereste Malonyai birót, akit arra kért, bogy válópörét nyilt tárgyaláson folytassa le. Kijelentette, bogy azt akarja, bogy mindenki otl lehessen is mindenki végighallgassa, mivel meri őt férje meggyanúsítani. A mai tárgyaláson a fdek nsm jelentek meg, hanem ctak a védőügyvédek mentek be a bíróhoz, ahol egybehangzóan a tárgyalás elnapolását kérték. A biró a védők kívánságát elfogadta és a tárgyalást október 14 re halasztotta el. A védők kijelentették, hogy rsméttzstöleg nem tesz szükség u] tárgyalás kitűzésére, mert a felekkel az igyet békis utón ftgjik elintézni. Revolveres harc egy betörő és egy szakasz rendőr között. A szabadkai fogház akasztófa udvarán agyonlőtt* magát egy betörő. tüzet adtak a betörőre. Heves tűzharc kelelkeSzabadkdról jelentik: A szabadkai fogházban sz utóbbi időben több szökést kíséreltek meg. Tegnap éjjel ismét észrevették, hogy egy betörő a fogház udvarára szökött be. A rendőrség üldözőbe vette a betörőt, aki a falon keresztül az akisztóud varra szökött, mire több lövést adtak le. A belöiő pedig revolverlövésekkel válaszolt. Telefonon értesítették a rendőrséget, ahonnan egy szakasz rendőrt vezényeltek ki, akik torEgy érdekes plakát a DMKE falain. A második közgyűlés elbocsájtoita Gallovich Jenőt. — „Az uj DMKE kereszténysége nem az én keresztény s&gem",— mondotta Gallovxh Jenő. zett a betörő és üldözői között, végre is a betörő abbanhagyta a tüzelést. Az elősiető rendőrOk holtan találták meg az egyik akasztófa tövlbtn. Megállapították, hogy a betörő revolverével lőtte magát agyon és bogy Vizl József rovottmultu többszörösen büntetett előéletű egyén volt az, aki előre megfontolt terr szerint kt akarta szabadítani több rabtársát a foghizból. „Kutyából nem lesz szalonna I Zsidóból nem lesz soha magyar / — Ez a mottója annak a plakátnak, amely a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület hivatala előszobájában fogadja a látogatót. Nem tudjuk, a mai DMKE kulturprograrajának kivonata e ez a mottó, vagy a Defhe é, amely ugyunebben a helyiségben székel, vagy hogy ez még a Délvidéki Liga hagyatéka, amelynek ugyancsak a DMKE-pa!ota nyújtott otthont. Kétségtelen azonban, hogy azóta lóg a falon, amióta a DMKE mai vezetősége a díszes palotába bevonult. Nem tudjuk, elolvasták- e ennek a kultúrpalotának uj honfoglalói a DMKE megalapításának és fennállásának történetét, de alig hisszük, mert abból megtudták volna, hogy ezt az indítványt több mint 20 év előtt egy fiatal szegedi újságíró: Gallovich Jenő lelkesedése hivta életre, aki fel tudta kelteni a kultara iránt fogékony dr Lázár György polgármester és más bőkezű előkelőségek érdeklődését az ügy iránt és meg tudta mozdítani a Dílvidék lakosságának és hatóságainak áldozatkészségét is. Azt lehet mondani, hogy ez a fiatal újságíró hordta össze a DMKE palota tégláit és bizonyos, hogy neki köszönheti Szeged és az ország ennek az intézetnek létezését. Nem tudjuk inni, hogy ennek tudatában is meghozták volna thaza drákói határozatot, amely nemcsak kenyerétől, de becsületétől is megfosztaná az alapitót — ha jogerőre emelkedne. A vasárnapi közgyűlésen alig láttunk néhányat a DMKE régi tagjai közül és ezek is — látva a hangulatot — helyesebbnek vélték szavazás előtt eltávozni. Igy azután a kilencszázat meghaladó taglétszám dacára mindössze 67 en veitek részt a a szavazásban. 57 szavazat esett az igazgatóság javaslatára, 5 ellene és 5 szavazólap üres volt. A gyűlésről kevés a feljegyezni való. Klug Péter, Gallovich hivatali utóda nyitotta meg a gyűlést, miután az elnök és társelnökök nem jelentek meg. Á*adta azonban az elnöki széket dr. Schultheisz Károlynak — miután Gallovich őt egy levélben részrehajlással vádolta meg. Az elnök azonban megjegyzéstől még sem tudott tartózkodni Gallovich felszólalása alatt. A fegyelmi bizottság javaslatát és az ügyet dr. Széchényi István ismertette higgadt tárgyilagossággal, csupán Gallovíchnak egy magánlevelét is, amelyet dr. Dobay Gyuához intézett, felolvasta. Dr. Széchenyi jelentése felölelte az űgy egész " ujbófelh ;szor megit || íáiytól eredő ról, sikkasztásról és egyéb visszaélésekről, amelyek anyagát tiz évre visszamenőleg és zottak azok a már oly Dezsőtől és Zsiros Mihálytól ered? vádak, lopásangismételt Scossa közölt igen jelentékeny pozíciót töltött be egy ócska értéktelen fali óra. Igaz, hogy ezekkel a vádakkal szemben a Kúria 8 havi fogság után felmentette Gallovichoi és egy ujabb feljelentésre megindult vizsgálat után a szegedi ügyészség megszüntette az eljárást, de azért a fegyelmi, amelynek szálait „baráti" kezek szőtték, folyt tovább egészen vasárnapig. folyik a pör a kamataival és költségeivel mintegy másfélmilliárdra rugó összegért és azt hisszük, nem csalódunk, ha ebben látjuk az igazgatóság szigorának fSokát. Felszólalt a gyűlésen Gallovich is. Megkapó szavakkal ismertette kálváriáját, amelynek terhét egész életre sinyli nemcsak ő, de családja is. Rámutatott azokra az intrikákra, amelyekkel Scossa és Zsiros kenyerétől és állásától fosztották meg, hogy azon osztozzanak. Szavai csaknem sirásba fúltak és még a követ is megindították volna, de nem a DMKE ben tömörült keresztényeket, akiknek kereszténysége — mint Gillovlch mondta — nem az ö kereszténysége. Hozzászólása az ügyhöz senkinek sem volt, kíváncsi sem volt senki semmire az egy dr. Moiika Adolf kivételével, aki azt akarta tudni, hogy adtak-e alkalmat Gillovichnak arra, hogy a vádak ellen védekezhessen. Persze nem adtak, — mondotta Gallovich —, pedig ő ezt sürgette folyton. A többiek már kész Ítélettel jöttek és szavaztak! A vasárnapi második közgyűlés igy elcsapta — a DMKE alapítóját. A DMKE vezetőségének figyelmét elkerQlte a plakát. A DMKE elnökétől a föltűnést keltő plakáttal kapcsolatban a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! A DMKE rendkivüli közgyűlésén Gallovich Jenő egy Ízléstelen szövegű plakátra hivatkozott, amely áüitólag a DMKE ajtajára lett volna kiszegezve. Gyűlés után azonnal vizsgálatot indítottam és megállapítottam, hogy a kérdéses plakát nem ugyan az ajtón, hanem a DEFHE által használt előszoba egy félreeső helyén tényleg ki volt függesztve. A plakátot azonnal leszedettem és egyben elrendeltem, hogy a DEFHE azontúl az előszobában semmiféle felírást és plakátot ki nem függeszthet. Talán nem szükséges, de mégis kijelentem, hogy a DMKÉ vezetősége — mélynek figyelmét a plakát elkerülte — annak Ízléstelen szövegével magát nem azonosítja, kifüggesztését helyteleníti és minden tekintetben biztosítékot nyújt, hogy jövőben hasonlóan bántó irás a DMKE helyiségeiben nem kap helyet, még akkor sem, ha — mint ez esetben is — a helyiséget egy más egyesület használja. A DMKE vezetőségének egyetlen törekvése, hogy a magyar kulturát zavartalanul szolgálhassa; ehhez szüksége van felekezet nélkül minden magyar embernek a rokonszenvére és támogatására s ezért gondosan ügyel arra, nehogy bárkinek oktalan megbántásával ezt a rokonszenvet és bizalmat veszélyeztesse. Kiváló tisztelettel Klug Péter Ugyv. alelnök. •E- T "ír n JU iu a. „Romániában vagyunk, ne énekeljetek magyar nótát." Budapest, szeptember 21. A szilárd i fűrészgyár muikáial szombat este a kanlinban borozgattak. Csakhamir Jókedvük kerekedett, cigány is kerüli és nótázni kezdtek. Amint azonban a magyar nóta felcsendült, egy román térsasig tagjai rájuk kiibáltak: — Most Romániában vagynnk, ne énekeljetek magyar nótát! A mu ikáiok csak kötekedésnek vették a kiabálást és tovább énekeltek. Egy fiatal magyar legény, a 19 éves Méhler Lázár mondotta Is: — Éa csak magyarul tudok és magyar uólát énekelek. Erre az egyik oláh fejszével Méhler fejének sújtott. A fejsze átszakította a szerencsétlen fiatalember koponyáját s egész n agyáig hatolt. Méhlert a kórházba szállították, ahol rövid szenvedés ntán meghalt. • I > II L vuuuuuuuuuie „A háború nyomorékjai még nem kapták meg azt a jólétet, ami igazságos volna!" Genf, szeptember 21. A hadirokkintak és hadviseltek nemzetközi kongresszusát kélmpi ülésezés után befelezték. A kongresszus, amelyen Németország is képviseltette magát, azt az óhajtását fejzte ki hilározali Javaslat forrná] tban, hogy a hadviseltek aktive vesznek részt a klengesz e'ésnek a népek közötti terjesztésében és hangsúlyozza továbbá, hogy a háború nyomorékjai még nem kspták meg ait a jólétet, ami igazságos volna.