Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-09 / 66. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1928 auguaztua 9. Százezer olasz fegyvert rendelt a görög kormány. Athén, augusztus 8 A gőrJg kormány hivatalosan is közzé icizi, hogy a had te reg lel fegy vérzésének kirgészilésére 100.000 d<rab mannlich:r puikát rendeli Olaszországból. A szállítást az ajánlattevők kOzOl 0 aszország kapta meg, mert az olaaz fegyvergyárak pályáztak legolcsóbban. A görög hadügyminiiztérium a légi flottát is rcegerősiii s evégből nagyszámú aeroplánt resdelt m?g. A görög hadsereg fegyvergyakorlatai egyébként augnuius 17-én kezdődnek meg. A manővereken a HL és IV. hadtest vesz részt a francia katonai misszió vezetése alatt. A finn-ugor kongreiszus. Talltn, augusztus 8 fungeri Mihály magyar követ és meghatalmazott miniazter, valamint Ast külügy miniszter között tegnap tárgyalás folyt le. melynek során megbeszélték az 1927-ben rendezendő finn—ugor kongresszus ügyeit, valamint az Észtország és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok kéidését. Megvitatták azokat a módozatokai is, amelyekkel biztosítani lehet, hogy a két nemzet közölt minél erősebb kulturális kapcsolat létesüljön. Erintették a kél ország tudósainak, Íróinak és művészeinek személyes érintkezését is. Románia a Dunabizottság megszüntetését követeli. Bakarest, augusztus 8. Az európai Dunabizottság és Románia közötti konfliktus, smelyet a Népszöve ség Románia hátrányára dön'öti el, most megszólalásra készteli Daca külügyminisztert, aki a kormány félhivatalos távirati irodája, a Ridor számára, a kővetkező nyilatkozatot tette: — Románia mindig respektálta és tiszteletben tarolta a Népszövetség au'o itáaát, mégsem nyugodhat be'e a genfi döntésbe: az európai Dunabizottság ma aaachronlzmus, amely éppen ebből az esetből kifolyólag megérett a megszületésre. A konfliktus, amelyet a Népszövetség s Dunabizoltság javára döntö'.t el, nem volt egyéb, mint a Dunab zot'aág vergődése. A bizottság működére ma már a nemzetközi joggal nem egyezi k és nem más, min jogtalan privilégiummá .Cu/antul* szerint a kor nány a Népizövetaég őszi ülésszakán Javaslatot, tesz a Dunabiiotlság megszűntetésére. A politikusok véleménye szerint szonban nem valószínű, hogy az egyoldalú román kivánsigot a Népszövétség méltányolni fogja. Az amerikaiaknak nem szabad cserbenhagyniok Európát. Ltodon, augusz'us 8. Lloyd George az amerikai hallgatóság előtt beszédet mondo t, amelyben kijelentene, hogy várakozás'ellesen tek nt a jövő elé, amikor ai Északamerikai Egyesült Államok csatlakoznak a nemzetek tett vérszövetségéhez szért, hogy a világ civódó nemzeteire rákéiysze i aék a bé é'. Mind düg, amíg A merik j nem Idtj J szükségesnek, hogy résztvegyen egy ilyen közösségben, amely a nemzetek kizl a békességet és jóakaratot biztosítsa, neki (Lloyd George-nak) nincs bizalmi a civilizáció jtvmdő haladásához. Nen hiszi, hogy Európa civilizációja túlélne egy u; háborút. Az amerikaiaknak nem szibad c etbmhagynl Ewópit, nem szabid leereszteniök a vastüggö lyi, hogy az idegenekkel szembei védekezzenek; nem szabid azt modani: hogy őrizője vagyok-e én ai én testvéreimnek ? Nem tudják bizonyosan, milyen részletekről tárgyal a londoni konferencia. London, augutzlus 8 Érdeklődéssel várják Londonban Brtand francia külügyminiszter s a belga és angol politikuaok között folytatandó tárgyalások megindulását. Senki sincs szonban teljesen tisztában azzal, hogy milyen eredménnyel fognak járni ezek a tárgyalások, sőt még arra nézve ii eltérőek a v (lem Ínyek, hogy mi lesz a mostani konferencia tárgysorozata. Chamberlain és Cnurchtll miniszterek, akik Angliát a tárgyaláson képvi telni fog|ák, még nem nyilatkoztak pontosai a konferencia tárgyáról. Min'hogy szerintük mindennél fontosabb feladat Európa Vilódi pacifikálásának előkészítése, Ok minden erejükkel azon lesznek, hogy valamennyi fontos aktuális kérdést napirendre tűzzék. Franciaországból különböző jelentések érkeznek arra nézve, hogy mi lesz a londoni konferenciának a tárgya. A Paris Solr szerint Briand londoni tanácskozásán a következő kérdések ketülnek szóba : 1. Biztonsági probléma. a) Franciaország váiaszjegyzéktervezete. b) Francia tervezet német-lengyel iés német-cseh döntőbírósági szerződésre. 2. A német-lengyel koafllktui. 3. A szíriai helyzet. 4. A szövetségközt háborús adósságok. A lap szerint Briand Chamberlain után Churchill k'ncitári minisz errel is tárgyalni fog, akitől messzemenő engedményeket remél kipoi az adósságrendezés terén. Bedinből jelentik, hogy sz ottani politikai körökben Briind és Chamberhin küszöbön álló tárgyalisait élénk érdeklődéssel kisérik. A tárgyalások eredményeképpen várható 1 ancia Jegyzékről a reggeli lapok azt irják, hogy Franciaország válasza va'ószinüleg már s birodilmi gyűlés nyári szünete alstt fog Berlinbe érkezni. Néhány nsp óta a szövetségközi katonai ellenőrző bizottaág tárgyalásokat folytat a németek egyik katonai ellen örzö bizottságával a lefegyverzési jegyzék ügyében. Németország a nagykövetek konferenciája által megállapított lefegyverzési feltételek közül nem hajlandó VJ¡amennyit végrehijtant és agy látszik, a szövetségei államok politikusai ts belátták, hogy a felállított követelések egy része tényleg végrehajt• hilatlan. A tárgyalások barátságos mederben folynak és valtainü, hogy kisebb enged nényeket fog eredményezni. A biztonsági paktum éa a szénbányaügy a i angol minisztertanácsban. London, augusztus 8. A Daily Mail tudósitója szerint a tegnap megtartott miniiztertanács elsőscrbtn Briand tak a biztonsági paktummal kapcsolatosan a jövő hétre várt látogatásával és a szénbányaiparban kikűldendö vizsgálóbizottság ügyével foglalkozott. A biztonsági paktum ügyében Chamberlain közölte minisztertársaival, higy a kedden kezdődő tanácskozásokon milyen irányelveket szándékozik követni. A jövő csütörtökön újból minisztertanácsot tartanak, amelyen e külügyi államt tkár előreláthatólag azon helyzetben lesz, hogy közölheti, mennyire haladt előre a biztonsági paktuu. Ezen a napon a kormány már valószínűleg véglegesen Jóváhagyhatja a szénipari vál^

¡ban kiküldött német bizottság szára előírandó szakértői |elentéi váz* latát is. Esst tanulmányi klráadulá* Budapestre. Budapest, auguiztui 8. A Vlrro Per* dlnáad revall magyar konral kezdeményedére rendezett esst tanulmányi kirtadulás másolik ciopsrtja augusstui 13-án indul Magysrországbi. Ei a 30 tőből álló második kirándulási csoport előreláthatólag auguiztui 19-én érkezik Bu lapestre, hogy a Szent István-napi ünnepségeken ia réaztvehesien. A világ Idei gabonatermése. Ráris, augusztus 8. A Bulletin Quitidien je'entése szerint az ez évi gabonatermés a mull évi termést Romániában 9.150.000, 01 tazországban 14,586000, Spanyolomágban 1 959 000, Magyarországban 2,177.000, Bu'glriáMn 3.918000, Görögországban 1,632.000 métermázsival haladj« tul. Edhez képes az európai országoknak eme csoportjában a mult évvel szemben mintegy 32 000 000 q termés öbblet mutatkozik. Az adatok mind hivatalos becsléseken slapulnak. A Corn Trade News arra a megállapodásra jut, hogy a mostani ternés az éuaki flldgönbön körülbelül 17 millió quer'errai, vagy 37 millió milermáisával múlja felül az 1924 évi térin Ht és hogy egyedül Európában a terméstöbblet 15,700.000 q-ra becsülheö. Az ötezer dolláros hamis csekk. ( Budapesti tudósít ink telejonjelentése.) Nénány nappal ezelő t a Wiener Bankveretn bécsi főintézelében megjelent egy elegánsan ö tözöit fiatalember és egy ismert londoni textilgyáros aláírásával ellátott ötezer dolláros csekket akart beváltani. A pénztárosnak gyanús volt az aláírás és a csekket felküldte abba az osztályba, amelyikben az aláírásokat ellenőrzik. Közben a fiatalember neszéi vette, hogy gyanakodnak és egy őrizetlen pillanatban meglógott. A bankban megállapították, hogy a pénztáros gyanúja nem volt alaptalan, amennyiben a csekk hamis volt. Mire azonban a detektívek a bankba értek, a fiatalembernek már hűlt helyét találták. Annyit mégis sikerűit megállapitani, hogy a hamis c ekk felmutatója Róth Adám mexikói lakos, aki a bécsi rendörsig gyanúja szerint Budapest felé vette n'JIL Éppen ezért azonnal értesítették a budapeili főkapitányságot és fel térték, hogy Inditson nyomozást Róth után. A budapesti rendőrség a nyomozást megindította, de mindeddig eredmény nélkül. ANGELO FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERME ezulon adja Szeged art közönségének tudómé sár a, hogy avérl leszállított érakon műtermében (BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR UT 14. SZ., I.) csak szeptember hó 13-élg készülnek felvétetek. aat Látogatás Móra Ferencnél Irta : P. Outácsy trin •) A szegedi kultúrpalota igazgatói irodáját az .Alföld metropolisának" sok nagy fia lattá már meg. Többek között itt alkudozott tempós mozgású parasztokkal, tiszai halászokkal Tömörkény István, az őskori „mamuty* csontjaira, melyek — fenemód megdrágulván az élet — itne szintén árosabbak lettek a bizony jobban meg kell hogy fizesse őket a .muzeony", ha a többi csudák közt mutogatni akar|a a kíváncsi népeknek... Tö nörkény István, a legmagyarabb irásmütai megteremtője azóta már Altette székhelyét az ünnepélyes levegőjű épületből a még ünnepélyesebb levegőjű irodalomtörténetbe, de a szegedi kuliurpalota irodalmi stalluraa, az igazgatói szék utána sem maradhatott üresen. Az áldott alföldi televény nem csak az élet kenyerét érleli dús rendekben: generációnként kitenni a maga szellemnagyságait is, hogy az erőssé tápiáit nemzedékekbőt ki ne veszhessen a magasabbrahivatottaág büszke öntudata. Tömörkény helyére Móra Ferenc került. A konzervatív magyar irót fölváltotta az uj idők uj szellemét tolmácsoló, progreazsziv irásmüvész, a tűnődő, a dolgok rendjét lekonstatáló elme kihunytán a magyar sorsok, — szegedi sorsok — nagy epikusa lobbantott uj aidozattüzet Móra Ferenc Irodalmi jelentősége azonban korántsem helyiérdekű. Ellenkezőleg. Elérte azt, amit kiharcolni csak löltéUen •) A Szegedről elszármazol! PMfyné Oulácsy Irén, óz erdélyi magynrstíg tilnemcnyes tehetségű írónője, akinek nio»l megjelent Hamueső dmQ regénye első kiadásban liz nap alatt elfogyott, pár héttel czelőll itthon Járt édesanyja meglátogatáséra * ebből az alkalomból irta ezt a tárcát a Nagyvárad cimü lapban. müvészeszközökkel lehe*. Át tudta vetíteni lokál-kulörieit az egyetemes érdeklődésre s a határokon tul ma az ö Írásaiból ismerkedik Magyarország legnagyobb kincsével, a szegedkörnyéki néppel és a szegedlakó, már kulturáaabb félparasztokkal Írásaién versenyt futnak a legreprezentánsabb magyar lapok, könyveit dlazkiadásban szokás megjelentetni és a kiadásokat nagrgyorsan ismételni Mint ifjúsági iró, külön oldalt követel méltatásra az irodalomtörténetben ez a kiváló, messzi célokat látó művészember. Benedek Elekkel egy sorban ojto-, gatja a fiatal lelkek rózaafáit nemesigényüekké, szépet akarni éa megérteni) tudókká. A „Rab ember fiatm és ^Dióbél királyfi" olyan ifjúsági regények, melyek méltán aorozhatók a világirodalom legnagyobb hasonló zsánerű és célzatú chef d'oeuvrejei közé. Móra Ferenc azonkívül mint botanikus és archeologus is igen jelentős. Most kerül ki a sajtó alul jGeorglkon* című kötete, melyben az A told mezei életével foglalkozik a föltárja a közelről figyelt természet neki megnyilatkozó titkait. Ennyit — elenyészően keveset — Móra Ferencről, az Íróról. Mira, az ember, a K

barát megint más lapra tartozik. Oyan pra, mely telisteli van érzéssel, a gazdag humor nevető színeivel s mely fölött a jóság emblémája szórja meleg sugarait. A szegedi kuliurpalota hagyományos igazgató: szobájában kerestem föl, Juhász Gyula társaságában. Az érdekesen ezüstös hajú, alföldien barnabársony szemű, magas ember két kezét nyújtva üdvözlésre, jön elém. Találkozásunk közvetlen, mintha csak tegnap váltunk volna eL Kérdezi, hogy mit végeztem azóta, hogy első regényem, a „Förgeteg" megtörtént Születnek e Erdélyben nagy Írásművek? — Igen, persze hogy érdekel minket az erdélyi irodalom — mondja. — Kétszeresen érdekel, mert a h arátok válaaztófalai számunkra nagyrészt hozzáférhetetlenekké teszik. De azért ismerjük a messzibb csengő nevekeL TabiryGizs Szarvasbikáj a itt van ni, a könyvespolcon. Még ugyan csak az első lapjainál tartok, azonban máris meglógta a kíváncsiságomat Azt hiszem, egyhuzamban fogom elolvaani a regínyét, valamelyik este Ligeti Ernő és Kááár Imre már rég érdekelnek. Tőlük kevesebbet sikerült megkapnom, de szívesen soroznám be könyveiket a muzeum könyvtárába. Berde Mária könyveit elég rendesen kapom, ót ismerjük, még az impérium változás előtti időkbóL De nagyon érdekel uj színeivel. uj vitágföltárásával Nyíró Józael. Káprázatos a atilusa éa valami megdöbbentő balladai levegője van. Azt hiszem, lelke az öspogány mithologlával rokon. Áprily Lajos Erdély Juhász G /ulájs.Ugyancsak büszkék lehetnek rá mint ahogy erősen figyeljük innen Kacsó Sándort, aki most bontakozik. Reménylk Sándor neve ma fogalom Magyarországon és dr. Balog Endre korai halálának híre számunkra is nagy reményvesztés volt íme, Így ismeri a fiatal erdélyi irodalmat a „nehézkes*, a .közömbös" Szegedi B.idapesten se tapaaztaltam hozzáfogható tájékozottságot Meg is kérdezem: — Járt valaha Ferenc bátyám Erdélyben ? Vannak talán rokonai, baráti kötelékei, melyek kteköük? A mély barna azernek megvillannak. Szeged nagy poétája azlnte leddőleg válaszol : *" — Mindön magvar embör rokon, cssk szeretjük elfelejteni. Ó, milyen kétszeresen drága moet neke n ez a mondás, az ö enyhe, üazavidéki akcentu iával 1 Hog< szeretném átölelni a od¿F'.iciüni a finoman meg özött szókat a hitetlen Erdélybe, ahol annyian kétségbevonják, Göregáborkodáasal vádolják, meg is moaolyogják, le la tagadják a mi ötnyelvűnk mély zamatiát, ahol — nem egyszer — hamisítót kiáltanak a tiszai imoma vakmerő mivelőirel Magam védelmére szeretném odaállítani a'"fekete pápaszemes kritikusi nagyképűség elé dr. Gaál Endre kulturtanácaost, amint ad mondja valamire: — Majd mflgtapaaztaljukl... ^Vajp Juhász Gyulát, amint az anyját — Édöaanyáml... De nem looloa most a magam Irodalmi védőbeszéde. Fontos, hogy akik közé számítom magam: nem tagadják meg velem a nyelv-rokonságot a a lelki közösséget Hagyom beaaétnl Móra Ferencet — 1910-ben Jártam Erdélyben. G/ulafehérvároni Enyeden Bonchidán, Póeta BHa társaságában. D<: csak néhány hetet töltöttem. Nyugtalan vérem van, nem hágy egyhelyben maradnom. Moet legutóbb Olaszországban jártam össze-vissza. Még maradum volna, de hazaparancsoh a família. Igazuk volt Nagyapa lettem éa es már olyan valami volt, amit mégia meg kellett érdeklődnöm. Szívesen lógnék Erdélybe, Juháss Gyulával együtt, csak kínálkozzék rá valami alkalom. Említem, hogy Budapesten Jártamban hallottam: uj regénye készüL Mosolyogva legyint — Már el is készült A dme: .Szerelmi levelező". Egész furcss a témája. Hazakerül orosz fogságból egy embör. Azt látja, hogy az intelligencia nagyon megnőtt, de ellogyot; a szere'em. Az emberekből kihalt a ooézís, nem tudnak többé aieretmea levelet irnL Az én embőröm arra az ötletre jön, hogy Buda-