Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-09 / 66. szám

Ara 3000 korona. DElMAGYARORSZAG : Deák Fertnc-u. 2. Ttklon 13-31 Kiadöhlnui, iBoyvlái (i ir(yIroda: Du»onicHíi II. Ttlrfon 306. i Prtftli Síndor-tucárut I. aiAra Tcleiontilin 18-3«. Szeged, 1925 augusztus 9, VASARNAP Ei6l.«tf«i árak: Kfv hónapra bílyl*n WUI kor, Hwlap*«tr« «1 tidtkcn tóJJM kor. t»yn aiaai ara tettOinap ?«li kot. vasAr- fi Bnprpiip 3UU) korona. I. ívtoUafn, Ob. sz^m Szezoncikkek. öiszeloglaljuk Cket, mert egyiknek a kiexelésével te akarjak megbántani a többit a látszatát is kerülni óbajtjuk annak, mintha mi a mignnk Ízlésé akarnánk ráoktro|álni az olvatókra. Mi a tekintések korizakában egyforma tisz­telettel adóiunk sz uborkának Is, a töknek is, s dinnyének is, ntóbbinsk sscnban ctak azzal a kiköiétsel, ha valóban dinnye és nem csak uiy szi­mulálja tök létére s dinnyeállapotot, mint takácslegény s hirlapirótágot. Azt fölösleges is mondsnunk, bogy a pats­dicsom iránt való tisitelttQnk absiolnt és nincs temml feltételhez kötvr, leg­feljebb némi szerény — feltéthez. Ha sz olvaió ezek után szt kérdi, mi less ebtől, szt Jeleljük rá, bogy szt biuuk s történelemre. A történelem, amely a proletárdiktatúrát gerstii-kor­szak néven könyveli el a hazai histó­riában, msjd annak idején el fogja dön­teni, bogy a mi korunkat a tök, ss uborka, vagy a dinnje nevével diszitse-e föl. A paradicsomot azonban előre ki­zárjak s történelem választásából, mert mindennek lehet mondsni a mai álls­e de paradicsominak talán még József se mondaná, népflnk jóié lécek legtöbb fre, akinek törhetetlen cptimizausát pedig épp oly nsgyrs tátijuk, mint amennyire elismerjük jó­szándékát arra nézve, bogy minden ma­gyarnak legalább egy tök föjjön a faze kában vasárnaponkint, ha aiár tjük nem főbe». Mert arról van szó, bogy vdaldnek meg kell enni azt a tömérdek zöldség­félét, amivel a Jó latén at idén föld­jeinket megáldotta. Más esztendőkben ez nem volt probléma, mert a tököt, uborkát, dinnyét, paradicsomot megette az osztrák szomszéd s az neki is |ó volt, a msgysr gazdának is )ó volt s talán nem volt rossz a magyar fogyasz­tónak te. Igaz, bogy a kivitel megdrá­gította az itthoni piacot, néha annyira megdrágította, hogy Bécsben olcsóbb volt a msgyar lisztből sOtött kenyér, mint ittbon, de tz export mégis csak pénzt hozott ss országba, sz élet piros vérse|f jelnek. Most azonban az osstrák szomszéd nem kér a msgyar föld ter­mékeiből. 11,'elve kért volna, ba a ma­gyar kormány ugy el nem ügyetlen­kedte volna a dogot, bogy ilyen bal­kezességre a legöregebb kormánypárti publiditák se emlékeznek. Nekflnk kel­lett volna a feltételeket szabnunk, a mi részünkön volt minden előny és szak­minisztereink sddig taktikáztak, mig a helyzet ugy nem alakult, bogy Ansztria lett s diktátor. Diktált is, olyan, bogy szikrát hánytak tőle a jeles sxskminisz­terek összes szemei. Ausztria beereszti e msgysr gszdssági termékeket, ba Ma­gyarország beereszti az osztrák ipari produktumokst: ez volt szosatrák dik­tálom. Oiztrák szempontból okos voit, jogos volt, el kellene csípni azt ai oszt­rák miniaztert.aki nem igy tett vclna, ma­gyar szempontból azonban dfogadbatat­lan volt, mert az an£kül is halálra seny­vetztet magyar ipsr teljes pusdulását jelentette volna. Ed a felelősséget a magyar kormány mégse vállalhatta ma­gára, a magyar tökért mégse lebd föl­áldozni a msgyar ipart. Igy tehát az otztrák vámsorompók zárva msradnak és amit termeltünk, megebdjflk magunk. Azsz megehetnénk, fut megbírnánk fizetni ss Istenáldását, de ski snnyi tököt és paradiciomot adott s termelő­nek, az elfelel ett a megvételükre pénzt adni a fogyasztónak. Azonban nagy igsstslsnság volns a jó Istent felelőssé tenni például s Máv.-iarifáért, amit a kunui ssskértöi egyereten Itten nélkül, sőt vslósággsl ész nélkül csináltak. Ez ceysn goromba beszéd, de mást nem lehel mondini. Bizcnytágra'» dUnelttg annyi, hegy píldíul egy vígon utor­káruk a fuvardíja Ncgykőröscl Hegyes­halomtg 4,600050 kei ma, ellenben egy vogtn uborkának a termelői ára — 4,000.000 korona. Tehát Nsgy körős leg­híresebb exportcikkéntk s fuvarterhe 117 siázallk. Ilyen körülmények közt egyáltalán nem lehetne ctudálni, ha a nagykőrösiek furkóval és doronggtl es­nének neki sz ubotkaföldjeiknek, vagy legalább Is szárán hagynák rothadni az egész ttrméit, mert akkor kevesebb a ráfizetés, minths s mii vituti tarifa melle t szállítják cl valahova. VJSI Jízitf népjóléti miniszternek az a meniöotiete támsdi.hogy le kell szál­lítani a izczondkkek vatuli tarifáját — és tkkor a magyír ember is meg tudja venni s magyar ubotkál, tököt és psra­dictomot és nem letz kénylden s gazdi belefulladnia maga rothadt dinnyéjébe. Ez valóban Kolumbusz toláis, csak silói félünk, bogy mire az ankétek a begyére áltilják, akkorára megsápul. mert akkorára már s bordós kápotzta és s lülliők írsz s szezoncikk. MMMAMMtMMAMMíMAmAMmamMMnfffiMMmMMfMAA [Izgalmasnak Ígérkezik a hatvani választás. ~~ Budapest, acgusitus 8. A vasát napi A vasárnapi hatvani választás a legizgalmaiatb vi lasztásnak Ígérkezik. Bizonyosnak lát­szik, togy Petrtchtvich Horváth Emil báró, sz egységes párt jelöltje győz Budaváry MikICssal, a fajvédők jelölt­jével szemben. Hatvanban körülbdül 7COO szavazó közül 5000 fog tavaznl A magyar-francia gazdasági tárgyalások befejeződnek Románia és Ju&oulávia ia jelentkeznek tárgyalásra. Budapest, ingunlus 8. A magyar­francia tárgyalátok a jövő hé'en élig eredménnyel befejeződnek. A megálla­pedás lényege sz, bogy frands sely­met és francia autókat kedvezményes vámmd ergedürk be sz oruágba, etzel szemben jelentős mennyiségű ve tómsgot, babot, lisztet visznek msjd ki a legtötb kedvei ményi djárás slapján Fri ndaországbs. Szó vsn még siról is, bogy esetleg s nemes fajazCKM it beengedjük Frsnat országból, de rgy általában a tárgyalások már annyira előrehaladott stádiumban vannak, bogy egyedül éppen a szölökérdés nincs még eldöntve. Egyébként igen érdekes, bogy egészen váritlsnul a mai napaa Romá­nia is Jugoszlávia Is Jelentkezett a tár­gyalások megkezdésére és felszántotta a magyar kormányt, hogy minél előbb iüizöa ki haiárnopet Igy igen való­színű, hogy még ebben a hónapban ezek a tárgyalások is elkezdődnek, smdyek gyors befejezésére igen ko­mo'y kilátások vsnnak. (MTI). A rifkabilok áttörték a spanyol frontot Loodoa, augusztus & Tangerből je­lentik: Adztdúban, negyven kilométer­nyire délkdetre, a rtffek megtámadták és áttörték a spanyolok állását. A spa­nyoloknak huszonegy halottjuk vall; sokakat a támadók foglyul ejtetlek. Gépfegyverek és lőszerraktárak, valamint ¡' ddmiszerkétz'etrk jutottak a támadók kesére. A franda bonion Uezzan és Moszt­rum között támadtak a rifkabilok és o francia csapotoknak Itt vissza kellelt vonalnlok, bogy a körülzárást elke­rüljék. Botrány a német birodalmi gyűlésen a kormány hl ot űr javaslat a miatt. Luther kancellárra akattak támadni a kommunisták. Berlin, sugusztus & A birodalmi gyűlés md ülésén kezdődött meg s döntő vüs a vámja vaslatokról. A mai ülés a botrányok égést lorozata volt. A kormánypártok részétől javaslatot nyújtottak be, hogy a beszédidőt kor­látozzák, még pedig ugy, bogy mind­egyik párt valamennyi szónoka issze­sen négy óra hosszat beszélhessen. Ez­zel szt skarták elérni, hogy a vám­javaslatokat három ülésnapon, vagyis a jövő hét szetdájáig keresztül crő­izakolják. Az ellenzékd ez a korlá ozás rend­kivel felháborította. Mindjárt oz ülés elején viharos házszabály vua támadt, amelyben a izoaáldemokrata Müiler Hermán, a demokrata Hech és a kom­munista Slögel vettek rész». Kijelentették, bogy sz ellenzék nem skar obslrukoó», de a tárgyi kritika jogától nem engedi negál elütni, kü­lönösen azért, mert s tárgyalás dstt álló törvény najy n'prétegtkd éikt kőzdröL Schottz (néppárti) és Fehrenboch (centrumpárt) rámutattak sns, meny­nyire szükféges a javatlat tfrgfe le­fár(y£láta. b(s?édeiket azonban az el­lenzék szünttlenül megzavarta közbe­szólásaival. Ezután dr. Luther blrodnlní kance'­lár ment a szóroli emelvényte, de a kcmn.unisták fülsiketítő lármával per­cekig megakadályozták abban, higy megkezdje beszédét. Az elnök sok zajongó képvisdőt rendreutasított. Luther kanceOár végre tele lud fogni beszédébe. Kifejti, bogy a versaillesi szerzCdésben emárett há­tát idő, amelyen bdül Németországnak a legtöbb kedvezmény alapján szerző­déseket kdl kötnie, lejáróban van, ezért tehát a kormánynak iörvénves alapot kell szereznie a további eljárásra. E szavaknál kitör a lárma, amdy sehogyan sem sksr eláUni. Luther végül is dveszli hidegvérét és a kommu­ns'ák felé fordulva, mdtstlánkodva mondja: — A német népet Igazán tajnálnl lehel, bogy .. • Tovább nem jut a kancellár, mert a kommunista képviselők fölugrálnak he­lyikről ét a szónoki emelvény felé tó­dulnak. Egy pillanatra ugy látszik, mintha ököllel neki akarnának esni a kancellárnak. Ekkor azonban a túlsó oldalról is jönnek képviselők, akik megakadályozzák, hogy a baloldaliak felrohanjanak az emelvényre- A kom­munisták ezt kiáltják Lutber leié: — Igen, a német népd sajnálni lebd, mert On a kancellár. A lárma, amdy ne k folyamán abom­it unit ták a padokat is csapkodják, tiz pereg eltart. Előzten a kancellár nyuged an kezét ntdrágistbibe mé lyesztve, áll he'yén. Az elnök toris tendreuatiji a zajorgó kíp­vistlfktt. Irga'oit t iái ások bargzanak 0. A löbtség Llytcn ezt h rsrgja: — KI kell őket dobni I Végül nagynehtsen e ül s lirma, ugy hogy a kancellár be tudja fejtzni be­tzédéL Amikor a karceliár távozik s szónoki etrdvényről, s szocia' itták és a kemmonisták percekig tartó viharos pfuj kiáltásokkal kísérik. Wells szodáldemokrats képviselő szt jiviioija, hogy az ülést két órára fűg­leiszék föl. hogy pártja állást foglal­hasson s ksnceltár beszédéhez. A jobboldal és s centrum segítségé­vel az Indítványt e,vetik. Uláns a Hlz áttér s vámjavadat megvitslásárs. El­sőnek Hilft'diag szociáldemokrata bí­rálja a javaslatot. Novemberben lesz a parlamenti választ ás Csehországban. Prága, sugnsztus 8. Átokkal a tár­gyalásokkal kapcsolatban, amelyekel Svehía miniszterelnök Ksrlsbsdban s vezető polükusokkil folytat, a lipok azt Írják, bogy az tzj választásokra ok­téber végén, vagy.november közepén fog sor kerttnl. A Bohemla értestléie tzerint a kép vtselövált sztásokat novem­ber 15-én, a szenátorválautátokát pedig november 23-én fogják megtartanL A pénzügyminiszter módosította a mérlegrendeletet. Budapest, augusztus 8. A mérleg­valódiság btlyreállllásáról szóló pénz­ügyminiszteri recdeldd ma u|abb ren­ddkezésekkd töv,tették. A lendelet a régi renddd 3. psrag­rafusát a kővetkező bekezdéssel módo­sítja: — Ha a részvénytársaslg a meg­nyitó mér!eg felállításának forduló­napja ulán, de a megnyitó mérlegd reegállapiló közgyűlés nspjs elött alsp­tőkéjének emelését, vsgy leszállítását határozta d és as erre vonatkozó köz­gyűlési határozatot a cégjegyzékbe az emiitett időpontig bejegyezték, ss alap­tökének llyoódon beállott emelkedé­sé', vsgy csőkkkenését a jden rende­let slá eső uj értékelés szempontjából ugy kdl megitélni, minths cz a meg­nyíló mérleg feldlitásának fordulónap­ján joghatályossá vált volns. Ez a rendelkezés abban as netten is alkal­mazást nyer, ba a réazvénytáriaságnsk alaptökéje a megnyitó mérleg felállítá­sának tordu'ó napjától a megnyitó mér­legd megállapító közgyűlés napjáig terjedő időben más réssvénytárssság­gtl történt egyesülés kövdkestében emelkedett. Az idézett rendelet 18. § ántk thő bekezdése a következő renddkezéssd bővül: — E rendelkezés szempontjából már megalakultnak kdl tekin'eni azt a rész­vénytársaságot, amely ss slstuló köz­gyűlés által megállapított slaptzabályo­kat a kereskedelmi cégjegyzékbe beve­sdés és kOszéldd végett a cégbíróság­nak a 4200/1925. P. M. számú rende­ld ddbelépésének napjáig bemutatta. As ily i én vény rárssságokra a 9. §. rendelkezései alkalmasást nyernek. Végül sz idésdt renddd 19. § a a kővetkező bekezdésekkel egészül ki: — A szövetkezet űzletrésztőkéiébcn a megnyitó Bérleg felállításának forduló napjától a megnyitó mérleget megálla­pító közgyűlés nspjáíg beállt változást sz u| értékelés szempontjából ugy kell megiltíi', minths as a megnyi ó mér­leg felállitásánsk forfuW napján jog­hatályos lett volns. Ez a rendé kezés abban esetben is dkslmssást nyer, ba a szövetkeze nek üdetrésztökéje s meg­nyitómérleg felálliláiának forduló napié­tól a megnyitómérleget megállapi ó köz­gyűlés napjáig ter|edö Időben mássiö­vdlezettd tCrtént egyesülés köt elkelté­ben változol». A renddel, mdy kihirdetésének nap­ján lép detbe, a Budapesti Klzlity holnapi siáme köili.

Next

/
Oldalképek
Tartalom