Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-08 / 65. szám

DELMAQYARORSZAO Temetés az állomáson. Az aradi vonaton, amely elképzelhetetlen sokáig érkezik meg Szegedre, ketten látszanak. A pajtisok közül az egyik öreg ember, a másik öt éves kúliu. A gyereknek lóg az egyik rizskása (oga, az utana kővetkező már majdnem egészen kitolts a helyéből. A kis embert ez meglehetősen zavarja, enni sem tud, csak kinlódik, hol az egyik, hol a másik szájaszögletébe dobalva a csirkehúst Azonban igy is sűrűen felszisszen: — J»í! Ezt ugy hívják, hogy rálépett a fogára. — Kis koma, mondja neki az öreg ember, keresünk egy cérnaszálat, rákötjük a fogadra, aztán kihúzod. A világ kincséért sem menne bele a gyerek ebbe a kalandba. Hogyne, majd hogy fájjon. — Nem fáj, észre se veszed, hiszen igy sokkal rosszabb I Néha odanyúl, mozgatja, lehajlítja egészen vízszintesre. Mindössze egy piciny inyhus tarija még a régi helyén, igazán semmi sem volna eltávolitani, de hát előfordul. hogy a gyerekek olykor okosabbak akarnak lenni mindenkinél. A bácsi tréfál, bolondozik, egészen megnyerte a kis vadóc bizalmát, — ezt az egyet kivéve. Az ember megkezdi már apró korában azt a tudatot, hogy a foga körül vannak a legkellemetlenebb fájdalmak és megmarad ebben öreg kora vécsöppség azért próbálkozik maga — szinte azt mordhatnám, hogy kacérkodik a fogával —, akkor megint nagyot jajdul és levágja fejét az ülésre. — Jaj! Nagyon hirtelen mozdulat volt, ugy is marad egy percig, utána mosolyogva kei föl. Kezében a foga. Ugy történt, hogy éppen a száját ütötte oda a kai fához s a gyenge kis alkotmányiak nem kellett ujabb biztatás. Elvált a többi társától. Van örOm, nagy szenzáció ez! — Mit csináljunk vele? Az első fogad* e? — Már a második. Az első el van téve emlékbe. A gyetek ki akarja hajítani az ablakon, de akkor megszólal a bácsi. A vonat éppen közeledik a magyar határ felé, szorgalmas kezek gyűjtik a föld áldását, ökrös szekerek hordják a buzakereszteket a cséplőgéphez. összeszorul a sziv, amikor ezt a munkát nézi, hogyan tobzódnak az idegenek a míénkból t — Ubi bene, ibi patria f — mondja a cinikus ember. — Hazugság, ezerszer is hazugság. Annak a baromnak, amelyik a szekeret húzza, csakugyan mindegy. A pók, a légy szintén jól érezheti magát igy is, itt is. Mit bánja a szemtelen veréb, hogy kinek a tulajdonát dézsmálja meg. Faj, nemzet, vallás egyre megy neki, tu teli a gyomra. De a kutya elszökik a régi gazdája után s a vadállat sem szokja meg az idegen hazát, az idegen környezetet. Egyedül az emberiségnek van némely része, amely mindent elbir. — Kurtics I — jelenti a kalauz s a vonat járása lassul. Szuronyos katonák jelennek meg, olyan érdekes figurák, mintha valamelyik nemzetiségi vonatkozású operettben statisztálnának. Lecsapott karimájú, nagy tollas posztókalap a fejükön, az alakjuk girhes. Körülveszik a vonatot, itt most senkinek sem szabad megmozdulnia addig, aroig a közönség át nem esett a vámvizsgálaton. Az sem tart sokáig. Legyünk igazságosak az ellenséggel szemben is.- udvariasak, előzékenyek, ezredrészt nem macerálnak meg annyira, mint a pesti finánc, aki hosszasan tűnődik, mi minden városi fogyasztási cikket akarok becsempészni én, nyomorult, garaatalan, középosztály. — Le lehet szállni, akiaek tetszik. Akkor aztán azt mondja a játékos bácsi a kis uti cimborájának. — Emberkém, gyerünk le a kocsiból, tudom már, mit csinálunk a fogaddal. — Mii? — Eltemetjük. Hallatlanul tetszik a terv a gyereknek, hiszen rajta kívül csak a nagyon öregeket izgatja a halál misztériuma. A közepesek szívesen hárítják el maguktól az elmúlás gondolatát. Majd máskort Most nem erünk rá. A bácsi előveszi a bicskáját és keresi a sínek között a megtelelő helyet. Hol puhább a föld. A drága anyaföld, amely szótlanul türi, hogy másénak nevezzék, ámbár mit ért a mi véges emberi eszünk a holt tárgyak lelkivilágához, erejéhez, akaratához, — főleg a mindennaposaknak 1925 augusztus S tetsző „romániai* vasúti kisiklások Idején t Hátha az a régi anyatold emeli meg alkalmas időben a hátát hogy lerázza magáról a koloncot, amire az ember képtelen. A vasúti kocsik ablakai megtelnek érdeklödőkkel, a gyerek — mint szereplője a jeleneknek — illendően komoly. — Mit csinálnak ? - kérdezik minden oldalról. — Temetünk. — Mit? — Ezt a kis magyar fogat. Összenevetnek, fölényeskednek. — De bolondos ember lehet ez I Más dolga sincs. Akik már lejöttek levegőzni a kocsiból, most cdasereglenek. Szemközt az állomás épületén oláh lobogó, oláh felirat, a magyar területről fecskék étkeznek, csivi, csivi, mondják annak, aki érti a nyelvű ke', sárgarigó tuliózik a diófán, ók a ministránsok. Az ört álló katonák is közelednek, bámu nak némán. Beszélnek a maguk nyelvén egymás közt, olyan mulatságos ez a helyzet. — Vazut ? — mondja a bolondos bácsi. Azt jelenti, hogy látod ? — azzal raegraur!?!!a a ,08al* Nc 'egyenek kétségbea Bólintanak, hogy látják, ostobaság, gyerekjáték az egész. Most a bácsi betette a csontocskát a porhanyó földbe, jól elegyengette rajta a talajt, aztán keresztet vésett fölibe, szónokolván valahogy imigyen. — Kis magyar log, kecskeméti apró emberke foga, pihenj békében, minekután el kellett hullanod. Ö ltözzön meg magyar bánat, cirógasson meg a határon á'jövő magyar szellő és kelj ki meggyarapodva, megerősödve. Egész agyarerdő legyen belőled, hegyes és éles, az szaggassa az elszaggatni valókat, attól rettegjen mindenki most és mindörökkön örökké, ámen. Valaki kiszól az ablakon. — Ne olyan hangosan, megérthetik. — Kell is, hogy megértsék. — Nem lett volna jobb odaát, Lökösházán. megcsinálni? — Itt kell. Náluk 1 Három félrecsapott kalapu oláh kalonák csak állanak és nézik vigyorogva a cerimóniát. Nem értik, miféle bolondság ez. | Persze, nem is érthetik, hiszen a magyar 1 fogacska csak most kezd nőni. -Ili 1U -iu m Adakozzunk a munkásgyermekek ujszegedi nyaraltatására. ír -Sfc 1U 1b. 1 • Két emberi életet irtott ki egy ismeretlen kuruzsló. Hódmezővásárhely, augusztus 7. (A Délmagyarország tudósítójától.) A Vásárhelytől keletre elterülő tanyavilág egyik távoli zugában megdöbbentő esemény történt, amely katasztrófális kimenetelével nem á l egyedül a lelkiismeretlen kuruzslás-okozta gyilkosságok krónikájában, sőt a népet pusztító, sorvasztó sötét bűnök között talán a leggyakrabban előfordul s mégis általános szociális vonatkozásánál fogva megérdemli, sőt megköveteli, hogy a nyivános érdeklődés reflektorát egy percre ráirányi $uk. segítségére sietve a nagy küzdelemnek, mely a sötétség ellen folyik. A pusz'ák és tanyák világában ki tudja, mily gyakran ismétlődnek meg ezek a tragédiák anélkül, hogy arról bármiféle hatóság is tudomást szerezhetne? És nem is csoda. A nagy puszai síkságokon, a végeláthatatlan tanyavilágban, ahol sokszor 20-25 kilómétert kell megtenni, hegy az ember orvosra, csendőrre, vagy a közigazgatásnak valamely primitív szervére bukkanfan, az emberek középkori kulturális viszonyok kOzöt, a nagyon elszaporodott csodadoktorok, javasaszszonyok és a kiirthatatlan, kinyomozhatatlan Jdger Marik hílójában vergődve élnek a sö ét ösztönök éa a babona prédái gyanánt. Ezek az állapotok voltak okozói az alanti tragédiának is. Augusztus negyedikén esle 8 órakor egy oszlásnak indult és majdnem egészen megfeketedett hullát szállítottak be a vásárhelyi közkórházba. Az áldozat Csorba Imre gazdálkodó felesége volt, aki még a múlt vasárnsp este elhunyt szörnyű kiaok és titokzatos körülmények között. Dr Ivánka Zoltán külterületi orvos a halálesetet gyanúsnak találván, elrendelte a bulla beszállítását a közkórházba, egyszersmind a csendőrség utján jelentést tett a rendórségnek. A rendőrség a vizsgálóbíró közbenjattével e'rendelte a boncolást, amelyet dr. Fáry Béla és dr. Ormot Pál főorvosok szerdán délu'án ejtettek meg. A boncolás Igazolta dr. I vánka gyanufá'.amennylben kitűnt, hogy Csorbáné egy sikeríelenül végrehajtott tiltott műtétnek esett áldozatául. A vásárhelyi rendőrség a csendörséggel karöltve erélyes nyomozásba kezde t a műtét végrehajtójának felderítésére. Az a gyanú, fcogy az ismeretlen már huzamosabb idő óta tevékenykedik a puszta népe kőzött s trgy eddig nem került kézre, annak egyik legfőbb oka a puszta népében rejlik, mely ahelyett, hogy segítene a nyomozó hatóságok munkájában, idegenkedésével és titkolózásával tudtán és akaratán kivűl hozzájárul a sötét bűnök tenyésztéséhez. Gudenus báró hárommilliárdos kártyaadósság miatt pereli egy dúsgazdag pesti bankár fiát. Budipest, augusztus 7. Körülményeinél fogva és szereplőit tekintve mindenkép m érdekes pör kerül felvételre e hónip végén a budapesti törvényszéken. Gudenus Alfréd báró, az iamert osztrák nagyiparos és aporlembtr nem kevesebb, mint hárommilliárd korona ereiéig indít pört a pesi-Upótvirost társaság egyik ismert és szereplő aranyi/Ja, Sz. E ellen, akit, ugy iátazík, édes atyja, a duigazdag földbirtokos, bankár és néhány előkelő pénzimézetOnk igazgatósági tagja méltó felháborodásában caerbea hagyott, aötezek után még kitagadáasal is megfenyegetett. As eset dözményei még s múlt eaztendöre nyúlnak viasza. Sz. E. tavaly atyja megbíztsáMl csiládi okokból Bécsbe utazott A fiatalembert, aki egyébként a társaságokban igen kedves, szimpatikus egyéniség, ott la igen |ól ismerik. Csakhamar állandó látogatója Idt néhány frekventált bécsi klubnak. Unalmában esténként kártyázott. Egy ilyen nnslmss eate feltévedi, vagyis inkább előkeK} iamerőad révén bejutott a nagyon is exkluzív bécsi Jockeyklubba is. Ezentúl mindennapoa vendég tett. Már jó egynéhányazor felár hit ott s bécsi előkelő világ és sriaztokrata körök minden komlortlal felszerdt világhíres klubjába, mire Ss. E.-I szárnyára ve te a bír. Még pedig nem éppen a legkellemesebb formájában. Arról kezdtek ugyanis beszélni, bogy s fiatalembernek hatalmaa kártyaveszteséget vannak. Ctsk egy éjssaka, egy Oltóhelyében 600 millió koronát vesztett. Édesapjának sűrgönyaött Pestre, akitől különböző címeken pénzt is kért ét hitdleveld kapóit, amdy egymilliárdról rendelkezett az egyik bécsi pénzintézetnéL Természeteien eit az Osazsgct sea arra használta fel, aasire kérte, hanem ujoól szerencsét próbált. Ismét állandó, minden ea'i vendége lett as tíőktlö klubnak ét kergdte a szerencsét. Mindenáron azon volt, hogy legalább egyrészét visszaazerezze elvesztett pénzéj nek. A szerencse nem kedvezett. Sőt 1 Az egymilliárdja is dfogyot*. Miután ujabb pénzküldeményért már nem meri édesatyjához fordulni, viazont az őszinteség hiányzott belőle, hogy bdyzelét a maga valóaágában feltárja az otthoniak előtt éa a kártyázást sem ludls már abbahagyni, mert mindig abban reménykeddi, bogy esetleg megfordulhat s szerencse, tehát egy uj, de nem egészen ismeretlen formáját találta ki a játéknak. Ellátta magát minden este százmilliókat érő bemutatóra szóló váltókkal Es ha veazildt, állandóan ezekkd fizetett. Már pedig újból veszített Folyton és mindig csak veszitdt Kártyapartnerei a dúsgazdag fiatalembertől sziveaen dfogsdták a váltókat, mert egy pillanatig sem hitték azt, hogy valaha ezek a váltók nem kerülhetnek beváltásra. Ss. E. ilyenformtn a készpénzen kivűl, csak bemutatókra szóló váltókban körülbelül hárommilliárdot vesztett. Ennyivel maradt ugyanis adóta Gudenus Alfréd bárónak. Másfélhónspos bécsi tartózkodáaánsk es lett az eredménye. Miután a váltókat nem tudta beváltan], haladékot kért. Ezt a haladékot meg is kapta s akkor visszajött Budapestre. Tárgyalásba bocsájtkozott édeaatyjával. Most már mindent dmondott neki őszintén. Atyja azonban hallani sem akart a dolgokról, sőt az egymás közötti tárgyalásba bevontak egy előkelő fővárosi ügyvédet ís, egyik pénzintézetünk jogtanácsosit, aki barátságban áll Sz. E. édesaty|ával és attól is tanácsot kért a rendezendő váltóadósság tárgyában. Kártyaadósságai volt szó, kehit sz apa ugy döntött, hogy nem fizet. Szó sem lehet arról, hogy egymilliót Is fizessen könnyelmű fia helyett. Múllak a hetek, sőt a hónapok is, ma már pedig idestova egy esztendeje lesz és Sz. E. még mindig nem fizetett. Sőt a felazóli'ólevelekre sem válaszolt. Erre Gudertu* Alfréd báró budapesti jogi képviselőjét, dr. Fodor Jenő ügyvédet bízta meg a kártyaadósságból származó váltókövetelésnek behajtásival. Az ügyvéd mutikájs sem |ári sikerrel. Noha löbbzben tárgyalt a bajba jutott fiu dusgaidag apjával, az mindannyiszor igen ridegen visazau'asitó álláspontra helyezkedet'. Időközben még fiától is megvonta a segítséget, a Ki' teljesen magára hagyottMiután a tárgyalások smmiféle eredményre nem vezettek, Gudenus báró elunta a sok heice-hurcát ea utasította ügyvédjét, hog* a birtokában lévő váltok alapján haladéktalanul indítsa meg a pört Sz. E ellen a budsp:stí törvényszéken. Dr. Fodor Jenő a keresetet máris beadta. A tört a bíróság egyik nemrég hizot ítéletére alapítja, amelyben a károsultnak megítélték azt az összeget, smelyet állítólag csak kártyázás közbea adot kölcsön partnerének. Jogászi körökben nagy érdeklődéssd tekintenek az eddig szozatlan jogalapu pör kimenetele elé. Üzletáthelyezési Nii éa lérfi kaliparatónomat éa műhelyemet Bácsi körút 14, illetve Tisza Lajoa körút «8 alól Kelemen ucca 7 aaám alá helvezteaa át. t-a filc kalap»k mit 115 ooo kor.-Sél. Színes bársonyból bécsi modelok. Alakításokat jutányosán vállalok. Berónyi Sándor g*061 ^ Uj cserépkályhák, kandallók, takaréktűzhely caepék különféle színben éa nagyságban részletre is kapható. Kégi kályhák átrakását éa javitáaát telelösaég melleit válás táljuk. Rakfir az aj aSSblvatall ép »latbea. TBS Teleion IMI. Ipartelepleleton IMI LÉDERER TESTVÉREK éaTÓSZEOl Nagy kerthelyiség. Elismert kitűnő konyha! Előzekeny kiszolgálás! Délben, este menü! Elö harcsából halászlé mindenkor kapható. Világhírű Haggenmacher Hungária-sör allandóan csapon. Az étlapon feltüntetett ételekből kis adagot is szolgálok A n. é. közöoség szives pártfogását kéri 6ottwald Rezső vendéglős Ma szombaton este és holnap vasárnap délelőtt KATONAZENE I MM