Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-08 / 65. szám

1925 augusztus 8. DBLMAQYARORSZAO „MASSARYK UR MEDVÉI.' << Az ismert huszita tüntetés után ér­keztem Prágába. A városház előlli té­ren Huiz hatalmas ércalakjának lábai alatt temérdek kosioru heveri. A sok koszorú kOzül feli üiést keltett sz egyik, s legnagyobb, amelyen több volt a névjegy, mint a levél. Ezt a koszorút a szocialista miniszterek és képviselők helyeziék a lalipzatra és nyiltan, név­jegyükkel tettek vallomást meggyőző­désűkről. A szobor körül csoportok tár­gyalták az elmúlt eseményeket és en­gem nagyon meglepett egy hordárnak a következő megjegyzése : — En jó csen és republikánus va­gyok, de nem engedem, hogy kormá­nyom a Vatikánnal harcban álljon. A körülötte állók megelégedetten bic­centettek a megjegyzéshez és a hangu­latból lát am, hogy Benes veszti el a megkezdett csatát. • A Hradsln környéke teljesen meg­változott a forradalom óla. Azelőtt tel­jesen néptelenek voltak a feléje vezető uccák, ma nemcsak idegenek, hanem csehek is sürün rójják a kövezetét. Fönt a várban is lakó akadt. A királyi ter­mek vöröi bársonyos függönyeivel ka­céran néznek szembe az egyszerű fehér csipkefüggönyök, amrlyek a köztársa­sági elnök dolgozószobájának ablakait takarják. — Massaryk ur nincs Prágában — világosított föl a portás és ugy éreztem, hogy Massaryknak az egyszerű .ur* címében van a nagy ereje, a lekin élye, a népszerűség;. A Hradsin nagy kertjének egyik sar­kában épített barlangok előtt erős, sűrű vaskerítés zárja el az|utat. A rács mö­gött bárom nagy, barna medve nyalo­gatja a száját. Unatkoznak és vágyó tekintettel néznek a messzi távolból odasötéllő erdőségek felé. — Missaryk ur medvéi — magya­rázza a kertész és mosolyogva jegyzi meg, bogy az elnOk eteti minden reg­gel cukorkával a medvéit. A medvék szeretik a cukrot és mikor vége a cuk­ros reggelinek, órákhosszáig néznek abba az irányba, amelyben Massaryk alakját elnyelte a távolság. Ha késő délután feltűnik az elnök alakja a vasrácios kerítés előtt, a medvék hivo­gálás ntlkül rohannik oda hozzája és a rácson keresztül nyalogatják a kezét. Massaryk megizelidi'.ette a med­véket. Legtöbb lálogatójs mégis в zsidó ó-templomnak van. Belépődl|al kell a látogatónak fizetni és a befolyó |öve­delmből tartják el a hitközség szegé­nyeit. A templomot alig lehet észre­venni s körülötte lévő emeletes bér­palotáktól. Kicsi és slacsony, ódon épület kívülről. Belül sz sz impresz­sziója támad az embernek, hogy vala­hol Jeruzsálem tájékán van; az O-szö­vétséghez készült illusslrác ók ju'nak eszébe. Értelmes ember msgysrázzs a templom érdekességeit, a nagy mógen­dóvidos zászlót, amely százötven évvel ezelőtt volt kint sz uccán és amelyet több embernek kell vinni, mert nebéz. Az oltár mellett |obbra díszes bely áll egymagában. A Qólem megteremtője imádkozott ott a Jebovához. Aztán jött a legszomorúbb rész, a küszöb, abol a legutolsó pogrom idején — száz érvel ezelőtt — harminc zaidót öltek meg a feldühödött katonák. Tízperces magyarázatért két koronát kellett fizetni és amikor kijöttem a templomból, egy fiatal, szakáUas em­ber állt elébem és kérdezés nélkül keadte magysrázni a templom érdekes­légeit. Hiaba mondtam, bogy már egy­szer hallottam, lölényesen megvigstz­tsll: — Az nem baj, ia Is akarok vala­miI keresni I • A Moldván s legnagyobb strandélet folyik. Bir homokos partot sehol sem lehet látni, mert a gondos cseh min­denütt rakpartot emelt, a fürdőzök nem érzik hiányát, mert a homokpirtok he­lyett a viilanyviiágiiái céljaira emeli zsilipek tetején sütkéreznek. A Moldva széle ebb. mint s Tisza él a csehgye­rok mégis felnől ugy a partján, bogy nem tudja, mi a hajó. A Hradsin tövében van a 28. gyalog­ezred kaszárnyája. Nagy tábla hirddi a kapu fölött az ezred számát, amelyet Ok nem szégyelnek. Nekem eszembe jutott a háború utolsó esztendeje, a 28 ások dicstelen sregedi szereplése és valahogy ugy éreztem, hogy én pirulok el helyettük. Ök talán még erre is büszkék. Mint ahogy mindenre büsz­kék, amiért őkd megaláztatás érte. A városháza falán táblák hirdetik azok­nak a szöKött katonáknak neveit, akiket a háború alalt szikésért agyonlőnek. A csehek most táblát emelnek emlékűk­nek. £s áhiiattal ejtik kl nevűket. Ur Sytrgy. Szeptemberben tárgyal a; Németországgal. ántánt Pdrls. augusztus 7. A nyár legna­gyobb poli tkai szenzációja az a talál­Kozás lesz, amely Briand és Cham­berlain között kedden Londonban végbe fog menni. Az ántánt politikusai azt hitték, hogy a Franciaország és An­glia között megindult ezmecsere csak őszkor fog befejezést nyerni, de Briand francia kűlütyminisz er elhatározta, hogy tekintet néUül a nyári szüne te Londonba u'azik. Az angol külügy­miniszterrel lehetőleg dűlőre akcr/a juttatni azokat a Jűgeő kérdéseket, amelyek tintázása első'angu érdeke Franciaországnak, kü önösen tekinte tei arra a háborús bon>odalo-nra, amely Marokkóban előrelá hatóan hosszabb időn át fog trrt^ni. Ezek között a kér­dések között első helyen szerepel az <z állásfoglalás, amely Németország legutóbbi jegyzékére vonatkozik. Briand a hozzá közelálló sajtó leg­újabb információja szerint magával togja vinni Londonba annak a válasz­jegyzéknek a tervezetét, amelyet Fran­ciaország Németországnak sürgősen meg akar küldeni. A francia kormány azért tartotta titokban Briand utazásá­nak tervét, mert nem tudta biz'osan, vaj on Ang ia hozzájárul-e ahhoz, bogy a német kérdést a két külügyminiszier Londonban tárgyalja le. Kétségtelen, hogy Chamberlain külügyminiszter csak azért válaszolt nagy késéssel Briand ama kérdésére, vájjon hajlandó-e vele Londonban tárgyalni, mert az angol kabiné' elízetes beleegyezését akarta kikérni állásfoglalásához. A franda kor­mány arra törekszik, hogy minél döbb jusson megállapodásra Angliával, ami annál szükségesebb, miu án nemcsak Páris és London, de Franciaország és Belgium között is t sztázni ke I minden •-észlelet, mielőtt végleges választ adna Németországnak. A londoni konferen­cia abban az irányban is meg fogja hozni a döntést, vájjon lehetséges lesz-e az ántánt összes külügyminisz­tereinek konferenciijái összehívni, mely megállopitja majd azokat a szóbeli, vagy Írásbeli tárgyalásokat, amelyeket tztptember hó közepén Németország bevonásával meg akarnak tartani. Az angol kormány, ugy látszik, sza­bad kezet akar magának fentarlani, legalább bizonyos mértékig, hogy Né­metországgal szemben konciliansabb álláspontot foglalhasson el, mini Fran­ciaország, mert a Chamberlainhez kö­zelebb átló sajtó nem győzi hangoz­ta ni az, hogy Briand londoni utazása nem an£ol meghívásra, hanem saját kezdeményezéséie történik. Pár is, augusz us 7. Hoesch német l nagykövet tegnap ese hét órakor láto­gatást telt Briand külügyminiszternél, aki-el félóra hosszat tanácskozott lüggő kérdésekről. Valószínű, hogy Briand és Chamberlain londoni tanícskozáss adott ösztönzést a német nagykövet­nek Briind meglátogatására. Harminc évi házasság, válás, nyomor — pénteken délután öngyilkosság. A napról-napra megismétlődő és egyre szaporodó öngyilkosságok sorá­ban pénteken ismét megrendítő ön­gyilkosság történt a Tiszapsiton. Egy szerencsdlen ötvennégy éves asszony beleugrott a Tiszába, miután férje ott­hagyta és nagy nyomorában betevő fala ja sem volt. Körűlbdüi öt őrs lehetett akkor, amikor az Erzsébetrskpsrton sietve vé gigment egy törődött, sápadt asszony. Idegesen viselkedett, ms|d leszaladt a víz szdére. Alig telt el néhány másod­perc, az asszony, még mielőtt megaka­dályozhatták volna, belevetette magát a folyóba. A járókelők szonnal értesítették A YIRÁGH-KIOSZKBAN í Eredeti ktURHdl sstnes fj fondak, ber­liner és libusa fonalak nagy vála>z ékben isi kaphatók: 5eelenfreundnénál, Tisza Lajos körút 48 ff I szőnyeg a mentőket, mire azonban kiérkeztek s helyszínre, a közelben lévő kslcnák ki­mentették a vízből. A mentők súlyos állapotban vitték be ezután a közkór­házba az asszonyt, aki a kocsiban életre tért, de semmit sem akart snól mondani, hogy miért akart megválni az életlöi. Tíz perc múlva már rendőri bizott­ság szállolt ki a helyszínre. Elsősorban megállspiiolták, bogy as öngyilkos Deutschler Itt vénné val azonos, aki s Feliöiiizspsrt 6. számú házbin lakik. A szerencséilen assionyt cssk bizonyos kérlelés után tudták ezután vsllomásrs bírni. Kétségbeesetten, szinte tokogvs mondotta d, bogy férje súlyosan mei­rokkanl a háborúban, majd aztán trafi­kot kapott. Nemrégiben «ulán egytzerre elhide­gült férje és otthagyta egyedül. Nigy nyomorba jutott, semmiképen sem tndta magát főntsrtsnL Többször s'rva ment hozzá visszs és kérte, hogy vegye vissts, hiszen éheohal, férje azonban durván dutaiilotta magától, sőt többször meg Is verte. Amikor szu'án a legutolió napokban már egy falat kenyere sem volt, teljesen Ugytngülve is kétségbe­esve elhatározta, hogy öngyilkos lesz. A szerencsétlen Deutschler Istvánné életvetzdyei állap Mban feksdk a köz­k5r házban. Szeged 1870 ­1925 nemzetközi ünnep. Mjróczy Géza 30 évet jubileuma. Le Grand-Mailre hongrois Géza Ma­róczy... irják a külföldintgy mesterek és sz égést sakkvilág a nagy magyar mestert ünnepli, aki Szegedről indult d sárga-fekete kockás táblákkal kezé­ben és bonyolult rejtvények tömegével kis jegyzőkönyvében — és most har­minc esztendeje annak, hogy a régi kis szegedi flu a világ egyik legnagyobb és legnépszerűbb sakkmestere lett. Ma­réczy Oésát ünnepli most s szdlemi iport egész társidslma, sz s sport, ahol s versenyt nem testi erővel nyeri s btjnok, hanem dméjinek élességé­vel, gondolatának mélységével ét logi­kájának, (érvelőképességének erötsé­géiel. Maróczy Qéza 1870-ben szülelett Szrgeden, édesapjt, a jó öreg Maróczy bácti egyik kedves alakja volt a régi Szegednek. A fiatal „Oiii" 15 évei volt, amikor megtanult sakkozni. Zürich­ben, majd Peiten jáit s technikára, mérnök lett. Később matematikai ta­nán állást kspolt, végűi s munkás­biztosiió pénztárban lett hivatalnok. Már fiatal diákkorában nem volt néha jobb sakkozó Szegeden. Igazi sikert először 1891-ben aratott Ekkor már Markoviit Gyulának, a legjobb magyar sakkozónak lelt riválisa. Négy évvel később kiment Hastingba a „Mlnor­Toumamentrt", ahol 32 versenyző kö­zül első lett és nemzetközi mesterré avatták. Meleg barátság fűzte a zseniális fia­tal magyar mesterhez, Charusekhez. A nürnbergi nagy versenyen Lasker u'án a másod k helyet foglalta el. Ezután londoni, párifi sikerek következtek, ahol ismét Lasker melleit végzeit. Köz­ben pedig Pesten óriási tömegek lesték eredményei, mint ma a futball ered­ményeket és idkesen éljenezték az uc­cán ... Montecarlóbm 13 játszámából 11 egységet szerzett. 1904 ben elvette Mann egyetemi tanár leányát és az ostendei világver­senyen 14 játékos közül első lelt. Az 1906-os év nem volt szerencsés neki, néhány elnézés miatt fdadta a ver­senyt él a következő évben legyőzte Rabtnstetnt . . . Néhány évig nem vett rész a bajnoki turnékon, mert azt hitte, fáradt már, mint Lasker. De 1912-től 1920 ig ismét aktivitásba lép, 17 ver­senyen arat dictősége'. Ezslatt az idő alatt élethivatásnak tekinti a sakkot. Maróczy ma is a legnépszerűbb mesler a világon, a legfényesebb eredményeket tűnteti fel a statisztika. Mély gondol­kozónsk itmerik, aki messzdátó had­vezér és brilliáns taktikus. Dicsőségei közben hatslmss sakkircdalmi munkát fejt ki és egyes játszmái a sakk klasz­tzikusai kőzött ragyognak. A harminc évei mesteri jubileumon részt vesz az egész sakkozó világ. A Magyar Sakkvilág ünnepi számot adott ki sz ünnepélyes alkalomból, amelyben Rueb, Tóth László, Bura, Turco, Euwe, Tartakower, Palitziek, Kagan. Zinkl, Osksm, Abonyi, Asztalos mesterek megható írásai bizonyítják Maróczy Qéza nagy érdemeit éi értékét. Í Lillian Gísh, | • „r.Mr .,4c." Icli'iihctetlca tteierrpiopnck u; I blmj«: A vtg.ele, ht.a»«g j Maiiban. • Elveszett egy kölyök farkaskutya, „Ripsii' névre hallgat. Becsületes megtaláló illő jutalomban részesül STEINER, Iskola ucca 21. M TffST KORZÓ CDOZI Ta*&: ieieion ncr BiifenZ^KB M a • loow irodai 2-58. DLLiVrlKlISI %MJ%JmLu pénztári 5-82. Nyári hetviség lelefon- 1-^-33. TffST KORZÓ CDOZI Ta*&: Augusztus 8., 9-én, szombaton és vasárnap Neumarketti turfbotrány. Sport vipjáték 6 levonásban. — Azonkívül: Muszkli ur, az izomember. Amerikai burleszk 2 (elvonásban. Augusztus 8., E-én, szombaton és vasárnap 2STox3=Q.aL XsLlaao.aud.g'o «ag» Nő . •. Mámor ... Szerelem ... 111 Drámi 7 felvonásban. Azonkívül a legkitűnőbb vigjMék: A házisárkány és Mikor a kigyó csörög. ^ZÜ Előadások kezdete 5, 7 és 9 őrskor. Előadások keidet« 8, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom