Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-30 / 81. szám

Ara 3000 korona. ШШШШМ Szeged, 1925 augusztus 30, VASÁRNAP ^'^^vr^^rr^^p^r^. о ' u ' »Ш1- ét Snrffiup 3пч когопя. I. ívloly.m, 3'. „jm —LtaAk Ггтакуп. 2. ТвНоо 1S-33. t.idóhívMi) L>u«00*»-'* II. Tclttoo ML TY,AH S*ndor-«iiánit 1. lián TelftofULim ie U Dicstelen évfordulón. Jó néha i lörténe'tmben lapoqalni ée nem ári néha megállni a kellemet­len, a ixoaoru, a dicstelen évfordulók­nál is... Augusztus 29: a legkellemetlenebb és legdlcstelenebb évforduló napok egjlke a magyar történelemben. A kato­likus kalendárium szerint ezen a napon van: Keresztelő Szent János 16vétele. A nemzeti kalendárium szerint ezen a na­pon van: Magyar ország ff vitele Vo­bácsaáL Pedig igazság szerint rem az ország felvételének ss é*fordu!ó|a az augusz­tus 29, hanem az ország te mellének, amely akkor már régen halott volt. Nem is felét vették neki, mert abba egyszerre balt volna bele. Isenkint öldöstek meg, bol gyűlöletből, hol szeretetből, hol eszeveuettségból, bol gyávaságból, ki virtusból, ki haszonlesésből és ehbez esztendők kellettek. A mohácti véss olt kezdődött, mikor Mátyás halála után Zápolya Istvín ná­dor, hetvenkét vár'ura и országban, fölkapta a tőidről bárom éves kit hát és elsóhajtotta magái: — Hej, gyerek, gyerek, ba egy lkait nagyobb volnál, most tebelőled csinál­nék magyar királyt I Ami ettől kadve történt Magyarorszá­gon, az mind annak a kérdésnek s Jegyében történt, hogy ki parancséiba Шах arak közi! a többinek ? N égjen pályáztak • ga; dálián koronán, azok kOzOl bárom bős volt s negyedik gyá­moltalan szalmabáb. Mátyás király fia hozta volna az apja dicsőségét és kin­cseit ; Miksa római király bozta volna a német birodalomnak akkor még nem bomladozó erejét; János Albert bozta volna a lengyel uniótgés mindhárom bozta volna a parancsolni tudást. A magyar országnagyok pedig megválasz­tották a negyediket, a szalmaolbut, a Dobzte Lászlót, mtrt annak paran­csolt» tUk mindnyájat. я01уап király keli, akinek ax isiikét mink tartbetjuk a markunkban", — ez voll a király­válási lás vezérelve. — JiJ nek ek, magyarok és az egész kereszténységnek, amiért ezt az ökröt megkoronáztátok I — kiáltott föl Ologov krakói egyetemi tanár, mikor а II. Ulászló királyságán* к bűét meghallotta s még a hírvivő levelét is megtapoats elkeseredésében. Pedig hiszen Ulászló király nem volt rosss ember, sót nsgyon is Jó smber volt: mindenkire ráhagyott mindent és baszké volt rá, bogy б a királyok ki­rálya, mert neki minden tanácsadóié csupa kiskirály. £sa kiakirályok dóaaör is leszállították az adót a Mátyás által szedettnek egyötödére, mert elég az az országnak, csak tudni kell vele gazdál­kodni. Tudtak is. Ura kodása hatodik esztendeiében Ulászló király megeskü­dött, hogy abból az egymiiliónyoicsiás­ezer arany adóbó', amelynek bal év alatt be kellett volna folyni, sz б ke­iébe nem |u'ott töt b hatvanezer arany­nál. .Mindent elloptak a nagy urak I" — indult fel в köznemesség a rákost országgyűlésen és börtönre vetették as ország kincs tár osá', a pécti püspököt. Adót pedig egyáltalán nem fizetlek töb­bet, mert ugy is ellopnák sst ss ország nsgy|fti s ez valóban legegyszerűbb megoldása volt a zsidókérdésnek. S mikor Bakécz Tamás kercagpriináa azzal dicsekedett, bogy annyi ezüstje van, amit kétssis pénzverő kél esztendő alatt se tudna kiverni; amikor Újlaki vtjdának egyetlen kardkö ö,ét hetvenezer aranyra btcsOKék; amikor s nádornak báromstáz rerd tuWjt volt, arannyal, ezflittcl,gyönggyel,drágakövei kihányva: ekkor a magyar király s'oból élt, hogy s Mátyás király könyvtárából vak) kcdrxcktöl lesiede te az eidürocieiet. Mines az olyan országban i könyv'ar, smtlyikból eiszökdCtnek a tudótok? Az ország gazdagságának elprédálását követte az ország kardjának eltörése: a fekeleterrg izélzOllesitésr. Minek tartton hadsereget ai ortiáf, mikor minden lőurnak megvan a maga kflIOn hadterege? Mályáa katonáinak nerc adtak zsoldot, az éhes vitézek rablókká, kalandorokká lettek, — akkor azétve­rették őket a sa|át vezérükkel. Kinizsi Pállal a aki megmaradt beíőlűk a nagy OldOklés után, azt akatz'ófára húzták. A vén Kinizsinek azonban nem ez volt az utolsó hőstette, meghallotta, hogy délvidéki magvtr nemee urak elmbords­kodnak a tötökkel: ötszeszedte, lecsu­katta ökel s mindennap lt vágatván is megsitteívin rgyet be'öick, azzal ttttte a többit, mig az utolió éden nem ve­szeti. Iljen voll a badihelyzet és ilyen volt as igazságszolgáltstát, űzte azt mindenki a msga kezérr. És jött 1514 és jött vele s paraszt­háború és Dózsa forradalins végigéget­hetle ss egész Alföldet, mert a király csak vezireket tudttt kinevezni, de htd­aereget nem tudott boizá|uk teremteni. Jstlek s rémhírek a vért siagolt vad­állat órjöngéseiről, de as ország urai csak s vállukat vonogatták. Megóilék est s pflipOköt, karóba húzták amazl a főurat ? Legaláob hely üresedik és ke­vesebb osztozó msrad a hatalomban. ÉS mikor Zápolya János Ötödik Mnapra s msga zsoldosaival szétverte Dóit*» parasztjait, i Tedeum alatt u| gond fellegczte be ss ország zfszlótalnak homlokát: az, bogy most már ki fog láltsani kOzűlOk egy lejjtl a vajda, ald máris az ország utánsk érezte magái Törvényt hoztak tehát, bogy a paraszt fiából ne Ithetsen többet p2spök — ez a parasztból lelt hercegprímásnak és a varga fiából lett kancellár-püspök­nek szólott — és hogy a psrasitnsk most már ne legyen meg sz a joga tem, ami megvan ss oktalan állatoai: elvették tőle a szabadkoitösés Jogá'. És most már nemcsak s főnemes és köz­nemes állt egymással szemben halálos gyűlölettel, hanem halálos bosszuvágy­gyal gyűlöl»e mindakettót a |obbágv. Az ifjú La|os királyra az Oreg király olyan országot hagyott, amely rothadt volt már a szive köiepéig. Csak bele kellelt taszítani a sirbt. Erre rendelte a sert 8 torokst. De a airt uját keiével kellett meg­ásni a mage számára a magyarnak. A (örök nem sietett. Szolimán bél« Osent a követével, Behrsn ctiúzsal, adófizetés fejében. M.'l, adó', mitőlünk ? Akiknek az ő:el császárokat sarcollak meg I — hördüllek fel a főtanácsadók és nem Szentek vissza semmit a leg­nagyobb világhatalom felének, hanem bOrtOnre vetették a (OrOk kOvetet, aztán belefojtották a Utal tóba. Voltak, akik veszélyesnek találták est a különös diplomádsl módszert és S*oliaán bősz­adujától tartottak. — Mit? — nevettek a; udvar em­berek, — bístcíi a magyar a gyirüs öklével cg, nverl azokat a rongyos jan­csárokat már az ország határán. As ország határa pedig egyrs köze­lebb Jött. A végv/rak egymásután el­estek. Az udvar rgy kicsit elriad«, összetrombitálták a hatvani orsziggyfl­lést s azon király, nádor, prímás, or­stágbiró, ország kiocslárosa elmondták a nemzetnik, amit Ilyenkor szokás: emelje föl az adói. Az országgyttés Is mondott valamit minden országnagy­nak. A királynak szemébe vágták, bogy nrgyvenezer aranyat adott egy vtdász sólyomért, a nádornak fölhánytorgatták s részege , ktdásé , meg s tizenhat szere­tótét, ss országbírónak a vátrptnsmáif, a bórflxleteit, s marhassállitássi», a kircstlrot», a For'u-atui nevű kikeresz­telkedet isK'ót agyonvert tiék a ctfcse­Ükkel —, de adót még most se fizetett senki. Ptdig a királyné e Oljárt a jő ptldával. Tíz iráxsa rzüi'Ot sjMo-tlrl, ba az egyházak is felajánlják a maguk k'ncseii. — Csak a szála |lr — világosította fOl Vertőczy a híveit —, hiszen tíz forintja tincs a iatrunculá-nsk. Olyan izó ez, hogy magyarul még aklor te lehelne rrpredukálni, ha cem királynéra mondták volna, hanem no­sogaó lánjra. Már akkor a hang is ilyen fékevesztett tolt, ncha nagyon tokát beaztlek a tekintélylíizteletrCI. A vihar szflében mlr a táisadalml ál­arc is hhulll as emberekrő1. A herceg­prímás és a horvát bán ugy össze­zOrzdűltek egy koronalanácsbar, hogy •MMMMMMMMMMM^^ Változás Magyarország katonai ellenőrzésében. az értek a szakállába kapott a bánnak, ez pedig pofonű ö:te az érseket. Még a mohácsi ctata éren is marakedttk egy­mással az ország urai s ott is lecuda­roilák és lehaiaáiulóiták art, aki hoszon­héteier emberrel cem akart neki menni báromszázezernek. Magyarok vol'ak ebben is: oktalaaok és bőtök. Oll is veritek mindnyájan, ma háromazáz­lilencvenkilrnc esztendeje, 1526 auguiz­tua 29 én, at első Mohácsnál... Mernyivtl többet lehetne tanulni a d catelen évfordn'ókbél mint a dicsősé­getekből I Igaz, hogy mink nem tanu­lunk egyikből sr. Budcpest, attgusi'us 29. A ragykő­zőntégnek még élénk emlékezetében van az a frgyverkutatá*, amelyet a ka­tonai ellenőrző b'zottság Szombathe­lyen vég ett <s amely tudvalevően a lakott ág ntgy elese? edére fJytán majd mm komolyabb következménye­ket vont maga ulán. A katonai ellen­őrző biiottiágot a sorozatos kudarcok, amelyek egyre-másra megismétlődnek a koholt feljelentésekből elrendelt vizs­gálatoknál, arra s meggondolásra kész­tették, hrgy a katonai ellenőrzést egi­sien más alcpókra fektet sik, nehogy a jövőben mefcismét fdhettenek azok az esetek, hogy a légből kipott följe­lentések és besugátok az ellenőrző bi­zottságot félrevezessék. Oazzooi ezredes, a budrpesli kato­nai ellenőrző bizottsfg e'ntke kedden t Pórlsba utazik, bogy s szombathelyi eseményekkel kapcsolatban a nagykő- I vetek tanácsának jelentést tegyen a magyarországi katonai ellenő'zésről és utasításokat két jen az ellmőrzés to­vábbi munkájára vonatkozóan. LrietOlésOrk szerint a ka.onai ellen­őri ő bizo'.lság 'agjai mt(uk is azon az állásponton vannak, bogy Magyar­országon, a bol a békeszerződés meg­lő ése óla tökéletesen megtörtént a le­fegyverzés, semmi különösebb célja rircten annak, hogy az ellenőriést a mai formájában továbbra is fenntart­sák. Csupán s kisántánt állandó sior­galmazisira tartották fenn a katonai elknőrzés eddigi rerdsterét, azonban látván a fe'jelentétek alapján letolyta­lotf vizsgálatok teljrs eredménytelensé­gé», maga a katonai ellenőrtő bizott­ság Julott arra a meggyőződésre, hogy srmml ssCkség sincs arrs, hogy az eilenönée s mostani formájában folyon tovább. Bethlen réextveez a jövő heti minisxtertanáoaon. Budapest, augutzlns 29. A péműgy­minitztériumbsn a költségvetési Ogy­oiTlály vezetője naponkint tárgyal as egyes miniszlérinnok referenseivel a tiszletes költségvetés összeállításáról. Ms épp a kereskt delem űgyl mlnisi­térlum részletes költségvetéaének Ostza­állítáaa van soron. A munkálatok be­fejezését erősen eksdáfyossa as a tény. bogy a kormány mégmUdlg nem dia* lőtt a köztisztviselői státusrendszer mó­dozatairól. A pénteki miniszteU-naa­nak kellelt volna érdemben határoza­tot hoznia trról, hogy az egyes mi­nisztériumok stáuarendezéai Jtvisltlii', Tamássy József egységespárti képviselő tervezetét, vagy pedig a takarékostági bizottság áital még a nemzetgyűlés nyári szflr ele előtt késsitett Javsslatot teszi'e magáévá. A kormány tlóreláthatóan a Jövő bell mlniszbrtanácson fog óról a fontos kérdéstói érdemben hstároznf. Az el­terjedt hírek szerint tzen a miniszter­ns n n ti n it tanácson már risztvesz Beth'ea litván gróf miniszterelnök Is, aki a JOvó bét közepén étkezik vitsis Budapealre. A beavatottak ugyanié bizonycsrs vcstU, bogy a miniszterelnök tervbevett genfi ataiása elmarad. A kormányt a nép­szövetségi ütésen Vralkó Lajos helyet­tes laiűgyminiszler és Táncos Oábor tábornok képviseli, Magyarország dele­gátusa Apponyt Albert gróf lesz. A részletes költségvetés Összeállításán — mint a pénzügyminisztérium költség­vetési oszályában ma ludósitónk­nsk ' "''emelték —, mosl már nem fog hosszabb időt igénybevenni, mert a munkálatok a tisztviselői fizetések téle­leinek kivitelével befejeződtek. Mihelyt a tisztviselői sUtusrendezés­röl döntés lesz, egy hil múlva elkhzQt a risiletes költségvetés, ugy hogy szep­tember klzepéa kinyomatják és szep­tember harmadik hetében már kétbe­sitik is, egyelőre csak s törvén) hozás tagjainak. Az elmúlt költségvetési év zárszámadási adatai. Budapest, auguszfut 29. Smith nép­szövetségi főbiztos most köz:étett jalluti |elt ntése szerim az elmúlt költti^vetisi ivre vonatkozó Ideiglenes zdrószámadási adatok már rendelketiíre állanak is mintegy 63 mlUló aranykorona fölösle­get Hitetnek föl, noha a mult é«i költ­ségvetés erre as időszakra 100 mi 1.6 aranykorona hiánnyal számolt. Et az eredmény csak azáltal volt elérhető, bogy s magyar népnek akkora adóterhet kellett viselt, le, mely az ország Hetére jelentikerty teherként nehezedett ét ¿me­ll el szerencsére a most kezdőé ó költ­légvetíti év foyamán e^yes idóncmrk lesiállitáta utján nimllrg meg lehel enyhíteni. A péni é iékének stabiizálé­sáv;l jáió nehézségtk az oitrágntk túl­nyomóan mezöfiíxdatrgi lellrg'nél fogva tokkal ke*é3bé tulyrsun r.yil iruilaH meg, a Int egynéhány más országban. Ugy látszik, bogy as ipsr is kezd lassan alkalmazkodni az u| helyzethez. A N mzeti Bank leszámítolási kamat­lábát 9 százalékra szálliiotlák le, a magánbankok kamatlába azonban a különböző ju'alikok hozzdszcmllásával még mindig 12—25 százalék között mozog, ami pedig sutyos terhet jelent mind a kereskedelemre, mind as Iparra. As ataoll esz endőben aikcrfllt több­nyire rövidlejáratú kű földi migánkM­csOnOki f tiec<nl. Hostz bblejáiatuna­py:bb kűll.vdi kOlcaOnök k&mallethe Mtgy.Morsiág neTzetkötl litetési mfr­Irgét annyira negronhati voln». hogv ez < rajnrer korunt stabt!iiáiódv»*i mr ;a«as»tliiiU voln«. At ujltípitíti kö'c:ön bi.'o ilék­képi.T cts' Ót b:/éelek miliő p'pir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom