Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-30 / 81. szám

DBLMAOYARORSZAO 192S augurztas W. koronákban a szolgáltatták: kövelkező őistcgeket 1926 julius 1924 IUIIUS Vám .... 83.646 62.277 Dnbánylflvedék 112.366 89.397 Cukorado . . 36.928 26.929 SóiiWedék . 8.799 S.432 211.739 HÍ.C31 Az állam egyéb bevételei . . 304.0*7 222.002 díszesen: 540.061 4Ú6XJ2 A megközelítően 34 százalékos többlet a korona stabilizálásának jótékony hahására vezethető vissza.9 A ju'iusi költségvetési hiány mintegy 4 millió aranykoronánál nagyobb az előirányzottnál. Ennek dacára ezidószerint nircs ok, mely miatt az államkincstár helyzete aggodalmat kelthetne. Julius, az állami bevételek alakulása szem pontjából egyike a legkedvezőtlenebb hónapoknak és a mostani hiány a későbbi hónapok folyamán pótlást fog találni. Augusztus hivára az előirányzat a követkeiő: Nyers kiadás 53.2 millió aranykorona Nyers bevétet 51.7 millió aranykorona Hiány 1.5 millió aranykorona Ez a hiány fölrg arra veieihelő vissza, hogy a tisztviselők 15 százalékos fizetésemelése julius és augusztus hónapokra együttesen van a mostani havi költségve'ésbe beállítva, ami egyQttvéve 2 888 672 aranykoronát igényel. A fentemiilett h ány még mindig 2 fi millió aranykoronával kevesebb, mmt amennyit az újjáépítési költségvetés erre a bónapa tervbevett. Mikor a Nemre'i Bank megalakult, mindössze 250 milliárd állott vert és veretlen aranyból rendelkezésére, mig ma 630 milliárd érlékü aranyat őriz a bank pénztáraiban. 1911 -föl 1915-ig a mai Magyarország átlagos búzatermése 19.95 raétermáisa volt, 1920 ban lerzálit 10 32-re és az 1920-24. évi átlag 13 87 métermái sát tett. Ugy becsülik, hogy a mai Magyirország összes szükiéglete búzában és rozaban együttvéve, fogyasztásban éa vetőmagban hozzávetőleg éri 18 millió métermázsát tesz. Mivel a termést ebben a két cikkben most 25 millió méttrmázsánál többre becsülik, világos, hogy nagy mennyiség frg kivitelre rendelkezésre állni. A tőzsdén jegyzeit részvények az elmúlt esztendőben átlag 6 százalékot jövedelmeitek. A legtöbb osztalékot a ma'onréuvénifek fizették, 9 százalékot, arután következnek a textlvállala'ok 7 és háromtized száza'ékkal, a cukorfinomítók és bányavállalatok 6 százalékkal, a vasművek 5 8 százalékkal és a bankok 5.1 szááalékkal. A munkanélküliek száma, amely janimban 34 000 volt, jullusban leapadt 32.000-re. Megkezdik a francia-spanyol nagy offenzívat. Pária, augusztus 29. Madridból lelentik, hogy az utolsó 24 óra alatt lényegesen tisztázódott a politikai és katonai helyzet. A'fonz király ms Sin Scbastianbs u'azik. Primo de Rivers tábornok pedig hajóra száll, hogy Msrokkóbs menjen és Pé'ain lábornagygyal előkészítse a nagy offenzívát Abd el Krin elleti. Hogy mikor indul meg az általános lanidts, az a fö'duitő repalő{ép* j-lentiieiől fQgg. Általában azt hiszik, hogy szeptember 6-án indul meg a nagy offenzíva és renélik, hogy decemb:r vígé előtt, tehát az általános es5zések bekövetkezése előtt be is végződik. gyal enzeszitie a nagy onenzivai nuu • — Lim-r- Panaszok és bonyodalmak kövezés! munkálatok körűi. Annakidején részletesen beszámolt a Délmogyarország azokról a tárgyalásokról, amelyeket a város hatósága folyta ott a Pécikői Bszaltbánya Részvénytársasággal és ame'ynek eredményeképen néhány héttel ezeőtt nagyobb kövezéii munkálatok keidődtek Szegeden. A tizennégymilliárdos kövezési program legfontosabb része a nagykörút végleges rendízése. Ha a serényen dolgozó munkások elkészülnek ezzel a munkával, a négy kilométeres nagykörút lesz a város legjobb és — a közvetlen kornyéktől eltekintve — a legszebb autó- és kocsiutja, amely előreláthatólag magához vonzza a város au'ó- és kooiforgalmának túlnyomó részét. A város hatóságát a nagyarányú városrendezési munkálatok kiadásánál elsősorban az a szempont vrzérel'e, hogy munkaalkalmat biztosifson a szegedi munkanélküliek számára, hogy azok a szakmunkások, akik; szakmájukban nem julha'nak az általánoa gazdasági pangás következtében munkához és akik hajlandók arra, hogy szakmájuk keretein kivfll eső munka elvállalásával szerezzék meg a téli kenyérre valót, megfelelő keresethez jussanak. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangz k fel a panaaz, hogy a tizennégymi liárdos kővezési rrunka kiírásához fűzött remények nem válnak teljes mértékben valóvá. A munka tul lasru tempóban halad e'őre, vagy árért, mert a pécskői bányavállalat kts réizletekben szállítja a kőanyagot Szegedre, vagy mert a vállalat lulkevís munká't ftglalkoztat a kövezésnél. Igy valószínű He-né vált, hogy a nagykörűtat ebben az évben átadhassa a város a forgalomnak és valóaiinütlenié vált az is, hogy a városrendezési munkálatoknál keresethez juthaswiaz a három-négyszáz munkanélküli, akinek munkaalkalmat kívánt biztosítani a város. A kövezési munkálatok körül egyébként mis b?jok is mutatkoznak. Kiderölt, hogy a tizennégymilliárdos munkaprogram összeállítás) alkalmával komolyabb következményekkel is járható elnétések törtéltek. A közgyűlés a tan'cs javaslata alapján állapította meg a munkaprogramot, több elsőrendűen fontos főútvonal kikövezését határozta el, ugy hogy ezek tel;esen kitöltik a lizennígynvlliárdos lehe őség kereteit. Arról szonbin megf ledkeztek, bogy a kövezésnek bizonyos előfeltételei éB velejárói i< vannak. Igy többek közölt a rendezendő uccik csatornaproblémája is rendezésre vár, még pedig a kövezéssel egyidejűleg. Abban az esetben ugyanis, ha a csatonakérdés megoldását most elhalasztják, idővel föl kell bontani majd a kőburkolatot, ami kétszeres költséget okoz a városnak. A közgyűlési határozat megszövegezői nem gondoltak arra. bogy van-e fedezete a városnak ezekre az elodázhatatlan mellékmunVálatokra. A nagy sietségben megfeledkezett erről mindrnki. Most aiután egyre-másra bukkannak fel a nehézségek. A mérnöki hivatal a nagykörút kövezési munkálataival párburatnosin jivaslatokat terjeszt a tanáci el! a nagykörút kövezésével összefüggő uccarendfzési munkálatok e'rendelése ügyében. A javaslatok a siámvevőiégen keresztül kerülnek a tanácshoz és a számvevőaég minden javaslatra ráveteti f gyelmeztetö észrevételét: szűken van fedezet. Legu'óbb ebben az ügyben a számvevőiég elölerjrsztist te t a tanácsnak. Kifogásolta, hogy a mérnöki hivatal nem törődve a költségvetésben megbatározott városrendezési hitel kereteivel, egyre-másra áll rlő tö^bszáz millió koronás munkálatokkal, amelyek teljesen kimerítik a költségvetést és igy a rendes kövezési próbámba felvett munkálatok kéltségeire nem marad majd fedezet. Éppen ezért arra kirle a számvevőség a tanácsot, bogy állíttassa össze a mérnöki hivatallal a fo'yamaiban levő ét a még szükséges városrendezési munkálatok részletei kimutatását és részleteseit költségvetését, mert enélkOl a számvevőség nem tehet megfelelő javaslatot. A h-lyzet ugyanis az, tngy az idei költségvetés összeállítása alkalmával előirt nyolc ét félmil'iárd koronás vároirendezési hitelből már ctak 2 700 000 000 korona van, a többit elköltötte a varos a k irábbi munkálatokra. Ebből másfélmi Itárd koronát kell fizetni a pécsköi basaltoánjáiak, tehát ebben as évben már csak ezerkítizázmlllió koronát kölihet «1 • város kövezésre és városrendeiéire. A mérnöki hlvital által javasolt munkálatok költsége ezt az Oistegel már Is meghaladja. Eté't van szűkség a pjntos kimutatásra és költségvetésre. A tanács elfogadta a számvevőség előterjesztését es utasította a mérnöki hivatalt, hogy a kérdései kimutatást és költségvetést a lehető legsürgősebbel készítse el. U 1U IS II —TI— — Painlevé Genfbe utazik. Pdris, augusztus 29. Painlevé miniszterelnök szeptember 3-án Genfbe utazik, ahol a népszövetségi tanács megnyitó üléién elnököl. Hétfőn megáll a munka az amerikai szénbányákban. Pdris, augusztus 29 Mint a Chicago Tribüné Newyorkoói jelenti, a szenbányászsztrájk elkerülésére minden fáradozás hiábavaló volt. A Newyork Herald szerint a sz'rálkoló munkások számát 150—200 000 emberre lehel tenni A jövő nagy német köztársasága. Bécs, augusttus 29. Az osztrák-német nemzeti szöveiseg taglai ma este Bécsbe érkeztek. A Dunagőzha|ózási Társaság rakodópartján több ezer főnyi közönség várta az érkezőket, akiket a német követség és az alsóausztriai tartományok kormányának képviselete is fogadott A po'gármester nevében egy tanáctos mondott üdvözletet, többek között a következőkben: — Szivünkben a két ország közötti határ mar rég megszűnt és leghőbb óhajunk, hogy ez végleg megszűnjék. Loéte birodalmi képviselő szivélyes szavakban mondat! köarönetet. — Kiván|uk — mondotta — a német nép önrendelkezéai |?glt. Ezt nem erőszakkal, hanem a béke eszközeivel óujtjuk keresztül vinni. Üdvötlöm a jövő nagt német köztársaságot. A vendégek ezután a töneg sorf.'li között szailásaikra mentek. Ifjúsági könyvek gazdag választéka a Délmagyarország köluOnkSnyvtárdban, Dugonics lér II. sx. Telefon 306 Jánoska menybemenetele. Irta: Móra Ferenc. Jánoska? Az bizonyos, hogy nem egészen hat esztendővel eze'ött annak keresztelték. Az apja nevére, akit mint Jánost parancsoltak be a nagy háboruDa, ahol aztán több más Jánosokkal együtt ott is marad. Hiszen ha János hazajött volna, akkor talán Jánoska is megmaradt volna lánoskának s egykor ő is mint János kívántatott volna be a háborúba. De hogy lánosné hiába várta az urát, egy Dusánt vállalt második urának s így lett ^

noskából Ivánka. Ezen nincsen semmi lönös se, megesett ez már őnála nagyobb urakon is. Az Úristenből is goszpodár lett s a falu is Goszpodjineire cifrást dott, noha azelőtt csak Boldogasszonyfalvának nevezték. Jánoskát mindezek a világi változások nem nagyon érdekelték, de azt ne vegyük neki rossz néven. Utóvégre ö csak oirkák pásztora volt, nem sokat tudott a népek pásztorairól, sót azt se tudta, hegy o'yanok is vannak s a népek csak arra rendeltettek, hogy azoknak legyen kit terelgetni. A nagyhatalmak közül ő csak a Dusán nevezetűt ismerte, aki valóban tökéletes nagyhatalom volt, mert mindig verekedett. Ezt Jánoska nem bánta volna, ha Dusán a Miiutint is megverte volna, meg a Stévót is megverte volna, akik szinten az ő atyai impériurua . ' • tartoztak. Dusán azonban akkor loskát rugdosta meg, ha Mi'utin hajította a döglött macskát a kútba és ha Stévó Ipiopta a gerendáról a szentelt gyertyát és elcserélte a zsidónál pálinkáért, akkor is Jánoska kapta ki a nyaralót. Mindez különös volt, de még különösebb volt az hogy mikor éjszaka a közös vackon addiR gyötörték Jánoskát a mostohatestvérkék könyökkel és körömmel, mig sirva nem fakadt, a mérges nagyhatalom akkor is mindig őhozzá vágta a csizmát. A legkülönösebb pedig az volt, hogy ilyenkor mindig megkérdezte Dusán a gyerektől, miért nem ette meg a fene az apját? Jánoska ezt az egyet sohase tudta megérteni, hogy az az öreg ember, akitő apjának tisztel, miért kívánja önmagát a fenével megétetni. Egyszer meg is kérdezte efelől az anyját, mikor birkanyírás idején ráértek beszélgetni egymással. Az asszony megmondta Jánoskának, hogy Dusán C3ak Milutinnakes Stévónak édesapja, de neki nem és nagyon csodálkozott rajta, hogy még ezt se tudja. — Hát oszt akkor az én apám kicsoda ? — A te apád magyar ember volt, Jánosnak hivták és odamaradt a háborúba, — mondta a/ asszony és sóhajtott is egyet, de akkor szaladni kellett a tyúkokat megtojózni, aztán pedig elfelejtette az egészet. Jánoska azonban nem felejtette el, hogy az ő apja odamaradt a háborúba és attól fogva mindig azon törte a fejét, hogy merre lehet az a háború és hogyan lehetne onnan a magyar apát hazahívni. Meri ha iskolába nem járt is még Jánoska, annyit már tudott a politikából hogy az neki nagyon jó lenne, ha az apja hazajönne. Hiszen ha a Dusán apa mindenért őhozzá vágja a csizmát, akkor a János apa bizonyosan a S'évóhoz meg a Milutinhoz vágná s igy neki is lenne néha egy kis öröme az éle-ben A pulin és a birkákon kivül azonban Jánoskának nem volt kivel beszélgetni és "gy senkitől se kérdezhette meg, merre van az a háború és hogy lehet odajutni. Kénytelen volt a maga esze után igazodni és azzal igen megjárta, amint egypár hete az újságokban olvastam. A dolog ugy kezdődött, hogy a birkák egy kintfelejieit tököt találtak a mezőn, azt kirágicsálták a hajából, ugy, hogy a tökhaj olyan lett, mint a kalap. Jánoska k-tlap gyanánt is húzta a fejére, de ahogy csónakot látott úszni a Tiszán, eszébe jutott, hogy ebből a tökhajból is lehetne csónakot csinálni. Szaladt mingyárt a partra és lehajolt a viz fölé, éppen mikor odaért a Milutin, meg a Stévó, bejelentvén igényüket a tökhajra. — Nem adhatom, — mondta elszántan Jánoska, — mert ez nem tökhaj, hanem csanak és ezt elküldöm az apámnak a háborúba. , f^'J! és Stévó erre csak ugy játékból be'elökték Jánoskát a tökhajcsónakkal együtt a Tiszába és igy ért veget a kis birkapásztor földi története, talán éppen abban az órában, mikor a népek pásztorai ismét elhatározták, hogy, mint mondani szokták, uj fejezetet nyitnak meg a föld történetében. A még nem egészen hat éves Jánoskák mindnyájunk szivének a gyermekei egy kic ít, de azért ne dobbanjon ijedtet senkinek a szive, mert a kis birkapásztorral nem történt egyéb, minthogy megindult a rnenyország felé. Persze lassan haladhatott, mert igen hosszú a tejút és (árasztó a vézna kis lábaknak csitlagkavícsokon járni és nagyon sokat e'őgettek a menetezredek is. Mert ezek olyan borzasztó sokan vannak, hogy noha az elejük már tiz évnél is régebben megindu t, még mindig mennek-mennek. Talán a;ért is tart az utjuk olyan soká, mert a Höizendorfi Conrad csak most indult utánuk éa eddig nem stratégiailag történt a fölvonulásuk. Ha Jánoska tudta volna, hogy ezek a háborúból jönnek, talán odatörlészkedett volna hozzájuk és az apját is megtalálhatta volna, de Jánoska csak azt látta, hogy ezek rosszkedvű bácsik és mindig visszafelé tekintgetnek. Igy aztán hamar elunta a nézdegélést és inkább kapkodott a hulló csillagok után, amiket piros pillangóknak nézett. Utóljára nagyon elfáradt, a tatpacskái is iöihólyagosodlak és alig vánszorgott már, mikor a menyország aianykapujához ért A menyország gyöngymorzsával homokozott udvarán nagy volt a sürgésforgás, — éppen a Boldogságos asszony napjára készültek. Nagyszakállú szentek jöttek-mentek mindenfelé, amilyeneket Jánoska egyszer a rác templomban tátott löt volt léve az ünneplő glóriá|uk és friss zöld ágakat tartottak a kezükben. Mindnyájan a trónterem felé tolongtak, ahol ugy lobogott egy nagy szivárvány, mint a pántlika és az alatt ült a nagy Goszpodár. A kék és sárga ruhás szentek észre se vették a kis fjut, csak sodorták magukkal, mint vizár a holttestei és Jánoska egyszerre csak ott állott a jó Isten karszéke előtt Ort állt a kis birkapásztor sápadtan, szemébe csapzott, kócos kis hajával és kezében a tökhajcsónakka', amit az apjához akart meneszteni M-re* szemét rányüotta a jó Istenre és azi kérdezte egy szájrebbenéasel: — Miért? S az örökkévaló üoszpodár lesütötte a szemét ivánka, a KIS bimapásztor e Att aktt nem egészen hat esztendeje inosJ kának kereszteltek.