Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-29 / 80. szám

DBLMAQYARORSZAQ Vass József a minisztertanács határozatairól. Budapest augusztus 28. Pdeken dél­élőit Voy» József népjóléti miniszter el­nöklete aiatt minisztertanács volt. A minisztertanács után Voss József he­lyettes miniszterelnök a kóveikeió nyi­latkozatot tette: — Részletesen tárgyalták a kormány lagjai a beruházási programot, amit a föbiitoi nr már jóváhagyott. Most ezt a minisztertanács ts jóváhagyta. A be­ruházási p-ogrim szerint több mint mdsfélbiUló papír kei *ndra tehető az az összeg, mely a beruházási program megvalósítása kövdkeztében el fogja árasztani gazdasági életűnket. Ebből egybillió papirkorona a költségvetésben szerepelt, mig tizenkétmillió aranykoro­nát beruházási célokra fordítunk, a vá­rosok pedig 5 mii ió dolláros kölciönt kaplak Természetei, hogy ez a hatal­ma« önzeg eróaen fel fogja lendíteni gizdaaági életűnket. — Ezután a telekváiárlások ügyével foglalkozott a minisztertanács és fel­hatalmazott engem, hogy intézkedéseket tegyek a felajánlott négy tdek .oeg­vásárlátára. A Wekerle-uti tdepen már meg is kezdték as épiléit éi ugyancsak folynak a kikotóépitketéiek is. A mi­nisztertanács egymilliárd kamatmentea kölcsönt tiz évi törlesztésre megszavazott a sátoraljaújhelyi tűzkárosultik számára. A népjóléti miniszter eiután a rokkant­figyröl a következőket moudolta: — Még ez év folyamán véglegesen rendezni akarjuk a rokkant-kérdést. Ez természetesen erősen igénybe venné az állampénztárt, mert hiszen a rokkant­járulékokat ctak akkor emelhetjük, hi az ebből a célból általam igénybevett összegeket az államkincstár nekem, illetve a népjóléti minisztériumnak ki is utalja. Ez azonban igen nagy nehéz­aigekkel járna, amiért fölmerült az a terv, hogy a rokkantjárulékokat kül­fildi tő <ecsoport bevonásával biztosí­tási utón rendezzük véglegesen. — Ezzel a kérdéssel a kormány érdem­ben még nem foglalkozott. Ami a Népszava-n-k a rokkanttörvényterve­zettel szemben megjelent igen éles iá madását illeti, megjegyzem, nemnagyori lelkesedem a biztosítás utján való ren­dezés tervéért, ha azonban lehetetlen­nek bizonyul az államkincstár igénybe­vétele utján tervezett rendezés, mégis figyelembe fogom venni ezt a rende­zési mtdot, mert nekem az az egyetlen célom, hogy a rokkantjáradék kérdését végrevalahdra végleges megálláshoz segítsem. Ekként a biztosítás utján való rendezés kérdésében a nemzetgyűlés lesz hivatva állást foglalni, amennyiben a kormány ezzd a tervezettel a nemzet­gyűlés ele óhsjt lépni. Milyen lehetne az uj magyar pénz? Budapest, augusztus 28. Az utóbbi időben sok (éves állítás hangzott d arról, hogy miiyen lesz az uj pénz. Éppen ezért munkatársunk dr. Schóber Belátói, a Nemzeti Bznk vezérigazgatójától kért nyi­latkozatot az uj valutareformról. S:hóber nyilatkozata igy hangzik: — Le kell szögeznem azt, hogy az uj magyar valuta -negáliapitása Magyaror­szágnak belső Ogye és sem a Népszö­vetségnek, sem az angol fontnak nincs beavatkozási joga annak a kérdésnek el­döntesében, hogy j milyen legyen az uj magyar pénz. Háromféle megoldás van előtérben. Az angol sllUng, a régi arany korondra való visszatérés, vagy pedig a mai korona huszezerszeresse. Az uj slliing dönye az lett volna, hogy ezzd egy nagy pénzterűletbe vdó csatlakozás kilátása nyílt volna meg; a régi koronára vdó •MMMNMMMMMMMIMI^^ Anglia nem ad további engedményeket Franciaországnak. Calllaux Amerikába utazik. — Amerika nagyobb törlesztést követel, mint Anglia. áttérésnek az adna impulzust, hogy ezzel egy régi tradíció fenntartása válnék le­hetővé. — A harmadik megoldás mellett leg­főbb érvként azt hozzák fel, hoky a ko­ronának huszezerszeres pénzegysége rend ­kivQl megkönnyítené az átmenetet. Igen egyszerű volna és neoi járna nagy ne­tt észséggel a hu.«zezerrel való osztás. E harmadik megoldást nyilvánvalóan szak­tekintélyek ajánlották és ez tulajdonké­pen a legfontosabb szempontból alkal­mas ennek a megoldásnak céljait szol­gálni. Legalább egy, dr. másfél esztendő volna szükséges ugyanis ahhoz hogy az uj pénz létesüljön, hogy az uj pénzegy­séget belevigytk a köztudatba es hogy azután minél gyorsabb és simább átme­netet tehessen oiztosítani. Párls, augusztus 28, Calllaax a teg­napi miftiazterlanácaon kifejtette, hogy Churchill 12 javaslata, mely szerbd Franciaország évi 12 is félmillió fia­tot fizessen, a végső határt jelenti, ameddig a brit kincstári hivatal elmenni hajlandó. Ujabb koncessziókra kilátás Calllaax ezután bejelenldte, hojy mi­után a végleges megállapodások az Amerikával szemben feanáüó adósságok rendezésétől függnek, 16 ón Washing­tonba indul. Ezt az utat egyedül fog|i megtenni, mert célja tulajdonképen csak az lesz, hogy az adósságrendezés elveit megállapítsa, mig a technikai rész tdek kidolgozására később fog egy frandi szakbizottság Waahingtonba utozoL A minisztertanács teljes egészébea hozzájárult Calllaax erre vonatkozó elő­terjesztéseihez. Ciillaux értesítette a kamara és a szeaátui pénzügyi bizottságának dnö­kdf, hogy a legközelebbi napokban tár­gyalni kiián vei úk az angol és ameri­kai adóaiágtörlesziéa ügyéről. London, auguiztca 28. Churchill a francia pfnzflgyminitzterrel folytatott tárgyalásokról szólva az ulságiróknak ki­jelentette, hogy a létrejön egyezmény ciupán Ideiglenes jellegű éa addig ér­vényei, amíg tcáa törlesztési tárgyalá­sok eredménye ismeretessé nem válik. Kijelentette, hogy a tárgyaláaokat még folytatják. Hága, auguazlutt 28. Washingtoni jelentés szerint Inni beavatott helyen deve kijeleni k, ogyba Franciaország azonos feltételekei akar keresztülvinni, mint amilyeneket Anglia koncedált, akkor ezt Amerika vissza fogja atasl­tant. Waahingtonba arra az álláspontra he yezkednek, hogy Franciaország tar­tozása Amerikávil szemben nagyobb, mint Angliával szemben, miért Is az ^^ t&f ÍC ts flQf^y&bfoflQfC fcc lí Washington, auguaztui 28. Wlnston helyettes pénzügyi állsmtltkár a követ­keztet leienlette ki: — Az amerikd adósiágflgyi bizott­ságnak, amidőn arról tárgy d, hogy meg­állapít» Franciaországnak Amerikával szemben fennáll A fizetőképességét, szá­mot kell vetni azzal az összeggel, ame­lyei Franciaország Nagybritanniinak szándékozik megfizetni A kincstári hi­vatal ragaazkodik akboz, hogy a fran­da adósságokat épp olyan elbírálásban részesítsék, mint valamennyi egyéb adós­ságot és kövdeli az egész tökének és minden ksmatnak a megfizetést. Előre nem lehet megállapítani, hogy Francia­országtól összesen mennyit lehel meg­kapni. Cseh javaslatok a tamp'om­rablók amnesti íjáról és némát lakolák beszüntetéséről. Prága, augusdus 28. A Cseszke Szlovo szerint Svehla miniszterelnök törvény­jivaslaton dolgozik, amdynek értelmé­ben oz elllétt templomablók amnesttdt kopnak. A javaslat nagy vihart log okozni, mert a huszitáknak és ruthé­noknak lehetővé tesd ismét a katolikus templomoknak a csehidovák vallás ré­szére való elkobzását Prága, augusztus 28. A német Isko­lák részben való megszüntetése dlen a német pártok éesen tiltakoznak. Min­dent megtesznek, hogy a kuüuráüs szabadságot a demokra'ikusnak neve­zet Csehországban kivívják. A csehek ugy akarják letörni a kisebbségeket, hogy megfosztják őket ku'.luráíis szük­ségleteiktől. 192S augusztus 29. Seipel ellenzi a Németországhoz való csatlakozást Bécs, augusztui 28. Seipel volt kancellár a stuttgarti német katolikus kongresszusról visazatérve, nyilatkozott szerep iröl és különösen a csathkozást mozgalom ellen elfoglalt állá<p»ntjárói. — Visszaemlékezve az 1866 ik évet mege'öiö katolikus nagygyűlétekre — mondotta Sdpel —, alkalmam volt arra, hogy at úgynevezett ciitlakozási mozgalmat legalább kőzve ve érintsem. Nem szabid megfeledkeznünk arról, hogy a ptii lkal haturl a némtl biro­dalom és az ausztriai németek között egyáltalán nem a legutóbbi Időbm, hamm 1866 bai vonták meg. Azoknak szomszédai és elvtársai, akik akkoribau Ausztriától és osztrákoktól mentes Né­metország mellett döntöttek, nem lehet­nek most hívatva arra, hogy meg­változott konstellációban, nem törődve a reálpolitikai lehetőségekkel, másféle politikái csináljanak. — Az oatfrák katolikusok 1866 u*án tanúsított magatartáaa ruutatja, hogy már akkoriban megértették a lényeges különbséget nemzet és állam között. — Kulturális egységünknek azonban a német és osztrák katolikusok, noha államilag elkülönítve, teljes mértékben tudatában voltak és szín ugy tudatá­oan voltak a két nagybanimban rájuk háramló fe'adatoknak és a kölcsönös támogatás azükségeiségének is. Ebben az értelemben most is egységben kdl maradniok, anélkül, hogy az állata­határ létezésének valami tulnagy jelea­tőiéget tulajdonitanán ik. Nerzet és állam nem mindig esik össze, aöt alig van példa rá, bogy valahol teljesen fedje egymáit. A külföldi áruk forgalmi adója. E&; 1922-ben megjelent píműgy­miniizteri rendelet kimondji, hogy a kű földről közvetilett árul teljes szám­lázási öiizege után ai ügynök köielei bárom azázaték forgalmi adö megtize­tétére, még pedig viiszimenőleg 1922 ele|étöl számitva. Oyikorlatilag azt jelenti ez, bolyha valaai kétmilliárdnyi árat közvetlen, azon a legjobb eielben keretet: egy azázalékot, ami hutz millió korona. A kincstár most az ügynököt 60 millió megfizetésén kötelezi, pedig a tueg­izerzett buiimillió után már megfizdle a maga forgalmi adóját. Olyan teber ez, amdlyel megakasztják az űgyoük tevékenységét, nem beeiétve arról, hogy lehetetlenné teszik a megdhetéaét. Ered­ménye as lehet, hogy ai importált dk­keket (kávé, riia, déligyümölcs, lei, csokoládé, ssjtok, vanília, aáfránv, fű­szerek) másolkéibSI kdl megvásárolni, •mi az egyee cikkeket lényegeien meg fogja drágítani. A behozott árakéri már az elvámoláinál fdizámitották egyizer a bárom azáralékoa forgalmit s az egy százdékos Horthy-akdó adót —, most aztán a közvetítőtől köveidnek a bratté­számla után ujabb három azázalékot Szegeden eszerint hajljt be eza­kd a szegedi pénOgyigaagatóaág. Az érdekeltek tiltakoztak a fiastéei kötde­zdtség ellen, ami érvdve, hogy a províziójuk után már megfizették a há­rom százalékos forgdmi adót —, tilta­kozásuk azonban nem vezetett ered­ményre. Három nagyobb ügynökség van Sze­geden, amelyek érdekdve vannak a kérdésben, nem beszélve az apróbbak­ról, akik a divalíru terén kapcsolód­uak az ügybe. A tőlük követelt ösz­szeg többsziz millióra megy fejenklnt, amire nézve a kincstár biztosítási vlgre­hajtást vezetett, sőt árverést is tűzött ki. Le van foglalva ház, lakás, — de nem ludni még, mi lesz a vége, Buda­pesten ugyinis f.- függesztették az d­járáit a hatonló ügyekbe.i. A szegedi erdekeltek, akikel természetesen súlyo­san érint ei az érthetetlen követeles, mindent elkövetnek, bojy náluru ia felfüggesszék az eljárást s igy bizony­talan a sorsa az első árvetésnek, amely már augusztus 31-re van kitűzve. Elsőrendű szatember, aki ninca ér­dekelve a kérdésben, de lökdeteien iimeri a kereskedelmi életet, aunik md sulyoi voltá', a kővetkező érde­kes rdlexiókat fűzte a kérdéshez: — Az egészben az a legfurcsább, bogyhi a külföldi kereekedö maga adja d Magyarországon ai áruját, a kincstár nem tudja rajta behaj'aui ezt a három százalékos külön forgalmi adét, nem is kotdezheii rá. Az a maga országában fize i meg a forgalmi adtt. A rendetet, illetve az eljárás csak a magyar ügynököket éri, akik igy el­esnek az egy százdékos jövedelmüktől, viszont a¥űllO:di kereskedj ezt is megtakarítja, mikor á uját azért mégis behozza éi közvetlenül adja d az itt­honi kereskedőknek. Az ügynökök, akik nagyobbréad külföldi cégekd képviselnek, igy men­nek tönkre Eddig ök voltak úttörői az importnakn ju ányos vásárlásnak, a hi dnvujtásnál ök voltak az Informáló és a közvetítő szervek, ami miud meg­szűnik addig, amig fennáll ez a ren­delkezés. A milliós bankjegyek hamisítói. Kihallgatták Friad ftsder Frigyest. Budapest, augusztus 28. A milliós bankjegyhamisitás ügyében ma kihall­gatták Frledlünder Frigyest — a bűn­ügy fővádlottjának, a csodarabbi fiá­nak rokonát —, aki kihallgatása során tagadja, hogy bármit is tudna állítani a milliós bankjegyek aortáról. A rend­öriég a tagadással szemben olyan bi­zonyttékekd keres, melyek tisztázzák Friedlá ¡der Frigyesnek textilkereskedő kilétét. Ugyanis Újpesten és Kispesten boltja voN él olyan lábon élt, mint valami nagykereikedö. hlegánun be­rendezett üztethelyisége és műhelye volt, bár arra semmi stükség sem volt. Családjávd együtt költaéges éld­módot folytatott. Az ujpes'i text 1 boltbin tartott hái­ku atás alkalmáral megállapították, hogy az üzletben a skatulyák a helyén voltak, azonban áru egyikben sem volt. A pénztárban mindössze 4800 koronát találtak. Friadlender arra hivatkozik, hogy kénytzeregrezségi tárgyalási van folyamatban éa ö 50 száuüékot aján­lott feL A rendőrség ennek ellenére azt hi­szi, hogy az egész újpesti üzld csak disz volt, az egész pénrhamlsllásl üzlet cégére, mert viszont az üzlethelyiség és a műhely nagyon fó alkalom volt a hvnlsltásra. Friedlá ider közdi múlt­jára vonatkozóan megállapította a rendőrség, hogy auguaztus 18 él 22 ike között O.aszliszkán tartózkodof, vagfia azon időtájban, amidőn Ftkdlündtr Sámud, a ciodarabbi fia feladta az olaszliszkd postahivatalnál a végzetes milliót. Ezek szerint igen valószínű, hogy ezen a ponton kell kiindulni a nyomozás további folyamának. HBtzsndorfi Conrad holttaata Bécsben. Bécs, augusztus 28 Hölzendorfi Coa­rád báró tábornagy holtteste mi dél­után étkezett meg Bécsbe. A vasúti kocsiból vdó kiszállítás után a kopor­sót a hatfogatu ágyutalpra helyeitek és kd koszorús «ocd kíséretében a Mária HiHerastrassea és a Ringen át a nézők sorfala között a Schwarzeaberg téren lévő kaszinó előtt ravatalra helyezték Kantonban kitört az ellenforradalom, Newyork, augusitus 28. A kantoni amerikai konzul |etentése azerint ott vérei hircok törtek ki. Ellenforradalmi hidapródok megszállták a város leg­fontosabb épületeit. S.k száz tisztvise­lőt letartóztattak. A város több pontján uccd harcok voltak és aok hdyre a Q térségnek 1a ki kdleU vonulni. Mid mód utólag megállapítható, hadapró­dok gyilkolták SKg a kantoni kormány pén»ügy®i liszterét. Cseréptető- és házjavitást °"AD Uj tér 4. szám. oleaáa elvállalok Telefon J02.

Next

/
Oldalképek
Tartalom