Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-29 / 80. szám

'W augusztus 21. DBLMAOYARORSZAQ 9 Százezer hold termőföldet fenyeget még az árvíz. Mentesíteni akarják a Szeged és Halas közti területet is. Budapest, augusztus 28. A beruhásán program keretén belül Smiin népszövetségi főbiztos s földmiveléiOgyi es péazOgyminiszterrel folytatott tárgyaiéssi után hoizájirull ahhoz, hogr az 1925-26 költségvetést év első felére 200 milliárd korona hitelt kapjanak az egyes vlzreadező és drmentesltő társulatok ujabb ármentesttési és belvízmentesítést munkálatok kivitelére. A trianoni béke teljesen u] helyze'et teremtett vízügyeink terén, amennyiben a leszakított területekkel egy Ott a folyó Tizeinkben rejlő mérhetetlen értékek is elvesztek. Fokoxoltabb mértékben kötelességünk lebát megmaradt területeinket megóvni a viz romboló ere|élől. E« annál is inkább fontos, mert Ctonka-Magyírország összes szántóföldje 9,525.558 katasztrális holdat test ki, amelyül 4,070.109 és fél katasztrális hold búzatermő föld — ártér. A beruházási program viigaidaaági feladatairól beavatott helyen a következőket montdtk: — Az 1925—26. évre terveit költségvetésben 22 milliárd pap, <orona szerepel olyan rruikálalok cél|a>r#, amelyek az állam feladata körébe esnek s amelyeket a dunai és tiszai hajózó ul fentartásának, továbbá a Sió medre szabályoiásának költségeire állítottunk be. Az állami köl'ségvetésl terheli a Budapesti Kereskedelmi és Ipari KikOifl épiléaének erre az étre 72 milliárd papirkoronában megszabott költsége is. — A régi határok kOiött mOkődő hetvennyolc viarendezö társulit kOzOl a trianoni hstár egészen elszakított tőlünk 35 társulatot egész árterületével, tizenötét megcsonkítotton hagyott hátra és csak haszonnyolc társulatot hogyolt árterületével együtt vj halárainkon belül. Az ármen'esités terén ennek ellenére uj és nsgy fe adatokkal kell megkűzdenOnk. El'őrangu fontosságú feladat, hogy az anyagiakban kimerült társulatok segélyhez fussanak, hogy a háború és forradalmak alatt elhanyagolt és megrongálódott árvédelmi biztosságukat védő müveiket kiépíthessék és rendbehozhassák. Az 1919. évi rendklvOl magas árviz, amely a Tisza egyrészén, de lóként a Körösökön és a Maroson lépte tnl az árvízszint, a töltésrer d ner állal eddig nyújtott árvédelmi bistosságet lényegesen csökkentette. Az ártédelmi társulatoknak tehát véd műveiket meg keli erősíteni és magasságukst emelni kell. — E ninens érdek (ovábbá a töltések erősítésén kívül a belvizes területeknek a káros vizektől való mentesítése is. Mert megengedhetetlen luxus volnt., hogy kstaszteri holdakban szálezrekre menő mezőgazdasági művelésre alkalmas te:91etek parlagon heverjenek azért, mert a normálist csak némileg meghaladó csapadék eie'én már a viz alá kerülnek. Szűkség van tehát elsősorban a már meglevő viziraűvek, csatornák, szivattyútelepek kibővítésére, valamint a még hiányzók pótlására. Ezek a területek már srmeniesileitek, csak a lefolyást nem találó belvíz akadályozza kihasználásukat, tehát a káros vizektől való megszabadításuk kétszeres fontosságú. Egyébként az ármentesítés nagy költségei is kárba vesznek, azonfelül, hogy a kívánt haszon elmarad. — Az állam vette hát a kezébe a közbenjárást, hogy a vizrendezö társulatok a feltétlenül szükséges munkálatok végrehajtásához szükséges kölcsönt megkapják méltányos feltételek mellett. Es meg is történt és a pénzügyi kormány már is 70 milliárd erejéig előlegezte a vizrendezö társulatoknak az érdekeltségekre kivetett és kötődők módidra behaftaadó Járulékokat. — 100.000 katasztrális holdnál Jóval több az a terület Csonka-Magyarországon, amely még mindig árvíztől veszélyeztetett. Az ésdekelségekben megvan az akarat ennek a nélkülözhetetlen nagy területnek a bebiztosítására és 40.000 holdnak ármentesitésére nézve már kész tervekkel is rendelkezünk. — A népszövetségi főbiztos állal v ziberubázásokra feloldott 200 milliárdnyi kölcsön fdrés'e ennek a 40000 katasztrális ho dnyi ártérnek mentesítésére fog szolgálni. A kölccönt 15—18 éven belül kell a társulatnak lelörleiztení. Az elöze'es számítások sierint az annuilást 11 — 13 szlzalék körül fogják megállapítani. — A 200 milliárdos kölcsönből fog megindulni a Hortobágy csatorna mélyítése és szélesbitése, /ovábbá a Sítrazér viz'olyás és a Turszabályozás munkálatai. — Megoldásra vár egy 150.000 katasztrális holdnyi terület mentesítése is, amely Halas és Szeged között Ürüt el. Ennek a munkálatnak a tervei készen állanak, csak az érdekeltségektől függ, hogy a mintegy> ötmillió aranykoiona költséget igénylő munkába belekezdenek-e. „A magyarországi antiszemitizmussal a katolikus egyház semmi közösséget nem vállal* — jelentette ki a hercegprimás. A legutolsó időben nem egy érdekes nyilatkozat hangzott el Csernoch János biboros-hercegprimás ajkáról. A hercegprímás nyilatkozatait nagy érdeklődéssel tárgyalta a nyilvánosság, sőt külföldön is igen sok szó esett a bátor szókimondásról. És nemsokára bizonyos visszavonulások és cáfolatok kerültek a nyilvánosságra a prímás környezetéből és ez alipoien lecsökkentette a megtett és megcáfolt nyilatkozatok értéké'. Most ismét igen érdekes és figyelemreméltó nyilatkozatot tett a hercegprimás egy újságíró előtt, amely azérl is érdekes, mert a hercegprimás környezete nem igyekezett eddig még megcáfolni. Az újságíró a következőkben számol be erről a|nyilatkoiatról, amelynek egyedüli tárgya a zsidókérdés volt: uCsernech János hercegprimás esztergomi piimási palotájának dolgozószobájában, széles Íróasztala előtt állva fogadott s kedves moiolygással üdvözölt, mivel titkára előzetesen tájékoztatta már jövetelem céljáról. Kérdéseimre és rövid, összefoglaló előadásomra villámgyorsan, minden gondolkozás nélkül válaszolt. Szórói-szóra ezt mondotta: — Minden embernek szent kötelessége abban a vallásban munkálkodni, amelyben született. Maradjanak a zsidók elsősorban Jó zsidók, tartsanak ki tántoríthatatlan hűséggel a zsidóság meliett, akkor megtették kötelességüket az emberiséggel szemben is, mert a felekezeti és társadalmi béke művén dolgoznak. A magyarországi antiszemitizmussal a katolikus egyház semmi közösséget nem vállal. Mindent egyesek csináltak, egyes emberek feleljenek ezért I Magyarországon nincs zsidókérdés! Az audiencia után a hercegprímás szlvélye en keiet fogott velem és én az esztergomi harangok mély kongása és zengése közepette léptem ki az esztergomi hercegprímás palotájának kapuján. A hercegprímás egyenes, nyílt, őszinte beszéde, lekOtehzöen kedves modora mindennél hatalmasabb garancia arra, hogy Magyarország a béke felé halad, meri hiszen erről a vezérlő politikáról és a nemrég mult idők soha vissza nem tértéről éppen maga, a katolikus egyház legfőbb magyar ura ád fényes dokumentumot." Szeptember ötödikén rendkívüli közgyűlés tárgyalja a kisvasut-terveket. Ason a rendkívüli közgyűlésen, amelyen a törvényhatósági bizottság elhatározta a külföldi kOkiOn felvételét — mint ismeretes —, megjelölték azt a célt is, amelyre a város fel kiván|a használni a kölcsönt. Kimondotta a kösgyűlés, hogy s külföldi pénzből elsősorban az alsólanysi gazdasági vasutat építi meg, ha marad belőle, akkor abból egy uj városi bérházai épit. A tanyai vasul kérdése nem ezen a a rendkívüli közgyűlésen került ismét napirendre, binem a város batóiága már hómpok óla foglalkozik vele. A tizenkét év előtt készített terveken a régebben öiizehivott vasúti bizottság különböző módositsni valókat tatáit és ezért felkérte Szesztay László műegyetemi tanárt: az eredeti vasuttervek készítőjét, hogy — lehetőleg sűrgósen — do.'gozza át a terveket. Ssesslay László most közölte a város hatóságárai, hogy a tervek átdolgozását befejezte, elkészüli a munkával a legapróbb részletig és as átdolgozott terveket elküldte Stegedre. Bokor Pál polgármesterbetyettes most átiratot intézett Aigner Károly löiipáahoz, akivel közli, hogy a külföldi kölcsön folyósításának gyorsítása szempontjából nagyon kívánatos lenne, bogy a kisvasul átdolgozott terveit a törvényhatósági bizottság mielőbb elfogadná. Mivel a legközelebbi rendes kOsgyűlés csak szeptember végén less, ana kéri a főispánt, bogy hiv|on Össze a iérdés letárgyalására rendkívüli közgyűlést lehetőleg már sieptember ötödikére. A főispán, értesülésünk szerint, teljesili a polgármesterhelyettes kívánságát és a rendkívüli közgyűlést a kért időre, szombat délután négy órára hivja össze. Ha a főiipán a rendkívüli köigyűléscn nem láthatja el az elnöki tisztséget és Somogyi Szilveszter addig nem érkezik vissza siabadiágáról, Bokor Pál fog elnökölni és a tervek előadója dr. Ördög Lajos tb. tanácsnok lesz. Készül m törvénytervezet ipartestületek reformjáról. Budapest, augusztus 28. Ismeretes, bogy Buday László államtitkár vezetésével egy bizottság foglalkozott az ipartestületek sokat vitatott reformjával. Es a bizottság munkáját teljesen bevégezte és megbízást adott Szávoy Gyula budapesti kamarai főtitkárnak, hegy a rendelkezésére bocsájtott anyag alaiján készítse el a tervezetet az ipartestületek reformjáról Siávsy elkészült munkájával és ast Walkó Lsjos kereskedelmi miniszter elé terjesztette. A kereskedelmi minisztériumban most készül a törvénytervezet, még pedig teljesen Siávay Oyula elaborátuma alapján. A kézműiparosság uj hivatalos érdekképviseleti szerve eszerint az ipartestületek kiépítéséből alekul ki. A lőszempont az lesz, hogy sz ipartestületek az eddiginél nagyobb hatásköri kapjanak és ezekre az i ntézményekre ruházzák át az iparhatóságok eddigi tevékenységének egyrészét is. Az ipartestük!! reform megvalóstléptetnek életbe, amelyek régente igen iontos tényezői voltak a céhéletnek és amelyek njbóli megvalósítása régi vágya a mult hagyományait tiszteld iparosságnak. Az égési reform elgondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kezemunkájával veritékesen dolgozó képesített iparosságot, üldözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségteleneket A tervezet rzerint s msgyar kézmű iparosság uj érdekképviseletébe minden Iparos köteles belépti. Eiidöizerini körülbelül 280 ezer kézművedparosa van az országnsk, az uj iparosszervrzetnek tehát ennyi tagja volna. Az 1884-ik törvénycikk az iparosoktól (eszi függővé, hogy lagjai akarnak-e lenni az ipartestületnek, vagy sem. A törvénycikknek ez az inteztedése oka snnak, hogy a 280 ezer magyar Ip iratból mindössze 118 ezer van Ipartestületekben tömörülve. Az iparteitűletek ma így oszlanak meg: Tizenegy olyan ipariestülel van, - - - • kevesebb a lagja, tdsa a régi céhreodster hagyományain ! amelyek lOÖ-nát kevesebb a lagja, épül feL Igen sok olyan ín'ézked'st I 101 iparles ületben 200 -500 a tagok száma, 37 ipartestületbe.! 500—1000, 17 ipartestületben 1000-1500, 6 Ipartestületben 1500 -2500 és 5 ipartestületben 2500—3500 az iparosok száma Az iparteitűletek kőiül a fővárosban van 39 szakipari lestüle1, az országban 51 városi ipartestület és 190 községi ipartestület. Meg akarják szervezni az egész országban a járási ipartestületeket. Az orizág 150 járáia kOzül eddig csak 47-nek volt járási ipartestülete. Most azt akarják, hagy minden járásnak legyen ipartestülete. Ha csak olyan kevesen vannak az iparosok valamely köziégben, hogy kü'ön ipartestületet nem alakithatnak, ilyen esetben helyi választmányt válaszénak, amely fenntartja a kapcsolatot a egkOzelebbi ipartestülettel. A tervezet szerint az általános Ipartestületnek legalább 200 tagjának kell lennie. Most az a helyre', hogy a törvény legalább száz tagot Ir elő, sok olyan ipsiies'.a!et van mégis, amelynek siáznál kereiebb lagja van. Ezek nem képviselhetik eredményesen tagjaik érdekei', mert rendszerint ninci megtelelő vezetőjük, aki ügyükben eljárna. Az iparosok uj szerveseiének tevékenysége jelentékenyen bővebb lenne i raos'ani ipartestületek tevékenységénél. A kontártérdéiben például eddig az iparhatóság hozott Ittletet. A jövőben első fokon az Ipartestület döntene. Fel akarják állítani as ipartestületi ilélőizéket is, amelyntk tagjai iparosok volnának és ők itélr ék el a kontárokat és azokal az iparosokat, akik tisztességtelen versenyt, továbbá sz iparosság érdekeit sértő csrlekedeiet köveinek eL Az egéiz Intézmény állandóan szoros kapcsolatban állana a halósági biztossal. ítélete tulajdonképen erkölcsi megbélyegzés Itnne. Döntenének abban a kérdésben is, hogy milyen iparosokat i lel meg a tanonclartásl jog. A ma érvényben lévő lOrvény nem eléggé szigorú ebben s kérdésben. Kimondja ugyan, hogy aki saját személyében nem ludja a képzettséget igazolni, annak nincs tanonctartáai joga, de ez nem elég. Moit azzal akar|ák ezt megszlgoritin', bogy az olyan mestereknél, ahiknél löbbstör megtörténik, hogy a tsnonc nem sajátít el megfeleö tudást, vizsgálatot tartsanak és ha kiderül, bogy a mester hibájából ssármazlk a tanonc tudatlansága, akkor eltilthatják öt a tanonctartástól. Az iparigazolványok kiadásánál is nsgyobb szerepet skarnik kspni az u| ipartestületek. Eddig u|y tortént, hogy as iparhatóság utólagosan értesítette az Ipartestületet arról, bogy kinek adolt ki iparfgaiolványl. Az iparosok ast akar|ák, bogy ezentúl az ipartestületnek az Iparlgasotvány kiadása előtt legyen véleményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek ami, hogy az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a községi képviselőtestületnek és a kereskedelmi és iparkamara Ipari osztályának. Az újonnan alakult ipartestületekre akarják bisni a jövőben azokat a hatósági bejelentéseket is, amelyek eddig az iparosokst terhelték. A tanonc )t és a segédet most s mesternek kell bejelenteni a betegsegélyzőbe és onnan kijelenteni Ez sok időveszteséggel jár. Emistt gyakran történtek mulasztások, amiért azután nem egyszer súlyosan büntetik az ipirosokst. Ugy tervezik, hogy ezentúl az ipartestületek hivatalból jelentsék be a betegsegélyzőbe a tanoncokat is segédeket. Amikor a mester bejelenti a tanonc és segéd alkal nazását az ipartestületnél, ugyanakkor az ipartestület elvégzi a betegsegélyzöb? való bejelentési. Ugyanígy történik a kijelentés is. Az ipartestületek tevékenységei közé beveszik még a szövetkezetek alakításának kezdeményezését az Iparosok KOzpon i Szövetkezetének égisze alatt, továbbá tancnckiáili ások rendezéséi és munksbértárgyalások intézésé*. Ez uióbbi érdekében az ipirteitűleteken belül békéltető bizotságokat állttának fel. Az összes iskolákban lutiDi.iMM t«k.M«)¥tk U| H Inni ! «•MM irt»«*«* M luirtr» a Kfrt^tóbb E^'X H.I«K N MAR MUTAZJR Ui ucca Vtcin. (üt. Kové.-vMi) Tr;«*» « •