Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-23 / 75. szám

2 DBLMAOYARORSZAQ 1921 augusztus 23 Hárommilliárdot kérnek a vidéki színházak az államtól. arra, hogy a kölcsön engedélyezése érdekébe támogatni fogja az igazgatók kérését a pénzügyminiszternél, hangsúlyozta azonban, hogy a városoknak is jóakaratot kell tanusitaniok a nehéz hely leiben sinylödő színházakkal semb:n. Marlházy Miklós sziaigazgató kózólte az államtitkárral, h >gy mielőtt a hárommilliárdos állami ke ciön folyósítására kertllne a sor, múlhatatlanul szükségük van a színigazgatóknak ennél kisebb kölcsönre, hogy kifizethessék régi tagjukat. Amíg ugyan s a tagokat a mull szezonról ki nem fizetik, addig szó sem lehet a színházak u] évadjának megnyitásáról. Számítása szerin kírülBudapest, augusztus 22. A vidéki színházak kűldOt sége jelent meg ma délben Petrl Pál ka'tuuállimütktr elölt. A tíztagú küldöttséget Hldvighy Ernő, az Országos Srinésiegyesűlet alelnöke verette és részt veti a koldö tségben több színigazgató is, akik távollevő tárta kat is képvirelték. A kQ'dMtiég szónoka feltárta az államti kár elő t a vidéki sztniszek szomorú h •lyzetit. A vidéki síinházsk állapota válságot, sok színig izgató még az elmu't stezonról tartozik tagjainak és nen tudja óket kifizetci, rendkívül nsgy nehéz tégekbe QtkOzik a szervezkedés az uj szezonra és egyelőre az a helyzet, hogy sck színház ntm tudja a kltizölt Időben megkezdeni az uj szezont, meit nem tud pénzt adii taglalnak. A vá osok meglehetősei mostohán bánnak a színházakkal, az utóbbi időben már nagyrészt tejesen beszüntették a színházak anyagi segélyeiétét, ugy hagy mott, amikor már be kellelt volnt fejezni a szervezkedést, hojy egy két hél múlva megnyi htssák a színházakat, a legbizonytalanabb be'yzetben vannak. A katdöttség szónoka kifejtette, hogy az állam sem uyajtotla a v dikt színházaknak a szükséges támogatást. A mait szezonban mindössze 71 milliót ktp'ak a színházak és ebből is 40 millió a soproni szlnhámak jutott. A nehéz gazdasági viszonyok folytán a kózOnség nagyon gyéren látogatja a színházakat, a bevétel minimális, a színigazgatók nem tudják elviselni a rájuk zudu ó terheket. Amennyiben az állam részéről sürgőt támogatást nem kapnak, nem tudják megkezdeni az idei szezont. Tóbb izinigazgató kijelentette, hogy ntacs abban a helyzetben, hogy megtelelő anyagi segittég nélkül megnyithassa a színházát. A szintezek is a legnagyobb nyomoruságban vannak és nemhogy előleget nem tudnak kipni, hanem még a mull szezonról való járandóságlikat sem tudják megkapni. Vannak színészek, akiknek többhavi gázsijukkal tartozik az igazgató. A küldő,tség kérte az államti ikárt, hogy segítse elő az állami kölcsönhöz a vidéki színházakat 28 színház működik a vidéken és összesen hárommilliárd korona kölcsönt kérnek az államtól. Biztositékul lelöik felszereléseike*. A kü döttség arra kérte a kultuszállamtitkárt, támoguta a pénzügyminiszternél a kölcsön folyósítására irányu'ó kérésüket. A küldöttség szónoka a IrgsOlétebt) képet fateite a vidéki színészet állapotáról és nyomatékosan hangsúlyozta valamennyi város színigazgatói tnak nevében, hogy amennyiben az állami segitstg elmarad, nem tudják megkezdeni a szezont. A kuMuszállamtilkár megígérte a küldöttségnek. hogy a kultuszkormány minden lehetőt meg fog tenni a vidéki színészet támogatása érdekében, mert tudatában van annak a hivatásnak, aradyet az egyet színházak vidéken bdOltenek. ígéretet te t az államtitkár belül egymilliárd korona szükséges ahhoz, hogy a színigazgatók kiegyenlíthessék tagjaikkal szemben fennálló tartozásaikat. Erre az Összegre augusztus 27 ig fdtéllenűl szükségük volna. Ma dilután összeülnek és száraszerűleg pontosan meg fogják állapítani, hogy mennyivel tartoznak tagjaiknak. Az államtitkár méltányolva a színigazgatók su'yos helyzetét, megigérle, hogy kérésüket személyes ¡n fogji támogatni a péniügminisztériumban. A küldöttség megköszönte az á lam itkár jóakaratát. Dilután a színigazgatik megbeszélésre gyűltek össze, hjgr tartozásaikról pintos kimutatást késiitsenek. Remélik, hogy a pénzügyminiszter, zkinél egyébkén küldöttségileg is el fognak járni, tdjesiteni fogjt kőrisüket. Anglia és Japán közös jegyzékben tiltakozik a kínai kormánynál Miért gyilkolták meg a kantoni pénzügyminisztert. Toki), augusztus 22. A külügyi hlvitaiban kijelentik, hogy a Japán kormány valószínűleg kénytelen lesz a brit kormánnyal egyetemben Jegyzéket Intézni a kan'Jtl kormányhoz. A jegyzékben tiltakozni fog ama ko látozások ellen, amelyeket a kantoni Ideiglenes kormány a brit és japán hajókra elrendelt. A Jegyzék másolatát a pekingi kormánynak is megküldik. London, augusztus 22. A Düly Telegrop\ diplomáciai munkatársi írja: Amerika bizonyára semmiféle ellenvetést nem tehetne, ha Anglia egy brit kereskedelmi hajót csapitokkal kísértetne Hongkongból valamelyik kinal kikötőbe is a katonai törvénytelen h itóságokal figyelmeztetné, hogy a kitérő csapatok hibozás nélkül haszaálnt fogják fegyvereiket, ha bárminő kísérletet tesznek a brit kereskedelmi hajó háborgatására. A tudósító azon a véleményen van, hogy a japán kormány is saivesen együttműködnék Angliával, ha tudomására hozzák, hogy Anglia ilyen eljárást szándékozik dkdmazni. London, augusdut 22. Llang-Csi-Hol kantoni pénzügyminiszter meggyilkolásával kapcjolatoan szenzáci is résztetek derűinek ki. Jeealik ugyanis Kantonból. hogy a meggyilkolt plnzügymlniszter valósággal lelke volt az Idegenellenes mozgalomnak. Az első jelentések semmi magyarázatát nem tudták ad ii a merényletnek, ujabb jelentések azonban ugy tüntetik tel a merényletet, mint amely nz idegenektől származik, akik kinal munkásokat kibérellek, hogy az idegenellenes mozgalom vezérét meggyilkolják. Tény az, hogy a gyilkosság abban a pillanatban tOrtént, amikor a pénzűgyminisiter a forradilmi Kuomingtang-párl bdyisége dőlt elhalad'. A gyilkosok valósággal csoportot alkottak Is a telt elkövetése után megszöktek. 0 dözőbe vélték őkd és az egyikd lelőtték, de élv*, tebetű1 állapotban csak egy munkást tudtak kézrekeríteni, míg a töb:i merénylő megszokott. A pénzügyminiszter ellen, noha ismert munkásvezér, röviddel ezelőtt egy munkásgyűlésen szintén merény* leld követtek d. Lédererné találkozása a férjével. Léderer Gusztáv kegyalmi üjjys még függőben marad. Budapest, augutslus 22. Közöltük már, hogy a hilálraitdt Léderer Gusztávot azzal a kéréssel fordult a büntető Orvényssékbez, engedjék meg neki, hogy a férjév'l utoljára beszilhessen. A kérés teljesítése nen A'.között elvi akadályokba, dj hosszabb iddg még sem lehetett szó erről a találkozásról, egysierflen azért, mert egyrészről a ilrllyi űgyésxsig nem akarta a Margit körúti katonai fogházba átkísértetni Léderernél, másrésiről a katonai törvényszék ugyanezt nem akarta drendelni Léderer re éi mind a kit halóság azt várta, hogy a másik küldje át az ő foglyát a találkozásra. Végre dkerfllt a felmerüli dvi ellentéteket elosztani ugy, hogy érte tűié tűnk szerint szerdin diluldn ez a beszélgetés Léderer Qasztávni is firje között már meg Is törttat. Szerdán délután hátomnegted négykor katoiil autó álll m*g az ogyétziég logbáiánik Koháry u;cai bejárata előli. A sofíőr mellől kitömi foglár ugrott le és jtlenlkesdl a fogház irodájában. Pár perc múlva Léderer Ousztávn! szuronyos fogházőrök ki térdében jOlt ki a kapun, fdrzállt ai autóbi, amely sebesen hajtolt a Mirg't körű 85 szám alá, ahol a katonai törvényszék épülete van. Az asszonyt a fogházőrök felvezették dr. Apáíhf Jenő ezredes-htdbiró szobájába, aki akkora már intézkedett, higy a náluk örizelb:n levő Ltderer Gusztávot elővezessék. A beszélgetés egy óra houzed tartott. J-Jen voltak azon Apáthy ezredes-htdbiró, alegrzőkönywezelő és négy fogházör. A részletekről nagyol kev.'s szivárgott ki, az i letékes :k maguk diárkőz'ak minden kOzl istől, értesülésűik szerint azonban a találkozás nem folyt le drámai jelenetek nélkül. Ot órakor az ezredes hadbíró |el adott a beszélgetés befejeztstre. Lédsremét fogházőrei vi.szakisér ék a ciukott au'óbi és visszaszállították a Mtrgit köru'ról a Mukó uccai fogházba. Itt enléketűnk meg arról, hogy minden alapot nélkülöz az a hír, hogy Léderer Guutáv kegydaet kap. Munkatáriuik ugyanit ismételten eljárt ezaknál a fórumoknál, ahol ebben akirdétbzn illetékei információ lelt volaa izerezbelő, érthető okokból azonban mindenül! kiiértek a pozitív nyilatkozattétel előL A beiiélgetét során mégis »zt a határozott benyomáii szerezte munkttártu ik, hogy szó sem lehet í.iderer Gusztáv megkegfelmezietésiről. Viuoat hitározott éi pozitiv inlormációink vinnik arról, hogy Léderer ügyében a kOiel jövőben még nen is történik dOntéi. A kegyelmi kérvény sorú fOlO.t ugyanit enk azu'ái fognak határozni, hi már a budapesti kár. ítélőtábla, mint felebbviteli bíróság is letárgyalta Léderer Qu ilávni binpJiél, illetve itéle et hozott. A francia-oross szellemi kapcsolatok felújításán dolgozik Lunacsarszkij. Pdrls, augusztui 22 Luntcaartzki, 0 osz közoktatásügyi népbiztos Parisba érkezeti, hogy De Monzle kultus:miniizterrd a francia és orots nép szdlemi érintkeznének felújításáról tárgyaljon. A szovjetvezér teljes i okolnitóban érkezett Párisba, sőt maga az orosz követség sem vett tudmis megérkezéséről. Franciaországból kiutasított 1 bolgár kommunisták. Párti, augusztus 22. A bolgár kommunistáknak a szobranje alelnöke ellen Intézett inzultusával kspcsolstbaa a rendőri vizsgálat több házkutatáshoz, majd a külföldi kommunista propaganda főfészkének felfedezéséhez vezetett. A rendőrség a vizsgálat nyomán a Costow-féle könyvkereskedésbe jutott d, amelyben meglepően nagyszámú kommunista iratot és nyom'atványt talán fölhalmozva. Késég'deaül megallapiihiló volt, hogy Cosiow közvetlen érintkezésbei állott а III. interntdonálévd ét a Párisban é ő bolgár kommunistákat minden módon támogatta. Több bizonyíték van arra, hogy a bulgáriai kommu listákkal is összeköttetést tudott fenntartani. Costov rotszst sejtve, míg a házkutatás előtt eltűnt. A rendőrség Plrisbin ii kereti, de értedlette a határállomások it ii, nehogy elnagyhitsa Franciaorizágot. A rendőrség Kezére jutott adatok alapján egétz sor letartóztatás virhiti A belügyminiszter elrendelte a Sdne d Oíse megyében ietartóztatot bolgár kom nunis'ik kiutadlását. Az ős-bacillus. Irta: Móra Ferenc. Hát persze, hogy azoknak van igazuk, akik a háborút laien rendelésének tartjak és azon erősködnek, hogy kijön mé* abból valami jó, csak ki kell várni. Íme, már ki is jött. Ha nincs világháború, H. S. Hopkins amerikai geológus nem Öltözik angyalbőrbe, nem hajókázik át a belga frontra, nem mászik le a gochenéel kőbányába és nem találj* meg az ós bacillust, akitől erednek a föld minden lelkes állatai. Igenis, aki és nem ami. Ennyivel tartozunk a világháborún ven ós bacíllusnak, becsületes nevén az archaeo bacltlus bellicosus nak. Ezt a nevet Hopkins ur adu neki, részben szolgálati ideje emlékére is. Különben pedig a baltimorei akadémiában mutatta be pár nappal ezdőtt, egy darab százmillió éves palába belekövesedve és az akadémia elhatározta, hogy könyvet fog íratni a legősebb ősről, akivel az élet kezdődött a földön. Igy került bele ez a váratlan ősünk az Hlustraitd New be, amelynek legutóbbi száma bölcsóaiól együtt bemutatja. Azaz csak inkább a bölcsőt mutatja be, mert a csecsemő olyankicsi, hogy nem lenne benne nagy tizezrcdmagával se. Olyan a nevezetes paladarab, mint egy száraz mákoskalács, amelyben itt-ott meg lehet sej'eni a mákot. A baltimorei akadémia könyvéből bizonyosan majd többet megtudunk lelóle. Talán azt is, hogy mit tudott csinálni ez az izé, aki se állat, se nOvény, mikor még nem volt ember. Bizonyosan nagyon unhatta magát, mint első munkanélküli s iránta való előzékenységből teremtette a jó Isten az embert Igy kellett lenni, mert ahogy ma áll a világ sora, talán nem is való az ember másra, mint hogy a bacillusoknak legyen kivel pas ziúzniok. Bölcsótól a koporsóig mindenütt ott vannak s volt már olyan tudós férfi is, persze élemedettebb korú, aki rájuk sülOtie, hogy a szerelemben is ők a ludasok. Ami mái magában is degendő ok volna arra, hogy az ember meg re bocsásson nekik. Kivéve természetesen azokat, akik mindenért rajonganak, ami mikróba, még a szerelemért is s kivéve mindenekelőtt H. S. Hopkins urat, akitől nem lehet kivánni, hogy haragudjon a bacillusokra. Hiszen ha baciUusok nem volnának, akkor ő nem találhatta volna meg az óa bacillust és nem hurcolhatta volna a baltimorei akadímia elé, amely szeretettel Ölelte keblére a kis lelencet. Ugy látszik, Amerikában is legalább is archaeo-bacíllusnak kell valakinek lenni, hogy egy akadémia szívesen fogadja s akkor is meg kell neki előbb követedm. (Mintha valami magyar zamata is volna ennek a baltimorei szenzációnak.) Maradjunk azonban inkább az idegenben és próbáljuk magunkat belehelyezni az ős bacilius lelkiállapotába, aki százmillió esztendeig várta, hogy jöjjön a .Hopkins és bevezesse ót a tudomány évkönyveibe. Egy Csipkerózsika a világteremtés első napjaiból, aki a megkövesedett pokolpépben kuksolt annyi ideig, hogy az még a mai valutáris viszonyok mellett is imponál, hiszen koronákban kifejezve Beniczky Ödönt tán még letétkOnyv ellenében is szabadlábra helyeznék érte! Micsoda félelem szorongathatta,tnig a szabadító amerikai királyfi hóna alatt tótért a bányából a napvilágra 1 Hátha visszaejti még százmillió esztendőre a névtelenség éjszakájába! De micsoda öröm lehetett iddönt kikukucskálni a palából, látni a fölrobbantott lövészárkokban a szétszaggatott tetemeket és elgondolni, hogy ez igazában mind az ö érdemet Hiszen ha ö az élet kezdetén össze nem vegyiti magában a karbont, exigént, hidrogént, nitrogént, akkor nincs Ludendorfl 1 Ennél nagyobb büszkeség csak a mostani mikrobákat foghatja d, ha megtudták, hogy megkerült a nemesi ülp'omájuk, amely nemzetségük eredni minden egyéb teremtett állalokénál messzebb viszi vissza. Pedig minden bizonnyal megtudják. mert ki tudná megmondani, e percben is hányfajta bacilius tevékenykedik bennem, aki írom s benned aki olvasod e sorokat, nyájas felebarátom 1 S az mind irigy lesz az ősére, akii még nem te1 nyésztettek zselatinban, nem Öltek meg szérummal és nem raktak mikroszkópba mindenféle levek közé. Bizony a mai világban a bacillusoknak se fenékig tejföl az életűk, mert mindenféle lest hány rájuk a civilizáció. S az ős bacilius örülhet neki, hogy már rég átesett a megkovesedésen, mert kűlOnben most merevedett volna kővé, mikor Hopkins ur rálogta aa ultra-mikroszkópot, amellyel nézegette H méregette a kicsikét S addig méregette, mig rájött, hogy az egy kicsike tulajdonkén két kicsike. Talán férj és feleség voltak, de ez nem valószínű, mert akkor az egyik hamarább kövesedett volna meg, mint a másik. KűlOnben az egy.k ezerötszázad milliméter nagy. a másik kéttizezred milliméter kicsi. Talán nem egészen pontosak e méretek, de '.iát egy két tízezred milliméter miatt ne tegyünk szemrehányást mr. Hopkinsnak, inkább köszönjük meg neki, amire tanított bennünket Hogy mire tanított ? Arra, hogy a baktériumok nem az erkölcsiden újkor tudományának a szülöttet Megvoltak már akkor is, mikor az emberek abszolút erkölcsösek voltak, mert még nem is voltak. A pala régibb az erkölcsnél s ha a palát nem lehet szidni azért, mert bacilius van benne, mink is érjük be vele. hogy olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk.