Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-23 / 75. szám

2 DBLMAOYARORSZAQ 1921 augusztus 23 Hárommilliárdot kérnek a vidéki színházak az államtól. arra, hogy a kölcsön engedélyezése ér­dekébe támogatni fogja az igazgatók kérését a pénzügyminiszternél, hang­súlyozta azonban, hogy a városoknak is jóakaratot kell tanusitaniok a nehéz hely leiben sinylödő színházakkal sem­b:n. Marlházy Miklós sziaigazgató kózólte az államtitkárral, h >gy mielőtt a három­milliárdos állami ke ciön folyósítására kertllne a sor, múlhatatlanul szükségük van a színigazgatóknak ennél kisebb kölcsönre, hogy kifizethessék régi tag­jukat. Amíg ugyan s a tagokat a mull szezonról ki nem fizetik, addig szó sem lehet a színházak u] évadjának megnyitásáról. Számítása szerin kírül­Budapest, augusztus 22. A vidéki színházak kűldOt sége jelent meg ma délben Petrl Pál ka'tuuállimütktr elölt. A tíztagú küldöttséget Hldvighy Ernő, az Országos Srinésiegyesűlet alelnöke verette és részt veti a koldö tségben több színigazgató is, akik távollevő tárta kat is képvirelték. A kQ'dMtiég szónoka feltárta az államti kár elő t a vidéki sztniszek szomorú h •lyzetit. A vidéki síinházsk állapota válságot, sok színig izgató még az elmu't stezonról tartozik tagjainak és nen tudja óket kifizetci, rendkívül nsgy nehéz tégekbe QtkOzik a szervezkedés az uj szezonra és egyelőre az a helyzet, hogy sck színház ntm tudja a kltizölt Időben megkezdeni az uj szezont, meit nem tud pénzt adii taglalnak. A vá osok meglehetősei mostohán bánnak a szín­házakkal, az utóbbi időben már nagy­részt tejesen beszüntették a színházak anyagi segélyeiétét, ugy hagy mott, amikor már be kellelt volnt fejezni a szervezkedést, hojy egy két hél múlva megnyi htssák a színházakat, a leg­bizonytalanabb be'yzetben vannak. A katdöttség szónoka kifejtette, hogy az állam sem uyajtotla a v dikt színházak­nak a szükséges támogatást. A mait szezonban mindössze 71 milliót ktp'ak a színházak és ebből is 40 millió a soproni szlnhámak jutott. A nehéz gazdasági viszonyok folytán a kózOnség nagyon gyéren látogatja a színházakat, a bevétel minimális, a színigazgatók nem tudják elviselni a rájuk zudu ó terheket. Amennyiben az állam részéről sürgőt támogatást nem kapnak, nem tudják megkezdeni az idei szezont. Tóbb izinigazgató kije­lentette, hogy ntacs abban a helyzet­ben, hogy megtelelő anyagi segittég nélkül megnyithassa a színházát. A szintezek is a legnagyobb nyomoru­ságban vannak és nemhogy előleget nem tudnak kipni, hanem még a mull szezonról való járandóságlikat sem tudják megkapni. Vannak színészek, akiknek többhavi gázsijukkal tartozik az igazgató. A küldő,tség kérte az államti ikárt, hogy segítse elő az állami kölcsönhöz a vidéki színházakat 28 színház működik a vidéken és össze­sen hárommilliárd korona kölcsönt kér­nek az államtól. Biztositékul lelöik felszereléseike*. A kü döttség arra kérte a kultusz­államtitkárt, támoguta a pénzügymi­niszternél a kölcsön folyósítására irá­nyu'ó kérésüket. A küldöttség szónoka a IrgsOlétebt) képet fateite a vidéki színészet állapotáról és nyomatékosan hangsúlyozta valamennyi város szín­igazgatói tnak nevében, hogy amennyi­ben az állami segitstg elmarad, nem tudják megkezdeni a szezont. A kuMuszállamtilkár megígérte a kül­döttségnek. hogy a kultuszkormány minden lehetőt meg fog tenni a vidéki színészet támogatása érdekében, mert tudatában van annak a hivatásnak, aradyet az egyet színházak vidéken bdOltenek. ígéretet te t az államtitkár belül egymilliárd korona szükséges ahhoz, hogy a színigazgatók kiegyen­líthessék tagjaikkal szemben fennálló tartozásaikat. Erre az Összegre augusz­tus 27 ig fdtéllenűl szükségük volna. Ma dilután összeülnek és száraszerű­leg pontosan meg fogják állapítani, hogy mennyivel tartoznak tagjaiknak. Az államtitkár méltányolva a szín­igazgatók su'yos helyzetét, megigérle, hogy kérésüket személyes ¡n fogji tá­mogatni a péniügminisztériumban. A küldöttség megköszönte az á lam itkár jóakaratát. Dilután a színigazgatik megbeszé­lésre gyűltek össze, hjgr tartozásaik­ról pintos kimutatást késiitsenek. Re­mélik, hogy a pénzügyminiszter, zki­nél egyébkén küldöttségileg is el fog­nak járni, tdjesiteni fogjt kőrisüket. Anglia és Japán közös jegyzékben tiltakozik a kínai kormánynál Miért gyilkolták meg a kantoni pénzügyminisztert. Toki), augusztus 22. A külügyi hl­vitaiban kijelentik, hogy a Japán kor­mány valószínűleg kénytelen lesz a brit kormánnyal egyetemben Jegyzéket Intézni a kan'Jtl kormányhoz. A jegyzékben tiltakozni fog ama ko látozások ellen, amelyeket a kantoni Ideiglenes kormány a brit és japán hajókra elrendelt. A Jegyzék másolatát a pekingi kormány­nak is megküldik. London, augusztus 22. A Düly Te­legrop\ diplomáciai munkatársi írja: Amerika bizonyára semmiféle ellenve­tést nem tehetne, ha Anglia egy brit kereskedelmi hajót csapitokkal kísér­tetne Hongkongból valamelyik kinal kikötőbe is a katonai törvénytelen h i­tóságokal figyelmeztetné, hogy a kitérő csapatok hibozás nélkül haszaálnt fog­ják fegyvereiket, ha bárminő kísérletet tesznek a brit kereskedelmi hajó há­borgatására. A tudósító azon a véle­ményen van, hogy a japán kormány is saivesen együttműködnék Angliával, ha tudomására hozzák, hogy Anglia ilyen eljárást szándékozik dkdmazni. London, augusdut 22. Llang-Csi-Hol kantoni pénzügyminiszter meggyilkolá­sával kapcjolatoan szenzáci is résztetek derűinek ki. Jeealik ugyanis Kanton­ból. hogy a meggyilkolt plnzügyml­niszter valósággal lelke volt az Idegen­ellenes mozgalomnak. Az első jelenté­sek semmi magyarázatát nem tudták ad ii a merényletnek, ujabb jelentések azonban ugy tüntetik tel a merényletet, mint amely nz idegenektől származik, akik kinal munkásokat kibérellek, hogy az idegenellenes mozgalom vezérét meggyilkolják. Tény az, hogy a gyilkos­ság abban a pillanatban tOrtént, ami­kor a pénzűgyminisiter a forradilmi Kuomingtang-párl bdyisége dőlt elha­lad'. A gyilkosok valósággal csoportot alkottak Is a telt elkövetése után meg­szöktek. 0 dözőbe vélték őkd és az egyikd lelőtték, de élv*, tebetű1 álla­potban csak egy munkást tudtak kézre­keríteni, míg a töb:i merénylő meg­szokott. A pénzügyminiszter ellen, noha ismert munkásvezér, röviddel ezelőtt egy munkásgyűlésen szintén merény* leld követtek d. Lédererné találkozása a férjével. Léderer Gusztáv kegyalmi üjjys még függőben marad. Budapest, augutslus 22. Közöltük már, hogy a hilálraitdt Léderer Gusz­távot azzal a kéréssel fordult a bün­tető Orvényssékbez, engedjék meg neki, hogy a férjév'l utoljára beszilhessen. A kérés teljesítése nen A'.között elvi akadályokba, dj hosszabb iddg még sem lehetett szó erről a találkozásról, egysierflen azért, mert egyrészről a ilrllyi űgyésxsig nem akarta a Margit körúti katonai fogházba átkísértetni Léderernél, másrésiről a katonai tör­vényszék ugyanezt nem akarta dren­delni Léderer re éi mind a kit halóság azt várta, hogy a másik küldje át az ő foglyát a találkozásra. Végre dkerfllt a felmerüli dvi ellen­téteket elosztani ugy, hogy érte tűié tűnk szerint szerdin diluldn ez a beszélge­tés Léderer Qasztávni is firje között már meg Is törttat. Szerdán délután hátomnegted négykor katoiil autó álll m*g az ogyétziég logbáiánik Koháry u;cai bejárata előli. A sofíőr mellől kitömi foglár ugrott le és jtlenlkesdl a fogház irodájában. Pár perc múlva Léderer Ousztávn! szuronyos fogház­őrök ki térdében jOlt ki a kapun, fd­rzállt ai autóbi, amely sebesen hajtolt a Mirg't körű 85 szám alá, ahol a katonai törvényszék épülete van. Az asszonyt a fogházőrök felvezették dr. Apáíhf Jenő ezredes-htdbiró szo­bájába, aki akkora már intézkedett, higy a náluk örizelb:n levő Ltderer Gusztávot elővezessék. A beszélgetés egy óra houzed tartott. J-Jen voltak azon Apáthy ezredes-htdbiró, alegrző­könywezelő és négy fogházör. A rész­letekről nagyol kev.'s szivárgott ki, az i letékes :k maguk diárkőz'ak minden kOzl istől, értesülésűik szerint azonban a találkozás nem folyt le drámai jele­netek nélkül. Ot órakor az ezredes hadbíró |el adott a beszélgetés befejeztstre. Léds­remét fogházőrei vi.szakisér ék a ciu­kott au'óbi és visszaszállították a Mtr­git köru'ról a Mukó uccai fogházba. Itt enléketűnk meg arról, hogy min­den alapot nélkülöz az a hír, hogy Léderer Guutáv kegydaet kap. Munkatáriuik ugyanit ismételten eljárt ezaknál a fórumoknál, ahol ebben akir­détbzn illetékei információ lelt volaa izerezbelő, érthető okokból azonban mindenül! kiiértek a pozitív nyilatkozat­tétel előL A beiiélgetét során mégis »zt a határozott benyomáii szerezte munkttártu ik, hogy szó sem lehet í.iderer Gusztáv megkegfelmezietésiről. Viuoat hitározott éi pozitiv inlor­mációink vinnik arról, hogy Léderer ügyében a kOiel jövőben még nen is történik dOntéi. A kegyelmi kérvény sorú fOlO.t ugyanit enk azu'ái fog­nak határozni, hi már a budapesti kár. ítélőtábla, mint felebbviteli bíróság is letárgyalta Léderer Qu ilávni binpJ­iél, illetve itéle et hozott. A francia-oross szellemi kap­csolatok felújításán dolgozik Lunacsarszkij. Pdrls, augusztui 22 Luntcaartzki, 0 osz közoktatásügyi népbiztos Parisba érkezeti, hogy De Monzle kultus:mi­niizterrd a francia és orots nép szd­lemi érintkeznének felújításáról tár­gyaljon. A szovjetvezér teljes i okolni­tóban érkezett Párisba, sőt maga az orosz követség sem vett tudmis meg­érkezéséről. Franciaországból kiutasított 1 bolgár kommunisták. Párti, augusztus 22. A bolgár kom­munistáknak a szobranje alelnöke el­len Intézett inzultusával kspcsolstbaa a rendőri vizsgálat több házkutatás­hoz, majd a külföldi kommunista pro­paganda főfészkének felfedezéséhez ve­zetett. A rendőrség a vizsgálat nyomán a Costow-féle könyvkereskedésbe jutott d, amelyben meglepően nagyszámú kommunista iratot és nyom'atványt ta­lán fölhalmozva. Késég'deaül meg­allapiihiló volt, hogy Cosiow közvet­len érintkezésbei állott а III. inter­ntdonálévd ét a Párisban é ő bolgár kommunistákat minden módon támo­gatta. Több bizonyíték van arra, hogy a bulgáriai kommu listákkal is össze­köttetést tudott fenntartani. Costov rotszst sejtve, míg a házkutatás előtt eltűnt. A rendőrség Plrisbin ii kereti, de értedlette a határállomások it ii, nehogy elnagyhitsa Franciaorizágot. A rendőrség Kezére jutott adatok alap­ján egétz sor letartóztatás virhiti A belügyminiszter elrendelte a Sdne d Oíse megyében ietartóztatot bolgár kom nunis'ik kiutadlását. Az ős-bacillus. Irta: Móra Ferenc. Hát persze, hogy azoknak van igazuk, akik a háborút laien rendelésének tartjak és azon erősködnek, hogy kijön mé* abból valami jó, csak ki kell várni. Íme, már ki is jött. Ha nincs világ­háború, H. S. Hopkins amerikai geológus nem Öltözik angyalbőrbe, nem hajókázik át a belga frontra, nem mászik le a go­chenéel kőbányába és nem találj* meg az ós bacillust, akitől erednek a föld minden lelkes állatai. Igenis, aki és nem ami. Ennyivel tartozunk a világháborún ven ós bacíllusnak, becsületes nevén az archaeo bacltlus bellicosus nak. Ezt a nevet Hop­kins ur adu neki, részben szolgálati ideje emlékére is. Különben pedig a baltimorei akadémiában mutatta be pár nappal ezdőtt, egy darab százmillió éves palába bele­kövesedve és az akadémia elhatározta, hogy könyvet fog íratni a legősebb ősről, akivel az élet kezdődött a földön. Igy került bele ez a váratlan ősünk az Hlustraitd New be, amelynek legutóbbi száma bölcsóaiól együtt bemutatja. Azaz csak inkább a bölcsőt mutatja be, mert a csecsemő olyankicsi, hogy nem lenne benne nagy tizezrcdmagával se. Olyan a nevezetes paladarab, mint egy száraz mákoskalács, amelyben itt-ott meg lehet sej'eni a mákot. A baltimorei akadémia könyvéből bizo­nyosan majd többet megtudunk lelóle. Talán azt is, hogy mit tudott csinálni ez az izé, aki se állat, se nOvény, mikor még nem volt ember. Bizonyosan nagyon un­hatta magát, mint első munkanélküli s iránta való előzékenységből teremtette a jó Isten az embert Igy kellett lenni, mert ahogy ma áll a világ sora, talán nem is való az ember másra, mint hogy a bacillusoknak legyen kivel pas ziúzniok. Bölcsótól a koporsóig mindenütt ott vannak s volt már olyan tudós férfi is, persze élemedettebb korú, aki rájuk sülOtie, hogy a szerelemben is ők a ludasok. Ami mái magában is de­gendő ok volna arra, hogy az ember meg re bocsásson nekik. Kivéve természetesen azokat, akik mindenért rajonganak, ami mikróba, még a szerelemért is s kivéve mindenekelőtt H. S. Hopkins urat, akitől nem lehet kivánni, hogy haragudjon a bacillusokra. Hiszen ha baciUusok nem volnának, akkor ő nem találhatta volna meg az óa bacillust és nem hurcolhatta volna a baltimorei akadímia elé, amely szeretettel Ölelte keblére a kis lelencet. Ugy látszik, Amerikában is legalább is archaeo-bacíllusnak kell valakinek lenni, hogy egy akadémia szívesen fogadja s akkor is meg kell neki előbb követedm. (Mintha valami magyar zamata is volna ennek a baltimorei szenzációnak.) Maradjunk azonban inkább az idegen­ben és próbáljuk magunkat belehelyezni az ős bacilius lelkiállapotába, aki száz­millió esztendeig várta, hogy jöjjön a .Hopkins és bevezesse ót a tudomány évkönyveibe. Egy Csipkerózsika a világ­teremtés első napjaiból, aki a megköve­sedett pokolpépben kuksolt annyi ideig, hogy az még a mai valutáris viszonyok mellett is imponál, hiszen koronákban ki­fejezve Beniczky Ödönt tán még letét­kOnyv ellenében is szabadlábra helyeznék érte! Micsoda félelem szorongathatta,tnig a szabadító amerikai királyfi hóna alatt tótért a bányából a napvilágra 1 Hátha visszaejti még százmillió esztendőre a névtelenség éjszakájába! De micsoda öröm lehetett iddönt kikukucskálni a palából, látni a fölrobbantott lövészárkokban a szétszaggatott tetemeket és elgondolni, hogy ez igazában mind az ö érdemet Hiszen ha ö az élet kezdetén össze nem vegyiti magában a karbont, exigént, hidro­gént, nitrogént, akkor nincs Ludendorfl 1 Ennél nagyobb büszkeség csak a mos­tani mikrobákat foghatja d, ha megtud­ták, hogy megkerült a nemesi ülp'omá­juk, amely nemzetségük eredni minden egyéb teremtett állalokénál messzebb viszi vissza. Pedig minden bizonnyal megtud­ják. mert ki tudná megmondani, e perc­ben is hányfajta bacilius tevékenykedik bennem, aki írom s benned aki olvasod e sorokat, nyájas felebarátom 1 S az mind irigy lesz az ősére, akii még nem te­1 nyésztettek zselatinban, nem Öltek meg szérummal és nem raktak mikroszkópba mindenféle levek közé. Bizony a mai vi­lágban a bacillusoknak se fenékig tejföl az életűk, mert mindenféle lest hány rá­juk a civilizáció. S az ős bacilius örülhet neki, hogy már rég átesett a megkovese­désen, mert kűlOnben most merevedett volna kővé, mikor Hopkins ur rálogta aa ultra-mikroszkópot, amellyel nézegette H méregette a kicsikét S addig méregette, mig rájött, hogy az egy kicsike tulajdon­kén két kicsike. Talán férj és feleség voltak, de ez nem valószínű, mert akkor az egyik hamarább kövesedett volna meg, mint a másik. KűlOnben az egy.k ezer­ötszázad milliméter nagy. a másik két­tizezred milliméter kicsi. Talán nem egé­szen pontosak e méretek, de '.iát egy két tízezred milliméter miatt ne tegyünk szemrehányást mr. Hopkinsnak, inkább köszönjük meg neki, amire tanított ben­nünket Hogy mire tanított ? Arra, hogy a bak­tériumok nem az erkölcsiden újkor tudo­mányának a szülöttet Megvoltak már akkor is, mikor az emberek abszolút er­kölcsösek voltak, mert még nem is vol­tak. A pala régibb az erkölcsnél s ha a palát nem lehet szidni azért, mert bacil­ius van benne, mink is érjük be vele. hogy olyanok vagyunk, amilyenek va­gyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom