Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-23 / 75. szám

1» anguazlns 23. A város pöre ezer haszonbérlője ellen. DBLMAQYARORSZAO Ahiborul követő gazdasági válságban egyetten vagyon kecsegtetett a biztos megélhetés nyújtásával: a föld. Ennek megvolt u érthető oka egyrészt a kon­junkturális üzletágak egymást kővető za­varai, másrészt bizonytalanságai folytán. Nem gondolunk természetesen a nagy­"•g?*« progresszivitást nélkülöző adóterhek mellett igei kényel­mes helyzetben szerepeltek az áralakulá­sok létesítése körül, hanem a kis haszon­béresekre, « 5-20 holdas törpebtrtoko­•okra gondolunk, akik a hiboru előtt ppen caj»k » megélhetést tudták mágus­nak megszerezni, mig viszont a közel­múltban már nyugodt «let paradicsomát UMákmaguk előtt. De hozzájárult az ,!c8é«en kisterjedelmű haszon­bérföldek jövedelmezőségéhez az a körül­mény is, hogy a 20-30 évvel ezelőtt ki­vet«! bértetek haszonbére az 1919-1921 években a korona értékcsökkenése foly­tán úgyszólván jelentéktelen volt, viszont « búzaár emelkedése, valamint más ter­mények sokszor az aranyparitást meg­haladó forgalmi ára oly visszás helyzete­ket teremtett, hogy egy évi terméshozam­mal Orökblrtokká lehetett volna tenni a haszonbérföldet. A mult év folyamán viszont a helyzet a másik végletbe terelődő«. A lejárt bér­letek és az uj bérletek haszonbérösszegét a földéhes közönség, a földbérleteit na­gyobbítani kívánó haszonbéresek, de meg az uj bérlők is, hihetetlen magasságra verték fel az árverések alkalmával Meg­történt például, hogy a Szegedhez tar­tozó földek évi haszonbére holdankint 10 métermázsa és 20 kilogram búzabért Is elért és a legtöbb haszonbér áltagosan 6—7 métermázsa buza volt. mig a ho­mokos földeken (Alsó- és Felsőtanyán) 3-5 métermázsa évi haszonbér fizetésére kötelezték magukat a bérlők. Ennek a versenyző földéhségnek lett aztán az a szomorú eredménye, hogy a bérlök leg nagyobb részt, vagy legalább Is egy igen Jelentékeny része es éppen a nagy családtagu kis ha­szonbéresek képtelenek eleget tenni a bérfizetési kötelezettsé­güknek és egy részük be sem ve­tette« földet, meg sem munkálta, mert az egész terméseredmény sem lett volna eéég a haszonbéri szerződések telje­sítésére. Ezeknek az áldatlin.és tragikus körülményeknek a rendezése mindezídeig elkerülte a hatóságok »gyeimét és igy került sor azután arra, hogy Szeged város közC nsége mint föld­tuszonbérbeadó, eddig ezernél több bérlőt pörölt be, mert azok különböző okokra való hivatko­zással, a május 1-én esedékes volt bérösszeget be nem fizették. Érdekes egy kis statisztika, amely a sze­gedi kit. Járásbíróságnál jelenleg folyó Ilyen haszonbérkövetelési pörökrőt nyújt felvilágosítást. A varos a pöröket még május havá­ban nyomban folyamatba tette és az első tárgyalási napon, junius 9 én a járásbiró­ságnál folyamatban voltjés tárgyalt 223 pör közül 183 volt ilyen haszon béri pör, junius 16 án 227 porfelvétet közül 81, Junius 23 án 236 ból 112, junius 30 án 234 porból 116, julius 7-én 155 pör ból 70, iulius 14 lót augusztus 18-ig 865 pör közül 475 pör volt olym, amely ktL'ön böző haszonbérlőket Kért kieebb-nagyobb haszon bérösszegek megfizetésére köte­lezni. A legutolsó pótfelvételi határnapon, angasztns 18 án a város mintegy 330 mültó korona haszonbért követelt 102 bérlőtől, tígy hogy a klnnlévó és be nem fizetett haszonberösszegek több milliárdra rúgnak. A bérlöknek pedig az az álláspontjuk, hogy ök nem Ismerhetik el az árverés al­kalmával tulmagasra felemelt ha­szonbért magukra nézve kötelező­nek és azt gazdaságilag lehetet­lennek tartják s úgyszólván valamennyi pör ben véde­keznek, sőt viszontpörlik a várost a ha­szonberösszegek leszállítása iráni, amire nekik a fennálló rendeletek módot is nyújtanak. Érdekességből ideiktatunk egy ilyen kereseti kérelme«, amit szintén egy haszon­bérlő nyújtott be: „Tisztelettel alulírott B. S. szegedi lakos, haszonbér lat es által kivett, Szeged ssab. kir. város tulajdonát képező s a szegedi határon fekvő, egészben lítn holdas dülóbeii 7-8. szám alaft nyilvántartott 20 hold haszonbér­lőidre 1921 oktéber l-tól 1949 szeptember 31-ig terjedő időre holdanként 5 mm. 94 kp. tiszta buza haszon bér állaplttsto'.t meg az 1934. év őszén megtartott It verésen. Mint­hogy ez a haszonbér a változott gazdasági viszonyoknak meg nem fele', ezért kérem, hogy méltóztassék a 6140-1923 M. E. számú rsadelet III. bekezdés b) pontja és a 3X0­1925. M. E. ssámu rendelet alapjtn a haszon­bénnegáltapitási eljárást folyamatba tenni és a haszonbért az általam holdankint I évre ezennel felajánlott 2 mm. 13 kgr. rozs. Illetve annak mindenkori ellenértékében megállapí­tani a 25 évet kitevő egész hátralévő béileli időtartamra már a jelen gazdasági év elejétől kezdődő hatállyal." Ezek a pörök most pro és kontra egyre vehemensebben lolynak, a város eddig még mit sem engedett álláspontjából és arra a jelek szerint nem is hajlandó, vi­szont a bérlők a bíróságtól várják hely­zeiük tisztázását, mert egy nagyrészük el van határozva arra is, hogy a haszon­béres földeket ugy, ahogy van, otthagy­ják, noha semmi egzisztencia nem áll elöltük és nemcsak hajléktalanokká válnának, hanem minden kereseti lehető­ségtől meg lennének fosztva, hiszen a mostani földmunkáitoknál egyrészt elhe­lyezéshez sem lehet reményük, de meg a mezőgazdasági napszámok még a vege­táció legkisebb mértékét sem nyújtják l Megnyugtató ezzel szemben az, hréy a város a mostani árlejtés alá kerülő föl­deket már csak 25 aranykorona becsáron, illetve holdankénti haszonbírCsszeg mel­leit árverezteti, amely kikiáltási ár a je­lenleg' alacsony buzaérték melleit sem felel meg egy métermázsa buza ellen­értékének. vagyis a város is tisztában van a földek hozadékának lehetőségével. Ámde az eddigi földmunkások és kis haszon béresek, akik az önmaguk által müveit föld hozsndóságába és munká­jukba vetették hitüket és megéheztek a földre, szomorúan érezhrltr, 1><>ку a föld ma nem igen való nekik. Mert az ön­állóságnak, a szabadon mozgásnak csak ott van jelentősége, ahol a verejtékes munka kellő eredménnyel jár és az emlí­tett kis haszonbéresek aligha találhatnak Józan számítást fötdmunkálásnkban. Es mig az ezévi termés nagysága, a renge­teg gabonafölösleg, a kitűnőnek Ígérkező szőlőtermés és a bor értékesítése a kor­mány részéről is, de az összes hivatalos szervek előtt nagyjelentőségű kiterjedt akciót váltott ki, addig éppen az a külö­nös. hogy megint későn jön majd olyan intézkedés, amely a vegetáló fogyasztó tömegeket és a gazdasággal foglalkozó egyének zömét kitevő földmunkásokat és kis haszonbéresekel védelmezi és érdekei ket óvja. Ha nem is nagyon, de legalább annyira, amennyire élni akaró ösztönük megkívánja. Dr. Burger Béla. Vádat emelnek-e Bagi Imre tűzoltó ellen, akit gyujtogatással gyanúsítanak. Ismét kiegészítik a vizvgá'afot a szentesi gyújtogatás ügyében. Több mint öl hétlel ezelőtt került be a szegedi ügyészség fogházába Bagi Imre ezentesi tűzoltóaltiszt, aki azinte egy csapásra került be az orszá­gos szenzáció közgócpontjába : a ható­aágok a hivatásos tűzoltói gyanúsítot­ták azzal, hogy fölgyújtotta a azentesi várcabázát. Csupán azéri gyanúsítot­ták, hogy a katasztrófa kapcaán végre medem tűzoik fölszerelés vásárlására kényszerítse a város hatóságát. Az első pillanatokban, mint még emléke­zetes, az volt a feltevés, hogy rögtön­ítélő bíróság elé állítják fijgi Imrét, meri hiszen gyújtogatás» még mindig statárium van Szegeden. Egy hétig tartott az ügyészség elökésziió mun­kája, majd a referens ügyész kiszállott személyesen Szentesre, hogy kiegészítse a bizonyítékokat — a rögtönitélő biró­aág összehívása még sem következett be, az ügyészség nem tartotta elég­ségesnek az egybegyűlt bizonyiiékokat éa Bogi Imrét a rendes bitóság elé utalta. Bagi közben igen tragikusan fogta fel fogaágát és állandóan, ahol caak lehetett, hangoztatta ártatlanságát. Mivel pedig a letartóztatás annyira megvise te idegzetét, hogy már komolyabb bajtói ia lehetett tartani, védői mindent el­követlek, hogy a tűzoltó szabadlábra keriljöD. A legnagyobb nehézségekkel kauciót próbáltak összegyűjteni, de Bagil nem helyezték szabadlábra. A munka most minden igyekezetlel arra irányul*, hogy minél hamarább, még a nyári szinet alatt tűzzék ki a főtárgyalás!, hogy Igy a bíróság előtt dtrü'jin ki Bagi ártatlansága és a föl­mentő Ítélettel már rehabüi'álva kerül­jön «Issza az életbe a tűzoltóaltiszt. Bagi ezért visszavonta bizonyitáei ké­relmét, hogy ne hátráltassa az ügyet, hogy minél előbb a bíróiig elé állhas­son. A főtárgyalás azonban még késik — ha ugyan egyáltalán lesz-e főtár­gyalás ebben a nagy port fölkartart ügyben. A helyzet ugyanis ma az, mini a Délmagyarország munkatáraa illetékes helyről értesül, hogy mig egy helyszíni szemlét tartanak c legközelebbi napok­ban ebben az ügyben, Szentesen ujabb tanukat hallgatnak kí, de' most már Bagi alibije ügyében. Értesülésül, i sze­rint ez a kiegésziteit vizsgálat dönt azután véglegesen a tűzoltó sorsáról. Az ügyészség ugyanis ez után határoz abban a kérdéséén, hogy egyáltalán emel e vádat gyújtogatás hintette miatt Bagi Imre ellen ? Ez pedig azt jelenti, hogy most nincsenek elégséges bizo­nyítékok a bűnösségére vonatkozólag. Ha az ügyészség az ujabb helyszíni vizsgálat után nem emel vádat Bagi ellen, ugy minden további nélkül meg­szűnik vizsgálati fogsága éa szabad­lábra kerül a tűzoltó, aki több mint öl hete hangoztatja börtönéből ártatlan­aágál. Békebeli szubvenció a színháznak, kétszázmillió korona a Somogyi-könyvtár fejlesz­tésére a város jövő évi költségvetésében. Erős visszaesés várható a vámbevételeknél Nagy nehézaégek éa zavaró bizony­talanságok leküzdése után a városi számvevőség végre elkészült a város jövő éil nagy éideklődéssel várt költ­ségvetésének összeállításával. Scaltéty Sándor főszámvevő az össieállilotl költ­ségvetési tervezetet már be is fejesz­teite a tanácshoz egy összefoglaló jelen­tés kíséretében. Az Oisatfoglató je'en­tés rövid áttekintést nyu|l a köl ségve­tési tervezet minden lényegesebb rész­letéről és Igy meglehetősen pontos képet ad a város jövő évi gazdálkodásáról A főszámvevő jeieméte szerint a költségvetés-tervezet a jövő évre 80 984,210136 korona kiadást és 76.504,529 386 korona bevételt ir elő, a mutatkozó négy éa félmilliárdos defi­cit fedezésére pedig az Mvcn százalé­kosnak megbagw't városi pótadót jelöü ki. A jövő évi költségvetés mérlege aa idd költségvetéssel szemben li; ankét és fétmilliáid koronás emelkedést mu­lat, de még igy Is az 1914 évi költ­ségvetés mértegénél tizennégy és fél­milliárddal kevesebb. _ A kölség vetés vámbevételénél és fogyasztási adó rovatán — trondja je­lentésében a főszámvevő — erősen vtsszafejUdő bevételekkel kell s/dmeK amelyek rgyes tételeknél aaámottevö »iiizaeiéit eredményeztek. Ig/ a piaci helypénz jövedelmét 200 millió koronás, a kövezetvám jövedelmét 500 millió koronás visszaeséssel kellett előirá­nyozni. A városi bcrilil- és húsfogyasz­tás! adóknál pedig 2 milliárd 300 millió koronával kevesebb a jövedelme, ugy hogy ezeknél a tételeknél 3 milliárd jövedelemcsökkenéssel kellett számolni. Ezzel szemben s vétót egyéb jövedel­mei állandó biztos emelkedést mutat­nak s végeredményben a költségvetés mérlege elég kedvezőnek mondható. A tétányok áa laaorok munkáltatására az elözö évi hitellel szemben 700 millió koronával többet irányoztam eto, mivel a közkertek feniartáeára az 1925. évre előirányzott hi'el a városi keitéessl featartáiára nem elég. — A kövezés! és városrendezési mun­kákra 9687,500.000 koronát irányoz­tam elő, amely a mult évivei izemben 1 milliárd 100 millió koronával több. Megjegyzem, hogy az előbb Jelzett összeg keretében keli kielégíteni a nagykörút kövezési munkái után ese­détes törlesztési részleet ia, de a to­vábbi munkák folytatáaára 4 és fél­milliárd koronát állítottam be a költ­ségvetésbe. A külföldi 3 600.000 arany­koronás kölcsön annuitására pedig 5.200,000.000 koronái. — A kö tségvetéa izüktégle'ei közé a városi alkalmazottak időközi illetmény­emelését előirányoztam, valamint azá­miláabt vettem a legújabban engedé­lyezett 15 százalékos fizetésemelést is, nem külön öcs.- a szanálási törvény figyelembevételével, a Uznlkabnasottak fokozatos illttményrendezésiie kétmil­liárd koronát Irányoztam elő. Még ezzé! az emeléttel szemben is a városi al­kalmazottak illetményei még mindig a békebeli illetményeknél merne alul maradmk. — A Rókuson építendő u| elemi népiskola köllaégefra egymilliárd koro­nát irányoztam elő, bár es Oeezeg a megjelölt célra nem elég, de mivel az épi éai anyagok egy része is rendel­kezésre áil a ezenkívül a város Jöve­delmeiből is annyi megtakaritái lesz elérhet hogy az az takoia építési két­ségeit részben fedni s ezért egymil­liárd koronát a megjelölt célra elegen­dőnek tartok. A Somogyi-könyvtár éa a színház. — A Somogyi-könyvtár és a városi muzeum hitelét az előző évivel szem­ben 300 millió koronával emeltem, amelynek keretében a könyvtár gyara­pítására 200 millió koronái, a muzeum továbbfejlesztésére 85 millió koronát Irán) óztam elő. — A városi színház költségvetésének egybeállításánál előirányoztam a szín­ház fűtési és világítási költségett teljes egészében, előirányoztam továbbá az*, a 8000 ar«nykoronás segélyt, amelyet a színigazgatók a békevitágban ia él­veztek. — A várcsi köztisztaság fokozatos fejlesztése céljábM különfíle ujabb fel­szerelésekre 900 millió koronával emel­tem a városi hjzzá|áruláa összegéi — A légszesz- éi villanyvilágítás kiterjesztésére egymilliárd koronát irá­nyoztam elő a rendes szükségleten fe­lül, amely összeg keretében, ha nem ia egyszerre, de fokozatosan közeled­hetünk a békebeli világítás mérvéhez. A költs ígveést — értesüléiünk ize­rínt — a tanács szeptembetben ler­jeazti a pénzügyi bizottság és azután a közgyü'és elé. Munkaviszonyok a szellemi munkakatagóriiban. Genf, augusitut 22. A nemzetközi munkaügyi hivatal már befejizte a szel­lemi mu ikáaok bizonyos ka'egoriáiban a munkaviszonyokra vonatkozó tanul­mányok kidolgozását. Igy megjelent a mérnökökről éa vegyészekről szóló röp­irat, hason óképsn bösegesen áll ren­delkezésre a zene, mérnöki ée fechikai munkaviszonyokról kiadandó haaonló röpiratok anyaga. Több ujságiréegye­sület számos ország újságírói egyesü­leteinek kérdőivel küld, amely az új­ságírói munkavisionyokra vonatkozó kérdésekre kéri a választ. Némát nemzeti adakozás uj Zeppelinre. Párls, snguazfua 22. Németország vezető emberei felhívást bocsáttattak ki, amelyben adakozásra hivják lel a né­met népet. A terv ugyanis az, hogy Friedtchhafenben ti] léghajót építtetnek, atrellyel az éjszaki sarkra való elérést tennék lehetővé, az északi tarkót és vidékét felkutatnák. Ezzel bizonyaágál akarják szolgálni annak, hogy milyen fontos közlekedési eszköz a Zeppelin A felhívásban apellálnak a német nem­zeti érzésre s reméli», hogy a német nemzet a mai nehéz időben aem fogja megtagadni magéi Nagy vasúti szerencsétlenség Ntwyork, augusztus 22. A Colorado állam SalUa városa közelében súlyos vetüli szerencsétlenség történt. Kétleijes sebességgel rohanó vonat egymásnak futott és a pozdorjává zúzott kocsik romjai kizül 15 halottai és 75 stdyos sebeiüttet hoztok ki. A szerencsétlen­ség ugy köve kezeit be, hogy az egyik vonat veietöje a tilosra ál'¡¡ott szema­fort nem vette figyelembe ée nem állí­totta meg a vonatot. A szerencsétlen­ség közvetlen egy vasúti híd mögött történt. Amidőn a délről Jövő vonat a hídon átrobogott, az utasok egy réssé észrevette a szembejöxő vonatot és oz obiakon keresztül a folyóba ugrottak. Ezeket az utaaokat a környéki halászok a-ii m A_a. ... , -a-a,ai. VI WjCv epsegoen rotnieucv

Next

/
Oldalképek
Tartalom