Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-19 / 72. szám

1918 augusztus 19. OELMAQYARORSZAG 3 Véget ért a kisántánt sajtókonferenciája Sinaja, augusztus 18. A kisántánt sajtókonferenciájának tegnap délután vo't a záróűléie, amelyen ugy az alap­szabályoka*. mint a határozatokat egy­hangúlag elfogadták. Az elfogcdott alapszabályokban kimondják a tárgya­lásra került kérdésekben uralkodó egy­hangúságot és hangsúlyozzák azt az óhajt, hogy a sajtó a kisántánt békés munkájában továbbra is működjék közre. A kisántánt minden országában helyi bizottság alakul, amelyhez a kül­ügyi hivatalok sajtóosztályának képvi­selőjét is beosztják. A központi bizott ság feladatait sorjában a három helyi bizottság látja el. A legközelebbi ülésig et a feladat a román küldöttségnek jut. Elfogadták továbbá a kővetkező ha­tározatokat: 1. A helyi bizottság fel­ügyel a két másik országról szöló hi­tek valódiságára és pártatlanságára. 2. Ajánlják kozCs lap ktadásá'. 3. El­fogadták azt a javaslatot, amely a „Ceps" hireinek gyskori előfizetésére és hasonló ügynökségeknek minden országban való kiállítására vonatkozik. Az erdélyi kisebbségi sajtó képvise­lői ünnepélyes nyilatkozatot olvaslak fel, amelyben a vezető nemzettel való lojális együttműködés mellett nyilatkoz­tak és a megtorlás módszerinek min­den gondolatát visszautasították. A budapesti kereskedelmi és iparkamara körlevele a drágaságról. Budapest, augusztus 18. A kereike­Nemzetközi távbeszélő-rendszer. Meg akarják javítani a nemzetközi telefonösszeköttetést. Pdrts, augusztus 18. A Párisbsn síéketö nen zetközi kereskedelmi ka­mara legutóbbi Brüsszelben tartott ülé­sén elhatározta, hogy a nemzetközi telefonösszeköttetés megjavítására kü­lön bizottságot küld ki. Amig ugyanis Amerikában az interurbán-telefonok fej­lettségéről lehet beszélni, mert New­jork es Sin-Franciikó közCtl, ami pe­dig 5000 km. távolság, egynegyed óran belül kapciolást lehet kipni s oly tisztán lehet hallani, mintha helyi beszélgetés folyna, addig a párii—Ion­dóri forgalomtan bátom órátg is kell várni az Oiszekötteiéire s aki ezt igénybe veszi, a ICdejét kiabálja ki, hogy megér esse magát. A Páris—Ber­lin közti 1200 kir. rs a Páris—Róma köiöiti 1500 km.-ei távolságban még ennél is nagyobb nehézségek vannak, ugy hogy csak a kormánynak, egyes nagyobb lapoknak és hantoknak bi­zonyos meghatározott időpontban áll módjukban beszélgetést folytatni, ri>ert másolnak 5—7 óráig it kell várakozni, amig összeköitetéit kapnak s ekkor sem bizonyor, hogy megértik-e egy­mást. A jelenlegi szolgálat közismerten hiányos ét a nehéikes összeköttetésen felül iz akusztikai viazonyok tökélet­len volta is itmere et mindenki előtt. Ezek a lehetetlen viszonyok Nrgybiitan­nia mérnöki táriu'atának elnözét arra a kijeenlétre késztették, hogy a nem­zetközi telefonszolgálatról azt mondja, bogy a dolgok jelenlegi állapotában ez nem érdemli meg a szolgálat nevet. A Párisbin megalakított bizottiágnak az a felidata, hogy kifejtse a nemielkőzi távbeszélőrendszer előnyeit és kiku­tassa azon esiközöket, amelyek réién ezt a nemie közi szolgálatot meg lehet javítani. Az oldalági örökösök és a törvénytelen özvegy harca egy városi bérföldparcelláért. Nagyon tok véres tragédiának vált már okozójává a nagyon elfoglalt sze­gény emberek feledékenysége. A ke­nyér, az é et gondja foglalja le minden percüket és igy nem érnek rá a tör­vényes formák betartásával törődni. Csak akkor ismerik fel a mulaszt!s sulycsságá', amikor hirtelen rájuk zu­dul annak végzees következménye: a megsértett, mert mellőzött törvény bosszúja. Száz, meg száz zsellércsalád él a szegedi tanyákon — az anyakön)v­vezelö hivatalos tudomása és a pap áldása nélkül. A leányt, amikor még fiatal volt, odasodorta az élet a párja mellé. Éppen dologidő volt, kapálásra vári a kiutrpli, vagy vágásra a rozs, — ráérösebb időre halasztották az anyakönyvvezető meglátogatását, talán pénzük sem volt a lagzira, pedig lagzi nélkül el sem képielbetö arra, kifelé a házasedás. A ráérős időkben aztán már annyira összeszoktak a közös por­tán, hogy megfeledkeztek teljesen a mulasztás pótlásáról, jöttek a gyerekek, egyik a másik után, mind kenyeret kért és mindnek kellett a gúnya, a ki­csire szabott földrész magának követelt minden kifejthető erőt. Multak az evek, a gyerekek fölcseperedtek, a nagyob­bak már Megfogtak a kapa nyelét is, a vadházas szülőknek pedig eszükbe sem ju olt már, hogy valamikor, régen nem |utottak el az anyakönyvvezetö­höz. Aztán, egy szomorú napon, bekopog a kuvik a süppedt fedelű zsellérház apró ablakán. Az öreg zsellért annak rendjeés módja szerint kiterítik, a kántor elbúcsúztatjs, a pap beszenteli, a te­metöcsösz pedig rákapar|a a verej ék­kel hizlalt anyaföldet a koporsójára. Az özvegy kisirt szemmel |bandukol haza az elárvult portára, a fölcsepere­dett árvák vigasztalják, hogy majd el­tartok ök abból a földből, amit édes­apjuk hagyott itt azámukr?. Folytatnák is a munkát ugy, ahogyan édesapjuktól megtanulták, de jön az írás, a hivata­los parancs, hogy át kell adni a föl­del, édesapjuk földjét a törvényes örö­kötöknek, mert az anyakönyvvezető tiz-husz évvel ezelőtt nem irta be azü­leik nevét a maliikul«ba és a törvény­telen leszáimazottaknak örökösödési jo­guk nincsen. Előállnak az old «légink, bevonulnak a zsellérházba, learatják a fold termését és — kész a tragédia. A törvénytelen asszonynak, a tör­vénytelen gyereknek nem ad jogot a törvény, nem lehet justa az elhalt csa­ládfö hagyatékára. Hasonló tragédia indulí sablónos ki­fejlődése feli néhány hónappal ezelőtt a város egyik fe sőtanyai tíz holdas bérpsrcelláján. A bérlő, aki közel husz éve élt együtt törvénytelen feleségével és négy gyermeket nevelt fel, testa­mentum nélkül tért nyugovóra. A vá­rosi szabályok szerint a bérleti szerző­dést is örökölhetik az utódok, a ható­ság legalább is minden nehéiség nél­kül átruházza rájuk a bérletet. Az özvegyen hagyott vadházastárs a csa­ládfő zsellér eltakarítása ulán nem gon­dolt arra, hogy háboríthatná valaki embere hagyatékában, csak akkor futott ijedten fiskálishoz, amikor előálltak az elhalt zsellér testvérei és beadványt intéztek a város tanácsához, kérve albérleti szerződés rájuk való átruházását, mivel az elhaltnak egyenes leszármazottjai nin­csenek, hivatalosan nőtlennek tekin­tendő, mert az a négy gyermek, aki vadházastársától származik, nem azá­mit. Az özvegy talán csak most esz­mélt rá a husz éve elköve ett mulasz­tás súlyosságára. Az átrobotolt husz esztendő alatt nem is jutott eszébe, hogy az ember, akinek az oldalán éit, akinek gyermekeit nevelte, dajkálta, a törvény szét int nem az ö embere. A tanács nagyon bölcsen tett a ké­nyes kérdésben igazságot. Kimondotta, hogy a törvénytelen házasságot nem kívánja szankcionálni, de azért méltá­nyostágból az elhalt zaellér parcellájá­nak bérié ét az Özvegyre és a négy gyermekre ruházza ál, meri dítkrécio­nálls joga. hogy kire ruházza. Az oldal­ági OrOkOaOk kapzsi beadványát minden további nélkül figyelmen kívül hagyta a város tanácsa. Ez a liberális tanácsi határozat a tragédia kifejlődését mindenesetre meg­akadályozta. Csicserin meglátogatja D'AnnunzioL Milánó, augusztus 18. Megerősítik, hogy Csicseiin szép ember elején Tou­lonba utazik éa ott néhány hetet tölt. Ez alkalommal találkozni fog D'Annun­zióval is, akivel vár a génuai kon­ferencia alati hosszabb eszmecseréi folytatott. delmi és iparkamara körlevelet intézett a kereskedőkhöz és iparosokhoz, amely­ben a drágaság kirdtsit ismerteti, amely újból erősen foglalkoztatja a közvéle­ményt, sőt legutóbb a minisztertanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A ke­reskedelmi kamarának a kereskedőkhöz éa az iparosokhoz intézett megkeresé­sének célja mindenekelőtt lelkiiimeretes kalkulációnak legrövidebb időn belül való bekétéae. Kérik az érdekeltségeket, hogy kövessék a termeléstől, illetve a vámiorompótól egészen a fogyasztóig az áru', hogy megállapítsák ennek ré­vén, mennjiren igaz " állítás, hogy o termelök e¡kótyavetyélik a termésüket és hogy hány kézen megy át az áru és milyen ártöbbl'.t mataikoztk egyes ke­zeknél. A kereskedelmi és iparkamara értekezletet kíván tartani, amely elő­késiitője lesz annik a miniszteri érte­kezlet nek, amelyet a kereskedelmi és népjóléti miniszteek a minisztettanács határozata alapián fognak egybehívni. Kép a kurzusbank fénykoráról és alkonyáról. Hogyan zsugorodott össze egy szegcdi bank. A kurzus tomboló éveiben egyre­másra alakullak a legkülönbözőbb In­tézmények, bankok, üzletek, iredák, amelyek fénye« keretek között kezdték mrg mflkcdéaüket r.igy reklámmal és nagy hanggal és magukon viselték a kurzus minden jellegét. Ma már le* csöndesei ek ezek a fcurzus-válltlafok, laiian-lassin fogyóban vannak és lassin­laisin Osszezsugorodnik azok, amelyek it ég megvannak. Moit Szegeden ii vitsza­fe|lödik a kuriui egyik legnigyobb hanggal megalapított intézménye. A Nemzeti Hiteltntizet akkor került Szegedre, amikor Oiizeomlott a Vécsy R.-T., illetve a Magyar-Amerikai Bank. Átvette az összeomlott bink fényes he­lyiségeit a Kárász uccán és nagy kere­tek kOzött megkezdte mükOdéiét a sze­gedi piacon. A jelek szerint aionbin ez a fényes keretek kOzOtti működés nem tartott sokáig, mert a bank össze' szüküi, a fényes helyiségeket leipitik, illetve átadják másoknak. Enoek a banknak ugyanis, mint is­meretes, a Próféta épületben volt tágai és fényei heljiiége, ngy bogy a ,Ptó­fétám-nak össze kellett húzódnia saűk, oldalhelyiségekbe. Moat aiu*án bontják a bank hely Is Igének falait, a bank Outezsugorodik és a helyiségek egy­réize visszakerül a Prójéta tulajdonába. A Próféta épületének bérleti szerző­dére ugyanit, amely a Véciy Qyőrgy R.-T. es Lichteneggei Gyula tulajdonol közölt volt, auguiztut elsejével meg­szűnt. így tzu'án t helyiségekkel iimét a tulajdonol rendelkezik éi lg) ö disz­ponál a Níroze ti Hitelintézel helyilégei fölött ii, amelynek fő bér lője augutzluiig Véciy Oyőrgy volt. Mivel pedig a tágas helyiségek túlságosan tágasnak bizo­nyultak a banknak, azok egyrisziról lemondott — tekintettel a magit bé­rekre ii — ét igv uj falakat emeltek, a Próféta határai iimét kibővülnek. A földszinti helyilégeket egyébként a Kőbányai Serföiö R.-T. tiegedi fiókja bérli, a bérösszeg pedig évi 20.000 aranykorona, amelyből ctak nyo'cezret kell moit már a banknak fize'nie. Szerdán délután mérkőznek meg a legjobb hölgylovasok a szegedi lóversenypályán Szerdán tartják meg a szegedi nem­zetközi lóveienyek harmadik nap|át, amely iránt élénk érdeklődét nyilvánul meg, tekintettel az érdeket küzdelmekre ét a népes mezőnyökre, amelyek na­gyobb totalizateur osztalékot helyeznek kilátásba. A mai nap folyamán olyan éresitések érkeztek Szegedre, hogy József föherc g okvetlenül meglátogatja a szegedi versenyeket, amelyekre ö is értéket tiizteletdijat atánlott fel. A fő­herceg Ulogatáiát a Szent István-napi befejező napra várják egyébkén!. A harmadik versenynapot már dil­előtt kezdik el, amikor a katonalovak öszetett versenyit bonyolít jik le. A dij­lovagiáit már lebonyolították hétfőn délelőtt a huszárlaktanyában, kedden pedig megvolt a terep'ovaglái. így tzerdán délelölt a díjugratásra is a második díjlovaglásra kerül a tor. Ez­után tör énik meg a konditíó-vizsga, majd kihirdetik az eredményt. Az érde­ket versenyben valótiinü indulók Blnder An al századot, Vdly István hadntgy, vitéz Lovas Ferenc százados, Pápay László százados ét Morell Gyula szá­zados. A délutáni versenyt gátversennyel nvitják meg, ahol ismét találkoznak Binder. Almássy, Geist és Orosz lovai. Ha indul fenő a versenyben, ugy az első szám sorsa el van könyvelve, míg ellenkező esetben igen sokat remélnek Vőfély-M, amely vasárnap meglepetés­sel gyözött. Eséllyel indulnak, hs meg­jelennek a startnál Dalsy és Wood. A második verseny Auguszta löher­cegnö dija. ahol a bottzu távú lovak találkoznak az akidályok kötött. Ez­után kerül tor a katonalovak nagy nemzetközi versenyire, amelyben isméi ctak a díjugratást és díjlovaglást tart­ják meg, mivel a többi aiámot már lebonyolították. Szép küzdelmet fognak vívni Binder százidos, Haldecker László főhadnagy, Imre Dénei ét esetleg Schaurek O.tomár, ha kiheverte már szombati zuzódiiait. A legnagyobb érdeklődét ternésze­lesei a kOvelkezö versenyt előzi meg: a hölgyek díjugratását bonyolítják le ugyanis. Valóazinű indulók Pjuly Hart­manné, báró Berg Miksáné, herceg Odescaichi Miklósné, Fayer Sándorné éi gróf Almássy Pálné. Az ismert hölgy­lovasok több lovon is fölveszik a ver­senyt és igy erős küzdelmekre van ki­látás, amelyet a nyilvánosság ís érdek­lődéssel vár. Eiután ismét altiszil gátverseny kö­vetkezik, ahol Cidának ismét alkalma van bebizoryilani, hogy a gátak között éppen olyan |ó, mint a lassú vadász­versenyben. A harmadik nap program­ját a ceglédi kandlcap zárja be, ahol a 2000 méteres távon Wood-nak vannak jó esélyei, meg Ragyogásnak talán kissé rOvid a táv. Így a harmadik versenynapon ismét összekerülnek a nagy ellenfe ek, alka­lom van revánsot venni és a közön­ségnek pedig alkalma van ctodálni a legérdekesebb venenyt: a hölgyek díj­ugratását. Amerika a francia válaszjagyxék enyhe fogalmazását afánlotta. London, augusztus 18 Érdeklődést kelt itt a Dally Telegraph cikke, raely Amerikának a biztonsági szerződések­kel kapctolatoa szerepéről közöl érte­süléseket. Eszerint Amerika londoni nagykövetének szerepe, mely külsőleg Brtand külügyminiszterrel történt két­rendbeli tanáctkosáián Jutott kifeje­zésre, odiirányult, hogy a francia vá­laizjegyzék minél enyhébb fogalmazá­tál i]ánl|a Briind figyelmébe. Jelezte ugyanit, bogy az amerikai politika célja ebben az esetbea az, bogy minél inkább biztoeitta a leendő megállapo­dások kölcsönös Jellegét és kiküszö­bölje a diktátumra való törekvést. Másrészt — mondja ai érteiülés — az Egyeiült Államok berlini nagykö­vete ugyanctak arra kapott uiautátt, hogy jelene Amerika álláspontját ét pedig abban az irányban, hogy Német­orizág adja lel fenntartánit a Népttö­veltégbe való belépét ellen ét ne fair­tasu erre vonatkozó polémiáiét tovább. A lap továbbá tudni véli, hogy Van­dervelde álláspontja, mely taerint tztnkciói feliépéire önhatalmúlag r* terűlbeaten a tor, nem ctik Angi t felfogátához áll kOzel, hinem Ameri­káéhoz it.

Next

/
Oldalképek
Tartalom