Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-19 / 72. szám

DELMAQYARORSZAQ Magyar szigeten ... Radrgund, augusztus 18. Kanyargó hegyi uton kapaszkodik Itl a postám ó ide a kia mag/ar szigetre, az 011 rák lemvecek köjé. Radegund a régi magyar mág.'á.ot üdülőhelye, ma ii magyar szólói bangót. Még az is, amit nézetűi mondanak, a |ó pesti zsargon, vagy a szígedt bomok zamatosságávai hirdeti az ottbont. Idősebb pesti hölgyek, akiket a IdrjOk nyugodtan engedett el nyaralni a gyerekekkel és néhány szegedi cslád telenti a 60—70 családból alló nyaralóközönséget, ikik et'énkint a korzónak kinevezett egyetlen uccs ktvictain tanulmányozzák a francia cipó ¿1 a hegymászás egymáshoz való viazonyát. Más viszonyt itt nehéz volna tanulmányozni, mert az egje'len számbsjőhrtő fiatalember, — valami szerb d'sinókereskedö lehet — nagyon rátarti enber és ctak a KsffeHaus terraszin engedi hallatni lágy baritonlát, altózás közben. A lányok, meri akad itt azért az is, közös harcot indítottak a meghódítására. A szegediek szép arányszámmal vannak képüsehe R»degnndbar, itt van a bájot kis Poogrdcz Annuika, aki még a rosszmájnak szerint is a .falu legszebb lánya." A Mókuska, aki iroit öt é»es, ezt a kort rég treg szabad mondani, terméketeken a szüleivel nyaral itt, *kik sugoiu diétikus kúrát tartanak. Reggel hideg fürdő, utáni :éta kitint az erdő bfls ftnyői alatt, tel, tojé.s reggelire s azatán pihenő a nyug*ószéieibei. A fökuramester Homola Reziö, a daliás sirgedi állomásfőnök, aki itt is szigorú f-gyslcsmel fk'dályozze meg minden kilengését a kurázókntk. A pon.os déia és leijei alkoholtilalom, ez a< ő parancsa és szegény Poagrúcz Mont ctak „tugivó" módjára jut így ki* jó os»trák sOrhöz, hs lesétál a Herr Unger fehér abroszáig. Hikcn ó sorsa van Katiik Ignác Máv. fimérnösnek is, ő is dié.ára van fogva. Ax issjonyok, tterl őnagvságáék természetesen cindenben osztoznak az urakkal, forrssvnet ¡»znak, ba elfár dtaa a sétában. Buck B:nát családja a fílsC villában nyaral, őket c«k akkor lehet látni, ha lrjínnck metnézni a postát. Vonak mé£ ö:bei is szegediek, de ezek tr.ér helyet td ak a most érkezeknek. Exek között van Fischer ékszer?«z is éppen noosi hozta a pos aautó. Kin lg Pécr a feleségéve! ugyancsak á. aiart rándulni G.ácból, azonban Pts rt vzólitotta idő etött valami zenei megbeszélés. Bciegsfge usn Ausztriában lábbadozo.t a mi kedves Péter bátyánt-, ami abból állott, ho/y nem dehtnyzod, hanem egész napon át leveleset diktált, hogy c»;t ccináljanak oUbon a zenedében és levelezőlapokat irt azokmk, akik felgyógyulása u'án üdvözölték. A hetvenkettediket irta, mikor találkoztam vele. Megkapóan kedves kis pihenőhely ez a R degund. Gyűnyö.ü hefcyi útjaival, pompás levegőjével, síép kilátóival szórakozást és uj erőt ad az ittleröknek. Ftrrásokbzn gazdag hegyei c«áhíják az embereket a kirándulásokra. Reggel felkerekedik az egész kis falu es kisebb-nagyobb csoportokban tárják a vidéket. A legszebb kilátás a Schöckl csúcsáról van. tiszta időben innen a Balatont is lehet látni. Itt szállód 1 is vsn, itt lehet ebédelni, ha nem akar mindjárt visszafordulni az ember. St. Marién B onn, másfél órás turistául meredek kapaszkodókkal, arról hirss, hogy s kitűnő forrátvizéhez még kitűnőbb rántottát lehet kspni. A Franies Quelle vizéről szt tartják, hogy aki aszal megmosdik, az megfiatalodik. Ide |árnak ki legtöbben, különösen a nők és szt mondj kk, hogy van s beszédben valami, mert ők aokkai fiatalabbnak érzik magukat, mint amennyinek látszinak. Igaz, hogy ezt meg totrás nélkül is elbistzüa nekik. Itt s liataliló forráshoz vezető útnál visszhang it van, egy régi várrom omladozik a völgy másik oldalán, onnsn kap választ s vistzhang hívója. — Ha-hó, Ztóka, ha hó, ha-hó... Tisztán visszactesg a romból — ha-hó, Zsóka, ha-hó... Ciklámen illatozik a zizegő erecikék partján, buja iratával elbújik szerényen « hivalkodó g*z közöli. Madárfütty csicseri, g a lombok közű, ahová bebújta a napsugár. Egy férfibarg énekel v la'ol, icetKzi., a szelő i bánatos magyar nóia szava'. Tde v n itclegséggel, szi/rel, a magyar nép egész keserve benne van ebben a dalban. A Hungária forrásnál száll az ég felé a magyar iuádság, a Szent litván koronás Mária szobornál, amit muskátli erdővel diszitelt az itl erőtebben dobogó hszisieretet. Ette hét éra van, megy vissza Orácba az autóbusz. Ott van mindenki ilyenkor, megnétik ki utazik el, jött-e hszulról posta és egy kicsit közelebbről megnézik egymást gaz emberek. A n»p 1925 augutztos 19. legfontosabb eseménye ez az au'.óelindulás, nem hiányozhat senki sem inntn a posta előtti térről. Súgnakbúgnak a kis ciop3rtok, talán a „tiziánhajú" nő fekete hajtövéről, talán az erdő romantikájáról, ki tudja, miről szoktak ilyenkor beszélni, én elkísérem ezt a nagy zöld kocsi! mindig az utján a gondolataimmal messzire, a Dana, a Tisza partjáig és mindig küldök vele egy-egy meleg üdvözletet. Dr. Cserzy Mihály. A Délmagyarország a demokráciáért harcol\ fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. Aki emberölésért öt éve szenved már a fegyházban 8 most ártatlanságát akarja bizonyítani. Hét évvel ezelőtt iöriént az a gyilkostág Kevermesen, fácinvadászat aözben, amelynek űgyéoen öt érvel ezelőtt tartották meg az eitő bírósági tárgyalást és amelynek középpontjában a liz évi fegyházra ítélt Kotiocö Gíza áll. A szerenctétlcn ember, aki ártatlan, békés és truUtiágos lácánvadászat uíán egyszerre a gvi;kosok közé kerüli, irattár több mint öl esztendeje a fegyházak lakója és most átlát' lansdgdt hangoztatja, bizonyítékokkal áll elő és kijelenti, bo*y csak azért szenved, mert meg akarta menteni sógorát attól, hogy egyedül öt terhelje a súlyos büntetés. A bünü<r a forradalom utáni időkben kezdődik, amikor egy szép de:emberi havas napon fácánvadástatra indul Ke>érmésről Kiss Károly és sógora, Kairaió Gézt. A vadászat közben az íüami vadaskert közelébe ériek, amikor egy csodálatos szép, tarka fácán bukkant föl a bonok között. A vadászok szonnal ráfogták puskájukat: a madár széles i»ben bezuhmt az állami vadaskertbe. Koltocóék a szép zsákmány után ve ették magukat, megkerül ék a kerítést éa behatoltak az állami vadaskertbe. Percek múlva megtalálták a nndarat, anely még kétségbeesetten csapkodo'.t a bolrok közöli. KotrocJék ekkor még egysier ráfogták puskájukat és Itt iádul meg a gyilkosság cselekménye, itt következik a az ártatlan fácán rsátszit után — s börtön. A lövés zajára azonnal gyors tempóban remzetörök törlek elő a sűrűből: Czeglédi Albert, Cteglédi József és Rapcsák Ja nos. A nemzetőrök fenyegető tempíban tarloitek a vadászok felé, akik ekkor csöndben el akartak tűnni az állami kerítő , nehogy összeütközés <amddjon. Kiss Károlyck ekkor azonban olyan hangoka! hallottak, mintha a nemzetőrök ilyen-ket kiáltottak volna feléjük: Egy szép asszony I négy éjszakája héttel II kedden a BelvArotlban 9 Beregi Oszkárral. | I

Lewis Stonne! a .ScaiamtHiich- fösurcplAjC Í

Veszedelmes asszony-ban I pintektől vasárnapig a KonS Mollban. I •aeMHeMiii p/.iA|l keníir,fj polituroi ¿s testeit DUlUr haló, valamint konyhaberendez«sek kedve/o lizritsi feltételek mel ett kaphatok. AaiUlotoknakl (Jepekkel mindentiri'ü la "ietiniunkaia<; villa'unk RÓZSA TESTVÉREK asztalotok Pacsirta u. 6. AnztaloeUnooco* fizetéssel lelveietnek. 87. Üzletáthelyezés! Nfii és lérfi kalap&ralónomat éa műhelyemet Bécai körút 14, illetve Tisza Lajos kflrut 40 a tói Kelemen usca 7 asám alá helyeslőm át. l-a filc kalapok Már 115 ooo kor.-161. Szinea bársonyból bécn modeliok. Alakításokat jutányosán vállalok. i Sándor ¡g*nöi "Z — Lójjitek le őket, ha meg nem állataki Néhány pete múlva már egymással szemközt állottak, a neuzetőrök lelelősségre vonták a vadászokat, hogy hogyan mernek az állami kertben vadászni. Kotrocóék megmagyarázták a helyzetet, hogy a fácánért jöttek, amely ide bukott be esésében. Szó szót követett, a viiatkozás egyre hangosabb lett, durvult, mire egyszerre tövisek hangzottak el. Néhány sörét Kiss Károly kezé; és nyakát erie. A vitatkozás azonban még egyre fokozódott: — Hogy mertek idejönni kutyák I — kiáltották a vadászoknak. Erre azután smét lövések hangzottak el. Most már ta vadászok is lőttek és Czeglédi Albert nemtelór holtan esett üssze. A két vadaszt letartóztatták. A főtárgyalás! 1920 augusztusában tartották meg. A törvényszék bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében mint te:tesi Kotrocó Gézát és 14 évi fegyházra Ítélte. Kiss Károlyt mint ¿etiestarsat kit évi fegyházra ítélték. A törvényszék azt állapította meg, hogy a nemzetőrt Kotrocó Géza lőtte le Lancasier-fegyveréből és a munkában segédkezeit sógora. A Tabla Kotrocó büntetését leszállította. A 92. szakasz alkalmazásával ¡iz evl fegyházra Ítélte. Ezt a büntetést a Kurta is helybenhagyta. Kotrocó Géza a fegyházba került. Kiss Károly pedig kitől,ö.te két évi büntetését és visszakerüli az éle.be. Több mint öl éti raboskodás ulán Kotrocó Géza teljesen kétségbeesve ujrafölvételi kérvényt irt börtönében. Előadta, hogy tulajdonképen sógora ölte meg Czeglédi Albertet és ö csak azért vállalta magára a dolog egy részét, mert erre megkérte lógóra útközben, mikor hazafelé mentek, mondván, hogy ketten kevesebb büntetést kapnak. A részletes ujrafölvételi kérelemben azután számos tanul nevezeti meg, akik szerinte mind ártatlanságát fogjik igazolni. Hónapok nmlva el is rendslték a vizsgálatot az ügyben, amely egyszerre a jogászi világ érdeklődésének középpont.ába került. A tanúkihallgatások után az ügy a törvényszékre került, a Pókay-tanács a nyilvános előadás ulán és a fölmerült uj adatok alapján el is rendelte az ujrofölvitell főtárgyalásL A törvényszék tzűneli tanácsa, Kiss Balázs elnőkietévd kedd déldóttre tűzte ki az ügyet. Kotrocó Oéza ói évi raboskodás után reménykedve űlt a böriönörök Kőzött, gondolta, délután már szabad lesz. Egyes tanukat azonban tévedésből nem idézlek hitig az uj (¿tárgyalásra, így a legjelentősebb tanút Mm, Kotrocó sógorát, Kiss Károlyt. Liszkoy ügyész ezért inditványozls a tárgyalás dnapolásáL A törvényszék szeptember negyedikére halasztotta d a tárgyalást és most már megidézi sz összes tanukat. Kotrocó Géza pedig iámét busán és szomorúan Olt a böriönörök között és csak akkor csillogott föl arca kicsit reménykedve, amikor dr. Elsner Manó védő kérte szabadlábrshelyezésé', hiszen több mint öt évet raboskodott már és mindig a legpéldásabban visdkedett. A törvényszék azonban elutasította s kérést. Kotrocó Gízának, aki a békés fácánvadászat után került a gyilkosok közé, várnia kell szepiember negyedikéig. Öreg ember nem vén ember Szenzációt, sőt valósággal lelki forradalmat van hivatva előidézni a Kúriának egy Ítélete, amely meüözte a 93. §. alkalmazását és a vádlott büntetését négy évt lepyházra emelte fel. Lz a szakasz ugyanis azt mondja, hogy börtön állapítandó meg, ha a bűnös agg koránál, vagy testi gyengeségénél fogva a fegyházbüntetés egyáltalán túlságos súlyosnak mutatkoznék. A főügyész semmiségí panaszt jelentett be a § alkalmazása miatt, a Kúria azt alaposnak találta, kimondva, hogy a 65 éves kor általánosságban még aggkornak nem tekinthető. Emiili még az ítélet, hogy a tényállás a vádlottnak oly, több ember ellenállását is letörő, testi erejéről tesz tanúságot, amely a 93 § ban érintett testi gyengeséget kizárja. Az elbieakodott ifjúság, amely mindent csak a maga korához mér ¿s elvesz ette tizzte'cttudá'iát az idősebbekkel szentben, szörnyű figyelmeztetőt kap ebben az indokolásban. Piliar.a'ig sem hisszük, hogy a Kúria birAii az i .spuAtta, hogy ők is csak igen a 65. életév körül ¡•Imi« árnbir gondolhattak vo'.na rá jussal, hiszPT tapisztalathan, tudásban gazdigon, fáradhatatlanul hoznak állandóan klasszikus ítéleteket, bevüáeitva az emberi élet, a lélek szövedékeibe. u kereskedelmi és magánügyfelek szövedékeibe egyaránt. Emlékezzék vissza mindenki a gyerekkorára, tnilvcn öregnek találta a tanító ját, akinek pedig tán két korpótléka sem volt. E sorok Írója valahogy ugy érez'e, hogy fnrminc éves kor u'án már nem illik élni s mci^boirAnkorott raj'a, hogy a felnőitek csodálkozva beszéltek G5rgei Artúrról, aki harmi-c éves korába.1 volt a magyar had ik parancsnoka. — Ez nekik a ke^'és? Aztán múlnak az ¿vek s kutattuk a negyven évesek életét, mi van akkor, tartogat e valamit erre az időre is az ílet? \ negyven éves kor határán imponál a snájdig ötven e3ztendős embsr, mindig mpgfeltdkezünk arról, ami volt s csak előrenéző szemünk kutat reménykedve a jtVAben. Wzzék meg öreg emberek temetését, akármilyen társadalmi osztályból valók legyenek is, ragy a közönségük, de leginkább hasonló, vagy megközelítő korúakból. Ezek aztán részint egymást lesik, részint a halottról meditálnak, hogy hány éves volt, mit mulat külsőleg a másik. -ie:in\i a korkülönbség kettejük között? Oh, itt már nem Iseaztcndők számítanak, h-neu halálosan komoly fontosságúak a hónapok, még a hetek is. — Kedves bátyám, mcnd|a hangban tréfisan, de Ivekben sok mindenről meggyőződve a 79 éves ember annak, aki a mult héien mu!t el 79 éves. Mindenesetre hálás szívvel veszünk tudomást a Kúria megállapításáról mindnyájan, akik közelebb vagyunk a hatvanöthöz, mint a harminchoz, nincs rá módunk, hogy megköszönjük a megállapítást, amiért ez még nem agg-kor, de nagyon jól esik. Egyébként Is attól függ minden, hogy mit csinál a 65 éves ember s férfi e, vagy nő? A mai megbolondult világban még láncolnak ilyen korú férfiak. Valahogy azt mondjuk ráiuk: nincs semmi bajuk, de ha a hasonló korú nő simmizik és lebubifrizurázt3tja a haját, azt még a jóérzésű nők is Ízléstelenségnek minősitik. Sck tölgyfaegyenes, tiszta gondolkodású, 65 éves embert ismerünk, az Isten éltesse őket sokáig. Boldogan nézünk rájuk, hiszen mi most multunk — Izé, köszönjük, egészségesek vagyunk — évesek s ezek után nagyobb hittel nézünk a jövó elé, amikor is viták esetén nem késünk a rosszhiszemüek elé tárni a Kúria 5701. számú Ítéletét, úgyis mint döntvényt. Igenis, öreg ember nem vén ember. iLewis Stonne I Í

a .Scaramouich* Iftaiereplíjt I Veszedelmes asszony ban | | pénteMÖI vaaáraap.r a Kon« Moalban. ^ Í

Egy szép asszonyi néav éi szakéi a négy éjszakója • Mttan «i kedden a Belvárosiban | Beregi Oszkárral^! Patkoló kovács műhely KOMUU* Lajos tupárul aa. VaMai a. aara*. rittr MÓR aki. Ifétykavaea, aj. lM> fo,«ikoioi-Mtar. Hibás ailisu éa beteg paUk auksieiuatncl, beírta psf Oiaaaal n> ótvitlatnak M.nJennemü uL valamint koca<>aviU»i munkákat legjobb kivittlben jutányos Aihan kMzitek. MJ