Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-07 / 41. szám

8 DELMAGYARORSZAG 1925 jtmius 26. lönlludősiíója jelenti Feztől: A Branes­tirzs többsége, mely eddig a Taziától északra lévő front védelmében segéd­kezett, elpártolt a franciáktól. A Branes­tötzszsel szomszédos törzseket Abd el Krím kétségtelen eredménnyel Igyekszik a maga táborához való csatlakozásra bírni. „A rlffcsapatok bevonultak az első francia vonalba." f Páris, julius 6. A marokkői helyzet tárgyában Briind nyilatkozatot tett közzé a lapokban. A nyilatkozat ezeket mondja: — Bizonyos hirtk aggályosnak tűn­tetik fel azokat a katonai eseményeket, amelyek a marokkói harcvonil keleti részén, Taza irányában történtek. Igaz, hogy kfllönböző törzsek, amelyek a franciákhoz hívek maradtak, az ellen­ség tartós támadásaival szemben tanú­sított ellenállás után részben elszakad­tak és a riffcsapatok ilyen módon egy réshez futottak, amelyen át benyomul­tak az első francia vonalakba. Csapa­taink, amelyek most a legjobb álláso­kat foglalják el, abban a helyzetben vannak, hogy az ellenséget visszaver­hetik, ugy üogy támadásai sok áldo­zatába kerülnének. Nem szabad nyug­talankodnunk, ha ilyen kiterjedt harc­vonalon ilyen iermészelü nehézségek visszavonulást, vagy átcsoportosítást vonnának maguk után. Az iiyen álcso • portositásokra szűkség van erős ellen­lökétek elCkészitése céljából. MWMMMMfMMMMMMMWMMM Az időjárás változataiból. Nem foglalkozunk az időjárással töb­bet, mint amennyit- feltétlenül muszáj; nem harsogjuk oda mátészalkai laptár­sunk rendszere szerint, hogy „de most már igazán elég volt", mert tartunk tőle, hogy ha az esőnek ugy tetszik, csak to­vább fog esni, — azért nem vonhatjuk ki magunkat a jelenségei, illetve azok hatásai alól. Nemcsak huszonnégy órára szánjuk a lapunkat, ugy gondoljuk, hogy jöhet idő, amikor az újság lesz forrása az esemé­nyeknek, azért lartjuk helyénvalónak meg­örökítését minden apróságnak, ami tör­ténik. Ezek közé tartozik a vasárnapi idő­járás páratlanul sok és érdekes változata. A reggel tompa forrósággal kezdődött, már nyolc órakor huszonöt fokot mutatott árnyékban a hőmérő. Sehol semmi szellő­járás, tikkasztó volt a villamosutazás is a temetőbe, mintha megállt volna a levegő. Délig ez a meleg a torrpontra került, alig lehetett az utcán járni. Azért jártak az emberek, csakhogy a tizenkettőig korzó­zók tömege volt a nagyobb. Az ablako­kat bezárták, a roiettákat leeresztették, megkezdődött az otthoni nyaralás lenge magyarban és egy szál női fehérben. A délután már enyhébb volt és fokoza­tosan javult hat óra tájáig, amikor sötét­szürke felhők tömegeltek és jósolták a vihart. Ritkán látott pasztell- színeket vert a házak falára a lebukóban levő nap, félénk oker- sárgát, — épp ilyen különö­sen zöldeitek a fák. A téli verőfény is erösebb ennél, határozottabb. A villámlá­sok egyre sűrűbbekké váltak, a menny­dörgés mind erösebb lett, hétre megérke­zett a vihar. Szokatlan erővel tombolt, keleti szél támogatta, tiz perc múlva már felhősza­kadássá alakult, az eső keresztülverte magát a legjobban zárt ablakokon, mi­alatt páratlan tökéletességű, sürü menny­dörgések, villámcsapások követték egy­mást. Akik a szabadba merészkedtek, egyszerre bőrig áztak. Újszegeden nem voltak olyan zsufolt-sokan, mint rend­szerint ünnepeken, de elegen ahhoz, hogy kétségbeesetten keressenek fedelet. Csur­ron viz apró gyerekeket szoknyáik alá bujtattak az anyák, a pincérek pedig el­állták a kijáratokat, mert ilyenkor fizet rá a korcsmáros. Ijedtében ugyanis a vendég szivesen bliccel. Talán fél óráig dühöngött a vihar, nagy tócsákat csinált, faágakat tört le, aztán kezdett elcsendesedni. Az égbolt megint furcsára tarkázódott ekkor. Az egyik ré­szén tele volt még haragos fekete felhő­vel, Sándorfalva felé meg finom pasztell­zöld sávok jelentkeztek. Amott még hul­lott a maraüék-esö, itt derült. Épp ilyen keveredés történt kilenc óra után, amikor visszajöttek a felhők és sze­mezni kezdett az eső, hogy ujabb futó­záporban törjön ki. A korzón nyaralók a fák alá menekültek, mert nem bíztak az idő állandóságában. Szakadt a zápor, de Újszeged fölött teljes szépségében pom­pázott a teli hold. Körülötte nagy dara bon tiszta az ég. Ez is eltartott tizig-féltizenegyig, amikor újból nagy erővel vágott neki, sok eső leesett, éjfélkor még zuhogott, utána ki­tisztult és csak hétfőn hajnalban tért vissza tegnapi szenvedélyéhez, hogy az­tán maga a hétfő kilenc-tiz órától kezdve nyugodtan, napsütésben te!jen el. Ennyi variációt régen mutatott, mint vasárnap. Délután a tűzoltók is kivonul­tak, mert a Somogyi telepen tul, Tápé alatt, a villám felgyújtott néhány kereszt búzát. Elterjedt a hire, hogy egy embert is agyonsújtott, de ez nem bizonyult való­nak. Becsapott a villám a város több helyén is, a tűzoltólaktanya vezetékén leszaladva felvágta a kövezetet, a Mars­téren egy fatelep kerítését látogatta meg, a Vasasszentpéter utcában egy fát ha­sogatott össze, nagyobbára azonban Alsó­tanyán vizitelt, de szintén emberáldozat nélkül. A krónikához tartozik, hogy Rösz­kén jég is esett. Ez a bolondos időjárás mindenesetre lényegesen akadályozza az aratási mun­kákat s ha még sokáig tart, kárt okoz a termésben. — Akkor buza csak a buza, ha már benn van a hambárban, mondja a gaz­danép. Ugy látjuk, igaza is van, mert a töké­letes junius után most kezdődik a zene­bona, a buza ugyancsak megdőlt eddig is. ^•Íl§lil8l9ilfl9fli9fii9lilf lltfiifflfilfCitilifillliKi ClllÍ19ÍSClICÍ1991111ffI811tflfSllllSllfllÍII99111911^S i MUNKÁSOKNAK | | TISZTVISELŐKNEK I SSS 12.000, MINDENKI MÁSNAK 13.000 KORONA A HAVIDÍJ A S | DÉLMAGYARORSZÁG | KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBAN I 3 líéres ingek, kések, bárdok a Léderer-pör ffőtárgyalásán. Kedden sor kerül a pörbeszédebre. Budapest, julius 6. A Léderer-bün­pör mai tárgyalásán Denk elnök a (ör­vényszéknek a bizonyitás kiegészítése kérdésében hozott határozatát hirdeti ki. — A törvényszék elrendelte a hon­védtörvényszéknek Léderer Gusztáv bűn­ügyében hozott ítéletének egész terje­delmében való felolvasását és elrendeli Léderer Gusztávnénaka nyomozóható­ságok elölt (e'.t vallomásának a fel­öl vasáfál. Ehendeli a bűnjelek között található levelek felolvasását, amelyek Lldererné és a férje közti viszony jel­lemzésére elégségesnek mutatkoznak. Elrendeli a bécsi Allgemeine Kranken­haus orvosának Lédererné 1919. évi idegbefegségére vonatkozóan irt levél­beli értesítésének a felolvasását, a fegy­verszakértők, továbbá Gyulai Elemér doktornak ellenőrző orvosszakértöként való kihallgatását a vádlott elmeállapo­táról. — Elrendeli továbbá dr. Kovács Péter ügyészségi alelnök, fogházügyész kihallgatását arra vonatkozóan, hogy milyen'eredménnyel járt az a kutatás, amely hivatva volt előkeríteni azokat a leveleket, melyeket a vádlott állítása szerint tőle elveltek. Elrendeli özvegy Kodes Józsefné, Drahoczki Katalin és és Bernstein Jenő kihallgatását arra nézve, hogy Léderer Sá'dor milyen magaviseletet tanúsított, hogy jóhisze­szemüen h hette-e el, hogy Lédererné által nekiadott pénz Léderernének jogos szerzeménye volt. A bizonyités kiegé­szítése iránt előterjesztett egyéb indit­Lédererné nem A jelentés elmondja Lédererné éle­tél, ahogyan ő az oivosszakértőknek ejbeszél'e. Ezeket az adatokat a vád­lott tejes részletességgel és folyama­tosan adta elő. — Tekin ele élénk, észjárása gyors, felfogás;, tájékozódása teljesen kifo­gástalan. A jót a rossztól, a tiltottat a megengedettől meg ludja különböztetni, ámbár azt mondja, hogy nem ludja, hogy tyilkosságért milyen bünlelés jár, mert ilyen dolgok iránt sohasem ér­deklődött. Ez azonban nyilván csak védekezésnek tekinthető, tudatlannak tetteti magát, de tudatában van bűné­nek, ezt mutatja ravasz, körültekintő védekezése, amelyet a vizsgálat és a nyomozás során előadott. Bi;onyos, hogy sem jelen'eg, sem a bűncselek­mény elkövetésekor akaratbeli sza­bad elhatározó képességét kizáró elmezavarban nem szenvedett és nem szenved. — Kérdem, nagyzási mániában szen­ved Lédererné? — kérdi a védő az orvostzakértöt. — Ez a belegség, — feleli az or­vostanár —, amit nagyzási mániának neveznek, tulajdonképpen tébolyodott­ság. Ez az elmebetegség teljes bizo­nyossággal kizártnak tekinthető Léde­rernéné'. Bizonyos azonban, hogy a vádiolt már rendkivül sokat hazudott életében. Léderer Gusztávnét ismét behozzák a terembe és az elnök megkezdi a jelentkező dr. Kovács Péter ügyészségi alelnök, íogházflgyéiz kihallgatását a Lédererné által emlifelt három bcciem­ványokat a királyi törvényszék elutasítja' Az ügyész és a védő tudomásul vet­ték a határozatot. A tanúkihallgatások. Első tanú Bernstein József, aki jó­baráija volt Kodelkának. Ö is látta Kodelka kezén a sérülést. Kodes Józsefné, Léderer S'ndor la­kásadónője szerint Líderer Sándor szolid, magábazárkózott ember volt, aki alig beszélt bátyjától és sógornőjéről. Drahoczki Katalin intelligens, hisré­keny embernek ismeri Léderer Sándort. Az elnök ezután elrendeli a nyomo­za'i íratok felolvasását, majd Kenyeres professzor teszi meg szakértői jelen­tését, amely szerint a megtalált végta­gok kétségtelenül Kodelka hullájához tartoznak. A holtfest feldarabolása éles késsel törlént. A feldarabolás az izüle­tekben történt és ebből arra lehet követ­keztetni, hogy az, aki a feldarabolást vegezte, az ilyen eljárásokban gyakor­lott, vany legalább is Ismerős volt. Azután a tanácfelnök is Lédererné elmebeli állapofá-a vonatkozó iratok ismertetésébe fogolt. Elsősorban a bécsi Allgeme ne Krankenhaus leiratát ismer­tette. 1910 nyarán kezelték ott Léderer. nét és az Allgemeine Krankenhaus or­vosai megállapították, hogy Lédererné hisztériás bstegsfgben szenvedett, ideg­beteg volt és mint ilyet kezelték. Az irat felolvasása után L'derernét kivezetik őrei, amig Németh Ödön or­vosszakértö az elmeállapotára vonat­kozó szakvéleményét előterjeszti. zavart elméjű, pészett levél ügyében. A fogházügyész elmondja, hogy a kérdéses leveleket nem találták meg, ezt az egészet ciak fantáziának, hazug­ságnak tartja. Léderernét állítja fel as elnök: — Alsó wo sind die Briefe ? Lédererné hosszú mesébe keid. El­mondja, hogyan dugták be a leveleket, azokat elrejtette a zárkában, de nem tudja, hol vannak. Az elnök ezu'án szünetet rendelt. Szünet alatt a birói emelvény elölt levő asztalon a szolga felbontja a sú­lyos csomagokat, melyek a lefoglalt iratokat és a bűnjeleket tartalmazzák. Denk elnök ezután ismerteti az ira­tokat. Tekintettel arra, hogy a főtárgyalás kitűzése után Lédererné azzal védeke­zett, hogy férje ugyanakkor, amikor Kodelkával végzett, őt is meg akarta ölni, helyszini szemlét kért ennek bi­zonyítására. A helyszini szemlén fClvelt jegyzőkönyv szerint látszik egy esetle­ges lövésnek a nyoma. Erre nézve Gersits Lajos és dr. Gyulay Elemér fegyverszakértők kihallgatását rendelte el a törvényszék. Gersits Lajos fegyverszakértő vallo­másában elmondja az asztalon talált esetleges lövészi nyomról, hogy nem állapitható meg semmi pozitívum, mi­után katonaemberről van szó, aki ha szembe lőtt volna, 120 centiméter ma­gasan tartotta volna a revolvert, ezzel szfmben az asztal 30 centiméter ma­gas. Ez a lövés Kodelkára sem lehe­tett irányozva. Dr. Gyulay Elemér fegyverszakértő valló nása megegyezik Gersits előadá­sával. Szerinte lehetséges, hogy a pisz­toly véletlenül sült el és innen szár­mazik a lövés nyoma az asztalon, de az is lehetséges, hogy az illető, akire célzott, a lövés eldördülte előtt el­ugrott. A fegyverszakértők meghallgatása után az elnök felolvasta az Országos Bírósági Vegyintézet jelentését, amely szerint Kodelka testrészeinek alapos vizsgálata után megállapították, hogy sem mérgező-, sem altalószernek nincs nyoma, c-upán visszamaradt alkoholt lehetett felfedezni A bünfeleket felmutatja az elnök Az elnök most egymásután felmu­tatja a lefoglalt bűnjeleket. Felmutat­nak egy fekete-fehér ctikos bluit és egy flanel szoknyái, valamint egy haj' sülövasat, amelyet a vádlott Csepelre vitt ki a gyilkosság után. — Az öné ez? — kérdezi Denk tanácselnök, rámutatva a tárgyakra. — Igen, — feleli Lédererné. — Eit viselte — és a ruhanemükre mulat az elnök, — amikor a tettet elkövette ? Lédererné felkapja a fejéi. — Eit viseltem akkor, amikor a tet­tet elkövették. Ezután a többi bűnjelek ismerteté­sére kerül a tor. Az ékszerekre, valamint a pénzekre vonatkozólag Lédererné megjegyzi, hogy az ékszerek az ő tulajdona, a pénzről azonban nem tud, mert ez a férjénél volt, ő csak az aprópénzt lar.'otta ma­gánál. A biróiág most odaszólitja az emelvény elé Kodelka Ferenc hozzá­tartozóit, hogy a felmutatott ékszerről megáll apilsák, vájjon Kodelkáé voltak-e? Két gyűrűről, valamint tizenegy darab brilliánsról megállapítást nyert, hogy azok Kodelkáé voltak. A véres tárgyi bizonyítékok. — Egy borjubőr bőrönd van itt vá­szonhuzaital — szól az elnök. — Benne egy vánkos és egy díszes asz­talterítő, egy véres vászondarab, egy fétfi alsónadrág, egy véres női háló­ing. Mitől véres ez? — fordul Léde­rernéhez hir elen az elnök, amikor a teremszolgák egymásután húzzák ki a böröndből a véres női ingeket. — Lássa, lássa, itt van a bőröndben még két véres fehérnemű. Ezulán egy másik böröndből egy véres férfi alsónadrág, borotvakés, konyhakés kerül elő, majd kis papírba csomagolva Léderer Gusztáv magán­iratai, ezüstkeretes bőrszivartárcája, benne szivarokkal, kulcsok, azután megint egy csomó véres fehérnemű. Lédererné közönyösen, szó nélkül nézegeti a borzalmas gyilkosság doku­mentumait. Egy másik böröndből előkerül egy nagy bárd és egy még nagyobb mé­szárosbárd. Ezzel trancsirozták fel a hullát. — A nagyobbik Kodelkáé — mondja nyugodtan Lédererné, — 1922-ben kér­tük tőle kölcsön. Meg sem remeg az asszony, amikor ezt mondj*, mintha csak iskolaleckéjét mondaná fel. Sorra előkerülnek ezután a rettenetes mészárlás fegyverei, majd egy zomán­cos vödör, amelyben Kodeika vérét fogiák fei. Szünet után a lanács tagjai lemen­nek az emelvényről és egymás után megnézik a véres bünjeleke'. Ezután Léderer Gusztávnénak január 10-ike után telt vallomásairól szóló jegyzö­könyveket olvassák fd, közben azon­ban Lédererné feláll és a biróság elé siet: — A véres ing nines összefüggésben a bűncselekménnyel — mentegetőzik — az egyik véres inget nem is ismerem, az nem az enyém. — Értjük a védekezését — mondja as elnök és visszaülteti Léderernét a vádlottak padjára. Ezután Lédererné anyakönyvi kivo­natát ismerte i az elnök, majd Olasz Helén pozsonyi lakos vallomását, majd a Magyar Nemzeti Bank által kiadott igazolványt olvassa fel. Lédererné jelentéktelen mrg jegyzése ulán az elnök jelenti, hogy a bizonyí­tást eljárás véget ért és holnap 9 órakor a vádbeszéd előterjesztésire kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom