Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-07 / 41. szám

1925 Junius 28. DELMAGYARORJSZÁG 3 Se házat* se földet nem lehet eladni. Ahogyan egyszerre megszűnt a párat­lan lendületben volt tőzsdei konjunktura s 5-600 koronás papírokat is kínálnak, épp olyan nagymértékű csökkenés tapasztal­ható az ingatlanforgalomban. Három év előtt még házzal seftelt Sze­geden mindenki. Jöttek Románia, Szerbia kiutasitottjai a volt [magyar földről, ott­levő értékeiket akkor még sikerült elad­niok, a valutát átmentették és rávetették magukat az üzletre. Ismerünk embereket, akik úgyszólván hónaponkint vettek házat s négy hét múlva már túladtak rajta jelentékeny haszonnal. Semmi sem volt az embereknek drága, csakhogy tulajdonuk legyen. Az eladó is igyekezett lehetőleg másik ingatlanba fek­tetni a pénzét, mert ez biztatott a legjobb eredménnyel s bár csak a legritkább esetben tudott be is költözni tulajdonába, ragaszkodott a házhoz, bizva benne, hogy a lakásrendeletek egyszer csak nekik kedveznek jobban. Mint minden konjunktura az utóbbi időkben, (pedig volt jó néhány, csak épp a legújabb késik), ez is összeomlott. Ma már senki sem vesz Szegeden házat, — értve ez alatt az észrevehető forgalmat, mert ha egy-kettő el is kél, az már szenzációszámba megy s az érdekeltek nem győznek róla beszélni. A szegedi házak ára, aranypari­tásban természetesen, leszaladt a békebeli nivó egyharmadára. igy is hasztalan kínálják, nem kél el, mert nincs pénz. Akinek van, az féltő gonddal ül rajta, megelégszik kis kamat­tal, de fölkészül a jövőre, amelv a súlyos gazdasági válságok közepett teljes bizony­talansággal mered felénk. — Soha jobb alkalom nem jön arra, hogy olcsón lehessen házat venni, mondta tudósítónknak egy ingatlan-forgalmi iroda vezetője. Érthetetlen, hogy miért huza­'kodnak. Azt hisszük, azért, mert remélik, hogy a házak még olcsóbbak lesznek. Azt, hogy a Lloyd-Társulat 1400 millió­ért megvette az immár Horthy-ulcai Rósa Izsó-féle házat, nem lehet a rendes vételi ügyletek közé sorolni. A Lloyd régóta tervezi, hogy önállósítja magát helyiség tekintetében s külön építkezés helyett erre a megoldásra jutott. Szintén kivételes helyzet, hogy egy szabadkai menekült műszaki főtanácsos mostanában két házat vásárolt: Engel Vilmos Boldogasszony-sugáruti, Liliom­utca sarki házát, (amely valamikor Reiz­ner Jánosé volt), 720 millióért, Friedrich józsef Vitéz utcai földszintes, kertes házát pedig 350 millióért. Viszont Friedrich megvette Kohn Mir szeszkereskedő Margit-utca 19. számú házát 420 millió koronáért. Ismételjük, hogy ez egészen kivétel, ma fehér holló Szegeden az olyan ember, aki házat vesz. (Igaz, az Árva-utcában kelt még el egy régi parasztház, gazdál­kodásra alkalmas, magas földszintes, két lakással, pincével, kerttel és udvarral 70 millióárt.) De ehhez hasonlót már 60 millióért is lehet kapni s nem nagyon kéretik magukat az emberek a megenge­dett, sőt felajánlott, alku során. A valutás idegenek elfogytak, nagyré­szük le is tört. Kezdték nagy házakkal, aztán a csereberék során kisebbekkel is megelégedtek. Nagyrészük eladta ezt is, a pénzt tartalékával együtt kosztba adta. Nem is mind azokba a pénzintézetekbe, amelyek legutóbb mentek tönkre, hanem magánfeleknek, kereskedőknek, vállalko­zóknak, bájos sikkasztóknak. A kereskedők, szegények, elképzelhet­len magas kosztpénzeket fizettek, hogy a házbért előteremtsék, arra jött a kényszer­egyezség. Baj van a magányosokkal is, ugy hogy pörrel is nehezen vasalják be a kihitele­zett pénzt. Rengeteg a költség, semmi kétség az ítéletben, csak az a kérdés, hogy hol, kicsodán lehet behajtani? — A Tisza Lajos-körúton tudok 750 millióért kétemeletes bér­házat szerezni, mondja informátorunk, de hasztalan ki náiom, nem kell senkinek. — Miből ? Uram, miből ? Tessék meg­nézni a vendéglöket, kénytelenek egymás­után bevezetni a menürendszert s csak a feltételes főzelék fogy. Butéliás bort nem v I I íffi* Belvárosi Mozi Nyári helyiség telefonszáma: 16—33. W I I Júliai hö 7-én, kedden: . Alice Terry 6S Rudolf Yalentino a __ parádés nagy filmje 14 LO VA SI ittak itt a nagy tőzsdekonjunktura óta, feketekávé mellett virrasztja át mindenki a szórakozásra szánt időt. Háromemeletes palotát szeretne el­adni a gazdája. A békében megért 250.000 koronát, ma pedig odaadja egymilliárdért. Tessék kiszámítani, micsoda rettenetes devalválódás ez, hová lettek a régi tőkék, a régi bizonyosságok, amikre családi lé­tek, egzisztenciák épültek föl. Ami a bé­kében 20.000 aranykoronát ért, azt meg­kaphatja most 7— 8000 aranykoronáért. Üzleti helyiséget lelépési dij nélkül kí­nálnak, csak vedd át a lakbérfizetési kö­telezettséget. Hol vannak már azok az idők, amikor röpültek a milliók, ötletadó és közvetítő egyaránt jó jövedelemhez jutott s egymásután alakultak át bankokká a kávéházak, meg a pocoktanyák. Megolcsósodott a lakásokért fizetendő lelépési dij is. Tavaly még negyvenmil­liót adtak egy négyszobás lakásért s az eladó igen elégedetlen volt, hogy ennyire kihasználták a kényszerhelyzetét. Ma a háromszobás lakás lelépési dija 15 millió, a kétszobásé 10—12. Igy se kellenek. A város uj házában is könnyű lakást kapni, hire sincs annak a legendaszerü nagy dúródásnak, akik szerencsések voltak és a kiszemeltek közé kerülhettek, egymás­után adják vissza a tisztességet. Tessék mást boldogítani, túlságos drága. Tudni­illik a házbér, mert itt nincs lelépési dij. A körút mellett, a külsó részeken, leg­alább a felével olcsóbb s lakásszerzés. De nincs ez különben a földdel sem. A békében ezer korona körül járt egy hold szántó, ma tizmillióért kínálják hold­ját, a beültetett szőlő pedig épületekkel együtt huszonötmillió. Itt nincs üzlet, földet egyébként is csak akkor ad el a magyar, ha minden kötél szakad. Inkább viseli a nehéz idők terhét, várja az uj termést. Az a szerencsé len, aki abba a helyzetbe kerül, hogy meg kell válnia a földjétől. Azonban hiába kínálja, nincs pénz, nincs vevő. Hol ér ez egyszer véget? Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! nu. iu A rendkiviili közgyűlés hozz a külföldi kölcsSn felvételéhe S dBi Drána 10 felvonásban és a legújabb P1VAT-REVÜ. i lilöadAsok 5, 7 és 8 órakor, Az esti előadást kedvező idő esetén a Horváth Mihály-utcai nyári helyiségben tartjuk meg. A törvényhatósági bizottság hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlésén szo­katlanul szép számbm lelentek meg a városatyák, de feltűnt, hogy a leginkább érdekelt tanyavilág képviselői közül alig egy-kettő érdeklődőit az alsótinyai kisvasút sorsa iránt. Lehel, iogy a tegnapi zápor elmosta az uta­kat éi a kátyúkban megrekedtek a kocsik, de az is lehet, hogy a tanyai városatyák ujabb égiháborutól féltek. A polgármester negyedttkor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismerteti a városok külföldi kölcsönének feltéleleit és felvételének körülményeit. Bejelenti, hogy a pénzügyi bizottság négymillió aranykorona fölvételét javasolja a tanyai vasút költségeire és bárházépiléare. A tanács 3.600000 aranykoron*, vagyis 725 000 dollár felvételét javasolja. Kéri, hogy hatalmazz i fel a közgyűlés a polgármestert a kölcsön felvételére és mondja ki, hogy az évi annuitást husz éven keresztül elöirja a költségvetésben. Kéri a tanács javaslatának elfogadását ts a hozandó határozat azonnali végre­hajthatóságának kimondását. Dr. Kormányos Benő az első szónok. A kö csöat drágának, de a mii viszo­nyok között föltéllenül fölveendőnek tartja. O.událkozik azon, hogy a tanács a pénzügyi biiottság által javasolt 4,000.000 aranykorona helyett c?upin 3,600.000 aranykoronát igényel. Bizo­nyos benne, hogy sok város nem veszi igénybe a kölcsönt, így valószínű, hogy Szeged, ha kérne, többet is kopna négy­milliónál. Kéri, hogy a közgyűlés a tanács javaslaiával szemben a pénz­ügyi biioltság javaslatát fogadja el. Fontosnak és sürgősnek tartja a tanyai vasutat, de a külvárosok csatornázása is sürgős, éppen ezért kivánitosnak tartja a tanyai vasút mellett ennek a kérdésnek a méjoldását ii. A tanyának nem kell a vasuk. Balogh Lijos után dr. Tóth Imre szólalt fe). A kölcsön felvételét a munka­nélküliség enyhítése céljából tartja szük­ségesnek. Szerinte a tanyai vasút fel­építése nem a tanyavllág, hanem a vá­ros érdeke. A tanyának nem kell a vasút. (Nagy zaj.) — Kell az, de a város pénzén — szól! közbe általános helyeslés közben dr. Tonelll Sándor. Tóth Imre ezután bejelenti," hogy a tinyai vasút építése ellen nincsen ki­fogási. Azt szeretné, ha a megmaradó pénzből bérpaloták helyett a külváros­részeket csatornázná a város. Ezenkívül szégyennek tartja, bogy Szegednek nincs rendes kálváriája, ha tehát a tanyai vasul és a csatornázás után ma­rad pénz még, a város abból a kál­váriát hozassa rendbe. A csatornázást fontosabbnak tartja a tanyai vasúinál is, (A tanyalak zajosan helyeselnek) Magyar József szólil fel ezután. A tanács javaslatát nem fogadja el, meri a kölcsönt indokolatlanul drágának farija. Biztos abban, hogy néhány év múlva lényegesen olcsóbb lesz a pínz. Ha már a kényszerhelyzet rászorítja a városokat az uzsorakamat megfizetésére, azonban nem szabid elsietni a dolgot. Ha a tanyai vasút 25 évig ráért, ráér­het még két-három évig. A kölcsönből építkezni és csatornáin! kell, hogy a munkanélküliségen enyhítsen a város. Az építkezés rentabilisabb beruházás, mint a tanyai vasú*. De ne a mi zsebünkből. Papp István alsótanyai gazda szólal fel: A tanyai gazdák nem kívánják a tanyai vasutat. — En már olyin vagyok, mint az öreg kulya, ritkán szólok — mondotta —, ha a város meg akarja csinálni a tanyai vaaulat, csinálja meg, de ne a tanyai nép pénzén. Tessék megcsinálni, de ne a mi zsebankből. Elmondja azután, hogy valami politi­kát Iát a tanyai vasút körül, a politikát pedig huncutságnak tarljs, tehát Ut is valami zavaros huncutság loppang — ne hiragudjon meg érte a ter. tanács. Dr. Sőreghy Mátyás a következő szónok: Ha a tanya nem reflektál a vasútra, a város pedig meg akarji épí­teni a tanya anyagi hozzájárulásával, akkor itt valami nagy ellentét van, amit előbb tisztázni kell. A tisztázáshoz idő kel), tehát a tanyai vasút nem sürgős. A csatornázás fontosabb. Indítványozza, hogy a kölcsönt a város elsősorban csatornázásra, aztán építkezésre for­dítsa. Csek hasznothajtó beruházásra. Wtmmer Fülöp szólal fel eiufán. Azt indítványozza, hogy a kölcsönből első­sorban • tanyai vasutat építse fel a város, a maradékból pedig lakásokat építsen. Olcsó munkáslakáiokat is. A tinici javaslatát teljes egészében elfo­gadja. Elismeri, hogy a csatornázás sürgős, de az lehetetlen, hogy részle­tekben építse fel a város a csatorna­hálózatot, amelynek még a terve sincs kész. A kölcsön feltétele az, hogy a város hasznolhaitó beruházásra for­dítsa. A tanyaiak, amikor azt kívánják, hogy a vasútépítés költségeinek túl­nyomó részét a város fedezze, meglevőt kívánnak, mert a város a költségeknek legalább 80 százalékát mát magára vállalta. A tanya nagyon kivánti a vasutat addig, amig az örökgaidák hozzájárulásáról nem volt sió. A csa­tornázás kérdése megoldható, de nem most és nem ebtől a 3,600.000 arany­koronából. A városnak ma nincs adós­sága, vagyona teljesen szabad, idővel tehát megszerez hsii azt i nagyobb köl­csönt, amelyből megoldhitja majd a csatornáiás problémáját. Kéii a lanács javallatának elfogadását. Amihez Magyar Péter ért jobban. — Ha kölcsönt vöszünk, azt viasza is köll fizetni —, szólal fel Magyar Péter. — Az magától fizetődik vissza — szól közbe Wlmmer Fülöp. — Maga ahhó' nem ért — inti le nagy derül séget keltve Magyar Péter a közbeszólót, majd töviden azt indít­ványozza, hogy a közgyűlés vegye le a napirendről a tanyai vasutat. Dr. Krausz József szólal fel ezután. A város feltöltésének elmulasztása okozza a kül sárosrészek mai nyomorú­ságát. Ezért probléma a csatornázás ma is. Egészségtelen lünet, hogy a vá­ros belterületén százával lévő üres tel­kek belyett a körtöliésen kivül alakul­nak egyre-másra a lakótelepek. Ennek a lakáshiányban van a magyarázata. — Mér van a zsidónak hatszobás lakása? — kérdi Magyar Péler. Dr. Krausz József ezután azt fejte* geti, hogy megfelelő számú, egészséges kis'akásra van szükség. Indítványozza, hogy a város legalább 150—200 kis­lakast építsen. Hoffer Jenő azt kérdi, hogy a tanyai vasút költségeinek fedezésére kihasított közlegelöterületek jövedelme ciök­kenti-e a városi költségvetés megterhe­lését? A polgármester válasza. A polgármester válaszol a felszólalá­sokra. A kölcsön annuitása hatmilliátd. Ebből egymilliárdot a hozzájárulás, egy­milliárdot a közlegelőföldek béréből fedez a város, a többit egyéb jövedel­meiből kell fedeznie. A város azért ve­het csak fel 3,600.000 aranykoronát, mert többet nem kaphat. A kölcsönt legalább háromnegyed részben hasznos beruházásokra kell fordítani. Tehát bár­mennyire sürgős a csatornázás, a kál­vária rendbehozása, a város ezekre nem köítheti el az amerikaiak pénzét, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a vá­rosok jövedelmet hajtó beruházásokra haszná'ják fel a pénzt. Az amerikaiak nem engedik meg, hogy pénzükből templomot építsünk. A város csato ná­zása körülbelül 12 millió aranykoronába kerülne. A tanácsnak az az állás­pontja, hogy a tanyai vasúton kívül a megmaradó pénzből építtet a város, mert az építkezést szociális érdekek sür­getik. A polgármes'er elrendeli a szavazást. A túlnyomó többség a tanács javasla­tát változattanul elfogadta és ezzel ki­mondta, hogy felveszi a kölcsönt, abból felépíti a tanyai vasutat és a megma­radó pénzbői lakásokat épít. A gazdák vasúti hozzájárulása. Ördögh Lajos tb. tanácsnok terjeszti ezután elő a tanácsnak azt a javasla­tát, amely a tanyai vasútvonal mentén levő örökjöldek vasúti hozzájárulásáról szóló szabályrendelet módosítására ve­rni/ kőzik. A módosítási javaslat szerint a hozzájárulás kulcsát körülbelül 50 százalékkal akarja csökkenteni a tanács. Magyar Péter ismét felszólal. Egé­szen kurtán azt indi ványozza, hogy a javaslatot vegye le a közgyűlés a napi­rendtől. A polgármester figyelmezteti a siónokot, hogy indítványa elfogadása esetén a régi, elfogadott szabályrende­let változatlanul maradna érvényben, tehát a gazdák hozzájárulása lényege­sen nogyobb lenne. Magyar Péter azonban fönntartja in­dítványát, de ugy, hogy az egész hozzá­járulást törülje a közgyűlés. Papp István szólal fel ezután. Arról beszél, hogy a kisgazdák helyzete sú­lyosabb, mint bármelyik osztályé. A javaslatot nem fogadja el. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A túlnyomó többség eljogadta a tanács javaslatát. Tudomásul vette végűi a közgyűlés az ebadó szabályrendelet miniszteri jóváhagyását, amivel az ülés negyed­hétkor véget ért. | Közkívánatra I m mára meghosszabbítottuk a ! Dzsungel} iistennőjei I ciratt nan attrakciót EIÖ«dájok k.»dr!cS*» • fél I) órakor a Korzó Moalban. | A Szinházi Életre a Délmagyaror­szág kiadóhivatalában lehet előfizetni. Dugonics-tér 11. Telefon 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom