Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-07 / 41. szám

1925 Junius 28. DELMAGYARORJSZÁG 3 Se házat* se földet nem lehet eladni. Ahogyan egyszerre megszűnt a páratlan lendületben volt tőzsdei konjunktura s 5-600 koronás papírokat is kínálnak, épp olyan nagymértékű csökkenés tapasztalható az ingatlanforgalomban. Három év előtt még házzal seftelt Szegeden mindenki. Jöttek Románia, Szerbia kiutasitottjai a volt [magyar földről, ottlevő értékeiket akkor még sikerült eladniok, a valutát átmentették és rávetették magukat az üzletre. Ismerünk embereket, akik úgyszólván hónaponkint vettek házat s négy hét múlva már túladtak rajta jelentékeny haszonnal. Semmi sem volt az embereknek drága, csakhogy tulajdonuk legyen. Az eladó is igyekezett lehetőleg másik ingatlanba fektetni a pénzét, mert ez biztatott a legjobb eredménnyel s bár csak a legritkább esetben tudott be is költözni tulajdonába, ragaszkodott a házhoz, bizva benne, hogy a lakásrendeletek egyszer csak nekik kedveznek jobban. Mint minden konjunktura az utóbbi időkben, (pedig volt jó néhány, csak épp a legújabb késik), ez is összeomlott. Ma már senki sem vesz Szegeden házat, — értve ez alatt az észrevehető forgalmat, mert ha egy-kettő el is kél, az már szenzációszámba megy s az érdekeltek nem győznek róla beszélni. A szegedi házak ára, aranyparitásban természetesen, leszaladt a békebeli nivó egyharmadára. igy is hasztalan kínálják, nem kél el, mert nincs pénz. Akinek van, az féltő gonddal ül rajta, megelégszik kis kamattal, de fölkészül a jövőre, amelv a súlyos gazdasági válságok közepett teljes bizonytalansággal mered felénk. — Soha jobb alkalom nem jön arra, hogy olcsón lehessen házat venni, mondta tudósítónknak egy ingatlan-forgalmi iroda vezetője. Érthetetlen, hogy miért huza'kodnak. Azt hisszük, azért, mert remélik, hogy a házak még olcsóbbak lesznek. Azt, hogy a Lloyd-Társulat 1400 millióért megvette az immár Horthy-ulcai Rósa Izsó-féle házat, nem lehet a rendes vételi ügyletek közé sorolni. A Lloyd régóta tervezi, hogy önállósítja magát helyiség tekintetében s külön építkezés helyett erre a megoldásra jutott. Szintén kivételes helyzet, hogy egy szabadkai menekült műszaki főtanácsos mostanában két házat vásárolt: Engel Vilmos Boldogasszony-sugáruti, Liliomutca sarki házát, (amely valamikor Reizner Jánosé volt), 720 millióért, Friedrich józsef Vitéz utcai földszintes, kertes házát pedig 350 millióért. Viszont Friedrich megvette Kohn Mir szeszkereskedő Margit-utca 19. számú házát 420 millió koronáért. Ismételjük, hogy ez egészen kivétel, ma fehér holló Szegeden az olyan ember, aki házat vesz. (Igaz, az Árva-utcában kelt még el egy régi parasztház, gazdálkodásra alkalmas, magas földszintes, két lakással, pincével, kerttel és udvarral 70 millióárt.) De ehhez hasonlót már 60 millióért is lehet kapni s nem nagyon kéretik magukat az emberek a megengedett, sőt felajánlott, alku során. A valutás idegenek elfogytak, nagyrészük le is tört. Kezdték nagy házakkal, aztán a csereberék során kisebbekkel is megelégedtek. Nagyrészük eladta ezt is, a pénzt tartalékával együtt kosztba adta. Nem is mind azokba a pénzintézetekbe, amelyek legutóbb mentek tönkre, hanem magánfeleknek, kereskedőknek, vállalkozóknak, bájos sikkasztóknak. A kereskedők, szegények, elképzelhetlen magas kosztpénzeket fizettek, hogy a házbért előteremtsék, arra jött a kényszeregyezség. Baj van a magányosokkal is, ugy hogy pörrel is nehezen vasalják be a kihitelezett pénzt. Rengeteg a költség, semmi kétség az ítéletben, csak az a kérdés, hogy hol, kicsodán lehet behajtani? — A Tisza Lajos-körúton tudok 750 millióért kétemeletes bérházat szerezni, mondja informátorunk, de hasztalan ki náiom, nem kell senkinek. — Miből ? Uram, miből ? Tessék megnézni a vendéglöket, kénytelenek egymásután bevezetni a menürendszert s csak a feltételes főzelék fogy. Butéliás bort nem v I I íffi* Belvárosi Mozi Nyári helyiség telefonszáma: 16—33. W I I Júliai hö 7-én, kedden: . Alice Terry 6S Rudolf Yalentino a __ parádés nagy filmje 14 LO VA SI ittak itt a nagy tőzsdekonjunktura óta, feketekávé mellett virrasztja át mindenki a szórakozásra szánt időt. Háromemeletes palotát szeretne eladni a gazdája. A békében megért 250.000 koronát, ma pedig odaadja egymilliárdért. Tessék kiszámítani, micsoda rettenetes devalválódás ez, hová lettek a régi tőkék, a régi bizonyosságok, amikre családi létek, egzisztenciák épültek föl. Ami a békében 20.000 aranykoronát ért, azt megkaphatja most 7— 8000 aranykoronáért. Üzleti helyiséget lelépési dij nélkül kínálnak, csak vedd át a lakbérfizetési kötelezettséget. Hol vannak már azok az idők, amikor röpültek a milliók, ötletadó és közvetítő egyaránt jó jövedelemhez jutott s egymásután alakultak át bankokká a kávéházak, meg a pocoktanyák. Megolcsósodott a lakásokért fizetendő lelépési dij is. Tavaly még negyvenmilliót adtak egy négyszobás lakásért s az eladó igen elégedetlen volt, hogy ennyire kihasználták a kényszerhelyzetét. Ma a háromszobás lakás lelépési dija 15 millió, a kétszobásé 10—12. Igy se kellenek. A város uj házában is könnyű lakást kapni, hire sincs annak a legendaszerü nagy dúródásnak, akik szerencsések voltak és a kiszemeltek közé kerülhettek, egymásután adják vissza a tisztességet. Tessék mást boldogítani, túlságos drága. Tudniillik a házbér, mert itt nincs lelépési dij. A körút mellett, a külsó részeken, legalább a felével olcsóbb s lakásszerzés. De nincs ez különben a földdel sem. A békében ezer korona körül járt egy hold szántó, ma tizmillióért kínálják holdját, a beültetett szőlő pedig épületekkel együtt huszonötmillió. Itt nincs üzlet, földet egyébként is csak akkor ad el a magyar, ha minden kötél szakad. Inkább viseli a nehéz idők terhét, várja az uj termést. Az a szerencsé len, aki abba a helyzetbe kerül, hogy meg kell válnia a földjétől. Azonban hiába kínálja, nincs pénz, nincs vevő. Hol ér ez egyszer véget? Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! nu. iu A rendkiviili közgyűlés hozz a külföldi kölcsSn felvételéhe S

dBi Drána 10 felvonásban és a legújabb P1VAT-REVÜ. i lilöadAsok 5, 7 és 8 órakor, Az esti előadást kedvező idő esetén a Horváth Mihály-utcai nyári helyiségben tartjuk meg. A törvényhatósági bizottság hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlésén szokatlanul szép számbm lelentek meg a városatyák, de feltűnt, hogy a leginkább érdekelt tanyavilág képviselői közül alig egy-kettő érdeklődőit az alsótinyai kisvasút sorsa iránt. Lehel, iogy a tegnapi zápor elmosta az utakat éi a kátyúkban megrekedtek a kocsik, de az is lehet, hogy a tanyai városatyák ujabb égiháborutól féltek. A polgármester negyedttkor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismerteti a városok külföldi kölcsönének feltéleleit és felvételének körülményeit. Bejelenti, hogy a pénzügyi bizottság négymillió aranykorona fölvételét javasolja a tanyai vasút költségeire és bárházépiléare. A tanács 3.600000 aranykoron*, vagyis 725 000 dollár felvételét javasolja. Kéri, hogy hatalmazz i fel a közgyűlés a polgármestert a kölcsön felvételére és mondja ki, hogy az évi annuitást husz éven keresztül elöirja a költségvetésben. Kéri a tanács javaslatának elfogadását ts a hozandó határozat azonnali végrehajthatóságának kimondását. Dr. Kormányos Benő az első szónok. A kö csöat drágának, de a mii viszonyok között föltéllenül fölveendőnek tartja. O.událkozik azon, hogy a tanács a pénzügyi biiottság által javasolt 4,000.000 aranykorona helyett c?upin 3,600.000 aranykoronát igényel. Bizonyos benne, hogy sok város nem veszi igénybe a kölcsönt, így valószínű, hogy Szeged, ha kérne, többet is kopna négymilliónál. Kéri, hogy a közgyűlés a tanács javaslaiával szemben a pénzügyi biioltság javaslatát fogadja el. Fontosnak és sürgősnek tartja a tanyai vasutat, de a külvárosok csatornázása is sürgős, éppen ezért kivánitosnak tartja a tanyai vasút mellett ennek a kérdésnek a méjoldását ii. A tanyának nem kell a vasuk. Balogh Lijos után dr. Tóth Imre szólalt fe). A kölcsön felvételét a munkanélküliség enyhítése céljából tartja szükségesnek. Szerinte a tanyai vasút felépítése nem a tanyavllág, hanem a város érdeke. A tanyának nem kell a vasút. (Nagy zaj.) — Kell az, de a város pénzén — szól! közbe általános helyeslés közben dr. Tonelll Sándor. Tóth Imre ezután bejelenti," hogy a tinyai vasút építése ellen nincsen kifogási. Azt szeretné, ha a megmaradó pénzből bérpaloták helyett a külvárosrészeket csatornázná a város. Ezenkívül szégyennek tartja, bogy Szegednek nincs rendes kálváriája, ha tehát a tanyai vasul és a csatornázás után marad pénz még, a város abból a kálváriát hozassa rendbe. A csatornázást fontosabbnak tartja a tanyai vasúinál is, (A tanyalak zajosan helyeselnek) Magyar József szólil fel ezután. A tanács javaslatát nem fogadja el, meri a kölcsönt indokolatlanul drágának farija. Biztos abban, hogy néhány év múlva lényegesen olcsóbb lesz a pínz. Ha már a kényszerhelyzet rászorítja a városokat az uzsorakamat megfizetésére, azonban nem szabid elsietni a dolgot. Ha a tanyai vasút 25 évig ráért, ráérhet még két-három évig. A kölcsönből építkezni és csatornáin! kell, hogy a munkanélküliségen enyhítsen a város. Az építkezés rentabilisabb beruházás, mint a tanyai vasú*. De ne a mi zsebünkből. Papp István alsótanyai gazda szólal fel: A tanyai gazdák nem kívánják a tanyai vasutat. — En már olyin vagyok, mint az öreg kulya, ritkán szólok — mondotta —, ha a város meg akarja csinálni a tanyai vaaulat, csinálja meg, de ne a tanyai nép pénzén. Tessék megcsinálni, de ne a mi zsebankből. Elmondja azután, hogy valami politikát Iát a tanyai vasút körül, a politikát pedig huncutságnak tarljs, tehát Ut is valami zavaros huncutság loppang — ne hiragudjon meg érte a ter. tanács. Dr. Sőreghy Mátyás a következő szónok: Ha a tanya nem reflektál a vasútra, a város pedig meg akarji építeni a tanya anyagi hozzájárulásával, akkor itt valami nagy ellentét van, amit előbb tisztázni kell. A tisztázáshoz idő kel), tehát a tanyai vasút nem sürgős. A csatornázás fontosabb. Indítványozza, hogy a kölcsönt a város elsősorban csatornázásra, aztán építkezésre fordítsa. Csek hasznothajtó beruházásra. Wtmmer Fülöp szólal fel eiufán. Azt indítványozza, hogy a kölcsönből elsősorban • tanyai vasutat építse fel a város, a maradékból pedig lakásokat építsen. Olcsó munkáslakáiokat is. A tinici javaslatát teljes egészében elfogadja. Elismeri, hogy a csatornázás sürgős, de az lehetetlen, hogy részletekben építse fel a város a csatornahálózatot, amelynek még a terve sincs kész. A kölcsön feltétele az, hogy a város hasznolhaitó beruházásra fordítsa. A tanyaiak, amikor azt kívánják, hogy a vasútépítés költségeinek túlnyomó részét a város fedezze, meglevőt kívánnak, mert a város a költségeknek legalább 80 százalékát mát magára vállalta. A tanya nagyon kivánti a vasutat addig, amig az örökgaidák hozzájárulásáról nem volt sió. A csatornázás kérdése megoldható, de nem most és nem ebtől a 3,600.000 aranykoronából. A városnak ma nincs adóssága, vagyona teljesen szabad, idővel tehát megszerez hsii azt i nagyobb kölcsönt, amelyből megoldhitja majd a csatornáiás problémáját. Kéii a lanács javallatának elfogadását. Amihez Magyar Péter ért jobban. — Ha kölcsönt vöszünk, azt viasza is köll fizetni —, szólal fel Magyar Péter. — Az magától fizetődik vissza — szól közbe Wlmmer Fülöp. — Maga ahhó' nem ért — inti le nagy derül séget keltve Magyar Péter a közbeszólót, majd töviden azt indítványozza, hogy a közgyűlés vegye le a napirendről a tanyai vasutat. Dr. Krausz József szólal fel ezután. A város feltöltésének elmulasztása okozza a kül sárosrészek mai nyomorúságát. Ezért probléma a csatornázás ma is. Egészségtelen lünet, hogy a város belterületén százával lévő üres telkek belyett a körtöliésen kivül alakulnak egyre-másra a lakótelepek. Ennek a lakáshiányban van a magyarázata. — Mér van a zsidónak hatszobás lakása? — kérdi Magyar Péler. Dr. Krausz József ezután azt fejte* geti, hogy megfelelő számú, egészséges kis'akásra van szükség. Indítványozza, hogy a város legalább 150—200 kislakast építsen. Hoffer Jenő azt kérdi, hogy a tanyai vasút költségeinek fedezésére kihasított közlegelöterületek jövedelme ciökkenti-e a városi költségvetés megterhelését? A polgármester válasza. A polgármester válaszol a felszólalásokra. A kölcsön annuitása hatmilliátd. Ebből egymilliárdot a hozzájárulás, egymilliárdot a közlegelőföldek béréből fedez a város, a többit egyéb jövedelmeiből kell fedeznie. A város azért vehet csak fel 3,600.000 aranykoronát, mert többet nem kaphat. A kölcsönt legalább háromnegyed részben hasznos beruházásokra kell fordítani. Tehát bármennyire sürgős a csatornázás, a kálvária rendbehozása, a város ezekre nem köítheti el az amerikaiak pénzét, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a városok jövedelmet hajtó beruházásokra haszná'ják fel a pénzt. Az amerikaiak nem engedik meg, hogy pénzükből templomot építsünk. A város csato názása körülbelül 12 millió aranykoronába kerülne. A tanácsnak az az álláspontja, hogy a tanyai vasúton kívül a megmaradó pénzből építtet a város, mert az építkezést szociális érdekek sürgetik. A polgármes'er elrendeli a szavazást. A túlnyomó többség a tanács javaslatát változattanul elfogadta és ezzel kimondta, hogy felveszi a kölcsönt, abból felépíti a tanyai vasutat és a megmaradó pénzbői lakásokat épít. A gazdák vasúti hozzájárulása. Ördögh Lajos tb. tanácsnok terjeszti ezután elő a tanácsnak azt a javaslatát, amely a tanyai vasútvonal mentén levő örökjöldek vasúti hozzájárulásáról szóló szabályrendelet módosítására verni/ kőzik. A módosítási javaslat szerint a hozzájárulás kulcsát körülbelül 50 százalékkal akarja csökkenteni a tanács. Magyar Péter ismét felszólal. Egészen kurtán azt indi ványozza, hogy a javaslatot vegye le a közgyűlés a napirendtől. A polgármester figyelmezteti a siónokot, hogy indítványa elfogadása esetén a régi, elfogadott szabályrendelet változatlanul maradna érvényben, tehát a gazdák hozzájárulása lényegesen nogyobb lenne. Magyar Péter azonban fönntartja indítványát, de ugy, hogy az egész hozzájárulást törülje a közgyűlés. Papp István szólal fel ezután. Arról beszél, hogy a kisgazdák helyzete súlyosabb, mint bármelyik osztályé. A javaslatot nem fogadja el. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A túlnyomó többség eljogadta a tanács javaslatát. Tudomásul vette végűi a közgyűlés az ebadó szabályrendelet miniszteri jóváhagyását, amivel az ülés negyedhétkor véget ért. | Közkívánatra I m mára meghosszabbítottuk a ! Dzsungel} iistennőjei I

ciratt nan attrakciót EIÖ«dájok k.»dr!cS*» • fél I) órakor a Korzó Moalban. | A Szinházi Életre a Délmagyarország kiadóhivatalában lehet előfizetni. Dugonics-tér 11. Telefon 306.