Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-12 / 45. szám

2 DBLMAQYARORSZAO 1928 jallos 12. Angol-japán szövetség készül. London, julius II. Londonban egyre jobban felszínre került ai a terv, hogy Angliának a nagyhatalmakkal együtt egy közös akciót kell indítania s kínai kórdíi rendezése érdekében. Lehetsé­geinek tartanak egy angol-j*Pta-ame­rikai stövetaéget, amely a Sanghai i zavargásokkal siemben együttesen és erélyesen léphetnek fel. Ugyanakkor azonban egyre tóbbet hangoztatják azt is, hjgy azokról a koncessziókról, ame­lyeket Kína eddig a nagyhatalmaknak lett, különösen a nagyhdalmak alatt­valóinak ex territoriális Jogairól, a béke helyreállítása érdekében le kell majd mondani Külpolitikai szempontból nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak is, hogy a japán kirayi hercig mosl meg át > gatia az angol királyt és az angol-Japán barátság elmélyítése mellett szólalt Jei .Igaz, — mondta a japán királyi her­ceg egyik beszédében, — hogy az an­gol japán szerződés, mely egykor oly nagy szolgá'atuUat tett, ma már de facto nem áll fenn; a kínai helyzet azonban beb zonyitotts, hogy Japán és Anglia kőzött még ma is megvan az összhang és erre a szövetségre szük­ség van. A két ország barátsága soha­sem volt igazibb, mini ma s ha szük­ség lesz rá, még szorosabbá fog válni.' Sanghaiban a pekingi jelenlések sie­rinl a zavargások tovább fjlynak. Aa idegen negyedekben az uccán alig látni emberi. A kereskedelmi forgatom még szüne­tei, a guerilla-csap ttok, amelyek Capi környékén lövészárkokat ástak maguk­nak, egyre erősödnek, de a/abb polgár­harcokról nem érkezett Jelentés. A kinai vizekei valamennyi nagyha­talom hadihajói résen állnak, hogy szükség esetén támadást indilssnak Kina ellen. Egy portugál cirkáló is ér­kezeit K<na közelébe, kétsiáaöiven ka­tonával, hogy a portugál érdekeket í képviselje. Tárgyalás Abd al Krímmel. A marokkói harcok. Pátit, Julius 11. A ksmara tegnap esli oléaének, amelyen a Painlevé-kor­rcáay dön'ö győzelmet aratott, általá­ban megnyugtató hatása tan politikai k9rökb:n. Remél'k, hogy mosl már slkeroini fog a francia seregnek a ril­kabilokra olyan döntö caapast mérni, amely előbb utóbb Abd el Krím teljes vetesfgére fog vezetnL 4 szocialisták a kormány tojábbl támogatásául azt köílk kl, hogy a francia külpolitika marad­Ion ezental Is pacifista s menjen el az engedékenységben a lehelő legmesszebb halárig. Valóazinfl, hogy igy Is leaz a kormány, bár s lege élyesebb ak­ciókra készül Afrikában, ezentúl sem fog elzárkózni attól, hogy méltányos felté­tetek mellett mielőbb békét köuSn a felkdökkel. Echevarleta spanyol hajógyáros, akli a madridi kormány Marokkóba kül­död, hogy érdeklődjék Abd el Krim békefellételei iránt, akciójának befeje­zése után azt a tanácsot adta a spa­nyol kormánynak, hogy Igyekezzék eze­ket a Jeltételeket a szükséges korrek­túrák után elfogadni Ugy Iá Iázik, s apanyol kormány híjandó erre, mert mint Madridból jelentit, Echevarleta a Jövő hét elején ujabb megbízással Indul Marokkóba. A'litOlig в spanyol nagy­iparosnak nemesek Sp tnyolországiól, de Franciaországtól Is hivatalos felha­talmazásaleua tárgyalások tbtytitására. Poliiiui körökben aat beazéük, hogy ez az skciö a francia és a spanyol kormány utolsó hiaérlete lesz a marok­ká! kérdés békés elintézte érdekében. Párls, ju'iua II. A msi hivataloa kommüniké csak annyit kOsölt a ma­rokkói helyseiröl, hogy a Fez el Bilitől délre harcoló francia csapatok előretör­tek éazak felé éa hogy tzirl a kabilok, akik az U.- ga folyótól dé>re előnyo mu'tak, legnagyobbrésst visszavonultak a folyó északi partjára. Maun mellett s franciák visszavették a rilkabilok éa beagálok ésu|i támadását. Taza körül a helyzet még mindig komoly, miután a beaszülött csspatoknil ujabb szőké­tek történtek. A Matin Jelentén szerint Abd el Krím Sesuan melleit repülőteret rendez be. Hogy honosa szerezlek reaülögé­peket, otég nem lehetett kideríteni Ugyancsak a Matin |elenli, hogy Bn Adel mellett ismét heves harcok fejlőd­tek kL Ez a pozíció, amely védiTasát, az utóbbi napokban többssör gazdát с terén. • Görög-bolgár-román szövetség készül. Milánó, Julius 11. Athéni Jelenlések szériát ottaai kötökben Görögország­nak Bulgáriához és Romániábox való közeledését kénilik elő. Élénk tárgya­lások folynak ebben a kérdésben Siótiá­ban és Bukarestben is. A tanácskozá­sokat usal magyarázták, hagy ne о bíznak a Jugoszláviával újra felveendő tárgyalások sikerében és u] politikai konstellációt késaitenek elő a Balkánon. Maniii ezerint RRagyaro sikert aratott Romániával Bukarest, julius 10. Az Untversul hosszú cikket közöl, amelyben Mantu nyilatkozatát közli. Maniu az ellenzik további álláspontját szögezte le nyilat­kozatában és élénk kri ika tárgyává telte a kormány külpolitikáját. Nyilatkozatában rámutat arra a nagy gyöngeségre és tájékozatlanságra, me­lyet a román kormány Magyarország­gal kapcsolatban mutatott, különösen a jóvátétel és a leszerelés szempont­jából, valamint az ál andóan fenyegető Habsburg-kérdéssel kapcsolatban árul­tak el nagyfokú tehs'ellenségel. Hang­súlyozza, hogy a kormány hibája, hogy akkor, midőn Románia minden eröködése ellenére nem tudott köl csönt szerezni, Magyarország nagyobb összeget kapott. A Jóvátételi kérdésben Magyarország teljes sikert aratott ve­.flnk szemben. — Tagadhatatlan, hogy a kisáatánl állal kifogásolt költség vetése is jó ráhagyást nyert. Az erdélyi telep isek ügyében az ősszel fog tár­gyalni a Nípazörétség és a tény. hogy ezzel s kérdéssel egyáltalái foglal, kőzni kivánnak, szintén magyar inter­venciónak tudható be. 1 Rámutal arra, hogy Roaánia kül­politikailag nem foglalta el azt a helyei, mely megilletni A kormány sem politikai, sem nemzetközi, sem gazdaaigi és pénzügyi siempon ból nem tudta ériéketiteni azokat a kap­csolatokat, amelyeket a hiboru létre­hozott éa amelyeke' a vo't ellenséges államok mosl a maguk javára huz­nálnak fe>. Mindez a külpolitikai bal­siker a kormány helytelen belpolitiká­jában nyeri magyarázatát és a jövl kormány feladata az kel1, hogy legyen, hogy civilizált belpolitikát inauguráljon az országban, ami lelte övé fogja lenni, hogy Román>a elfoglalhassa Kelet­Európában az öt megillető helyet. líálaágoa a német kormány helyzete. Berlin, julius 11. Helek ó a folynak a tárgyalások a Briandféle garancia­jegyzék váluzadása ügyében, ennek ellenére azonban a helyzet még min­dig nem Uss ázódott, sőt ma talán sok­kal kritikuaabb a helyze', mint ami­lyen valaha volt. Stresemaan külügy­miniszter még saját pártjánál, a nép­pártnál Is elenállásra talál, a német nemzetlek pedig nyíltan állástfoglalnak poUtlkája ellen. A külügyminiszter számára most már nem marad más megoldás, minthogy balfelé próbá'Jon orientálódni és a demokratákat éa a szodaisáknt nyerje meg « Jegyzék ügyében. A külügyi bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a biztonsági kérdéssel, de mivel nem tud iák az ellenié es állás­pontokat összeegyeztetni, kénytelenek voltak az ülést a Jövő hét elejéig el­napoInL Valóazinü azonban, hogy a külügyi b zoltság a Jövő hét elején sem folytathatja tanácskozásait, amire közvetlen okot az szolgáltat, hogy ugy Luther kancellár, mint a birodalmi belügyminiszter ebben az időben nem lesznek a német fővárosban és igy csak a lövő hét végén foghatnak hozzá a Jegyzék végleges kidolgozásához. A legfőbb nehézségeket az a kérdés okozza, hogy milyen segítséget nyújt­son Németország, ha a Népszövetség akcöt indít valamely állam ellen és ^ felme ül annak a szükségea­hogy idegen cupalok vonul­janak át Németországon. Politikai körökben hsngsulyotzák, hogy a jelenlegi belpolUlkal helyzetben nehéz lesz olyan plattformot találni amely a nimet pártokat kielégítse s egyszersmind lehetővé tegye Francia­ország hozzájárulását Is. A francia ujtó ugyanis már most élesen pole­mizál a néme: jobboldali pártok ide­vona kozó ^jelentéseivel. A biztonsági szerződés kitátáaait tehát igen kedve­zőtlenül itélik meg. Budapest atlétikai bajnokságai. Budapest, ju'las 11. A budapesti ke­rületi atlétikai versen/ ered mélyei: A bét versenyszám közül 0(01 a MAC. l-l a BBTE, és egyet az MTK nyeri meg. Ruiagrás: Bajnok Ktrlorics Jinoi (MAC) 340. 2. Farkas (UTK) 330. Távolugrás: Bajnok Soatlay Elemér 716 co., as orazágos rekord bsAUitva. 2. Bakó 704. 3 Püapöky (MAC).: 200 méteres síkfutás : Bajnok Róasa­(MAC) 22 2 . 2. Julián (MAC) /, top. 3. Hajdú (FTC) 22,7. Gerelyvetés : Ba|nok Sieoeai. 2.Csei­tey (BEAC) 3. O/tarkó (FTC). Qátfu'ás (800 méter): 1. Krleger (FIC) 598. 2. Pallaghy (BBTE) 6002. 800 méteres slkfatás: Btjnok Birsy Linló (BBTE) 2 p 2. Róna 2 pt 32 mp. 3. Bejcsy 2 p. 37 mp. 5000 méteres slkfatás : Bajaok O.oss litván (MTK) 15 p. 27.8 apu. o.-ssá­KOS rekord. 2. Bokor (MTK) 16 pvc 38.4 nap. 3. Kutsir (MAC) 16 pac 48 mp. Ellenség a határban. Irta: Móra Ferenc. Kiss Ferenc barátom, az erdőültető tele­fonon keres a napokban. Azt kérdi tőlem, nem lesz-e alkalmatlan, ha egy percre benéz hozzám a hivatalba. — Hát micsoda beszéd ez? — mon­dom neki. — Tudod, hogy neked akkor is itt vagyok, mikor a szolgáknak az az ordré van kiadva, bogy akárki keres, ép­pen az elébb vittek ki a temetőbe, de ott se fogadok senkit, mert éppen kasjzát csinálok. Úgyis van, én mindig kasszát csiná­lok, mikor nem aktát csinálok, — az ördög tudná megmondani, melyik a ezebb foglalkozás. Az bizonyos azon­ban, hogy mikor kasszát csinálok, #kkor mindig sajnálom szegény Koós Elemért. Istenem, micsoda gondja lehet neki a kasszacsináláskor, mikor az én lejem is csak ugy kavarog bele, pedig az én pénz­ügyi műveleteim csak a kettőszáz arany korona határain belül mozognak. Tudni­illik ennyi az egész muzeumnak az apai­anyai jussa az Urnák ezerkilencszázhu­szonötödikl egész esztendejére. Csupa sze­rencse. hogy többet nem adott a város, mikor ebbe is majd elmén a hajam. Mi­csoda raükincaeket vásároljak én ebből a képtár számára ? Mennyit öljek bele az ásatásokba, — mert ugy e, kikapnék érte, ha nem én találnám meg Attila koporsóját, hanem Kecskemét, vagy Szentes, vagy — tJten őrizz! — Csongrád? — (Mert az is igen serénykedik mostanában, ezer aranykoronát is elásat egy szuszra, — liit még ha majd muzeuma is lesz egy­szer !) Az éremgyüjieményt is bele kell kalkulálnom a számvetésembe, mert addig mégse várhalunk, mig a fogadalmi templo­mot lebontják, hogy az abba befalazott monétákkal gazdagodjon az éremtár. (TU esztendő óta jóformán minden szaporo­dása az a pár marék Mária Terézia- kraj­cár, anit a Demeter-templom tornyában találtunk a amiből egy tarisznyával se ér egy rövid szivart) De a természetrajzi osztályt sincs szivem kihagyni, pedig ott három egytestvérröl kell gondoskodni: állattárról, növénytárról, ásványtárról. Hát ami mindezek után marad a Dárius kincséből, márhogy a kettőszáz koronából, azzal mit csináljak? No, beszerzünk egy szál kénes mrufát a parasztszobába, a viaszkból való Haska bácsi masinatartó­jába, ne mondhassa az irigy-gőgös Deb­recen, hogy a szegedi muzeum mostaná­ban semmit sc lejlfidik ... Hát igy csinálódik a kassza egész addig, mig a szolgák be nem szólnak, hogy itt a Kiss Ferenc méltóságos ur. O.yankor a kassza minden hivatalos gondokkal bevá­gatik az iróaszUI alá és az Íróasztal mel­lett álló nagy karszékből eltoloncoltatnak az öreg salabakterek. Helyet kell csinálni Király halomnak, a gerliceszós erdőnek, a vadszegfúves parlagnak, a piroskendós pusztai hajnalnak, a kolompszavas esté­nek, egyszóval Kiss Ferencnek, akivel én olyan jóizűket szoktam politizálni, hogy néha tiz percig is eltart. Nyugalom, tisztelt társadalom, nem kell azért Kiss l-erencet mindjárt gyanúba venni, mintha ő is olyan volna! Nem arról a szúról politizálunk mink, amelyik az or­szág csonka törzsét rágja, hanem arról, amelyik a lenyvekbe esett bele. Aztán nem is azon osztozunk, hogy ki a rosz­szabb politikus, hanem azon, hogy melyik a szebb fa. Én megkérdezem, hogy em­beredik-e nagyon a Wellingto.ila az erdő­őri szakiskola kertjében, ö meg alelöl ér­deklődik, hogy hogy érzi magát az a Phytolacca-aüvölvény, amit mihozzánk adott be telelni, az olvaaóterműnk meleg ablakába. No aztán egy pár bét óta van nekünk beszélnlvalónk egymással egyéb süvölvé­nyekről is. Utóvégre ha két nagyapa talál­kozik egymással, muazáj bizonyos kérdé­sekel föltenni. — No, mit csinál az unokád? Tudja e már, hogy milyen fából van a bölcsője? — Hát a tied? Kapkod e már a könyv után ? A mostani látogatáskor is csak ezek után az interpellációk után tértünk át a napirendre. Az erdőültető letett elém két hosszú kórót. — Ismered-e ezt, druszám ? Nézem az ágas-bogas kórókat. A leve­leik szárnyasak, szálkahegyűek, a virág­fészkei hitványak, lilás-pirosak, minden fészek alatt van nyolc tytenc pikkelye s az olyan csúnya tüskében végződik, mint a szerb tövisé. — Oyan, mintha valami buzavirágféie volna, — mondom bátortalanul. — De nem emlékszem rá, hogy valaha láttam volna ilyent — Az ez, druszám, búzavirág. Centau­rea calcltrapa. A nép sulyomkóró-nak hivja, ahol ismeri. A bemutatást tisztelettel vettem tudo­másul, de azért a kézfogást mellőztem. Két centiméteres tüskékbe nem szívesen tenyerel bele az ember. Azt, hogy nem Is­mertem edd* az ipsét, nem szégyellem. Tu­dós baráti Wagner János, a kitűnő pesti botanikua az Akadémia megbízásából egy nagy monográfiát irt a magyarországi búzavirágokról s abból tudom, hogy i búzavirágnak a magyar földön éppen száztizenegy fajtája él. Hát hogy Ismer­hetném én azokat személyesen, mikor legalább százat soha az életben nem lát­tam belőlük? Mert az buzavirágéknál is csak ugy van, mint az embereknél, vagy még ugyabbul: kit melyik vidékre rendelt az Isten, az ott marad Íjastul fijastul és nem igen vált útlevelet az egész világra. De azért ö köztük is vannak vállalkozóbb szelleműek, akik egy kicsit széjjel néznek a világban. Calcitrapa barátaink la ezek közül való. Az igazi hazája a Földközi tenger mellékén van, de azért Angliáig is elcsavarog. Persze repülőgéppel utazik, ami nem sokba kerül nem, mert vele születik a magjával Pdyhes, szürke ka­sutját tízezrével viszi a szél, mint a tüske­rózsa bóbitáját s ahol földet ér, ott mind­járt gyökeret is ereszt. Szeged vidékén pár évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt Kiss Ferenc vagy Uzenkét esztendővel ezelőtt még csak egyetlen példányt talált belőle az alsó­tanyai Lapos-járásban a 1920-ban már ugy felverte a legelöt, hogy keresztes ha­dat kellett ellene indíttatni a gulyásokkal és bojtárokkal. Hogy miért ? Sokkal köuy­nyebb ezt megérteni, mint a mi boldo­gult jeruzsálemi Endre .királyunk keresz­tes hadjáratát Mert a jámbor mozieminek az üronies pariján nem vétettek nekünk semmit, de ahol a tüskés búzavirág el­szaporodik, ott a legelő az ördögé less. Nemcsak hogy öt magát semmiféle fú evő jJszág meg nem eszi — védik a szuro­nyai de körülötte se közelithetik meg a füvet Igy aztán nincs legelő, romlik a jószág, drágul a tej s a városi ember szidja a parasztot akkor !s, mikor a búza­virág a hibás. A Lapos járáson ugyan elbántak a szu­ronyos gyommal, de most meg a városba tolakodott be s a Kálvária teret lepte el. 0.man hozta Kiss Ferenc is nekem a két példányt kóstolóba. — Hát druszám, itt körül keU hordani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom