Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-12 / 45. szám

1928 julius 12. dblmaoyarorszaq A középosztálybeliek is segítenek Franciaországon I sében, tekintetlel kell lennünk i másik fé're is a izöveliígesközi adóuágok kéidétében. Ma rotszabbsk a küátáiok as adóiságok rendezéiére, mint voltak 1919 ben. Végűi Caillaux rátért a fölémára, salát pénxfl»i reformjaira. Megemlí kezelt a aiociillatákröi. akik bátran védték öt, amikor a háború alatt támadták a jobboldal felöl. Most a saocialis'ák szemrehányást teamek neki, amiéit nem adóitatia meg eléggé a gazdagokat. — Nem az én bibám, — mondotta Caillaux, — hogy Franciaország a kötéposztály országa. Kénytelen vagyok tehát a leggazdagabb» k mellett a közép:satályra la apellálni, hogy teglhenek Franciaország megmentésében. Amilyen szigorúan le f»gin hajtani ax adókat, épp elvan szigorúan végrehajtom takarikessdgi rendszabályaimat Is. Ebben a tekintetben a kormány széleskörű felhatalmazást adott nekem. Nem fogok visszariadni attól, hogy nekifeizitaem a baltát a nagy fa gyökereinek. A szociális-radikális párt részéről a gyűlésen határozati |avaalalot nyújtottak be, amely a párt bizalmáról is biztosilja Caillaux-». A polgármester vétójogával élt az állatorvosi állások megszüntetése ellen. Pd/ls, jullus II. Caillaux pénzügyminiszter tegnap nagy beszédeMariott a lemana-i választókerületben. Edckea visszapillantást vetett a múltra éa kifejtette, hogy öt csak azért üldözték, mert bevezette a jövedelemadót. Ami vádolták, hagy felforgató, szodslists, töt kommunis'a. Kijelenti, hogy estiben sincs a szociális rend ftlftrgatása, 6 sem nem kommunista, sem nem szocialista, sem nem fölforgató. A magántulajdon elvi dUdsponijdn dll, de atl haegoztat/a. hegy védeni kell a gyöngékit a plufekrdcla ellen is meg kell adni az államnak azt a Jeget, hegy ellenőrizze a magánvagyent, anélkül azonban, bogy a termelési rendbe be avatkozna, mert ez megzavarni a nemzeti munka ji vedel mezőségét. Ezután a háborúról beszélt Caillaux. 1911-ben — mondotta — likerflll nekem a nemzetközi konfliktus kitörését megakadályozni, de ta|nos, cuk három évre. Amikor azután kitört a háború, ciak rgy gondolata volt, bogy orasága minél tzereecaétebben Jutton ki a katasztrófából. Az igazi hazafinak azoiban kell, hogy n-eg legyen a bátortága ahhoz, hogy honfiiáraait feltllágoaüsa. Nemcsak az ellenséget, hanem magaakai is le kell gyóiaünk, mértéktartóknak kell lennünk a jóvátételek kérdi A zöld asztal mellől való országiásnak mindig kellemetlen következményei vannak, mert az, aki a gyakorlati élet ezerféle szempontját nem ismeri, a legjobb aiándék mellett sem képes ugy intézkedni, hogy azzal a vélt haazon helyeit sokkal aulyosabb károkat ne okozzon. A nemzetgyűlés megszavazta az úgynevezett szanálási törvényt, amelynek keretében tágteiű felhatalmazást kapott a kormány. A szanálási törvény alip ján helyezik B-liatára a közalkalmazottak ezreit, akik közölt nagyon sok sz egészen fiatal, életerős ember és igy aanak a nyugdíji ötven évig is terhelheti a közpénztirakat. A létszámapasz • láanak azért, — eltekin ve az ilyen viaizasiágoktél —, van létjogosultsága, mert Csonka-Magyarország tisztviselőinek léttzáma a öbbrendbeli apuztások ellenére is még mindig aránytalanul nagyobb, mint Nagy-Magyarországé volt. A helyes léttzámapasztai azonban nem annyira elbocsátások u ján volna keresitűlvihetö, mint inkább a fölösleges állátok megszűntetésével, mert foiöileget állát it van ép;ea elég. a véres kardot, — lelkesilelt Kiss Ferenc. — En is megírom, te is ird meg az újságba, hogy ezt a gonosz gyomot ki kell Irtani, addig, mig lehet. Egy éves korában kapával keli kivágni a cudart, amelyik pedig megéri a második esztendőt, azt le kell kaszálni, mielőtt iölmagzana. Megteszed-e, hogy megirod ? — Hát hogyne tenném meg? Nagrapai kötelességem. Sok tej kell az unokának. Ma délután, hogy nekiiogtam megírni ezt a mérges riadót, >01 akartam tekinteni még egyszer a Calcllrapát, hogy pontos leiiast adhassak róla. bzóltk a fámul uaomnak. — Szaladjon csak, János, két buzavirágkóró van bent az íróasztalomon, hozza ide őket I Jön a János és jelenti, hogy ő ott nem lát búzavirágot. No ezt mindjárt gondolhattam volna. — Tudja, |ános, az ugy van, hogy némelyik ember embernek látazik, pedig nem is az. Némelyik kóró pedig nem iáiszik.búzavirágnak, mégis az. Azt a két kórói húzza ki az asztalról. Megini kijön a János és azt mondja, hogy ő nem lat 0ti kórót, csak egy cserepes virág van « aszta! .n, de az se búzavirág, c?ak btgó. ia. Bemegyek magair is, hát csakugyan nincs az asztalon, csak a cserép begónia. Es annak a taiclj'b» bele van szúrva a két biárazCdcitnpa kúró, hegy híiha megeredd vala ;v. Mink szurtuk cda beszélgetés közben Kiss i erenccel, anélkhegy észrevettük volna, mig a haláláról tanácskoztunk. Ez a nagyapák ösztönös gesztusa volt. Hiszen u lövegre • szegény С '"cürapa is csak azért van a *''ágon, hogy b.ziositta a faja förmnaraoísat... Mivel a létizámapatzláit zöld atztal mellől intézik, gyakran n'gyon furcsa eredmények keletkeznek. Olyan állátok minötűlnek fö ötlegesekké, amelyekről a rosszakarat sem mondhatná, hogy fölöslegetek, legfeljebb a tájékozatiunsdg. A napokban leérkezett Sz gedre a foídműve'ésugji miniizter rendelete, ame'y lehetetlen helyzetet teremi a szegedi állategészségügy terén. A föllművel'iűgyi miniizter ezzel a minden indokolást nélkülöző rendeletével a szanálási törvény alapján megszünteti oz alsótanyal és a felsőtanyai állatorvosi állásokat és csak a város belterületére szervezett állatorvosi állás további Jenntartásáhéz Járul hozzá és elrendeli, "tégy a belterületi állatorvos lássa el a varos egész területén — a külterületeken Is —az állategészségügyi felügyeletet. A rendelet rendkívül nagy megütközést kellelt Szegeden és annak végrehajtását lehetetlennek tartja mindenki. A rendelettel a várót tanacaa it foglalkozott és felkérte a p Igármestert, hogy tegye meg a lépéseket a rendelet végrehajtásának felfüggesztése érdekében. A polgármester az 1886. évi XXI. törvénycikk 73. paragrafusánck d) pontjában meghatározott j)ga alapján a rendelet közléiétCI számított huszonnégy órán belül részletesen indokoM előle jesztéit le t ebben as ügyben a főispánhoz. Ez a törvény jogot biztosit a polgármester számára, hogy az olyan rendeletek végrehajtása ellen, amelyek a he yi viszonyokra károsnak látszanak, előterjesztéssel élhet a főispánnál, aki viszont föllratilag kérheti a rendelet főlfüggesztését, illetve visszavonását. A polgármes er a főiipinhoz intézett előterjesztésében felsorakoztatja azokat a rendkívül súlyos érveket, amelyek az e>apaiz'ott állatorvosi állások további fentarMsa melleit szölnak. E'mondja, hogv a szegedi állategészségügyi kerülethez száznegyvenezer katasztrális hold tartozik, amelyen rendkívül fejlett az állattenyésztés. A fJldmiveléiügyi miniszter éppen ezért szervezte meg 1902-ben a meglévő belterületi és alá<£ tanyai áliatorvosi állások mellé a felsötanyai álle'orVOSÍ ál ást. 1902 óla az állattenyésztés még jobban fejlődőt», ugy, hogy a legu ebbi állalösszeirás alkalmaval 19010 szarvasmarhát, 15.341 lovat, 35 040 aerlést és 1647 juhot számláltak össze. A város terOiete a hábsru következtében nem ctökkent, rendkívül fontot közgazdiaági ét kCzigazgatási érdek fűződik ahhoz, hogy az álla egészségügy mégfelelö felüfeytlet alatt álljon. Éppen ezért lehetetlen helyzetet teremtene a két tanyai állatorvosi áll s megszűnte éte akkor, am kor a tanyavilág határa egyik felől Félegybazáig, másfelől Öltamöiig húzódik, abazurdum, hitzen fizikai lehttellenség a várót köxpon |ától 40 -42 kilométernyi területek ál iategétzségének központi el átása. A tanyai állatorvosi áliáaok megszemlélésének kiszámithatlan következménye lenne azokban a Szrged környékén igen gyakori etetekben, amikor vilamlyen veszedelmesebb állatbetegség já ványtzeiűin lép fel. Eliőrerdű trdek tehit, hogy a tanyai állatorvosok a heNűköi maradjalak, mert kűlrnben az állalegésztégOgy elhanyag< Itta következtében visizafejlód k föltétlenül az állattenyésztés Kéri a polgármester a főispánt, hogy intézten fölterjesztést a főfdmivelétűgyi miniszterhez a rendelet felfűggeütése, illetve vittzavonáta érdekében. A fő tpán — értetűléaűnk tierinl — magáévá tetzi a polgármester álláspon jtt ét lyen értelemben terjeszti fői az ügyet a föld vivelésügyi miniszterhez. Deficitmentes я közkórház. A költségvetés tárgyalása közben a kórbáz egyttemeaitése msllett agitált a polgármester. A kórházi bizo'lság szombaton délután ülést tartott a városháza tanácstermében a polgármester elnökletévei. Az ülésen dr. Dtbre Péter kórházi főorvos, akit a polgármester dr. Boros Jdzsef igazgató-főorvos halála után mrgbizott az igazgató-föorroti leendők ideiglenes ellátásával, bemutalta a közkórház jövő évi költségvetését. A költségvetés szerint a közkórháznak a jövő évben közel kétmii iárdhatszázmillió korona lesz a kiadása, igy — 55.000 koronás be'egápoláti dijak mellett — a költségvetés deficitmentes lesz. A költségvetés egyet téeleinek tárgyalása közbe.i a bizottság egyik tagja kifogásolta, hogy a kórhíz ápolónői közül négy — eljeien szabálytalanul — orvosi kosztot kap, ami joggal kelt méltatlankodást a többi ápo'ónők körében azonkívül, hogy indokolatlanul terheli meg a közkórház költségvetését. A kórházi bizottaág határoza'ilag kimondotta, hogy ezt az ápolónői privilégiumot megszűnteti. A közkórház költségvetésében négyszázmillió koronát irt elő felszerelésekre az elmúlt évben előirt kétszázmillió koronával szemben. Dr. Debre Péter előadta, hogy a közkórház fölszerelése larthata'lanul hiányos, a betegek egyrésze lepedönélkű'i ágyakban, rongyos matracokon és huzainélküli párnákon fekszik, mert tiz év óta az ágyDeműfölsierelést — az elmúlt évben kapott százötven lepedőn kivol — semmivel sem pótolták. A költségvetés tárgyalása közben bos:zu vita keletkezeti as elnöklő potgfrrester és a bizottsági tatok között a közkórház egyetemesttéséröl. A polgármester a költségvetés minden egyes tételénél lelt valamilyen megjegjzéit, amelyeknek az volt a lényeie, hogy adja át a város a közkórházat az egyetemnik. Érveket sorakoztatott fel álláspontja alátán asz'á tára, elmondotta, hogy a közt.órház államooltáss, vagy rgyetemeiitéae eieién milyen jól járna a várov, mert kórháza számára nagyarányú fejlödéat biitosithatna. A varot szociális érdekeit pedig biztoiitaná a kötendő tzerzödét, amelynek legfőbb feltétele az lenne, hogy a kórház kötkértiári jellrge mindea körülmények tőzöli megóvandó. Ű . Kovács Jóuef erre ctak a követker^ket mondta: — Az egyetemesitett kórház semmi esette sem őrizheti meg közkórházi Jellegét, hiszen előfordulhat, hogy egyetlen napon hetven -lugkőmérgezés történik. Hetven zslrszödaivót pedig az egyetemesttett közkórház nem venne fel egyszerre a közkórházi jelleg mellett. A bizottság minden tagja helyesléssel fogadta dr. Kovács jóuef megjegyzését, a polgára» tter azonbin — ctak a fejét csóválta. — Szavikkkal nem győztük meg egy márt — mondotta Madách Dantonjával és azu'án bezárta a kórházi bizottság flléaét. Jogosulatlan ambíciók a középiskolákban. Sok a magántanuló, mindenki vizsgázni akar, de alig tanul valaki. — Legendák és híresztelések szétfoszlása. A legutóbbi napokban vad hírekkel volt tele a várót, amely témáit izereli különféle helyeken megkeretni t ba valamerre megtzivia magát, lohol u|abb vadászterületre. Azt mendták ugyan's: — A uegedi állami fögimnáziuíjban torra buktatták a magántanulókat, még prdig hittanból. Az a különös benne, hogy a tudás követelményeinek megfelellek, csupán a gyónást ét az áldozást mulasztották el, ezért kelleti megbukniok. — H jnnan telsiik ezt ludni ? — kérdeztük hirbozónkst. Szolgált raind]árt nevekkel is. Felnőtt emberekről van szó, akik korán bekerültek az élet tapoaómalmába, a mindennapi megélhetés kedvéért abba kellett hagyniok aa iskolát, elmentek mesteriégre, vagy kitebb kezelői, tiolgai á iátoa. Most felébredt az ambíciójuk és pótolr.i kívánják az e'mulaszto'.takat. Bátorkodtunk ellenve'ésOnket nyomban megtenni. — Véletlenül ismer|3k az iskolai szabályzatokat, amelyek tzerint ami a nyilvános tanulóra kötelező, az kőtelező a magántanulóra nézve it. A vallásos nevelés megkövetel a diáktól bisonyot siársu gyónátt és áldozás: érenkint, — a püspöki rendtartásban van ez előírva, — de nem tudunk rá pil• d<H, hogy a mulasztásért valakit megbuktattak volna a t'ttaiból. A papok ezt a kérdést emberséget megértéssel kezelik s mindig mrgtiláij k e módját, bozy tt gittének rajta, ba esetleg makacttágeal találkoznak. Mát lett itt a hiba. Mindeneidre küldjön hozzánk néhány úyen elbuktatott urat, de hozták el a b zonyilványukat it. Ss|telműnk bevált, nem jött senki. Magunk néztünk bát utána a érdekes dolgoknt tudunk mrg. A magántanulók közül, valóban, tokán elbuktak, de „csakis hittanból* nem bukott meg tenki. Akinek elégleien Jegye van a hittanból, annak a bizonyítványában szerepel ezenkívül még vagy 4—5 szekanda. Sióval: egyre ment nála a tantárgy, egyikből sem készült s még ati a ke vetet tem tanulta meg, amit a leggyengébb elemi itkolát it tud. A .méltatlan" bánátmódot aztán hegy kikiabálhatta, belekapiizkodott a legérzékenyebb, a tegbáládatoaabbnak látuó pontba s elhallgatta a hoatiu többi tort. MielöU tovább mennénk, el kell vala uit mondanunk. A háború alatt gyakran megtöiténl, bogy idötebb diákok az iako'a padiéból vonultak be katonának, ugy meatek a harctérre. Kéaőbb alkalmat kaptak rá, bogy pótolják a kénytzerű mulaiztáai. Hal fittes kurzast rendeztek a számukra, a tanárok önfeiáldoióan tanítót iák őket, olyan páratlan kedvezményben rét.eiűltek, mint ríj uk kívül sohs tenki más, — Szele Róbert akkori főigazgató mégtem engedte át jelentékeny részüké*. Penze, támadták érte s mi tollúnk atok, akik a főigazgató urat védiűk, mert igaza volt. Az Ifjak, akik hat heti tanulás árán Juthattak volna bizonyítványhoz, alig Jártak el a tanfolyamra, de eljártak, bóbiskoltok, mert az éjszakákat mulatozással töltötték, egészen elemi dolgokat nem tudtak, pedig ciaknem szájukbi rágták a azót, begy mit feleljenek, — példátlan önhit ség egyesűit itt az indolenciával. — Olyan keveaet kérünk, mondta akkoriban dr. Szele, bogy már kereicbbet nem lehet. Amiért háború van, még nem tzibadilhalunk ts!|eaen tudatlanokat a közéletre. Valamiképpen hasonlit a mai helyzet az akkorira. A szanálási (örvény alapján ezrével bccaájtják el a magasabb kipeaitétű tisztviselőket it, mc^üresedí állásokat nem (öltenek be, mégis ofvan Unuláti láz, — illetve J: nyitváhys'srzési ambíció — fogta el az emfcc-