Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-12 / 45. szám

Ara 3000 korona. DÉIMAGYARORSZAG J Deik Гсгпки. 2. Teklán IJ-Ä KUHMklntal. MtuOukOnyvUr « |e»,lru«la: Dugón ica-ltr II. Tektgn 300. Prien SSixlor »ugarul I. Kim. Teklonazim II it. Szeged, 1925 julius 12, VASÁRNAP Klftluete.i árak: K«y hónapia helyben «n.iflu кнг„ RuJapeaten H VKleken tlJJ«) kor. Cgyt, ul, a,. he'kdinap 200J kor vaaír- H ünnepnap *««; korona. I. ívlolyam, 45. s Scrap of paper. A scrap of paper, az magjaiul: egy darab papir. Amit az ember a papit­koiátba hajit, ha a lollböl kitörülte vele a nyúlós tintát, amiből a főzőcs­két játszó kis lány galuskát csiped; amit a szél fölkap az uccán és leejt a sárba, a csatornába, a szeméidombra: az a serop el paper. A ronjy-papír, amiből papir-rongy lelt. Hogy kicsoda dr. Charles H. Herty, arra nézve már nem szolgálhatunk ilyen bittó* magyarázattal. Angol-e, amerikai- e, francia- e, nem tudjuk, mert mosi olvaisuk előszOr a nevét, amiben bizonyosan mfnk vagyunk r hibásak. Ch. H. Heity ur a kémiai gyárosok valamilyen szóvelségének az elnöke, ennélfogva nem lehet valami csiribiri ember. Bizonyosan megszolgálta ezt a tekintélyes pozíció', bizonyosan súlya van a szavának, amely messzire el­hallatiz k, — hiszen Íme, mi is meg­hallottuk, hogy egy népszöve ségi ha­tározati ói, amelyet a világsajtó pár hé nappal ezelőtt vezércikkekkei köszön­tött, azt mondta, hogy az nem egyéb, mini egy scrap ef paper. Egy nagyon érdekes, egy nagyon jó szándékú, egy nagyon tiszteletreméltó — papir- rongy. Az a genfi határozat, amelyet Herty ur igy lebecsült, az a nevezetes ok­mány, amelyben a-világ delegátusai kimondják, bogy a kémlat háborút meg nem engedettnek, gyalázatosnak, a hu­manizmus nemzetkózi (Örvényeivel össze nem egyeztethető«k tartják Az Indítványt m E. Burfon lette meg, Amerika delegátusa éa mivel az egyez­ményt minden delegátus aláirta, ért­hető volt, hogy nagy kö esett le az emberiség szivétől. Hiszen komoly tu­dósok, nemcsak Oteg tábornokok, ha­nem nem éppen harcias szociológusok la évek ó'a azzal ijesztgetnek bennünket, hogy az emberiségnek még egy világ­háborún át kell esni és az lesz az utolsó bábotu. Ha azt túléli az em­beriség, akkor aztán jOn az öiök béke, csak eppen azt nem lehet tudai. hogy az emberiség nem ér-e hamarább vé­get, mint a háború. Mert ezt a nagy­szerű háborút nem puikákksl, ágyuk­kal és szuronyokkal fogják vivni, ha­nem bacilluiokkal és a pokol üstjén főzött gázokkal, amelyekkel a levegő ból sCp ik végig a világot és amelyek nemcsak az oktalan embert lógják ki­irtani az utolió csecsszopóig, hanem megölik az okos és bO!cs természetei is, egész az utolsó fűszálig. Ugy, ho«y utoljára nem marad egyéb az egész világból, mint a puszta fold, olyan puszta és kopár, amilyen a teremtés kezdetén volt, csakhogy most nem az az Isten lelke fog fölötte lebegni, ha­nem a mérges gázok lelhő-gomolya, amelyben még a bacillusok is beadják a kulcsot, mert azok is élők. Enól ax apokaliptikus víziótól szabi­dilotia meg az emberiséget a Népszö­vetség genfi konveneójs. Hála Isten­nek, legföljebb minden marid a régi­ben, de roaszabb nem lesz. Ltgföl|ebb lövést átok-háború lesz, tgy kis légi bombázásul, de kolera- és peslisbacíl­lutokat nem hajigálunk egymás telére az égből. Az unosllnk ragaszkodni fog­nak a nagyapák tradiciéifcúz éa csak u|y közelharcban szurkálják egymást agyon és ctak ugy ptimiiivcn rágyújt­ják a városok, t az otthonmaradtak, az isszonyok, az ütegek, a gyeteket fejtre, de láthatatlan sugarakkal, rr le­den szerves életet megfojtó gázokkal, a főidre szállt Mtrs-Ukók mnztikus fegyvereivel nem fognak harco'ni. Nem bizony, nem lesz szabid, mert tiiji a ugy TCrvény, amit Qenlben csináltak. Itáibz is logtillák, okmányt csinállak lólr, ptcsélel íá ülölltk rá: tilos a kémiai háborút És moil előáll ez • misler Hírt;-, vigy monsieur Herty, aki nem hadvezér, nem diplomsta, még csak nem is vezér­cikkíró, hanem egy tudós vegyész, aki nem ül a kardjára, sert nincs is neki kardja, csak a ceruzájára! megkopog­tatja csendesen az flveglombikot, amely ben talán linóm parfómők gőze kava tof, falán nehéz szagú párák zOldelnek és azt mondja minden Indulat nélkül: — Tisztelem Oenfet és a Népszö­vetséget éa tisztel etem a kémiai hábo­rút eltiltó egyezményt, de hát nire való volt azt Írásba foglalni ? Amire azt le­írták, az azelőtt síép tiszta iv fehér psplr volt, most már csak egy darab papir, serop 0f peper. Láttunk már ilyent máskor is, a dumdum golyót is nemzetközi egyezmény tiltotta ; azt minden cemzel nagy tisztelet­ben tartotta, még béke voH, csak éppen a háborúban ropogtak vigan a duirdumlövegek minden fron­ton, a világ ' egyik sarkától a másikig. Becsűlefére válik azonban minden nem­zetnek, hogy mind egyformán fölhábo­rodott a nemzetközi jog megsértése mislt, ha dom-dummal lőttek vissza. És a Népszövetség okosai azt gondol­Й к, hogy a gázok és gőzOk jobban gják respektálni az ő papírdarabju­kat, mint tz ólomgolyók. A kémiai há­ború ellen lehet határozatot hozni, de a kémiai gyárakat azért sehol se fog ják leszerelni, azok a mérges gázokat mindenütt gyártani fogják a békében ts, mert az se nélkülözheti őket. A klór­gázzal influenzát gyógyítanak, mások­nak a mezőgazdaságban, vagy az ipar­kon veszik hasznukat, a vegykonyhá­ban ujabb-ál ujabb szintetikus gázok­ktl kísérleteznek, — melyik nemzet mondana ezekről le a maga jószántá­ból csak azért, hogy a háború majd vissza ne éhescen velük? És melyk nemzetet tudnák abban megakadályozni ts ellenőrizni, hogy azt ne fötzön a maga labora óriumában, amit akir éi ki fogja ellenőrizni az ellenőrPket, trgy hát ők mit csinálnak o thon ? Érdekes, hogy az ember« k milyen gyerekségek­kel játszadoznak, még akker is, ha már ugy megöregszenek, hogy népizOvet­ségi delegátusoknak is alkalmasak? Ch. H. Herlynek igaza van. A Nép­szövetség'minden háborúellenes egyez­ménye csak scrap of paper. Egy darab papir a muzrumok számára. Csakhogy a nemzetek vezérei, akik aláírják ezeket a papírdarabokat, nem olyan naiv gye­rekek, amilyeneknek gondolni tetszik éke*, ők inkább nagyon is ravasz fiuk, akik tudják, bogy mit csinálnak. Előre meg akarj k nyugtatni a lelkiismeretü­ket a nerozeközi papir cafatokkal. Az uj jugoazláv koalíciós párt alakuláaa. meg. A Radícs párt a kereskedelmi, népjóléti, erdészeti, bánya és postaügyi minisztériumot kívánja, valamint ezen­kívül nébány államtitkári állásra is igényt tartana. Belgrád, julius 11. A ndikális és Radics-párti meghatalmazó«'ak ma dél­ben konferenciát fartotfak, amelyen a már tegnap megszövegezett tárgy, lási jegyzőkönyvet Írták a'á. A miniszteri tárcák beosztásánál nég nem egyezlek Dr. Ripka Ferencet nagy szótöbbséggel Budapest főpolgármesterévé választottak. Budapest, julius 11. Ma délután a székesfőváros törvényhatósági bizott­sága rendkívüli közgyűlési tirtott, mely­nek egyetlen lárjya a főpolgármester­választás volt. A bizottság tagjai csak­nem teljes számban megielentek és a karzatot zsúfolásig megtöltötte a közön­ség. Csaknem teljes számban meg­jelenlek a tanács fagjtl is és a főváros tisztviselői. Dr. Slpőcz Jenő polgármester be­vonulásakor a jobboldal éljenezni kezd, mire a ta oldal közbesűvit: A villa­mos Igazgatót éltetik. A zaj lecsillapulta u'án SipCcz Jenő megnyitotta a közgyűlést. Bejelentette, hogy dr. Rlpka Fa ere kormánybiztost a kormányzó kormánybiztosi t sz étől felmentette, valamint azt, hogy a belügy­miniszternek a főpolgármester jelölésire vonatkozó államfői leirata érkezeit, amelyet zárt boiilékbin bemu'at a köz­gyűlésnek. Dr. Ltbmayer Jenő felolvassa a bel­ügy miniszteii leiratot. Ezután az elnöklő polgármes'er fel* bontja a kormányzói kéziratot tartal­mazó levelel és a leiratot olvasni kezdi Ebben a pillanatban a jobboldal és a közép feláll, hogy a kormányzói le­itató! állva hallgaiják. A szociál­demokraták, illetve a demokrata-blokk ülve marad. Étre lárma tör ki. Az elnöki csengő hangja elvész a zűr­zavarban. A zaj kOzben a jobboldal kezdi a Himnuszt énekelni, nvre sz ülő szociá'demokraták és demokraták aionnal felállnak és ők is elkezdik a nemzeti imádságot énekelni. Miu'án a közgyűlésen heyiéáUt a nyugalom, a polgármes'er felolvissa a kormányzói kézira'ot: »Kedves d'. Rakovszky Iván! Az 1872. évi XXXVI. f. c 68. §. itndel­ktzései szerint Budapest székesfőváros­nak legközelebbi 6 évre betöltendő fő­polgármesteri állásra dr. Rlpka Ferenc udvari tanácsos, gázgyárigazgafót, dr. Kozma Jenő kermány főtanácsos, tör vényhatósági bizottsági tag ügyvédet és Kollár Lajos udvari tanácsos, szé­kesfövátosi törvényhatósági bizottsági tag, ügyvídet jelölöm ki. Erről Ont a törvényes intézkedjek végrehajtása vé­gett ezennel értesítem. Kelt Budapest, 1925. évi julius 10-én. Horthy s. k, Rakovszky s. k." Az elnöklő polgármes'er ezután el­rendeli a főpo'gárxesterválasz ás meg­ejti sét; a végrehajtásra felhivja a sza­sazalszedő bizottság tagjait s a iziva­zás tartf mára az ülést f Ifüggesz i. Hat óra után néhány perccel újból megszólal az elnöki ctengő és Sipőcz { enö megnyitja újból a közgyűjést. 'elkéri Lobmayer előadó tanácsnokot a választás jegyzőkönyvének felolvasá­sára. Dr. Lobmoyer Jenő felolvassa a sza* vizásról szóló jegyzökönyvet, amely szerint leadatott 228 érvényes szavazat, ebbőt dr. Rlpka Ferenc 187, dr. Kollár Lajos 37, dr. Knma }enő4 szavazatot kapott. Slpőcz Jenő polgármes'er ezután dr. R pka Ference; megválasztott főpolgtfr­mes'ernek mondja ki és javasolja, ho^y az uj főpolgármestert küldöttség hivja meg a közgyűlésbe, ahol azonnal tegye le az esküt. Rövidesen megérkezik a közgyűlésbe fekete diszmigysrban dr Rpka Ferenc s (ellép az emelvényre, ahol leteszi a hivatalos esküt. A főpolgármesteri a közgyűlés egy­hingulag eljenzi, dr. Sipőcz Jecő üd­vözli Ripka főpolgármestert, aki meg­köszöae a törvényhatósági bizottság­nak a bizalmat A polgármester beszédét az ellenzék állat dóan közbekiáltásokkal zavarta. A főpolgármester válaszát 'öbb izben sza­kította meg a szociáíderr.okrattk és a dcmokra'ák tapsa. A Budapesti Dalkör és a Munkás Dilárda a közgtülés végén a Himnuszt éa a nemzeti Hiszekegyet énekelte. MMMMMMWMWMWMMMMMM Churchill kilép ai angol kabinetből? London, julius 11. A kormánynál kűlOnbőző befolyások érvényesülnek abban iz irányban, hogy a konzervá­ltok részéről két esztendővel ezelőtt kidolgozott program alapján nyolc uj cirkálót készíttessen. Churchill erélye­sen állást foglal a javaslat ellen, mert szerinte minden uj teher még súlyo­sabbá tenné az ország gazdasági hely­zetét. Btidgeman, tz admiralitás lordja, a cirkáiék ép tése mellett van és alig­hanem keresztülviszi álásponiját. A kérdést az a veszedelem hátráltatja, hogy Churchill kilép a kabinetbői. Belgium helyre akarja állítani a diplomáciai viszonyt a azovjcttcl. Brisszel, ju ius 11. Vandervelde kül­ügyminiszter Btűssz'lbe visszatérve ki­jelentette, hogy Brland külügyminisz­terrel folytatott tinácskozásai igen szí­vélyesek voltak. Krasszla szovjet lövette! folytatott tanácskozási Íré I Vandervelde ugy nyi­latkozóit, hogy Krasssin az oroaz-belga diplomáciai viazony mielőbbi helyre­állítást meUett foglal állást. Vender­telde azonban, miként kOtli, kijelen­tette, hegy ragaszkodnia kell a kama­rai beszédében megjelölt garanciákhoz és elsősorban garanciákat kell kapnia az orotzorsiági belga érdekek védel­mére, mielőtt SzovjetorszJggil egyálta­lában érintkezésbe lép. A letartóztatott horvát parasztpárti vezér elleni vádak. Belgrád, jul/us 11. A Pribícsevícs­párti Rjecs közli a Radics ellen emelt vldat. A vádpontok szerint Ridici 1924 jul us 27-én Moszkvába utazott. A törvényes engedelmességet megta­gadta. Kapcsolatot ti rtott fenn a mice­dúcokká*. H< isler, volt horvát kOzfár­sasígi képviselő előtt a kővetkezőket jelentet'e ki: „Ha Habsburg Károly B'csbe érkezt», mi látgyalni fogunk vele.' Végűi londoni tartózkodás alalt tinfcikozott a vajdaságnik Magyar­országhoz való visszacsatolásáról és arról, hogy Horvátországot a királyság­tól eltá'assz». _ Sternbcrg gróf kiutasításának bonyodalmai. Bécs, julius 11. A V/iener AUgemeine Zeitung levelet kapott Polzer Artúr gróftói, Ktroly király volt kabinetirodai igazga:ójátó', amelyben tiltakozik Stern­berg gref kiutasítása ellen. Levelében elmondja, hogy a Jockey-Club ural vele Is ugy akartak elbánni, mint Sternbcrg gróffal, őt is kihívták bdtbifro, amit azonban a becsületbíróság Ítélete alap­ján megtagcdotl. Kéri, hogy ezek ellen az urak ellen járjanak d. Cernin és Berche grófokat említi meg. Továbbá azt is a nyilvánosság tudomására akar­ják hozni, hogy Siernberg grófot an­nak idején a Kttolikus Nemesemberek Egyesülete, axe'ynek tagja sotusem vol', vérbíróság! ítélet alapján a Kato­likus Nemesemberek közösségéből ki­zárta. Tekintve ozt, hogy ennek a tit­kos vérbtrőságnak az ítélete már tébb katolikus embert lehetetlenné tett a bécsi rendőrigazgatóság főnék* Ismétel­ten biztosította Polzer grófot arról, bogy az egyesületnek ez a viselkedése a tör­vénnyel ellentétben áll. A rendőrigazgrtó­ság elnöke megígérte, hogy a törvény­ei le csen viselkedő egyesület ellen el fo,{ járni. Sterrberg gróf kiutasitása Ügyében beállott ujabb fordulat általá­nos érdeklődést keltett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom