Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-08 / 42. szám

1925 Julim «. DBLMAQYARORSZAO A fizetésképtelenné vált Belvárosi Bank ügyében kényszeregyezséget rendelt el a törvényszék. A bank fiietéaképtelenné »élik. Csak károsodás, csak veszteség a Belvárosi Bank pénzügyi fion ján. A behi|tási kampány alatl zuhan a korona, morzsolódnak az érié» papír érléke». A város bankélete sulyosin érzi a teljes konjunMuranélkfllisége». Megbukik, lizetésképlelenné vál k a Kroó L<pót fé'e bank, következik a Szegedi Forgalmi Bank, 1925 elején pedig a Siegedi Oazdasági Bank R. E bankok összeomlása szin e egyik napról a másikra történ k s ig* erthe ően megrendíti a hitelezők bizalmá», aminek következményeképpen a Belvárosi Bank néhány nap alatt milliárdokat fizetett ki a megrémült és pénzük sorsán siránkozó betevőknek. A milliárdos teherpróbikat a bank már csak nagy megerőlteté sel tudta elviselni. A Oazdasági Bank Rt. ez idö alatt csak Ígéretekkel táplálta a Be városi Bank igazgatóságai. Komolynak látszó ígéretek hangzottak el a tartoiásjk egyeiségi rendezésére nézve, de ezek sem valósultak meg. 1925 márc us havában azután már elkerülhetetlen volt a bank összeomlásának közeli szomorú ténye, ati néhány nap mulvs be is következe t. Ez év március havaban a belvárosi Bank és Kereskedelmi Részvénytórsatág fizetésképtelenné vált. Kifizetései! beszOntet'e, a Korzó-kávéház helyén átalakított modem helyiség ajtaját IcG

csétel'ék. A fizetésképtelenné vált nk mintegy kétmilliárd korona ereÉ

ig állott adósként hitelezőivel szemen, amikor megindult a ter.ezgetés az intézet általános az nálására. A nagy feltűnést és meglepetést keltő bankbukáa lényére az Intézet több hitelezője a csődnyitási eljárást kérelmezte a szegedi törvényszéktől, amit az folyimatba is lett és julius 9-ét tűzte li folytatólagos tárgyalási határnapul. A csődbe keiült bank nevében, a csődeljárási határnap előtt Kroó Feienc kényszeregyezségi eljárás megindítását és elreoáelését kérte a klr. Ibi vény szék tői és a hitelezők, követeléseinek teljes és végleges klelégiléseül 40 százalékot ajánl fel. A szegedi törvényszék a tegnap! nappal már el is rendelte a kényszeregyezséget ét igy annak lefolytatására már nircsen akadály. A bank fizetésképtelenségének okai. A Belvárosi Bank még a nagy és boldog konjunktúrák idejé , 1922 január 1 én alakult meg. A megalakult bank már az egyik napról a másikra Is rohamos fejlődésnek indult, ugy, hogy szükségesnek mutatkozo l az alaptőke felemelése, ami a Pénzintézeti Központ hozzájutása melleit meg is történt. A bank üzletforgalma majdnem kizáróan a heti pénzek gyűmOlcsözletéséböl állolt és a kisebb-nagyobb összegeket ipaii vállalkozáaok fnanszirozására basznál ák fel. Ili hatalmas nyereségek mutatkoztak, azonban az 1924 evvel, ami tor a gazdaaági és pénzügyi megrázkódtatások pénzszűkéi idézlek elő, bekövetkeze l a böjt szomorú ideje. Jöttek a tőzsdei értékzuhanások, a bank értékpapirállománya majdnem teljesen elveszel', anélkül azonban, hogy ezek a károsodások a bank vagyoni helyzetét alapjában megrendítettek vo na. A Belvárosi Bank fizeti a legtöbb kosztkamatot. A helip*nzgyűmölcsözte.és abban az időben valóságos járvánnyá fajult. A banknak gondoskodnia kellett arról, hogy hetipenzes betevőinek minél kedvezőbb kamatozást biztosítson. Kölcsönösszeköttetés létesült a Kireskedelmi és Oazdasági R>. budapesti céggé', amelynél a bank a kölcsöntőkékéi 150 százalékos értékpapirfedezet melleit helyezte el. E cég a gazdasági körök teljes bizalmát e vezte. A luiságos nagy bizalom azonban indokolatlan volt, meri a sok miliárdos fekvő vagyonú cég 1924 január havában kiszenvedett. A bank egyik fő1 isatviselője több milliárdos csalást és sikkasztást köreteit el és e csalard cselekedc e éppen a Belvátosi Bans pénzéi о ózta el. A sikkasztással elveszett az ériékpapirfedeie' jelentékeny része, anélkül, hogy a mintegy kétmilliárdot kitevő készpénzösszegből a bank egy fülért is visszakapott volna. A követelest ugyan jogerősen megitélle a szegedi Lloyd- Társulat választott tőzsdeDirosága, birtokba kerüllek sz értékbe.t felieden biztonságot nyújtó inga lan zaiogjogok is, de ez mindhiaöa volt. A Keresxcdelmi es Oazdasági R.. látszatok felvonultatása melleit még aa elmuli ev folyamán keryszeregyezsi^et kért a budapesti tö vényszéktti s ez sz eljírás inty miádig folyamatban va;r. A Beivátosi Bank büntető feljelentést tett ez ügyben, hogy síkra szálljon a Gazdasági Rt. akciójával szemben, kimutatható mdmi .yeket nm tudott elét,a. E cdmíny.e azonkivü: egy me-in bünoE edmcny.e i marad ™ -ní-ik bünüi-;: felielenpesls cég ellen irányuk lit r szazmtUtó korona értékű ¿Пыр <шг szett el. H vePróbálkozások a Pénzintézeti Központtal. Az összeomlás után a Pénzintézeti Központ megvirsgál a a bank vagyo i állapotát, Ozletkezelését és javaslatot tett az általános rendezés végrehajtására. A bank ugyan nen volt tagja a Pénzintézeti Központnak, az azonban mégis segédkezet nyújtott. E közbelépéssel megkezdődött a mentési munkálat, amelynek egyetlen célja az vol', hogy a bank vagyonát megmentsék, a fejetlenségből eredő hbák orvosolva legyenek és a válság megoldásának feltetelei megterem essenek. A Pénzintézeti Központ be is vezette az óvóintézkedéseket. Az első terv az volt, hogy a részvénytársaság önként felszámol. Kitűnt azonban, hogy a bank eg>es vagyontárgyainak értékesítése, kunnlevősegeinek behajtása hoszszabb időt fog igény bevenni, mint amennyi tdö az önkénlea felszámolás időtartama mellett rendelkezésre állhat. Ennek felismerése után a kényszerfelszámolás gondolata lépett előtérbe, mtrl ez a szükséges hitelműveletek megalapozására hosszabb időt enged. A Központ azonb.n az előkészítő munkálatok befejezhetősége céljából a bíróságtól halasztást kést s akciója igy eredménytelenül végződött. A Belvárosi Bank erre más irányban próbálsoiott. Tárgyalátokal folytatott az Olasz Magyar Bankkal és nagyobb tartozásait oly kezekbe juttatta, amelyek lehetővé telték a további szanálási munkálatok folytatását. Énhez a lti el müveleihez a Pénzintézeti Központ váraimul 700 millió koronás DitelíCl járul hozzá, ami fokozta azt a reményt, hogy a kény szeregyezségnek a»adálya nem lesz. 1925. év junius hó másodit felében a nemrég segedkciel nyújtó Pénzintézeti Központ váratlanul megvtnja támogatását. Nem vállalkozik a kényszerfelszámolás intézésére, abból az elvi okból, hogy vidéki intezelról lévén szó, a felszámolói tevékenysegei nem folytathatná anélkül, hogy müveiele törvénybe ne ütköznék. Csőd vagy kényszeregyezség? A Pénzintézeti Központ elhalározáaának ez a végleges kialakulása szüksége»«* (ette a kényszerfelszámolás gondolatának elejtését és igy az intézet ügyein:, lebonyolítására esik kél ut maradt "-vitva: a csőd elrendelésének megkéri.e, vagy kérelem a kényszeregyezségi eljárás megindítása iránt. A ^ "Ucljárás a tapasztalatok azerinl hcssadalmai, költséges és nehétke• e^o, mint % kényszeregjezségi eljárás u a Belvárosi Bank Igy a: uJlit műveletet választotta. E«y0/aégl ajánlat éa keszeaeégl nyilatkozat Az egyezségi ajánlatot a Belvárosi Bank nevében Kroó Ferenc és pp. Kaufmann lette meg. Az ajánlat szerint az intézet őtazes hitelezőinek megfizeti a kényszeregyezség jogerőre emelkedése napjától — legkésőbben egy éven belül — számított követelések negyven százalékát. A kezességi ajánlat aláíróiul Bach Artúr, Ganie Arnold és Kroó Ferenc szerepelnek, kik saját személyükben egyetemleges kezességet vállalnak. A szegedi törvényszék a csőd helyett kényszeregyezséget rendelt el. A kényszeregyezségi kérelmet a Belvárosi Bank kedden délelőtt nyújtotta be a siegedi törvényszékhez, ahol Kulit Dezső törvényszéki bíró kapta meg ennek az egynek az aktái», aki elrendelte a kényszeregyezséget és a tárgyalás napjául szeptember 18-át tűzte wte^aeeaottmaotamaeeaetmamooioommooii^mmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmma Ujabb konfliktus a mozik, a színház és a város hirdetö-vállalata körül. kl. A hitelezők szeptember 5 lg kötelesek bejelenteni követelésüket, különben elvesztik (gényjogosultságukat. Kuttr birö a Belvárosi Bank vagyonlelugyelöjél még nem nevezte ki, mert a törvény azeiint a Pénzintézet Központot kell előbb megkérdezni, hogy nem vállal|a-e el a vagyonfelügyelő aterepél, illetve kit hozna |avaslatba erre az állásra. * A lolyó hó 9-ére kitűzött csődlárgyalást a bíróság a kényszeregyezségi eljárás befejeztélg hivatalból elhslsszt|a és felfüggeszti mlndsddij, mig a kényszeregyezségi eljárás jogerőre nem emelkedik. A vagyonfelügyelő kirendelése nyolc nap alatt megtörténik és a kinevezés is hivata'osan publikálva lest. A kénysteregyezség híre nagy megnyugvást kelleti a hitelezők kötében, mert köztudjmásu volt, hogy a bank hiteleiői a c löddel még kéteaebbé tették volna követeléseiket ét igy ebben az esetben a kényszeregyezség a legcélszerűbb kivezető ut. Tobb ízben foglslkoztunk már azokkal s lehetetlen viszonyokkal, amelyek a város úgynevezett házikeae ése alatl álló hirde ési vállalati körül uralkodik. Megirtuk, hogy az üzemből a legkeveieoö baszna éppen a városnak van, de az indokolatlanul msgas larila miatt egyremásra felhangzik az érdekelt nsgyközönség köréből a jogos panasz. A kérdéssel a város törvényhatósági bizottsága is foglilkozolt már kétszer, májuii ét juniusi közgyűlésén, de nagyon szerencsétlen feltálalásban, mert az ügy szószólóját nem annyira a közérdek védelme lelkesítette fel, mint Inkább az üzem vezetője ellen táplált egyéni antipátiája lüisllr. A közgyűlés ilyen körülmények között — napirendre tért a kinos ügy fölött. A kétdés megvitatásának mégis volt valami pozitiv eredménye, még pedig az, hogy a tanács akaratlanul is furcsa vallónást tett. Bevallóit*, hogy a kérdés körűi meglehetősen tájékozatlan volt egészen addig, amig a mind gyakrabban főlnerülö pansszok hatása alatt át nem vizsgalta az iratokat. Tnli|donképen akkor tudta csak meg, hogy Bárdoss Béla Ib. főjegyző hogyan jutott az üzem élére és bogyan oizta a Megvár Távirati Irodára a vállilat adminisztrálását. — Azon a tináctűlésen — mondotta 1 özgyülest felszólalásában a polgármester — boldogult Taschler Endre fö|egyző elnökölt. A kérdést szokás saetint egészen kurtán ismertette az előadó és a tanács abbsn nem Utált semmi kivetni valót, tehát az előidó javaslatát elfogadta. Ami töitént, az a tanács hozzájárulásával történt, változtatni rajta — ujnos — ma már lehetetlen. A tanács legfeljebb azt teheti mrg, bogy redukálji a tu'magat dijakat. A szabályrendelet értelmében eohet joga van. A polgármester kijelentései r.em szorulnak kommentárra. Megállapítható belőlük, hogy a kurta referádában a tanács nem talált kivetni valót, de most már sajnálsloinak tartja a megváltoztathatatlan lörténteket. A közgyűlés természetesen elfogadta a tanács javaslatát, illetve tudomásul vette a választ és ezzel másodszor is szankclendlia a megtörtént sajnálatos dolgokat. Ezután maradt minden a régiben, de most ugy látszik, ujabb bonyodalom támad a hirdetési vállalat kő. ül. A MH1 mint a város hirdetési vállalatának szeriődésesadminiizirátora, hosszú harcok után megegyezett a mozikkal és a színházzal. A moziktól a plakátragasztásért e edetileg havi négy és félmillió koronát kért, ami három mozi után tizenhárom és félmillió koronát jelentett volna. A mozi igazgatóága természetesen tiltakozott a horribilis díj ik ellen, az ügybe a tanács is beleavatkozott, mig végre megtöriént a kirgyezés A hirdetési vállalat a három nu ii . trdu'.ási pau sálé ját egy összegen, ;nég pedig havi két és félmili) koronában állapította meg. A megállapodás elkalmával a vetített reklámok ügye azonban nem tisztázódott. A mozi igazgatótági arra az álláspontra heheziedef, hogy a vetített reklámképekre a hirdetési «zabályrendelet nem vonatkozik, a hirdetési váltalat pedig ennek az ellenkezőjét vitatta. A felek abban egyezek meg, hogy a hirdetési vállalat feljelentési tesz kihágás címén a városi kihá;ási bíróságnál és ha a kihágási bíróság eli éli a mozikat, akkor a mozik nem felebbezik meg az ítélet t, hanem a vetített reklámképek uián is megfelelő psusálét fizetnek a hlrdeéii vállalatnak, ellenben ha a kihágási bíróság fölmenti a mozikat, akkor a hirdetési vállalat nem fdebbez és nem követel a moziktól pausálét a vetített rek ¿mért. A fö jelentést tudomásunk szerint a hirde ést villalat rövidesen megteszi. Nézeteltérés támadt a mozikon kivűl a színház és a hirdetési vállalat között is. A vállalattal a azintsáz szintén paustléban egyezett meg. Nem is volt baj a lul jJuíiaépe.il szezon le tárásáig, de amikor Ultriní plakátjai meg|eleniek az u'cán, a Hirdetés vállalat ugy találta, ho*y azok a plakátok már nem lantosnak a paustlévil megszabott keretek közé, hanem külön díj jár értük. A színház természetesen nem akceptálta a vállalat álláspontját ét a külön felszámított dijak kifisetését megtagadta. Kibágáii ügy lelt volna ebből is, ha Uferini mester nem bive a békés megegyezésnek. Azial vágta ketté a vitát, hogy ötszázezer külön koronát küldött a hirdetési vállalatnak. A kinai forradalom. Pdris, julius 7. A Chicago Tribuna jelen ése szerint a pekingi kínai diákok újból tüntetési rendeztek Cang-Tíngben. A tüntetés során összetűztek az angol tengerést-őrséggel. Az asszonyokat és a gyermekeket egy folyónaszádba vitték, míg a férfiak a parton rendezkedtek be. Ugyanezen Jelentés szerint Long tábornok kiáltványt intézett az egész világ keresztényeihez és abban igazságot kér a kínaiak számára. Dabasi-Halász bennmarad a kormánypártban. (Budapesti tudósítónk telefoojekatise.) Paapeta Fetenc nemzetgyűlési képviselő. akit annak idején Pápán pártonkívüli ellenzéki programmal válaaztotlak meg, ma bejelentette Almássy László grófnak, az egységes párt elnökének, hogy belép az egységes pártba. Almássy Pauperának azt a lépését a csütörtöki páriértekezleten fogja pártjának tudomására hozni. Ugyanezen az ülésen Almásiy egy nyilatkozatot fog tenni, amelyet Dabas!-Halász Móric magára nézve kielégítőnek fog tartani és visszavonja kilépő hveiét, tehát bennmarad az egységes pártban. PRÓFÉTÁBAN SZERDÁN esti 7—11 éráig. katonazene: Feliiimulhatlan konyha. n Figyelmes kiszolgálás. Csapon a Kőbányai Polgári Serfőzde világhírű Sast. István Idényei ~