Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-08 / 42. szám

4 DBLMAQYARORSZAQ 1928 juHua 8. Magyar Pétör véleködése. Magyar Peler urunkbályánk u|vlr, mint Alsóianya koronássllsn királya, felszólalt a löivénybalósági bizottság hétlón déluán tartott rendkívüli kös­gyü'étén. A ntplrenden tzereplő MN földi kölcsön ssemponljtből nem igen volt fontos ar, amit kerete len szavak* kai clmondoti, éppen azért nem kősON tok részletesebben beszédét kösgyűlési beszámolónk keretében. Annik, bogy mott viírzatéfünk rá, kölönOscbb oki nincsen, leglellebb az, hogy Magyar Péter keresetlen szavai btlen tolmácsol­ták — sajnos — az egétz tanyavilág gondolkozását Magyar Péter a városháza közgyd­lési termében körOlbelfll olysnt mon­dott, hogy a tanyai népségnek nincs szüksége arra a vatur», amelyért és amely körűi hírom-négy évtirede fo­lyik a fegmeddöbb, a legáldatlantbb harc: A iióhuc. — A tanyának nem kell a vasút, meg­volt eddig is nélkaie, meglesz erűién is — mondotta. — Ha a város min­denáron fel akar|a építeni, bál ciak építse fel, de a saját ssebébfil, a sze­gény lanyai gstdák anyagi boszájáru­lása nélkű'. Keményen, mrggtőiődéssel pattog­lak el etek a stavak Magyar Péter ha­talmat bajutza alatt ét általános, lel­kes htlyeslésre talállak a kisgazda vá> rotatyáknál is. Amint ott állt Magyar Péter a közgyűlési terem padtorai kö­zött, jellegzetes, határozott vonalú alak­jával eleven szimbóluma VJII a konzer­vatív pirasrnak. (Ne haragudjon meg a paraszt tzó alkalmazásáért Msgyar Péter, nem séitő siándékkal slkalmai­zuk, caak a lehetetlenül úrias hmg­záiu kisgazda elnevezést belyelietitjük vele.) Ujyanaz a konzervatív parutt volt, aki az első cséplőgépei összetörte, sz eltö petróleumlámpát a kuiba dobta, at első tonat fütyülésére babonás fé­letemmel kereulet vete t, vsgy messzebb menve, az eltó vatbillál régi kőbal­•íjával akarta Osszezuini. A kőbalta óia nem igen változott meg Magyar Péterek életfilozófiája, pedig atsóianyai udvarából, ha az égre néz — repülő­gépei lát, amelyben ugyanolyan for­májú élő ember ül, mint ő, ba újságot olvas, minden bssábról arcába bokszol a rádió, de azért Magyar Péter ugy el, ugy gondolkozik, mintha kóckével ha­so«atná még mindig a földet. Képtelen elhinni, elképzelni, bogy a város nem ugy gondolkozik, mini ö; hogy as öntő érdekek sxemszOgén kívül van más szemszög i<, a közérdek szemsiöge. A következtetése ilyesféle: .A város vasutat akar épiteni a tanyára. A tanyai vaiut tehát a város érdekeit szolgálja és igy a tanyának hastna nem lehet belőle. De a város ráadásul még azt is szeretné, ba a vasú építés költségeit a tanyaigazdák adnák össze. Ebbüt pedig nem eszik a város, van a tanyának is magához való esze." A logika világos, a következtetés helyes, csak az alap a hibát. Er ól pedig Magyar Péter nem 'ebet. Nem tehet rölr, bogy Dózsa Gyö gy tüzes trónusa óta megtanult nem hinni az urak jószándékában, nem tehet arról sem, h gy nem lát halárvonalat az urak és a hatalom fogalma közölt. Az év­százados lobo1, a keserves jobbágy sor nyoma nem tüník el olyan egyhamar a lelkéből. Ezért konzervatív Magyar Pé­ter, ezért nem hisz és nem bizlk sem­miben, ezért fukar és önző a végtelen­ségig és ezért irtózik mnden válioiás­tói, minden ujitástó'. Megszokta, hogy nem törödik sorsával senki, ő sem tö­rődik másévá*, megszokta, hogy ötven kilométeres u< válassza el a várostól és fél a vasútól, arcly erőszakosan heleszéguldozik majd csendes életébe es isme* étlen változásokat, ujilásokat hoihat. Kimondja tehát röviden, hatá­rozottan: Nem kell a vasút Aztán hiába mondja mki a város, hogy igy, meg ugy, a vasút uj életet, uj gazdagodási, gyarapodási lehetősé­geket hoz, egyszerre megnöveli a föld, a verejtékkel, könnyel vérrel hizlalt ter­mCtotd énekéi. Hiába bizonyítja, hogy a vasul ti he eiien idö- és munkameg­takarítást jeten számára, hogy kiviszi hozzá, tanyája kiskapujlh z a szegedi piacol, »incy eddi< oiven kilométerre VJII töle ís két ló, két e I.be- egynapi ru"ká|«ba kerül ttfiom kosár cse­resznye ériékesitíse. Migy^r IMcr a le|ét rázza: Nem kell a vasal, nem kell a vasul. Az urak akarják — huncut­ság van benne. Ks megépítik, jól vsa, de pénzt a tanya nem ad hozzá. A magyarpéteri filozófia kulcsa itt rejtőzik, ebben az utolsó kijelentésben. Mert bál nem igaz az, hogy konzerva­tív a paraszt, bogy fél az újítástól, hogy nem ismeri fel a vasbalta élőmét a kő­baltával szemben, de lelkesrdését, vá­gyakozását óvatosan eltitkoljv, maradi­nak maszkírozza magát, amikor csak fukar, amikor ingyen, áldozat nélkül szeretne megszerezni mindent. Kell a tanyának az a vasút, nagyon kell, de ingyen kellene, ajándékba. Nagyon iól tudja azt Msgyar Péter, hogy áldást jelent csak a vasút számára, bogy fel­becsülhe'etlen kincset ksp, bs meg­kapja, de a konzervatív paraszt szere­pének mesteri eljátszásával megkísérli, hátha le lehel valamit alkudni az árából Egysterfl embernek látszik Magyar Péter, kevésszavú, megfontolt beszédű, okos msgyar embernek, de sokkal egy­szerűbb, sokkal okosabb, mint ami­lyennek látszik, otyah, amilyen minden Magyar Péter évezredek óta: Imádja a földel és szereti — Önmagát és nem volt alkalma megtanulni még azt a frázist, hogy a közérdek sokszor meg­kivánja az egyéni érdekek feláldozását m. L Hitvesgyilkossig Földeákon. Az önként jelentkező tettest a szegedi ügyészség fogházába szállították. Klsalaki Pál iOldeáki 40 éves föld­mives még a háború első esztendeié­ben megnősült és Itleségül vette Ko­vács Kstsln mskói leányt. A fiatal lérj bevonult katonának és Kovács Ka­talin egészen a háború végeztéig maga v He a kis gazdaság minden Ogyes­bsjos dolgát. Mikor elnémullak a rom­biták és eikOvetkeietl sz állítólagos béke. Kisalaki Pál is, mint annti más közvitéz mtról-holnapra as O'dOklő fegyvert békés siándéku kapával cse­rél e fel ét dolgozgatott födecskéjén. A munkás hétközn'pok után mindig beköszönt a vörös betűs vasárnap. Egy vasárnap, amikor a leszerelt hadfi mise után be ért a nagykorcsmába, itt pipa­lüit ne lett az egyik szomtzfdiszial­nál a feleségéről hallott beszélgetni, még pedig nem a legkedvezőbb formá­ban. kisalaki Pál megdöbbent a hal­lottakon és hazajövet figyelni kezdte feleségét. Ol hosszú év eltelt anélkül, bogy valami gyaruiat is észrevett volna. Idők folyamán atufán a gyanú is eltü­nedezett, amikor Kisalaki Pál az utóbbi hetekben egyszer csak rájött arra, hogy felesége bizony megcsalja, sőt viszonyt lol.lat egyik falubeli legénnyel. E naptól keidve kitört az egyenet­lenkedés a kis családban. Egymást ér­lék az Összekoccanások, mig végre is Kisalaki elhatározta, hogy elteszi láb alól a feleségét. Az előre megfontolt elhatározást lelt követte és junius 30-án éjjel Kisalaki Pál fejbecsapósakkal megölte alvó feleségét, akt azonnal el­vérzett. A b rzalmas tett után a hitvesgyil­kos, mintha semmi sem történt volna, megmosdott, felOIIOzködött s még az éjjel jelentkereti az oltani csendőrségen, ahonnan a napokban beszállították a kir. ügyésziégre. A vád'ott féltékenysé­get jelölt meg tettének okául s ennek megállapítása végett most folyik a vizs­gálat. Щ»ЩПШИЩЩ1ШШП»Ш11ШШ11Ш1ШШШШ»ПШШШН»Ш«Щ Egy titokzatos kávéházi mulatozás rejtélye. Történnek még talányos dolgok ezen a világon, akármilyen hihetetlenül is hang­zik. Csak hallgassátok meg, elmondjuk szépen sorjába az egészet, — két hét óla várjuk a kialakulását, most aztán magunk is érthetetlennek tartjuk. Két hét előtt, pontosan: junius 24 én, Keresztelő szent |ános nevenapján, tör­tént ugyanis, hogy késő este, két vidékies külsejU fiatalember állított be az egyik szegedi kávéházba. Hogy milyen kedély­hangulatban voltak, azt nem sikerűit pontosan megállapítanunk, de hogy ké­sőbb jó kedvtik kerekedett, az kiderül a továboiakból. Maguknak egyre- másra hozatták a bort, a cigányokat sörrel itatták, nóta nótát követett, egyszerre csak ittvolt a záróra. — Zárunk, urak, zátunkl — kiabálta a tulajdonos, aki semmitől sem reszket ugy, mint a makacs vendégtől, ha az nem akar kellő időben távozni. A rend­őrség ugyanis nem a vendéget bünteti meg, hanem öt. A nagy unszolásra a két. mulatós ls felállt és kellellenül indult kileíé. — Nem lehetne valahogy ittmaradni? — Lehetetlen, urak, ml szigorúan be tartjuk a rendeletet, a rendőr is ott áll a sarkon. — Majd ugy teszünk, mintha elmen­nénk, aztán visszajövünk. — Nincs rá módi — Viaszajövünk rögtön, csak kerülünk egyet. Elsiettek a többi vendéggel együtt, az egyikük átmeneti kabátja ott is maradi. .Véget vetnek a zenének s hazamen­nek a legények", — mondja Pelőli Sán­dor, csak azt nem emliti meg, hogy mikor fizettek. lippen igy volt ez itt is, a mulatság számlája — 550.000 korona — kifizetetlen maradt. Betlehem István főpincér jóhiszemű, szelíd ember, dörmögött egyet, hogy no ezek ugyancsak megijedlek a rendőrtől, eltelejtették a legfontosabbat. — Kik voltak az urak? — kérdezte Vetró Oszkártól, a kiszolgáló pincértől. — Az egyik emlegette, hogy ö Piroska főhadnagy Csongrádról. — Fizetlek a cigánynak? — Semmit sem adtak. — Na, tatán eljönnek holnap és ren­dezik a számlájukat. Misnap csakugyan történt valamilyen telefonos érdeklődés a kabát után, majd délben, amikor ismét szolgálatba lépett Betlehem, eljöttek az urak. — Ennyi, meg ennyi volt a ceh, kezdte a tőpincér. — Most nincs pénzünk, felelték. — Akkor nem adhatom ki a kabátot De azt nagyon akarták. Csak az egyik beszéli, azé volt a ruhadarab, bizony­kodott, hogy mihelyt hazaérnek, megkül­dik a tartozásukat. — Adunk egy csekkel, arra minden bank fizet. — Nézzék, kétem, felelte Bellehem, az uraknak egész délelőtt volt rá Idejük, hogy beváltsák azt a csekket Nekem pénz keli. - Végre is megállapodtak abban, hogy küldje el Betlehem utánvéttel a kabátot. Alig mentek el, megszólalt a teleion. Ne küldje mégse, majd ők küldik a pénzt. Előzőleg egy számolócédulára leirta a nevét is, , gégtula jdonosnak" jelezve magát Azóta aemml htr róluk. Etmenlünk tanukkal. Betlehem kíséreté­ben, a Royal-szállodába, mert annak ide­I én a mulató vendégek azt emlilették, togy ott van szállásuk, a szoba számát is mondta egyikük. — Voltak-e itt junius 24-én ilyen nevü urak megszállva? Azt mondja a portás: — Csak az egyik aludt itt Mondja a nevet, stimmel. — Milyen foglalkozást vallott be ? — Valami gépésznek, vagy minek mondta magái. — Hát a másik ? — Az is itt volt, emiilelte, hogy Piroska főhadnagynak hivják. Ebben én kételke­dem, mert a tavalyi törvényszéki esemé­nyekből Ismerem Piroskái, az egészen más formája, más beszédű. Sehogysem is­5 havi kamatmentes lefizetésre! a köz- és magánalkalmazottak, áliandó kereaettl munklaok és hitelképes szabadfoglalkozású vásárlók »» legolcsóbb napi árakon könnyfl szenei beszerezhetik mindennemű szóvei-, vászon­selyemáru, paplan, ígyteritó, függöny, abrosz slb. szükségletüket az Excelsior Textilkereekedelmi R.-T. Szegedi Fiókjánál (s«»(yi->ua az. ••. zri.,i .«. Mr*a > szenzAciős ujDOMSftaoec. mertem rá benne. Egyébként podgyász nélkül érkeztek, ezért általános szállodai szokás ¡^„t előre keiiett killzetniök a szoba árát. másnap délután utaztak el a hajóállo­másról. Betlehem most velünk együtt abban a hiszem ben van, hogy felültették. Valaki visszaélt Piroska nevével, felhasználta or­szágos emlegefeMségét és csodálatos lelki hajlandóságból Piroskának adta tri ma­gái. Volt már erre példa, hiszen hiszté­riából sokan vállalják magukra nagyobb cselekmények terhét 1?, amikor országos érdeklődés kísér egy titokzatos eseményt fe a tettes nincs sehol. Bizonyos, hogy Piroskának sem kellemes az a nagy em­leget ettség. amelyben meghurcoltatva tu­ton tut részesült, nyomozás, vizsgálat, tárgyalások során. Mi is azért irjuk meg as esetet, hogy alkalmat adjunk a reltélyes ismeretlen ki­nyomozására, mert hiszen senki sem for­dított gondot arra, hogy a személyazo­nosság precízen tisztázódjék. Szigora ér­telemben vett igazoltatás nem történt A rejtélyes Ismeretlenek egvike csak Vetró Oszkár pincér és a Royal-szálló portása előtt vallotta magát Piroskának, viszont a másik Betlehem előtt tárta fel - Írás­ban is - inkognitóiá«. Senkire se szabad olyan cselekményt ráfogni, amely az rlemi gavallériát teszi kétségessé és legkevésbé szabad a súlyos vádakkal illetett, de két lokon felmentett Piroskái, csak azért, mert ő országos ne­vezetesség. Amiért a klrálvt ügyészség vádolja még nem lett kávéházi adósok számára vngetlrei. Gvanus nekünk az is, hogy az Idegen főhadnagynak nevezte magát. Ez tájékozatlanságra vall, hiszen Piroska bizonyára jól tudja a maga pol­gári minőségét már abból is. hoev pol­gári bíróság tárgyalta az ügyét. О tehát nem hasznáthat tiszti rangot. Ugy hisszük, nem is marad el részéről az ügy tisztázása, végtére van két nyom, amiken el lehet indulni. Az egvlk a ka­bát, ami» nyilván ismernek többen Is Csongrádon, a másik a .géptulajdonos"­nak a számolócédulára Irt neve. Nem olyan boszorkányság az egész, hoev fényt ne tehetne rá deríteni. Ezek aloplán ké­szül megtenni Betlehem Ismeretlen tette­sek ellen csalás elmén a följelentést. Mert most már biztosra veszi, hogy a vendégek nem azok voltak, akiknek mondták magukat, különben két hét óta jelentkeztek volna. Végtére akárkivel meg­történhet, hogy múlatás közben nem hord magánál elég pénzt, — majd rendezi a dolgot másnap. De Betlehem István helyzete azért Is nehéz, mert a dolog valahogy belekap­csolódik a vendéglői hitel kérdésébe. Ezen a téren nem alakult ki egységes birói gyakorlat, csak az bizonyos, hogy hitelezni nem szabad. Megértjük, hogy ezzel a törvény a részeg embert akarta megvédeni az esetleges kifosztástól, de hogy tudhatja a főpincér előre, tri fog fizetni és ki marad adós? Csak a pálin­kás butikokban szokás előre leszurkolni a pénzt. Viszont, aki félmilliót mulat el kávéházban, egyébként is rendes külsejű ember, azt az üzleti elv érdekében sem szabad azzal megérteni, hogy tessék elő­szedni a bukszát. Épp ugv nem tekint­heti Betlehem ellenértéknek az ottmaradt kabátot, az legföMebb lefoglaltathatja a tartozás fedezeteként. A kávéház minden rendű és rangú kö­zönsége egyre fokozódó érdeklődéssel várja a rejtélyes eset megoldását Pénzkölcsönöket legjutányosabban, a bankszokások formájában, folyósítunk. Kifizetés késedelem níiküi. agrárbank KaraskaSa'al R.-T. Szeged, KlauáMér 3. ю Házhozszállítása megrendelhető a VILÁG naponkénti fizetés melleit is a DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓHIVATALÁBAN Telefon 306. Dugonics-tér II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom