Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-03 / 38. szám

s DBLMAGYARORSZAO 1928 julius 3 A kaliforniai földrengés pusztításai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kaliforniai féldrengés következtében 16 város és 50 köiség pusztult el. A kár milliárdokra rug. A legutóbbi föld­rengések történetében a legnagyobb ál­dozatokat ez követelte. A Népsövetség legközelebbi munkaprogramja. Genf, Juliul 2. A népszövetségi tit­kárság rövid Jelentésében foglalji össze azokat a teendőket amelyek ju ius fo­lyamán a Népszöve'ség egyes bizottsá­gaira várnak. A bizottságok mu kála­tiinak napirendjén a közlekedésügyi, továbbá az emberbiráti kérdések, úgy­szintén a szel emi együttműködésre vo­natkozó kérdések szerepelnek. A közle­kedésügyi bizottság julius 24-én tartja teljes ülését Genfben. Ezen az ülésen beszámolnsk azokról a munkálatoktól, amelyeket alblzottságsi és megbízott szakértői mull év novemberi legutóbbi ülésezése óta végeztek. Ezek közOit szerepel Walker Hlnes jelentése s Duna és a Rajna hajózásáról. Szó ku a naptár reformjáról is. A teljes ülést ju ius 13 áa a vasali száililás kérdés tanulmányozásával foglalkozó bizottság ülése előzi meg, amely többi között tárgyalni fogja azt a kérdést, bogy mi­lyenek az állapotok Európában a va­súti szállítás tekintetében, Osszehason litva a háború előtti Időkkel. A szellemi együttműködés bizottsága ez alkalom­mal véglegesen meg fogja állapítani annak a nemietközi intézetnek általá­nos szervezetét éi működési körét, ame­lyet a francia kormány ajánlatira Pá­risban fognak felállítani A bizottság ezenkívül foglalkozni szándékozik a bibliográfiára, az egyetemközi kapcso­latokra és a tudományos tulajdonsá­gokra vona'kozó kérdésekkel Julius 13-án ül öasze Genfben második űésszakára a rabszolgatartásról tárgyaló bizottság, amely ez alka'ommal tudomásul veszi az Egyesült-Alisatok részéről beküldött hivatalos adatokat. A leány- ét gyet­mekkereskedis leküzdéiétHUUtíll szak­értő bizottság julius 27-én tartja Genf­ben ülését. Kína filggetlenitését kívánja a waabingtoni konferencia. Washington, ju'ius 2. A külügymi­nisztérium tárgyalásokat kezdett abban az irányban, hogy Waabingtonba bivja mindazokat a hatalmakat, amelyeknek Kínában étdekeik vannak. A konferen­cia célja megállapodni átokról az in­tézkedésekről, amelyeket a kinai hely­zet megkövetel Elaősorban sió lesz bizonyos ptivilég umokról, melyeket egyea idegen hstalmak Kinábin élvez­nek. As ameritai kormány ezeknek a privilégiumoknak a megszüntetése mel­lett van, mert nézete aseriat Kínának biztosítania kell a teljes függetlenséget Foglalkoznék a konferencia azzal is, bogy a konzuli bíráskodást Kínában megsiünteiss. Páris, jul us 2 Briand tegnap a ka­mara külügyi bizottságában nyilatko­zott a kínai belyzerőL Eszerint a nagy* haia'mak Franc aországot nyomatékosan felizőitoták, hogy a washingtoni kon­ferencián Kinát illeően megkötött szer­zödéieket ratifikálja. Közvetlenül e Ja­vaslat parlamenti elintézése után Pe­kingben konferencia ül össze, hogy ki­dolgozza az uj vámtarifát. A mostani vámokat legalább két és fél százalék­kal emelni fogják. Az illető delegálu­sok azntán a franca éa as amerikai kormány ösztönzésére megragadják ma]d as alkalmat, hogy a kinai kérdéat egész terjedelmében megvitassák. Az Egyesüli Államok eleinte ell nézték a nagyhatalmak Lözös akcióját több ame­rikai misszión irius meggyilkolása óla azonban hajlandók a közös fronthoz caatiakozni és megvédeni a hatalmak tekin él/ét a távol Keleten. London, jul US 2. Pekingi jelentés szeiint olt tegnap a sanghaii zavargá­soknál elesett kínaiak emlékének ün­neplíse nyomán tömegtüntetések voltak, amelyek zavarásokká fajultak eL A csőcselék behatolt azokba az üzletekbe, amelyek angol és ¡»pán árut tar anak éi epu.zliiotta a bsrer.dezéit. A rend­őrségnek kellett a rombol Ikit megfé­keznie. H nemszavazókra is kötelező i urnák előtt való megjelenés. A kormány ismét leszavaztatta magát a nemzetgyűlésen. — Szijj Bálint rendezte a puccsot, amely majdnem kudarccal végződött, mert esik három szavazat szótöbbséggel vált lehetővé az urnák előtti megjelenés. kon szerzett tapasztalatok szerint ná­lunk nem vált be. Az emigráns-szakasz ellen két kifogás merült fel. Az egyik az volt, hogy miért teszünk ki­vételt, miért bízzuk a választási biz­tosra, hozy vá'ogasson a jelöltek közt s miért nem a közigazgatási bíróság dön*. Ennek az intézkedésnek céljs az, bogy olyanok, akik azért tartózkodnak külföldön, mert Itthon csak büntető eljárás lefolytatása után fejthetnek ki polUlkai működési, nt legyenek meg­vdlaszthatók. Étink felkiáltások a szocialisták pad­jaiban: Igen, normális viszonyok közt I Szijj Bálint módosítást nyújt be. amely szerint a válaszlók akkor is megjelenjenek, ha nem szavaznak. Peldl Gyula: Reakciós kisgazdákI Felkiáltások baltól: Szegény Nagy­atádi! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés] csfltOrtOki| ülését dél­előtt 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatták a választójogi javaslat tárgyaláséi Farkas István kijelenti, hogy a vá­lasztási törvényt nem lehet olyan rend­szerbe foglalni, amely akár csoportok, akár egyesek érvényesülését kizárja. As úgynevezett emigráns-szakasznál ki­fogásolja, hogy ebben a kérdésben a dOnés néhány embertől függ. — Szüntessük meg az emigrációt — úgymond —, mert hiszen ha Itthon van valaki, felelősségteljesebben politizál, mint az ország halárain kívül. Olyan emberekről van szó, akiknek tevékeny­ségére büszke lehet az ország is. Rakovszky Iván belügyminiszter meg­állapítja ezután, bogy az úgynevezett szelvényrendszer a fővárosi választáso­önérietes tiltakozás a kötelező megjelenés kérdésében. Hegymegl Kiss Pál sajnlijs, hogy eszel az indítvánnyal éppen egy kis­gazda képviselő áll elő, meri ez az in­dítvány ugyancsak a magyar nép ellen Meskó Zoltán is tiltakozik ai indít­vány ellen, meri ngy érzi, bogy ezzel az indítvánnyal kőtelezővé teszi a sza­vazást még a nyílt választásoknál is. Tiltakozás a szolgabírói terror ellen. Györki Imre a következő szónok, aki kl|ílenti, hogy a többiégi oldalról uiy állították be a dolgot mintha Szijj Bálint egyéai akciót inditott volna, amdybez a többségi pártnak semmi köze sincsen Ha kőtelezővé teszik azt bogy a választók megjelenjenek az ur­nák elölt, még abban az esetben is, bs nem szavaznak, akkor Isméi meg­indulnak a csendőrjáratok, megindul a szolgabírói szervezkedés és szuronnyal, terrorral kényszerűik a választókat arra, hogy érzelmeik ellen cselekedjenek. Aki a gyakorlati életet ismeri, sz tintában van azzal, hogy mit Jelent ez. Farkas István a kővetkező szónok, aki szerinte nem ismeri a dolgozó ma­gyar népet, Szijj Bál nt és társai akik ilyen javaslatokkal jönnek a nemzet­gyűlés elé. (Zaj.) Szijj Bálint: De birony, bogy mi ismer|űk a magyar népet maguknak semmi közük sincs hozzá I Farkas lalván: Önök nem képviielik a magyar népd azóta, amióta elárulták programjukat. Szijj Báttnt Javaslata arcalcsopita a dolgozó magyar népnek és arculcsapása a kisgazdaprogramnak. Rapert Rezső »l akozik ezután Szijj Bilint jivasla'a ellen. A belügyminiszter felszólalása. Rakovszky Iván bdügymln'szter az elhangzott felszólalásokra a kővetkező­ket mondotta: — Engedje meg a nemzetgyűlés, bogy foglalkozzam azzal a kérdéssel, amit dlenzéki képviselők vetetlek fd, hogy vájjon Szijj Bálint jivaslata nincs-e ellenkezésben a már elfogadott 14. § sil Az én véleményem az, hogy nincs, mert pusztán praktikus szem­E onokat ve t tekintetbe Szijj Bálint épvi'aelőtársam, amikor a javaslatát megtdte. Azok a veszeddmek, ame­lyeket az ellenzéki képvise'ök fdboa­nak a Váliu'óknak az urnák előtt való kö e'etö megjelenésre, szerintem nem állanak meg.Má ismeri a magyar népet, m nt ahogy én ismerem... Rotlunstela Mór: Dihogy ismeriI (Nagy zsj) Rakovszky Iván belügyminiszter a nenzegyülés belátására bízza, hogy e'fogadja e Szijj Bálint jivasiatát, vagy sem. A szavazást páratlan izgalom dözle meg. Amikor az elnök fel eszi szavá­záin a kérdést, bogy vajion á Ház elfjgadja-e Szijj Bálint Javaslatát vagy sem, majdnem az egész egységes párt Igennel, vagyis Szijj Bálint javaslatá­nak elfogadásával szavaz. Ülve marad a keresztény gazdasági párt és néhány egységeipárti A szavazás kihirde ése után kitört a vihar. Szijj Bálint javas­Vihar a szavazás kérdésében.] latái négyvenegy szavazattal harmlnc­nvo'c elleniben elfogadják, mire őrlési lárma tört kl nemcsak az ellenzék, hanem a kormányt támogató keresztény gazdasági pírt tagjai közt Is. As á'lsndő közbeizólásokra az elnök hiába csenget és az állandó zajban Scitovszky elnOk hirtelen felfüggeszti az ülist. A vihar a azüntt után Is tart. Félhárom órakor nyitolta meg újból az ülést Zsltvay Tibor aldnők. Az ellenzék a szünet elötU vihar hatása alatt lajoogva jölt a terembe. Az elnök ctak nehezen tudta őket lectendtsiienl A nyilvános siavazái módozatairól szóló 75-ik piragrafuat az elóidfl sti­láris módosításával fogadják el. A 56-80. szikis rokat eredeti szövege­zés b:n fogadja d a His, mig a 81-ik szakasznál elfogadták Györki Imrének azt a módosítását, bogy a szavazás belejezéie u án az urnát minden párt részétől két bitalmi egyén kitérje a központba. A 82-ik szakaszt as előadó stiláris módositásávsl fogadták el Rapert Reisö, Nagy Vince, Peyer Károly, Lénával lalván és Baticz G;ula azt indítványozás, hagy töröljék a sza­kaazmk azon intézkedésé', amely eze­rint máa cselekedeteért a Jelölt létetik fddössé. Rakotszky Iváa bdOgyminlszler a választások tfaztaaáfa érdekében kéri a szskaaznak eredeti szövegében való dfogadásál A nemzetgyűlés ilyen értdemben határoz. Nem érvényesitik a mandátumot, ha visszaélés történt a választáson. A 101. § nál Rnpert Rezső uj be­kezdést inditvlnyoz, amdy szerint az ellenjelölt, vagy Jelölt mandátumát ne érvéuy sUsék.ha visszaélések fordultak elő a választásnál. A belügyminiszter és a nemzetgyűlés többsége hozzájá­rult az indítványhoz. A 104. §-nál Farkas Tibor azt in­dilvinyozza, bogy a vá'asz ások fele ti bíráskodást ne a közigazgatási biróság, hanem a Kurii intézze. A nemzetgyűlés többsége nem fogadta e' Farkas Tibor indítványéi Rupert Rezső: A választójogi javas­latot nem tartja sürgősnek, mert az nj vllasztáiok dördáthatól >g csak 1927­ben leiznek megtartva. A Ház az elnök napirendi indítványát fogad'a d. Több tárgy nem lévén, az dnök az ülés! 6 óra után bezá'ja. Országos mozgalmat terveznek Budapest, ju'ius 2 As iparos- és * L^J —I—• > • -- ' m| — seresieaetmi sorosét egyarsat renn­kivűli mértékben izgatjs az a renddet­tervezet, amelyet a pénzügyminisztérium a forgslmi adó ujabb szabályozása dol­gábsn kiadott. Ez a rendelet főként azért sérelmes a segéd néiküi dolgozó Iparosokra is kereskedőkre, mert könyv­vezetésre kényszerd! őket, továbbá, mert a p'nzügyigazgatóságok intézkedését a lövőben cssk birtokon kivflt lehet meg­főhbbesni, mindezeken fdül pedig még a legtöbb iparosnál és kereskedőnél kisért as annyira lejárt blokkreadszer is, amdyet egyei pénzflgyigazgatóaá­gok az átalányozáa helyére szerelnének behozni. A demokrata képviselők dbatáros­ták, hogy mozgalmat icdítantk a for­galmi adótervezet ellen. Ennek a moz­galomnak daö fázta volt az az érte« kezlet, amdy Bud János pénzügymi­niszter szobájában folyt le és amdyea a miniszteren kivül Vázsonyi Vilmos, Fábián Béls, Pakots József és Hnska Vilmos képviselők vettek részi Bud miniszter ugy nyilatkozott, hagy a panaszt különös vizsgálat tárgyává óhajtja tennL A demokrata képviselők arra kérik a minisztert, bogy tegyen kötelező nyi­latkozatot arról, hogy a segéd nélküli Iparosok és kereskedők nem kötelesek könyvet vezetet A miniszter erre haj­landónak mutatkozott, sőt hozzátette a nyilatkozatához, hogy erről a törvény tárgyalásinál gondolkodni is fog. Haj­landónak mutatkozott arra is, hogy a forgalmi adótervezetd a parlament 33-aa bizottsága elé vigye. A demokrata képviselők aszal távoz­tak a pénzügyminisztertől, hogy orszá­gos mozgalmat Indítanak a forgalmi adótervezet ellen. A Tímea jubileuma. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) A Times csütörtökön jelent meg negyven­négyezredszer. Ebből az alkalomból az újság vezércikkben foglalkozott a jubi­leummal. Egész falvakat söpör el Galíciában az árviz. Krakó, julius 2. Az óriási esőzések miatt Krakó városában több alacso­nyabban fekvő külváros viz alá került. A krakói vajdaság számos bdységében emberáldozatai is vannak az árvíznek. Az anyagi kár tekintetében a mostani áradás meghaladja az 1903. évi ka­tasztrófát amikor pedig egyedül a ve­tésekben húszmillió araaykorona volt a kár. Nyugat-Galiciában különösen a boch­nial kerűleet sújtotta a szerencsétlen­ség. Ebben a kerületben üjsde So'ne község teljesen megsemmisült. Sziléziai Teschenben as áradásokozta szeren­csétlenség jóval nagyobb, mint ahogy az első jelentések után gondolták. Itt nemcsak a Visztula, hanem a többi fo'yó ii — igy a Blala — ki­áradt. A hegyi patakok is mind d­hagyták medrüket. A kár óriást Felső­Szilézia és a teschenl terilet között a forgalom megszakadL Nyugat-Q alléié­ban ijesztő puszitásokat müveit az ár­viz. Przemyslnek csaknem egész kerü­lete, továbbá a város valamennyi külső negyede viz alá kerüli A bolidawi naf a-vidék, valamint maga Bollslaw várom komoly veszedelemben forog. Rozniatowban száz, Stanialauban százöt ház rombadőlt Az elemi csapáa követ­keztében mintegy háromszázezer család hajléktalanná vált. A Károlyi-család ékszerei. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­lése.) A Károlyi Mihály ellen folya­matba telt pör kapcsán a Kirolyi-csa­lád nevében Károlyi Qyuláné grófnő keresdd adott be, hogy a sár alá vdt vagyon egy részéi, különösen a milliár­dokat érő ékszereket és más ingóságo­kat, miután azok nem Károlyi MibUy vagyonához, hanem a családhoz ta<s tóznak, o'd|a fd a biróság. A biróiág a keresetnek helyt adott es ujy hatá­rozóit, bogy az ékszerekd feloldja és ugy intézkedett, bogy azokat a család tagjainak adják kl

Next

/
Oldalképek
Tartalom