Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-03 / 38. szám

1925 (vitai 3. DBLMAOYARORSZAG Anglia is fizetés Franeiao Párti, julius 2. Chamberlain külügyminiszter De Fleurtaax francia nagykövetnek ujibb jegyzéket nyújtott át az adósság kérdésében. A jegyzék formában igen barátságos, de félreérthetlenül kifejezést ad annak az álláspontnak, hogy a brit kormány nem akar ugyan beavatkozni a Franciaortzág és az Egyesült-Államok kczöti folyó (ár gyaltsokba, de szükségesnek tartja rámutatni arra, bogy a Nogybrttunnldélitotta fel ágot. nak való visszafizetések arányban kell, hagy álljanak oz Egyesült-Allamoknui teltesltenáó fizetésekkel. A brit kormány kivána'osnak mondja, hogy Franciaország megfe'elö javaslalo' te gyen, még ha ez ciupán ideiglenes jellegű volna is. A jegyzéket a legközelebbi minisztertanács elé terjesztik és azután nyomban válaszolnak rá. Caillaux Amerikába utazik a francia adósság rendezés« céljábó. Pátit, julius Z A beliö pénzügyek rendelésével kapcsolatosan a kormány biztos alapon szeretné rendezni a külföldi adósságokat ls, hogy ilyen módon liszté bclyze'et teremtsen. Elhatározó lépés még cem tortént ezen e téren, de az utóbbi nipoktian Franciaország arra kérte az Egyesült-Allamo kai, hogy tegye lehelövé a tárgyalások enyhébb formáját. Brland külügyminiszter külOnben maga is kijelentette, B-lista a szegedi állami hivatalokban. hogy a biztonsági kérdés tisztázása után as adósságok rendezése lesz » legfóbb gondji. Washingtonból az az ajánlat érkezeit, hogy Franciiorszáp ebfcöl a célból még ezen a nyáron bizottságot küldjön Amerikába. Caillaux hajlandó személyesen elmenni Amerikába, de ennek az a fö'létefe, hogy a kérdést előbb diplomáciai u'on kéizit sék el?. Julius elsejével minden állami hivatalhoz leérkezett a B lista, amely Szegeden legsúlyosabban tizedelt a napokban feloszlatott leszámolóhivatalnál, ahol Ötvenhárom közalkalmazo I jutott a végkielégilettek nem kivánt sorsára. Iit azonban még remény van arra, hogy a MÁV-nál szükséges pótlásokat a leszámolóhivatal ideiglenesen elbocsátott tisztviselői kOzül igénylik. A leszámoló testvérénél, a MÁV üzletvezetőségénél, főleg u jegykezelő női személyzet érezte meg a létszámcsökkentést, noha iit igen sok olyan tisztviselő van, amelyik már régen le morzsolta szolgálati idejét és teljes nyugdíjra tarthat igényt. A tanítóságot elkerülte a létszámcsökkentés. I t határozottan tanitóhiány van, az elmu t B listák puiztitásai foytán. Mint éraekesiéget emlitjük meg. hogy a po'gári iskolai tanári karod ketten is kérték az önkénles Négymillió külföldi kölcsönt A pénzügyi bizottság ciü örtök délután a polgármester elnökletével ülést tartott a vároaháza tanácstermében. A napirenden a kiljőldi kölcsön és a tanyai vasat ügye szerepelt. A polgármester réiztetesen informálta a bizottságot a pénzügyminiszternél tartott értekezleten történtekről. Elmondta, hogy a városok rövidesen megkaphatják a külföldi kötvény-kölcsönt, de annak hetvenöt százalékát kötelesek hasznot hajtó beruházásokra fordítani. A kölcsön nagysága korlátozoit. Egyegy város legteljebb annyit vehet fel, amennyit forgalmi éa kereseti adójövedelmének feléből amortizálhat. Szeged forgalmi és kereseti adójö vedelme évente 12 milliárd papírkorona, a fölveendő kölcsön annuitása tehát hatmilliárd paplrkotonánál nem lehel több. A kölcsön husz év alatt törlesztendő 12 százalékos amortizációval. Elmondotta ezuán a polgármester, hogy a tanács álláspon'ja szerint a legcélszerűbb az lenne, hu u külföldi kölcsönből u tanyai vasutat építené Jel a város. A tanyai vasúi épitési költsége 2,871.000 aranykorona, ami 48 mtíUJrd papUkororának felel meg, tehát hárommillió aranykorona külföldi kölcsönfelvétele lenne szükséges. Ennek az annuitását íz adósvédelem fele bőségesen fedezi Mivel pedig a forgalmi és a kereseti adójövedelem mái más kölségvetési célt szolgál, annak pótlására te< ne forditbató a tanyát vusutmtrui gazdák hozzájárulása, ame y a közgy'Ues áiial elfogadott szabályrendelet ei. .rnében huszonöt éven keresztül évi 247.000 aranykorona jöverLLnei fU ni, továbbá a vasút építési költsenek fedt.ésére kihasított és baszuosiiott legfel« földek bérjövedelme. Ez a kél tsszeg bőségesen fedezi az intuitást ugy, hogy a tanács céleiőltiülts.n el is határozta a Vúsuteptíésl hozzájárulás kulcsának mérséklését. Javallató terjeszt ma;d a hétfői rendkívüli közgyűlés elé, hogy az ereB-listát, a k'reltet azonban nem teljesítet ék a fesöbb tanügyi hatóságok. A pénzügtigazgatóság területén hat keze őszemélyze'i állást szűntettek be. Itt különben a legegyénibb volt a B-lista értelmezése. A B-listák helyett áthelyezések történlek. A városnál egy litzlvíselö nyugdíjazásán kívül csak abban merüli ki a B-lista, hogy néhány megüresedett állás betöl ését elhjljszlotdk későbbi jobb időkre. Az áliamrenáőrségnél, ahol a létszám még mindig nem teljes, egy főtisztviselő B listázásán kívül csak néhány dijnokot érintett a leépítés. Az igazságügynél két magasrangunak a szabályszerű időben bekövetkezett nyugdíjazásán kivül csak a segédszemélyzet érezte meg a létsrámcsökkentésL A postánál a kezelőszemélyzetből 13 nőtisztviselő, hét segédtiszt és tizenkét altiszt került a B-listára. anykorona igényel a város. detileg megáliapitott 5, 4, 3 és 2 aranykoronás holdanklnti hozzájárulás helyett 3,2 és 1 koronás hozzájárulási állupttson meg u város és 25 évről 20 évre redukálju a hozzájárulás élettartamát. A polgármester bejelentései után Wlmmer Fülöp szólalt fel Röviden kife|tette, hogy a mai körülmények közölt a felajánl! kölcsön elég kedvezményes, ugy bogy a vátosnak nem esik annyit kellene fölvennie, amennyi a vasútépítéshez kell, hanem többe*, hogy a többletből uf lakóházakat építhessen. A magánosok ugy sem építenek, a város célja pedig nagyon helyesen az, hogy a munkanélküliséget és a lakáshiányt enybitse, as épitkeiéssel pedig harminc iparágat foglalkoztatna. — Én nem zárkózom el az épilkezés gondolata elől — mondotta a polgármester —, én sziveten hozzájárulok ahhoz, hogy a város nagyobb kölcsönt vegyen fel. Kedden, amikor a pénzügyminiszternél tárgyaltunk a külfö di kölcsönről, kérdést intéztem Vass József népjóléti miniszte hez, hogy Szeged város nem kaphitna-e abbói az ötmillió aranykoronából, amelyből az állam Budapesten és környéken ezer lakást épit. A miniszter kijelentette, hogy ebből a pénzből vidéki város nem kaphat, oe a városok kö vén» kölcsönét felhasználhatjuk építkezésekre ti. mivel as ia haaznothajtó beruházás. Én tehát nagyon hajlandó vagyok építeni. A pénzügyi bizottság ezek után egyhangúlag elhatározta, hogy — ha lenel — néA/millió aranykorona külföldi kölcsön felvételét javasolja, hogy a tanyai vatut költségein felül maradó összegből a város uj bérházukul építsen. A köl csonügy letárgyalása u'án belelentelte a pclgármes er, hogy a pécsi köbányaváliaiat elfogadta a közgyűlésnek a tlzernégymilliárdos kövezésre vonatko :ő határozatát és igy a nagykorút kövezése valószínűleg már a jövő heten meg ii kezdődik. Márki Sándor életéből. Siomoruin játszik a szél azokkal a sötét lobogókká*, amelyek ez egyetem központi épaietének ormáról hirdetik a nagy tudós Márki Sándor halálát. Szomorúin üres és elhagyatott az a könyvekkel zsúfolt ssrokszoba, ahol néhány bélfel ezelőtt még Márki Sándor álmodozott a mult idők emlékeiről és társalgott a történelem, a magyar história előidézed alakjiival: Dózsa Oyörgygyel, az Áchim Andrások világító szellemű elődjével, RákCcii Ferenccel, a felkelő tejedelemmei, a Bethlenekkel, Bitboryakkal. A krskeny, homá'yos sarokizoba asztalán feilettiarku könyvek hevernek, papírszeletek |rgyzeteskel, adatokkal, évszámokkal teleróva. Az ablakredönyök hasadékain beszűrődő világosság sreizélyes s 1 tkokat rajról a homályba borult sarkokba, páncélos, koronás vi'ézekef, daróegunyát fólke'őket egyenesre kalapált kaszakkal és az egyszerű asztal mögé, a migastámlíju kiroiszékbe min'ha belerajzolná az el^uryt profesizor finom, törékeny alakját is. Életrajzírói megállapították, hogy a magyar história legékesebb szavú kutatója és költője — mert a história vériszapot alakjsi megtisztulnak és átszellemülnek a költő szellemén keresztül és Mtrki Sándor hivatott poétája volt a magyar históriámk — francia származáiu őieit, kiknek coaládi neve még Marquis von, Mezey gróf telepítette Magyarországra Elzászbó*. A francia származás mindenképen viiszitűkrözödOtt Márki Sándor egyéniségéről éppen ugy, mint alakjáról. Az a könynyedség, amely áthatja minden Írását, Anatole Francéra emlékeztei, alakja pedisr ugy odaülik a aiajnapirü könyvet utók állványai elé, beszédmodora, előadása olyan élvezetes volt mindig, mint egy francia marqalsé egy párisi izilonbin. Hetvenkét éves volt, de olyan előkelően, olyan könnyedséggel viselte ezt a bét évtizedet, minthi terhit sohaiem érezte vo'na. Halálának hire végigborzongott az egész országon és bizonyára eljutott a trianoni határokon fuira, Aradra — hol ötven év elötf tanán pályáját krzdte és Kolozsvárra is, ahol diszevé vált az egyetemnek és a migyar tudománynak. A szegedi egye em tanácsa csütörtök délelőtt rendkívüli tanácsülést tartott, amelynek egyetlen tárgya dr. Márki Sándor halála volt. A tanács elhatározta, hogy a rektor vezetésével testületileg vesz részt a temetésén. Felmerült az a nehezen megvalósítható tetv is, hogy Márki Sándor kiadatlan munkáit az egyetem adja ki — kegyelete jeléül. De az egyetem sulyot pénzügyi viszonyokkal kűzködik, így nem valószínű, hogy a 'erv megvalósulhat-e a köiel jövőben. Eha'ározta rgyébként az egyetem tanácsa, bogy az elhunyt tudós professzor emlékével a jövő tanév legelején emlékünnepély keretében foglalkozik majd az egyetem tanári kara és if|usága. Márki Sándor kiadatlan munkái. .. Ha Mezey gríf nem telepiti át a magyar ugarra a Marquis-családot, ma nem lehe'ne beizélni Alexander Marquis kiadatlan munkáiról, az Académie Francaise nár ré*en gondoskodott volna arról, hogy halhatatlan tagjának minden betűje nerzeti közkinccsé váljon. De a Magyar Tudományos Akadémia, a Törénelmi Társulat és még számos tudományos társaság halhatatlan emlékű Márki Sándora hosszú évek óta úgyszólván csak íróasztala fiókjának dolgozhatott. .Az irodalmi viszonyok olyanok, hogy nem OiztOnzik az embert munkálkodáira, mert — különösen tudományos munkári nem igen akad kiadó ..mondotta pansszosan egy intervju kapcsán, amit három esttendövcl ezelö 1 1922 októberében csináltam vele a üteged számára. Ahogy fillipoiom most a régi Szeged bekötött évfolyamait és átolvasom *zt a három tv előni beuélge ést, megelevenednek a holt betűk és minlha Márki Sándor b'.tzélne ismét. .Beszélge'ésűnk során szóbakerűlt a kiváló töriénelemludós Dózsa György és forradalma cimü nagyszerű munkája, amellyel annak idején az Akadé mia dcsére'ét érdemele ki dr. Márki Sándor Erről a tanulmányáról a következőket mondota: — A Dózsa-iéle sgrárforradalom égésien más jellegi! volt, mint az, amit 1919-ben megkisérel'ek. A Dózsa-féle forradalom a régi, Sient István korabeli társadalmi állapotok visszaállítását követelte, ami, ha túlzás volt 1», még pedig nagy tulrás, de legalább történelmi alapon állott. A királyság eszméiével nem fordult szembe, csak éppen nemzei és népszerető királyt akart. Földközcssége is egészen más volt, mert a vezére* korabeli közös legelők és szántófö'dek visszaállítására Irányult. A Dózsa-fél: forradalom a tulajdonjogot tiszteletben tartót a, csak a robot megszüntetését és az egyéni szabadság biztosítását követelte.1' Az egyéni szabadság biztosítását... és Dózsa Györgyöt m'gis tüzes trónra julta^a ez a kö etelés, amely pedig min ha nem vetzletfe volna el aktualitrstt ma sem. Anny azonban bizonyos, hogy Márki Sándor volt a második, aki rehabiliála a rablóvezérnek mi nősített parasztvezért, az első ugyanis az a híjoani Pálfy főbíró volt, aki Dizsa fejit titokban Szegedre bozatta és eltemettette. A fiatatoi hévvel tett megállapi'asok egy részét ugyan módosiotta k söbb Mlrki Sándo', de a lényeg megmaradt és Márki Sándor érüeme, ho;;y Dózsa György trónusa ma már nem kaloda, hanem szett, emberi szimbólum, vagy ha ugy tetszik — piedesztál. Az ország mai — helyesebben három év elő ti — hslyzetérOl ii beszélt az intervju során Márki Sándor. Amit mordolt, annak ¡¿azrá.át mgyrészben atáhuzták már az események. .Abban bíznunk kell, — mondotta — hogy a mai állapotok minél kézzelfoghatóbban válnak tarthatatlanná, a régi helyzetnek annál hamarább kell helyreállnia. Változást a külpolitikai helyzet átalakulásától nem sokat virhalunk, (hányszor átalakult azóta és mégis maradt minden a régiben /), mert nem annyira a külpolitikai heyzel'OI, mint inkább iz elszaki'ott részek maga artásálól az elszakított részek lakotoágának visszakivánkozásától függ az eredmény. Lehet azonbm, hogy va ami' moagy megrázkódtatás hozza meg a változást, de semmiesetre sem volna kívánatos olyan viszszac a'olás, amely a visszacsaló tak elégu ellenségével járna. Elképzelhetetlen azonban az is, hogy ezredéves együvétartozás érzülete a nem magyaroknál ls ne nyilvánulna teltekben főképen ekko', ha az elnyomatás hasonló mértékben tart továbbra is, azonkívül az a túlzott gyámkodás, amelyben moit részesülnek es amelyhez hasonlót a magyarok részéről sohasem tapasztalhattak, teljesen megunttá nem testi a könnyelműen, önmaguktól kivánt jelenlegi állapotokat. Más a magyarság részéről most is alig . történhetik, mint amit a szabadságharc leieretése után Mikó Imre tett az erdélyi muzeum és vele az erdélyi egység jelszavárá, bogy nPeragit trarquüla poteslas, quod vtolenta ntquii", vagyis, bogy csendes hatalommal elérjük azt, amit erőszakos ta el rem érhetünk." Márki Sándor erőe hittel remélte, hogy viszontláthatja még a magyar Erdtlyt. Eit a hitét a história ihlette meg és edzette acéIM, mert E-dély minden rOge, minden porszeme szervesen kapcsolódott az ezeréves magyar históriába. És most az egyetem homlokzatáról szomorúan hirdetik a gyászlobogók, hogy Márki Sácd:r hite nem válhatott valósággá . . . Magyar László. t —tr -sr 11 ti II JS, J Rendelet a termény készpénzbeli ellenértéke alapján megszabott tartozásokról. Budapestről jelenlik: Pesthy Pat igazsJgügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a terményben, vagy a termény készpénzbeli ellenértéke alapján megszabott magánjogi tartozásos kivéleles rendezéséről. A jtvaslat célja azoknak a,- aránytalanságoknak megszüntetése, amelyek a termény arának nagymérvű ingadozá a következtében bizonyos mértékben nagyobb terhet ró az egyik, vagy másik filre.Megeigcdi a javasiat, hogy a termények pénzbeli értékének újból való megállapítását igényelhessék a felek, amellett azonban a szerződő lelek akaratát nézik. A sze^-ődő lelek érdekeinek biztosítása molett a léi a szerj'Jdés felbontását is kérheti, vagy kérheti a megváltoztatását is.