Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-23 / 52. szám

2 DBLMAGYARORSZAO 192S julius 23 Román diákszövetség az antlsiemltlzmus «Ilon. Bakarest, juliut 22 Buksres ben teg­nap tartó ta alskuló Qlését a Független Diákszövetség, amely haladó irányban akar|a egyesileni az ország fMskolal ifjúságát. A szövetség manlteizlumot adott ki, mely annak kifejtésivel kez­dődik, hogy ,az uralkodó rezsin egy bsnkár-lröezt begemoniáji alá akarja hajtani az ország egész életét, szegény­ségben unja az alsó- és középosztá­lyokat a lebecsüli a sz:llemi és fizikai munkál Ez a rendszer a román nép tbbbségét tuds'lanságb;n szeretné meg­tartani. n nfpkisebbségeket ptdlg maka­csai elnemzetietíealteat kívánja". A manifesztum kifejti, hogy ezzel sz irányzattal szemben mi a haladó diák­ság álláspontjs. A gond )lst szabadsá­gáért és az igazi demokráciáéit óhajta­nak küzdeni, nacionalisták, de azért tele akarnak kapcsolódat az Inlerna­clondlis knltarába, köveeik a kiok­tatás széles alapokon való továbbfej­lesztését, maid pedig az antiszemiüzmus ellen szállnak síkra, mely meg akarja mérgezni a nép le'két, bár az nem vafsa hajlamos a faji gyü ölette. Nincs a diákságban többsége sz antiszemitizmusnak, moidjt s manifeiz­tnrn. Egy zavargó és Izgató csoportról von szó, amellyel szemben ha árazottan áll a független diákság, amelyet mi képviselünk. Azt hittzlk, bo^y elérke­zett a pillanat, amikor sürgSsen stük­ségessé vált s diákság fólessmélés: és visszatérése a törvénjcsiéihs. Massaryk könyve amerikai propagandájáról. Prága, jui;us 22 Massaryk elnök most meglelenő .Világ-forgatag" dmü könyvében megemlékezett az Ameriká­ban a háború alatt megtsrtott propa­gandáról is. Massaryk többek között a következőket irja: A tótok és csehek körében sok szó esett Károlyi smeritai útjáról, miután Károlyi Amerika kormányától meg akarta szeretni Magyarország Integri­tásának elismeré>4/. Károlyi állítólag a csehek felszabadítása melleit volt, de szerette vo na tartani a tótokat Msgyarország számira. Hotze értesí­tette s cseheket eiról, akik e re a tó tokkal megegyezést kötöttek az állami egységről. A tó ok józanabb vezetői semmi jtt sem vártak a tótok önálló törekvéseitől, mert féllek, hogy az fias­kóval véisődnék. Alkalmam volt bebizonyítani a tótok­nak. — irja Massaryk — hogy s tóloi Önállóságából semmi kár nem szármáz­hátik és sr Ónálló Tótország egyál­talán nem jOtt komo'yan szóba, a világ­háborúban azonban a kis nemze ek s siabadság és sz egység elérésére töre­kedlek, tehát nem maradt más hátra, mint a .cseh-tót" egyesülést kimondani. Paslca Karlabadba utazo'.t. Selgród, junius 22. Pusks miniszter­elnök, skinek egésisigi állapoté az utóbbi napokban bizonyos mértékben laiult, tegnap esle 11 órakor váratla­nut a Miklós cár nevű külOa hajóra szállt, hogy kiiéret ével Pozsonyba és onnan vasutoa Ksrltbidba uszzék. A miniszlereinököl bajóra szállátábtn kar­iénál Umog itták, minthogy s járás ne­hezére esett Pasics miniszterelnök sá­padt volt és az fldfődést gyenge han­gon mondotté. - KÜLFÖLDI HIKEK. Brüsszelből jelentik: Julius 15 én nyilt meg a brüsz­szeii falufejlesztés! és háztartási kiállítás, amelyet a belga állam rendezett. A kiállí­táson résztvett Franciaország, Hollandia, Olaszország, Csehország, Argentinia, S/ájc, Spanyolország és Magyarország. A belga szakminiszterek és a brüsszeli saj'ó véle­ménye szerint a külföldi kiállítókat felül­múlja a magyar falufejlesztés eredménye. — Londonból jelentik . Egy amerikai szin­dikátus Dettorisban 210 méter magas léghajóárbócot szándékozik építtetni. Ez len a világ legmagasabb léghajóállomása, mwtaz Angliában jelenleg építés alatt álló léghalóállomást csak 200 láb magasra tervezik. A léghajóállomás három alap Píl£«i log állani, melynek mindegyike •cétbg készül. Az állomásra 5 személyes rakodógép f* feljárni is Összesen 15 emberre lesz »ükség, hogy egy hajót le­horgonyozzanak. A riffek elfogták egy francia helyó.-eégnek egéaz legényeégét. Tizenöt centimét«rea gráttá okkal lőnek a riff-kab'lot. London, jnlioa 22. Az Unittd P.ess madridi jelentése szerint Aln Alsótól északra Taarlrt francia helyőrségét á rtj csapatok teljes egészében elfogták. A Times nek je entik Tangerből, hogy a spanyol zónában, Fond t közelében heves harcok voltak. A Dlebala-tOrzs lámadott, de a spanyolok visszaverték. A spanyolok ezu'án ellentámad Isbi mentek át és több helyiséget elfoglal­lak. A Dully Ntwsnek jelen ik Madrid bil, hogy a kabllok egyik ütege erős tüzelést zúdított az Alhacemas öbllben lévő egyik francia torpedónaszádra. A hajó kénytelen voll Ifitávolon kívül ke­resni menedéket. A bentzülöt ek álta­lános meglepetésre, tizenöt centiméteres gránátokkal lövöldözlek. PJrls, julius 22 A Motíévy b .n kommunista zavargásokra kerü 1 a sor, melyek sbból ke'etkeatek, hogy a 23 ik gyalogezred Marokkóba Induló kato nált kommunisták engedttlenslgre és f'gyverük eldobására bujtogatták, amit több liszt meg okvt akadályozni. A kommunisták erre meglámadták a tisz­teket, legyűrték és bántümazták őket, maid lelépték jelvényeiket ét kitünteté­seiket. A kommunisták az laternacioná­lét énekelték ét Abd el Krimi éltették. A verekedésnek s rendőrség vetett vé­get, me'y elől a bujtogató kommunis­ták nsgyrésze megszökött. Hit zavar­gót sikerüli letartóztatni A eskupetina első ülése az uj kormányalakítás után. Belgrád, julius 21. A ptrtvjietökkel folytatott elöietei megállapodások után s szkupilins munkaprogramja a követ­kező: A kormány a vitát ma reggel kezdi, amely szombatig tart. Vasárnap­tól kezdve a költségvetés kerül sorra, amelyet 30 lg kell megszavazni Julius 31-ike interpellációs nap, a szabadság augusztus 2-in kezdődik meg. Belgrád, julius 21. A szkupitins teg­napi otését este 6 őrskor nyitotta meg Trifkovics. A pártok az ülésre a köve • kezőképpen helyezkedtek el: középen foglaltak helyet a radikálirok, akikei az ele izék gúnyos megjegyzésekkel foga­dod. A Radict-párliak a szélső jobb­oldalon helyezkedtek el, a demokraták éa a muzulmánok a balközépen, a szlovén néppárt és s horvlt egytéges pírt s széli) ba'oldalon. A független de noVraták később vonul'sk be ét a szélső baloldalon ültek le legélesebb poli iksi eleofelük, a horvát egységea párt m :llett, minthogy régebbi helyü­ket elloglalva ti Iái iák. A Radxs párti miniszterek közül csupán Radics Klí­mán nem jeleni meg sz ülésen, s kor­mánypártink s bevonuló Ridks minisz­tert és Pasicsot éltetlék. Ae elnök min­denekelőtt felolvuts s királyi ukáz', amely a mlnisztere'nlk helye leséül Qyurlsics Markó igszságügyminisztert nevezte kl Azután felolvasta a k vmány deklarációját, amelyet az egységespárt és a szlovén néppá't gúnyos közbeszó­lásaikkal szakított meg. wnaiaaeuaeaaea Németország nélkül: Németország ellen. BerUn, julius 22. A birodalmi gyű­lés ma dé ütáni ülésén megkezd :dölt s külpolitikai vita, amelynek eliő szó­noka dr. Stresemnnn külügym'nistler voll. Utalt arra, hogy a birodalmi kor­mánynak részt kel vennie a bizton­sági kérdés stabályozásában, mert ő olyan megoldást, amelyet Németország nélkül érnének el, Némeország ellen Irányuló megoldás lene. A tanácsko­záiok célja a Németországgal kOend) tze ződísek. E pillanatban még ne a libet tudni, hogy mely hitalmak akar­nak ebbe még résztvenni. Kétség» még, különöiet Olasz rtslg oditarto­záss, de remélhető, hogy a probléma megoldásában részt fog venni. A bs­tonsági szerződés magva, amelyre vo­natkozólag ideiglenes megegyezés ál­iapi tátott meg, egyes jele itös tételek­ben megmarad, különösen a döntőbíró­sági szerződések Idépitésébeu és abban a helytetben, amelyet Nime'or zágnak s nemzetek szövetségén belül el kell foglalnia. A német álláspont tárgyilsgos kifej­tése Párisban ét Londonban tdjea méltánylásra talált és remélhető, hogy a további tárgy >1 ások stárnára meg­jelöli slspon biztositsni lehet s jegyzé­kekben Utü:0tt cél elérését s tárgya lásokon. Ha a je'ek nem csalnak, a •árgyalásokon meg van az az atmosz fira, mely a londoni konferencián a jóvátételi probléma megoldásához szükséges. Ebben a várakozásban megerősít az a jelen ős tény, hogy a Ruhrvidíket még a szerződésszerű időpont előtt kiari'ik. S resemann u án Brektschekt szólalt fd, aki kifogásolta, hogy a birod Imi kormány mieó:t visszavonhatatlanul lekötötte magát, nem tájékoztatta szán­dékairól a népet éa a népkép viseletet. Örömmel üdvözli azl a tény», bog» a Ruhrvidéket még a végső terminus előtt kiüri ik. Westorp gróf, német nemzeti kifejti, hogy Né aetország külpolitikai hely­zete megköveteli, bogy a birodalmi kormány ebben sz akcióban a le telő legszélesebb parlamenti támasztékkal rendelkezzék. A visszavont szOvets^es csap lókat nem szabad s megszállott terület más résieibe vinni, mert ez uj szerződé iszegést jelen ene. Egyetem és közkór ház. Dr. Somogyi Szilvesz er polgármes­ter, ski a közvéleménnyel szemben egyedül állva, .erősen akaria" a kór­házat sz egyetemnek átsdni, jónak látja, hogy a pécii polgármesternek egy hozzá megkeresésre adott válaszát a helybeli lapokkal közölje. Nekünk a a pécsi polgármester e válaszáról már régebben tudomáiunk van néhány vi­rosatya rétén, kiknek e polgármester e .nagy üökárlyát" a lu isszák mö­gött megmutogatta. A levélhez csatolt azerződésmásolatot, mely s kOzkórhái-' nak sz egyetem haszaálalbaidisáról szól, ss|nos, nem ksptuk meg. A le­vélnek lényeges része különben szóról­szóra a kővetkező: — Közkórbázunknik az egyelem riszére tOrténl átsdása vároiuik kö­zönségének érdekei szempontjából határozottan előnyös volt, minden egyébtől eltekintve már ctak até t is, mert a közkórház fenntartásával járó anyagi gondoktól s sz e cílra minduntalan szükségessé vált kO!t­ségelőlegezéstől egyszersmindenkorra megisabsduit — Az egyetem a szerződ .'s 3. C) pmljábm vállalt sson kOtdeze lsé­gének, mely szerint e közkórház ebbeli jellegét továbbrs is csorbitat­lanu' és változattanul fenn arija, a betegek felvételénél és ápoátánál te jei elismerésre mélió, kUogátlalan pontos lággsl eleget tesz. Stivesea adunk helyet s polgármes­ter ez uj érvácet, mert nyíltan leiho­zott élvekkel lehet csak becsületesen hircolni a a nyilvánosság, a nagykö­zönség is ctak igy tuljs véleményét helyetei magalkotni Ha feltesszük és elismerjük is, hogy Péctett ugy áll a helyzet, mint ahogy azt p)lgármes!e e festi (pedig hs nem egészen Igv van, akkor is ezt kell mondania 1), ez esetben is szt kell felelnünk, bogy Szegeden más a hely­zet, mini Pécsett. Mig Pécsett s k bi­kákat a kórház osztályain helyezték t\ addig Szexeden a régi, elavult, el­hanyagolt kórházviszonyok mellett erről sió sem lehetett Itt értékes, egyelőre pótolhatatlan kulturális Intézményeket (fs- és fémipar-iskola, elemi él közép­iskolák) áldoztunk fel e célra. Tehát a szegedi o:vosi fakultás nagy, nagyon nagy áldozatok árán, axilyeneke se« Pécs, sem Debrecen nem hozott,« gyermek- és elmeklinika kivételé rd « i Kórház keretén kivöl nyeri elhelyezést. | S mit látunk, sH< két év után, hogy « 45 000 lakosú Pécs városa körbátát az egyetemnek átadta, a nagy vonzóerével mOköd öklinikák • mellett az Irgalmaa-rend eddig magánjellegű kérhizát nyilvános jelleggel ruhizzák fel s nagy áldo­zatok árán kibővítik. Oondolkoiott e efölött egy kicsit a tzegedi polgármes'er, akinek egyik legfőbb hivatali kötelessége az előre­látás?! Tisztán anyagi o!dalról még sem tzabad és lehet egy kultúrintézményt, mint a kórház, kezelni, holott most már az is ny lvánvaló, bogy a kórház áejlcilmentes, fenntartása a városnak egy fillérébe sem kerül. A h ilyes előre­látás imperative azt parancsolja, bogy az ország második vároiánsk kór­h'itt nemcsak fenntartani, de azt az adott azOkségletekhez képest fejleszteni is eminens kötelesség! Az ide befektetett tőke s város pol­gárainak visszaadott egésisége révén busás kamattal té ül meg. Ha Pécs­nek, e 45.000 lakosú városnak már a klinikák működése után két évvel is­mét nyilvános jellegű kórháza van, hogy gonáo'ja el a polgármester Sze­ged lé0.000 lakosát közkórház nélkül ? I Ellenérvül felhozhatnánk Debrecen városát is, mely csak provizórikusan, si uj egye'emi kinikák leiépültéig sdta át korházát az egyetemnek. Hogy mily áldatlan, elkeseredett harc dal ott a város és az egyetem között minden kikötések d teára, arról a legtu'enU­kusabb felvilágosítási s népjóléti mi­nisztériumban kaphatja meg a polgir­mes'er url N.ugodt lelkiismerettel állítjuk, hogy •s eddig sz ellenoldalról fel.oroli ér­vek közölt nincs egyetlen egy sem, mely a polgármester ez «erős akará­sát« a kórház átadását Uletöieg csak ném leg is igssolná. Leszögezzük itt ismételten, hogy az egyetemnek nincs a kirh'zra szüksége. Et lehet egy kis, egy nagyon kis kór érdeke, de nem s polgárságé, Nem S reged városáé, de még nem Is az X 'emé. Fé öhely és betegsnyaghiány, már kifejtettük, nem helytálló ér­vek. Férőhelye vin a klinikáknak több, az megdöbbentő nagy baj ugyan, de rről a közkórház nem tehet. A kór­ház áladé ta városunk közegészségügye szempontjából pótolhatatlan, Jobban mondva, mielőbb egy uj kórházzal pótolandó veszteség volna. Cssk Ismételni tudjuk, hogy s vá­ros az egyetemért már nagyon sok ál­dozsfot hozott és bizonyára kell még 'óznia. De ne kívánja az egyetem létét agy másik, Itt közmegelégedésre mű­ködő testvári ntézmány feláldozá­sához kfttnl Lássa be végre, hogy Murcban nem nyerhet annyit, amcnnyitVessfizUhe* árt a a közvéleménnyel csökönyösen szembehelyezted ve csak vtszll nép­szerűségébe, melyre még, jövője szem­pontjából elengedhetetlenül nagy szük­sége van. — Rendelet készül az Iparosság lóhlrnsvének védelmére. Budapestről jelentik: A nemrég lezajlott kia'pzri an­kéten többek között ígéretet kipott aa iparosság a kereskedelmi kormánytól arra nézve, hogy a legitim Iparosság Jőhlrnevél csorbító Ipari munkátok elten rendeleti uion nyújt védelmet. Értesülés szerint a rendelet már elkészült a ke­reskedelmi minisztériumban ós annak szövegezése megtörtént. Mivel a rende­let több olyan poatot tartalmai, amely az igazságügyi és belügyminisztérium­mal fo'ytatandó tárgyalásokat tesznek szükségessé, a rendelet csak akkor Je­lenhetik mtf, ha as érdekelt miniszté­riumok* a szöveg tekintetében meg­egyezésre Jutnik. Alkalmi birhkzvltalak! ÍM kamton é, kOrnytkén ttkk l|«> •>«. m.J.» klr­Unfc Mnrw októn etedtk Ttkk prla. Uiyéi Nrt.k.kTM kit koldu, ao n*t1 hold.. 41, 30, II H Ukolduukucyoo mm , Ofllifoi irodtbt. OCT6I BecvtketAk HáVai1 UMn <«1 N. kixkrdlag «1 ntOACI |^ulturp»U)«»n»U

Next

/
Oldalképek
Tartalom