Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-23 / 52. szám

Ara 2000 korona. DElMAGYARO RSZAG •icrteaxiA»«* ОЛк Percoc-u. 2. Telelőn IJ-за. KiadOhiviui, **>c»ankOnTvlíi ti Jígjlrud»: Dugott>c»-<ér II. Ttiffo» Зиб. MTvada: PttMi Sán<1of-fu*»rut I. iiln. Ttletonium 16 34 Szeged, 1925 julius 23, CSÜTÖRTÖK H14turté»i Arak: t«y hfrupn htl»htn *ul(J kor. Üj4jpr»!-n H vitlékrn <&UQ kor. t-gyri >U1I ári híUüinjp 2UH kor., VMir- й ínntpiup *U1 korona I. ívlolyw, 5/. %iím Tanessee. Amcnka Taneisee államának nevét nem nagyon em'eielték eddig Eurfpibin, míg kevésbé at állam Divton városkájáé*. Hisi Ametika ciak segíteni |ött a mgy háborúban a köiéphatalmak ellen, hogy le ne maridjon ai öldökléibő', am;b!l mijd n*li is baizaa lehet. Az amerikai óriís városok mel'e t a kies k éa Jelentéktelenek nem váltak — ha ctak rövid időre is — nevesekké valami különösen vérei csata révén, ami ann)i aptó, már most is ellejtett európai városnak adott emlegetet séget, világhirességel. Di most mindenQit a művelt világon, ahol csak ujságet olvasnak, beszélnek ai Unióteli Tacessce Dayton városáról. Ei az a nevezetes kis bely, atol Sc:pes tanító ural azáz dollárra ítélték, mert Darwin természettudósnak már igaián régen nem n| tanatait ismertette iz iskolában 1925ben. Ezt az ál itólagcs vallásellenes bQnt pedig még a cári Szent-Oroszországban is elkövették olyan fokú iskolában, ahol eléggé megnőtt rá a gyermek esze, hogy foglalkozhasson Darwin elméletéve, ameiy szerint a feld minden éló lé-ye egy közös magból, sejtbe I származott és a fej Cdés legcsucsán álló eibemek, iz .eszes állatnak*, kOzveten elCJje, amelytCI származott, a majom. Azt is tanították és tanítják még iskolákban, hogy szóban és kö etekre menő írásokban átkoztak már Daiwint, de tudós elméletét, amelyre neki vannak nagyon szembeszökő bizonyítékai, eddig semmiféle áok, semmiféle cenzúra nem cáfolta meg. S ami fő: nem cáfolta meg még a tudomány sem. Darwin tanát nem ismerni khet, de »a se nem cáfolat, se nem istesesség és valláserkO cs. Ez annyira világos, hogy aa egész Ti ágon kacagnak a tanes.ei, Daytcn városbeli pOr komédián, amelyben a szegény Scopes tanító urat száz dollárra ítélték vallisgyalázásért. Különben mister Scopes nem is olyan ssjnálnivaóan szegény, hiszen, mint jól reklámozott amerikai martir, príma ügynöki * lásboz jutott és ha igazak a blöff hírek, hát százával ajiniják (¿1 neki kezflke*, s. ivüket és millióikat a dollárkisasszonyok. Ktcagnak a nagy pOrön az egész világon, mirt amerikti méretű komikus tolzásaival, a Mark Twain srói modorában fgurázza ki a reakciót. Hisz nyilvánvaló, bogy Istenben való reodiihetet entl szilárd hit mellett sem lehet csak biblia igaziágiit taoitari, bogy ismerni kell a bibliaban №1 sem említett ismereteket és igazságokat még a Diy oa környéki paraizloknak is, akik ott cem kit gazdák, hinem, sót: krmerek. Síjnoi, a farmerek, mint a pOr folyamán kitűnt, a többi igazságot cem ismerik s ezért támadt a Scopes Unitó ur elleni világraszóló pör. Mert akik azt rrelindították, politikai okokból indítót ák. A vallást védő Bryan ur politikai sikeiekie vágyik paraszt-voksok Htjár, sert etettek, mini dtfensor (idei, mint a vallás iránti hűsig védCj akir feltűnni. De a tudás és a megismerés elé se bohém szabadna koriá okat állítani Nem igaz, hogy a tudás ártana az igazi titnek. Hány jó vallásos ember van, aki ismeri — még iskolás korából — Datwin elméleiét, anélkül, hogy ez a megismerés bitében és va lásosságában megrenditet e volna. Ha van bui^ó vallásos ember, aki kételkedik Scupes védőjének arra kérdísére, vájjon csakugyan megállítottr-e Józsue a napo'. az még nemcsak nem hitetlen, de nem is vallástalan. A biblia a hit, remény, szeretet és a bölcsesség kCnyvr, de kivüle is van udotráry és — iiatán nem akarun< valátijaíiék lenni -« tiblla IOS részletének Ismerete sem való, látogatás nilkü, az iskolába. Sőt erkilcsl tanuságul sem szolgálhatnak rátermett, igazi tinitó magyarázata, szeretele, lélekismerete néikűl, gyakran még szép, k.01 ói elbeszélései sem. De hogy miért kell mindezeket elММЙММММММММММММММ mondani, amiket mindenki tud, mindenki érez ? Azért, mert nálunk ;s vannak diyloni farmerek és vannak, sa|nos, sekin varnik, Bryanok.akik visszaélnek a farmerek biizékenytégével és tudatlanságával sok magyar tanesseei tájon. A francia lapok kifogásolják, hogy a német jegyzék a békeszerződés revíziójára számit. Pdrt), julius 22. A német jegyzék teljes tartalmának közzététele után, mi ként megállapítható, a kommentárok nem clyan kedvezőnek, mint az első értesülések alapján voltak. Ma is megállapítható azonban, hogy inkább a nacionalista saj'ó pilemizál a német jegyzék ellen, mig Igen tekintélyes la ff к a jegyzéknek a tárgyalások f»iy tatását a alkalmas vitát helyezi előtérbe. A nacionalista lapek kifogásolják, hogy Németország mmdea egyes légyükében prevtdtál a békeszerződés rtvl ztóidnak eshetőségére. Az erre vonatkozó nyilatkozatok azonban szintén keiü ik a tárgyilagos polémiát, mert objektív kmika esetén el kell ismerciök hogy a német jegyzéknek eztk a részei sem kel', hogy izgalmit keltsenek. A lapok tárgyilagos kritika helyett a békeszerződés revíziójának említésével kapcsodban ez*, mint szimptomát fogják fel, mely jellemző Németországra és mutatja, hegy melUkgendolatekat dpol. Egyes lipok e polémiával kapa ólaiban rámutatni к a ra, hogy a némít javallatban mindéa békés fogadkozás ellenére Hindenburg és a német nacienaiistdk szelleme érvényesül. Már pedig, úja például Frossaid szodáliSta : béke paktum és nacionalista politika nem összeegyeztethető fogalmat. Ezekke szemben azonban a mérsékelt lapok sokkal enyhébb hangot Шпек neg. Figyelemreméltó ebben a tek nletben a különben erősen németellenes /»wnal dts Débat cikke, amely megállapítja, hogy a német jegyzék kielégiő jelegűnek mondható. Követeljük azonban, uja a lap, hogy a válasz, melyet Biiand adni fog. szintén kielégiisen bennünket. Ha a szövetségek között megmarad az eddigi egyetértési hűség, akkor tulajdonképpen nem is olyan fontos, bogy Paris es Berlin között milyen megállapodás jön létre. A német lapok véleménye. Berlin, julius 22. A német jegyzékkel foglalkozva, a lap k pártkűIOnbség nélkül hangoztatják, hogy a jegyzék csak közbevetett jellegű és arra szolgál, bogy a tá'gyalások menetét elöntő, diis». Csupán a Deutsche Zeitung mondja síjnálatosnak, hogy ezzel a jegyzékkel további lépést tettek azon a megkezdett áldatlan utoo, anélkül, hogy az egész biztonsági javaslatot papírkosárba vetették volna. A Kreatze Zeitung és a Deutsche Tagesposl általánosságban hozzájárulnak a jegyzékhez, kiemelik aionban, hogy egyes pontoknál világ (sabb nyelvezetet óhajtottak vo na. A Locakuueiger is tbban látja a jegyzék főetónye', hogy csupán ál'alános nyilatkozat akar renni elvi kérdésekben. A keresztény bányászszervezet csatlakozott a nemzetközi kongresszus határozataihoz. Budapest, julius 22 Nemrég a szocialista bányán unkások Oenften Európa minden országrészéből tanácskozásra jOtiek ötsie, fcogy a mutatkozó szociális ba)ok orvoslási módját megvitassák. Ezen napokig taitó tanácskozáson bczott hi tároza'okhoz a jelenvolt dekgtlus utján hozzájárult a magyar keresztény munkásság is. Vass József népjóléti miniszterhez terjedelmes feliratot terjesztenek №1, amelyben kérni fogják, hogy tegyen lépéseket a bányamunkásság szcclális helyzetének megjavítása érdekében. Szilágyi Lajos я lakbérkérdésröl. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) A politikai elet legsktutlisabb problémáj» jelenleg a lakbérkéidés. R g nem ke'.ett olyan általános visszatetszést kormányietv, mint az, amely a hétfíi minisztertanácson psttant ki. Az augusztusi lakbér részletekben való fizetésének terveze.t megakadályozást ellenállásra késztet minden pártot, még a Wolffpártot is. így naayon valószínű, bogy a kormány a kérdést még egyszer megfontolja, mielőtt kúdná részletes rende'etét, mert his.en ez az egyöntetű álláí foglalás kizárja, hojy az ügybe pár politikát keverhessenek. Kormánykörökből szerzett értesülés' szerint a pén eki minisztertanácson mindössze arról lesz szó, hogyan szereljék te az ellenzék akcióját. A népjeléi i miniszter semmi esetre sem hajlandó arra, hogy a házbér részletfizetést megengedje is eredeti elhatározását megmásítsa, mert azon a fdfogá son van, bogy a házbérrészletfizetés megszűn'etése semmiféle gazdasági megrázkódtatást nem fog előidézni Politikai kótOkb:n élénk feltauétt kel eti a kispolgárok és foldnOvesck pánjánik tfgnsp este Szilágyi Ltjcs elnOkllsível bozot határozat?, mely sztiint abban az tKibe:*. ha a hátbérfizelés kérdésében a legközelebbi minisztertanács kielégítő határozatot nem hoz, a nemzetgyűlés Összehívása iránt megteszik a szükséges lépéseket Ezzel a határozatul kapcsolatban Szilágyi Lajos a következőket mondotta: — Ai értekezleten mindenekelőtt föltettük azt a kérdés«, hogy áll tulajdocképpen a lakásviszonyok tekintetében a mai helyzet a negyeg-. illetve félévvel ezelőtti laká.viszonyokhoz képest. Arra a megállapításra jutottunk, bogy most, augusitus elseje elő t a májusi, lile ve kbruári negyedhez képest nemcsak, hogy nem javultak a lakásviszo »yok, hanem rosszabbodtak. Az utóbbi időben nem épüli ssámotlévó lakás és ez a kérdés legkardinálisabb pontja. A másik kérdés az toll, bogy akit Iízeinek, kedvezőbb megélhetési viszonyok közölt vrnnak-e, mint agy félévvel ezelőtt. Meg kel eti á kpiununk, ho,y a lakók keresett viszonyai az utolsó negyedévben szintén rosszabbodtak, még ped g ijesztő mér lékben. Es alól esetlen foglalkozási ág sem kivétel. Kfl őnben sem lehet a küikOdő embe re ken igy rsjUfllnL Szociálisan gondolkodó kormánynak hónapokkal előbb avízálnla kellett volna az ilyen változhlást. Azt a benyomást kellelte ben-. nflnk ez a minisztertanács! hifározat, hogy ez visszaélés a parlamenti színéttel. S.k rrirdent meg mertek csinálni a parlament egjottmokodése alatt is, de ez a kormányéi határozás feltétlenül sat a hi'et kelti, hogy visszaé'éi a csenddel és a szflnidCveL Arra a hirrr, •mely szerint olyan mepofdásra gondolnak, hogy a szobák száma szerint akarják s házbérrészletfizefést korlátozni, megáll az ember eszr. Egy lObb szobás lakásul retdelkeió ember szociális belyze'e még nem okvetlenül jobb, mint azé, akinek csak egy szobája van, tőt az elmúlt esztendő alatl mindenki redukllla Kár szobáinak számát Szilágyi Lajos végfll meglegyezte, hogy s házszabályok alipján njombac a minisztertanács határozata u'án, amennyiben az kedvező len lesz, megkezdik a szfikstges Ötven aláírás fstzegyűjlésé', bogy a nemzetgyűlés elnökének azt átadják és az intézkedjen i Ház sflrgói Csszehivása iiáat. A hatvani kerQlet [elfittje Buza Barna. (Budapesti tudósítónk telefőnjelentése.] Nikovényi halálával megüresedett hat vani kerületben az ellenzék Buza B.r nát fogja kiléptetni Kossu h párti pro gramm I. Értesülésünk szerint az egy ségespárt jelöltje Mikszáth Kálmán lesz Hetvenezer ember lakik piszkot odúkban Budapesten Budapest, julius 22. A fővárosi tzo olálpolitikalfigy osztály ma délelőt U-ko tartotta meg alakuló gvQUsét. A napkén első pontja ;vo!t ;a tájékoztatás a köz jóléti ts szociálpolitikai ügyosztály te vékenységéről. A jelentés szerint négy milliárdba kertit az laségakdó 16 hí napja. Budapesten 858 000 ember rrn des lakásban lakik, 70.000 ugynevezsi rendkívül lakásban lakik, amelyek tt lajdonképen tótét, piszkos odúk. A egyik bizottsági tag szt indllványoxu hegy hivják tel a főváros tanácsát, in lézzen a kormányhoz sürgős feüraio bogy necsak tz tufuszlus negiedét házbért kbessen részletekben btfizeln hinem azon'ul alak- és bolibéictet ii Tanácskozás a szabadforgalom bevezetésért a Nemzeti Bankban. Budapest, julius 22. A Neizeti B n devizaosztályán már h>.tek óta biza mas tanácskozások folynak a szabat forgalomra viló átlérés dolgában és szabadforgafom bevezetését az őszi M napokra komolyan tervezik, előbb azor ban a Nemzeti Bank meg akarja nézn bogy a magyar külkereskedelmi mérte hogyan fog alakulni az export-kampái. után; ezután minden v.ltszinűség ize sínt sor kerül a szabadforgalom bevt zetésére. Thomas Albert Budapestre meg; Budapest, julius 22. Qenfből lelet tik: A nemzetközi munkaűgii hivati igazga'ója, Thomas Albert néhány ni előtt utrakell a délameiikai áltamo meglátogatására. Az igazgató utazisá nak az a célja, hogy m nden orszá kormányával személyesen megbeszéli a nemzetkSri munkaügyi egyezmény tervezetek ratifikálását. Eitesülfeun szerint Thomas Albert igazgató dé amerikai utjának befejezése után ham; rosan Magyarországra is ellátoga', mii aal Bethlen István grófnak legutóbl K

nfi találkozásuk alkalmival kilátást yezte.