Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-19 / 51. szám

1925 ialtas 19. DELMAGYARORSZÁG 3 A Jacopo di Palma elmondja a diplomáciai Siposs tábornok rágalmazás Néhány hónappal ezelőtt rendkívül sokat foghlkozott a világsajtó azzal a furcsa bistóiiávsl, amely Jacopo dl Palma egyik hatalmas oltárképe körül keletkezett és amely majdnem komoly diplomáciai konfliktusra adolt alkalmat Magyarország és Olaszország között. A furcsa história középpontjában — mint ismeretes — dr. Kovács Béla budapesti ügyvéd állt, aki a kérdéses műkincset Siposs Gyufa tábornoktól vásárolta a mult év februárjában és aki a kép miatt it népig volt a budapesti ügyészség Markó uceai fogházának lakója. Dr. kovács Béla a napokban Szegedre érkezett és igy a Délmagyarország munkatársának alka'ma nyitott arra, nogy vele a rendkivül érdekes és hihetetlenül fordulatos történetröl hosszabban beszélgessen. Dr. Kovács Bíla érdekes típusa a nyughatatlan kulturerabernek. Bejária fiatalabb éveiben az egész világot és még most sem képes hosszabb idejg egy ország, egy város levegőjét szívni. Állandóan utazik, hol a nyugati onzágok vendége, hol kelet felé kóborol, szenvedélyes műgyűjtő, aki évekig harcol egy-egy értékesebb ritkaság megsztrzéieért. jacopo dt Palma gyönyörű, hat méter magas és három és télméter széles oltárképéi is nagy nehézségek árán szereze meg markosfalvt Siposs Gyula tábornoktól, aki peoig a háooru alatt jutott a képhez tz olasz fronton. Dr. Kovács Béla huszonhatmillió koronát fizetett a képért a tábornoknak, a vétel perfektuálása után nébány héttel azonban kitört a botrány és a képet — amely közben Amsterdamba került — ki kellett adnia az olasz kormány budapesti meghatalmazottjának, aki már ki is szállíttatta azt Olaszországba. Az amsterdami versengőt. —• A mult év májusában Amsterdamban jártam — mondotta beszélgetésünk során dr. Kovács Béla — és ott, amikor megtudták, bogy Jacopo di Palma oltárképe az én tulajdonom, páratlan veraeny indult meg érte. Francia, amerikai, angol mükereikedök és műgyűjtők halmoztak el ajánlataikkal, amikor kéaöbb személy podgyásiként, hengerre göngyölítve kivitte n a képet Amsterdamba. Az árát ötvenezer dollárban szabtam meg. Egy ntw/orki műkereskedő amsterdami megbizottja volt a legkomolyabb vevő. Először harminc, m»jd harmincöt, végűi mix negyvenezer dollárt — közel hárommilliárd paplrkoronát igért érte. Abban állapodtam meg vele, hogy az üzletet Párisban perfektuáljuk. El is utaztam Párisba és a Grand Hotelben kaptam meg a Pal makép körül támadt diplomáciai bonyodalom első hírét. Később megirták, hogy a budapesti rendőrség lakásomban le is foglalta a kép ládáját és csak később derült ki, hogy a láda üres voll. Tévedi* az olőnáv körül? — A hir vétele után elhatároztam, hogy megszakítom a kép eladására vonatkozó tárgyalásokat, mert gondolkozásmódommal nem tartottam össze?.ogy a kéí>et el«djam, amikor számilh ittam esetleg arra is ESíínf níaü°m 82",ödé« al'PKn hittetel enűl nagy anyagi kárpótlást követelhet a magyar kormánytól. Hazautaztam Budapestre, ahol az a meglepetés ért. hogy — letartóztattak orgszdaság bűntettének gyanúja címén. Letartóztatásom alkalmával, amikor Bartha rendőrlőtanácsos kihallgatott, kijeieutettem, hogy a kép nincs Magyarországon. Addig nem adom ki, amig a magyar kormánytól megfelelő garanciát nem kapok arra, hogy a károm megtérül. Amikor Bartha tanácsos megkérdezte tőlem, hogy a kép raegvásáriá,. alkalmával nem támadi-e kétségem annak eladhatósága Szent Márkot ábázoija, márkusfalvi Siposs Gyula tábornoktól váaároltam és azt hittem, hogy a kép, amelynek vonatkozása lehet a tábornok predikátumával, a Slptss-család régi családi tulajdona, tehát a tábornok szabadon rendelkezhetik vele. Csak később tudtam meg, hogy Sipoas tábornok predikátuma ntm márkulfalvi, hanem markisfalvi, kép volt tulajdonosa bonyodalom történetét. t pör« dr. Kovács Béla ellen. öt napi fogság utón. — öt napig ültem az ügyészség Markó uccai fogházában előzetes letartóztatásban. A kép rejtekhelyét nem akartam elárulni, de a fogházban eltöltölt öt éjszaka annyira meggyötört, hogy bemondtam annak az amsterdami pénzintézetnek a cimét, amelynél a Palma képet deponáltam. Ezután a vizsgálóbíró elé kerültem, majd a vádtanácsboz, ahol megállapították, hogy orgazdaságról szó sem lehet, a vizsgálatot azonban nem szüntették meg ellenem, hogy a képet mint bűnjelet kikérhessék a holland kormánytól. Ami azonban nem sikereit, mert az amsterdami pénzintézettel kötött megállapodás értelmében a képet csakis az én, sajátkezű aláírásommal ellátott utalványra adhatták ki. A Palma-kép kiadása. — Idöközben megállap:dtam a magyar kormánnyal, hogy kiadom a képel, miután a minisztertanács hozzájárult ahtioz a feltételemhez, hogy a képet, amely iránt hihetetlen nagy voll Budapesten az érdeklődés, az olasz államnak való átadása előtt klállitom és a kiállítás jövedelméből kárpótlom némikép mogamat, ha a kiállításhoz meg tudom szerezni az olasz kormány engedélyét. Azonnal Rómába és Velencébe utaztam és a kiállításhoz az olasz hatóságok hozzájárulását minden nehézség nélkül megszereztem. Az olasz kormány utasítására a budapesti olasz nagykövet erről az engedélyről értesítette a megyar kormányt azzal, hogy a kép átvé elet a kiállítás ulánra halasztja. Az ügy ismét a minisztertanács elé került, ahol példátlan módon intézték el. Kimondotta a minisztertanács, hogy a képet azonnal átadja az olasz követnek és én, ha ki akarom állítani, onnan kérjem el. Erre én lemondtam a kiállításról és intézkedtem, hogy az amsterdami pénzintézet Magyarország hágai követének Förster torónak Jicopo di Palma oltárképét adja ki. A kép igy Budapestre került és a kormány anélkül, hogy kiállíthattam volna, átadta azt dr. Paulo Mossetig olasz követségi tanácsosnak. Ezzel az ügy diplomác ai része véget ért, következtek a polgári ós a bűnügyi perek. Feljelentettem elsősorban Siposs Gyula tábornokot csalásért, mert a képet ugy adta el nekem, mint saját tulajdonát és elhallgatta, hogy arzal nem rendelkezhetik. Feljelentésem az ügyészség megszüntető végzésével végződít!. Határozatában kimondotta ugyan az ügyészség, hogy Siposs Gyu'a tábornoknak a kép eladásához nem volt joga, eljárása még sem meríti ki a csalás tényálladékát, mert nekem módomban lett vona a székesfehérvári törvényszéknek azt a határozatát, amellyel a tábornok igazolta a kép tulajdonjogát, Székesfehérváron tüzetesen áttanulmányozni. A székesfehérvári törvényszék előtt ugyanis Sréier István volt honvédelmi miniszter feljelentésére még 1920ban eljárás Indult Siposs tábornok ellen. Sréier feljelentése szerint Siposs tábortok lakásán levő műkincsek egy része, köztük Jacopt dt Palma oltárképe, jogtalan szerzemény. A székesfehérvári törvényszék azonban megszűntette SiP

oss tábornok ellen az eljárást és a alma-képre vonatkozólag határozatában kimondotta, hogy azt, amely abban az időben az ottani muzeumban volt letéve, Siposs tábornok —- többek e'ött tett kijelentései szerint — nem tekinti sajatjának, hanem valami közművelődést célra fogja felajánlani. A budapesti ügyészség ennek alapján megszüntetne az eljárást és megszfintetö végzésében kimondotta azt is, hogy Siposs tábornok bűncselekmény nélkül jutott a kép birtokába, mert azt katonái az olasz fronton, a biztos pusztulástól mentették meg. A székesfehérvári törvényszék határozata alapján igy joggal hihette, hogy a képpel szabadon rendelkezik. — A fCmagánvádat nem vettem át. Nem akartam, hogy a kényes és rendkívül kel emetlen ügy továbbra is elhúzódjon és nem akartam, hogy a magyar hadsereg egyik tábornoka ellen tovább folyjon az eljárás, ezért belenyugodtan ai ügyészség megszüntető végzésébe. Siposs Gyula tábornok azonban hatóság előtti rágalmazás cimén feljelentést tett ellenem a budapesti bün'ető járásbíróságnál, ahol julius 30-án tartják meg a tárgyalást. Elmondotta még dr. Kovács Béla, hogy a kép vételárát a biróság jogerős ité'ete következtében visszakapta már Siposs tábornoktól, de kamatok nélkül. A kamatokért most folyik a pör és néhány hét múlva dől el jogerősen. m. I. Megay László Argentínában — Magay László Szegeden. Somogyi Béla állítólagos gyilkosa aohasem volt Szegeden. Egy fővárosi újság néhány nappal ezelőtt nyilatkozatot közölt dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselőtől, aki a Somogyi—Bacsó gyilkosság ügyével kapcsolatosan többek között a következőket mondotta pártja nevében: — Bennünket nem érdekel, hogy a honvédelmi miniszter ad-e utisitást a katonai ügyészségnek a tettesek mikénti leikutatásira. Mi feszülten figreljűk a nyomozás eredményét és azt, hogy a felmerült adatokat a katonai ügyészség miképen használja fel, illetve bírálja el. Egyébként közöl hstem, bogy tudomásunk szerint Kovarcz Emil főhadnagy jelenleg Sásdon, Baranya megyében tartózkodik, mint csendőrtiszt, Megay László pedig Szegeden, a vámkerületi parancsnokságnál teljesít szolgálatot, tehát mind a ketten Magyarországon tartózkodnak és igy rendelkezésre állhatnak a katonai ügyészségnek a most folyó nyomozás során. Györki Imre nyilatkozata meglehetős feltűnést kel ett Szegeden. Különbözö kombinációk támadtak, voltak, akik megesküdtek arra, bogy Somogyi Béla és Bacsó Béla állítólagos gyilkosa valóban Szegeden él, aöt jól él és dédelgetett kedrence bizonyos köröknek, mások még tovább fűzték a mesét, Megay László szegedi szerepléséről érdekes konkrétumokat is tudtak. Ellhatároztuk, hogy utána járunk a dolognak és ha törik szakad, fölkutatjuk a fekete halálautó félelmes hírű utasát. Györki Imre nyilatkozata alapján indultunk el és elsősorban a vámkerületi parancsnoksággal léptünk érintkezésbe. Ilt azt a határozott fölvilágosítást kapiuk, hogy Megay László főhidnagy valóban ott teljesített szolgálatol, de néhány hónappal ezelőtt, saját kérelmére, áthelyezték a vegyesdanddr parancsnoksághoz. Ugyanaznap délután felhívtuk telefonon a vegyesdandár parancsnokság ügyeletes tisztjét, aki kijelentette, hogy Megay László nevü főhadnagyot sohaaem ismert, de azért lehet, nogy Szegeden van, mert a körlet minden katonatisztjét nem ismeri. Éppen ezért azt Javasolta, hogy másnap délelöit lépjünk érintkezésbe Bácsik nokság személyi ügyeinek referensével századossal, a vegyesdandir parancs— Megay László főhadnagy sohasem volt Szegeden — mondotta ma délélőtt érdeklödesűnkre Bucsik százados — mi, szegediek nem is ismerjük. Valószínűleg összetévesztik egy hasonló nevü főhadnaggyal, Magay Lászlóval, Magay táblabíró fiával, aki valóban teljesttett szolgálatot a vámőrkerületnél, de néhány hónappal ezelőtt, ha jól emlékszem februárban saját kérelmére szolgálaton kívüli állományba helyezték. Bucsik századostól kapott információnk elkönyvelése után megkerestük Magay László főhadnagyot, aki nevetve Jelentette ki, hogy már többen azonosították Megay val — a Beniczky-ügy óta. Szinte azzal gyanúsították, hogy Beniczky vallomásában róla van szó és a nevében levő ,i* betű sajtóhiba, vagy tévedés következtében változott át ,t"-re. Elmondotta egyébként, hogy Megay Lászlót Jól ismerte. Együtt végezték el a katonaiskolát és együtt avatták lisztekké őket. Hogy hol tartózkodik most, azt nem tudja biztosan, de ugy hallotta, bogy Argentínába vándorolt ki és ott igyekszik uj életet kezdeni. A Szegeden rejözködő Somogyigyilkos személye körül támadt misztifikáció igy oazlott azé'. Az esetet pedig azért irtuk mer, hogy az örökké gyanakvók ne sej senek minden főhadnagyi uniformis mögött egy Megay Lászlót. Ferenc József ágya fölött Hentzi tábornok portréja függ. Ahol Napoleon aludt Schönbrunnban és ahol meghalt a római király. (A Délmagyarország munkatársától. W/len, jul us.) Reggel permetezik a szürke őszi eső és vigasztalan a szín az egész város fölött. Mintha londoni köd vándorolt volna Wienbe éjszaka, mintha kilátástalan és naptaian lenne az egész ragyogó nyár. De Bécs mégis mosolygó, mégis vidám, derűs, játékos, szinte pajkos. Mert kinéznek az ablakon és messzire a Kobenczl — a kober.czti, mint a bécsek mondják — tiszta és zöld. A kobenczli nem pipál, a kobenczli nem szürke és nem ködös ott messzire a házak fölölt — és ez annyit jelent: déhen kisüt a nap. Ezt mindenki tudja Bécsben és a Schaffner vidáman és viccesen lukasztgatja a jegyeket a piros-sárga villamosokon. * Schönbrunnban egyenesek, kimértek, mértaniak és pompásak még mindig az allék. Ugy látni végig rajtuk, mint a francia díszleteken. Ott dolgoznak a parkban a letűnt Habsburgok régi kertészei. Nyesege ik a fákat és öntözik a zöld fű, piros virágok pompás perzsaszőnyegét. Nem kü!dte őket ei senki, a letűnt Habsburgok régi kertészeit, pedig a városházán Settz az ur és május elsején vörös zászló leng. Nem bántotta őket senki. Dolgoznak tovább, öntözik a pompás parki szőnyeget, csak a nevűk változott meg. Most a köztársaság kertészei A remek barokk kaslé'yba most mindenkit beengednek. A köztársaság nem bántott semmit a császárok kastélyában — csak megnyitotta a népnek ... Most megint Versaillesra gundolok, a Bourbonok, a Bonaparték templomára . . . Egy shilling a belépődíj, csak ötször több, mint a villamosjegy ára és ez igazán nem sok a Habsburgok kincseiért. Mária Terézia csillogó, ragyogó termein szalad át a tömeg, itt minden ragyog, csillog és fénylik, itt minden külföldi, arany, márvány, majolika és sevresi porcellán — és ezek a termek mintha kis homályt húznának Louis XIV. csillogó versaíllesi termeire ... 1700 ban a császérnő 12000 pengő forintot adott egy szalon-garnitúráért és egymillió forintba került egy kerek kis szalon I A falak rózsafából vannak és a rózsafa között arany keretben ezer metszet... Konstantinápolyból, a tizenhatodik századból... Tovább a szerencsétlen József termei jönnek, az egyetlen emberi császár termei, aki törvényeken és alkotmány* halárokon keresztül mégis csak az emberekhez akart kicsit közelebb jönni. Ilt letompultak és megfakultak a színek, itt nincsenek a falak rózsafából, itt nincsenek Rubensnek rajzai, nincsen szék aranybrokátoól; — iti minden letompult és megszegényedett... Józsefnek nem volt pompára pénze... 0 földet és kenyeret és iskolát aKsrt adni a népnek ... Mondják, a kabátja lyukas volt... Csak Mária Terézia császári anyjának képei roskadnak a falakon és a Terese számlálhatatlan gyermekei... 9 Kinyílják most Ferenc József termeit és a vezető szinte osztok büszkeséggel mutatja az egyszeri vas tábort