Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-17 / 49. szám

DElMAGYARO RSZAG Deik Ferne-«. 2. Ttfctoa IMI КккМтШ. MM Szeged, 1925 julius 17, PÉNTEK М**« »'»» konipr« hrNkrn «.(Mg ke. Buíípwtrn «• Titokra «UUU кос. tor, Uli In kMkftxiup »DJ kor* «Mir. Ы lnt(M| Ш котом L Htm«, M. tum Majomper. Ha 0tr, úgymond, hadd legyen per, gondolj! magiban Amerika, ahol most sienzádós processns tartja izgalomban a közvéleményt. A nem olyan mnto'elgoe, miot ahogy a dme után goedolhatni a huhu európai, sót e(yáltalában nem mulatságot, aak a lormaalgii aioV. Amerika minden valószínűség szerint megirigyelte azt a leakcto', amely a háborúk fi forradalmak nyomán kiviral as óvüágban és mag akarja mntotaL hogy ebben is áll|s a versenyt, ml több, Ss kell, hát unja a lekordot Európában már a háboiu és loiradalom dórt volt Sokntes-per, Huiz János per, Ssrooarola-per, Campane'la-prr, Qaliiei-per, Ototdano per, Calu per, hogy a legújabb perekiöl, a Drey fut-perről és egyebekről se is beszéljünk. Mindetekben a perekben az igazság és a tévedés, vagy ctöizak küzdöttek egymással éa nem kell mondanánk, bogy egy-kél kivétellel mindig a tévedés és as erőszak kerültek kT fölényes győzelemmel a küzdelemből Eddig Amerikát a szabadság, a demokrácia, a haladás klsaizikns hazá|a gyanánt ismerte és Iintette ss etuópai közvélemény, vagy legalább is sírnak tekintélyes térne, messzitől jött emberek vallomásaialapján Hogy azért Amerika te éppen és egészen fenékig tejfel, azt nagyon KM tudta nagyon sok világosan látó ember, de esek kivételek voltak. Persze Franklin Ben|amin és Washington Oyörgy, meg Lircoln Ábrahám éa Emerson Rsiph Waldo csakugyan ragyogó példái, remek mintái a valódi ; hősiességnek, emberiességnek és sAgosságnsk. De hát ók még nem Aneriks és bizony s jsnkee-er kelet, a (ankee-nCveltség és jankee-humsnizmos sok rikító ténye vslahogyan másképen mulatták as smeriksi vtsionyokat, mint ahogy azokat a háboiu előtt gondoltuk. A civilizáció lassankint elsorvasztja a heroizmus! ék a mehsnisádó eltopositjs a gondolkozást és formulává merevíti a szabadságot, mint ahogy a dogmák teszik a hittel. In lehetséges ma • majomper Amerikában, amely minden komikus pózon és pálosion tul a reakciós fölfogás és szellem fölülkerekedését és térfoglalását jelenti a szabadság iöidlén. Mert nem a majom kOrül forog itt a vita, hanem arról van szó a lenétsed perben, hogy sz evolúció törvényét szabad-e tanítani as és hogy a haladás pártjai Amerikában, vagy a reakciós fölfogás lovagjai aratnak e diadalt ? Az a tanító, aki most a padján ül és aki körül a és gyfUOlaégck tarajos potyognak — egy uj hőhullám-járvány as Amerikai Egyesült A tomokban — bennünket élénken emlékes et ama tanító alakjára és sonárr, akit sn«yés igaz Zola Emil rajzolt meg valamikor, nem is olysn régen, a Verltében. Jdlemző, hogy a tudomány embereinek, a valódi tekintélyeknek kihallgatását mindagyre halogatják és d is akarják odás&i ebben as ominóius perben. As evolúció és reakció nagy caalája dúl most ezen az amerikai tárgyaláson, antfiMrai modorban, amerikd méretekben. amerikai reklámok kai Nem valami épületes látvány, hogy a huszadik században egy nagy demokrácia közepette •ég mindig lehet ilyesmit cstaálnCde Enrópa most az egyszer moshatja kezét: a alkatommal klem van a Játékból. Éppen híre JOn, hogy egy filadelfiai szobiáss elkészítette [Ádám emlékművét, sz első emberét és eztd sz emberiség OrOk és eddig elmulasztott háláját óhajtja kifejezni a paradicsomból kiüzOtt ősünk iránt. Mirdeneslre nem ártana, ha stílszerűség kedvéért a szobor talapzatán mdlékalakok gyanánt szettpelnének Káin, bunkísbotjtval és alatta s megölt AbeL Mert azon vitatkcinalnak és nagyon sokáig vitatkozni a

iak Tenesseeben és egyebütt is, hol is, vájjon kitől származott a hom sapiens, de az kétségtelen, bogy Káin búnkétboljinak mindig több és nagyobb szerepe vdl az emberi nem közönséges történetében, mint Abd Jóságának és szdidségének. Kiszabadul börtönéből a kormánypártivá lett horvát parasztpárti vezér. mer. egétsen kOzfuiomáso, hogy a Pirisa-siállcda és vendéglő ősidőktől Belgrád, joüus 16. A jugoszláv főváros köaőrsége élénken figyel • ifiden kis Jelenségre, i mi a nagy politikai vál osást nyomon kövdL Kük nősen kiviiocsisn Várják, hogy Posta és Radia pértjainsk nagy kibéftülése dán ml ksz a még mindig törtön ben Uó Radlcs Istvánnal? Nem kisebb a kíváncsiság aiiránt ir, hogy miképpen fogoak visdkedri sz eCdlg tlknzéki kotvál képvisdók, akik most kormánypártiak lettek. így nagy feltűnést keltett a (Óvárosban, bogy RatMcs Padé, Radlct István nnokaöccae, a belj eltes vezér aki eddig az ettenzA tanyáján, a Petrogrod szállóban lakolt áUöUzöU a Párizs-szálló I. száma szobájába, kedve a radikális páti heyiséce voft. Itt, ebben a szállodában, ttkt.e ennek a helyiiégéten tartották a radikálisok legtöbbet i e pártéitekezldeikd és ezértkelt feltűnést az, hogy Radlcs Pavle 'deköltözött. Radcs Pavfe áliöllözködésénél még sokkal nagyobb szenzáció voN az, hogy vdffffflfli ólituidó ffl/^rftf tfffMÉt ^c décs Istvdu ftaiff mert ^bböl a na kC vet kezt cint k, i^q^v ц ц| konuAny a

datolása u'ánRadics István pirs rétén kiszabadul a fogságból az 'egész parlamenti ülésszsk i Belgrádban szándékozik tartózkodni. Megkezdték az aradi Szabadság-szobor lebontását (Budapesti tudósítónk tebfoojekntéso.) Többször sző volt STTÓI, hogy a román kormány sz Eidéfyben lévő magyar szobrokat ki akarja cserélni. Ennek ellenében követeli a magyar kormánytol az erdélyi vonatkozása mtmMkektt. Arodon ma már meg Is kezdték a Szcbadság-szobor lebontását, amit követni teg a Ubbi magtar szobor kloitása is. As EJ dél y bt n lévő Ilyen lebontásra váró szoteok száma körülbelül 40 darab, A román kormánynak as a terve, hogy azokból a műemlékekből, smdyekd Magyarországtól kap, Kolozsvárott "egy mattu.net fog felállítani. Németország csak a Rajna- és a Ruhr-vidék kiürítése esetén csatlakozik a Népszövetséghez. ¿lerUn, Julius l&AFraadsofSsáfchos nal tertktek ktirttése a intézendő válasz jegyzék ben, mdy as eddigi tervek szerint még e bét folyamán átadásra kerül, a birodalmi kormány a többi kOzOtt kijelenti, hogy Németország hajlandó a Népszövetséghez csatlakozni, aaaak as tmkkiratnak alapján, amelyei a matt évben terjesztett elő és, amely Németország csaUakozisánnk eü feliétek H körvonalazza. A birodalmi kormány újra hangozlatjo, bogy csak akkor csoékakozhaiik a Népszövetséghen, ba a rofitaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiimi vagyis ba as északi raáaaé továbbá Dassektofot ésoRuhr-] teljesen otuooadják Щ A témd válasz jegyzék] vábbá, hogy Brtond vfl ajánlat alapját Ifniigi ami «bővül és nj, főleg Jogi természetű probléaákat vet fel. ámeneknek tisztázása süreósen szükséges. Nagyjában és egésaéoen a LI Д Г I • / > — Dirooaimi sormany najisn<| kőzik továbbtM hajtondónak nyilatKína hangulata kizárólag Anglia ellen fordul. A Nemzetközi N61 Liga a kínai sápért London, julius 16. A Chicago Tritmne shaiighsii jelentése sserint a kánd ténye tök főleg " — " kifogásolják, bocv a hatóságok flYllifHiiáTl tyenre —. . esel: a főtisztviselők pedg többnyire angolok. Az eddigi dipkxnádd tárgyalások során sz angolok asm matattok hajlandóságot orra, bogy akifogásolt angol ttsrtvMők szerződésének Idő elüt való fetboatéséba bekmeejtmk, ami egyik legfőbb oka annak, hogy a ktnal hérhfítwtflet ddktááá kizárói. _ ^V. fmrdnti Innsbruck, Juhos 16. A békéért és " Iköai Női Uga aáiOüléBén a kfl tot к lusták: yp ^^ ^ÉkÉ^rt 4B -—.. -.. nemzdkOii liga a Hasi S ttzsartaaftdö EfJ és á kUtai wnép miiemében megoldani. ttaOkbOz a : " minél döbba a kínai konflUdutmk békés alapon és a ááad nép Jo. e- , j— Лвжт!^ami ЙллааИЛ i»i йу паштв€т w Churchill ДпдКа gazdasági Leóim, Jolios 16. A lord-ma jo', továbbá a City néhány bankára és le teskedóje ebédet adott a MncsUil ksnteUár, Churchill tlsdeldére. As ebéden felszólalva Chtnchil, áttekintést vete t Anglia közgazdaiágt helyidére. Fejtegetéseit azssl a meg jegyzési d vezetln be, bogy nem veszi srámbs a szén ipar fenyegető általános és hosszú gél Ha Ilyen CSSLÍS kCvtlkezaák be, akkOr Aaglto gazdasági és kereskedelmi viszonyai ztrzavarba kerülnének. Olyan károsodásokat és tfiftetégekfl ez, amelyet hossza Ideig not fi Ez a sztrájk minden biztonságot asfintdns, ártana kélségktvOl a lakosaág valamennyi rétegének és Igazi ínséget teremtene. Reméli és hiszi, hogy s]öun tanácsok, az egészaéges emberi ész és a nemzeti Oufemartád Ösztön végül is bto'os csatornákba fogják vezetni a nehéz vitakérdéseket. Bestédének további folyamán a kincstá i kancellár még a Nem bely< s,| tőkéjét fogyasztja, de a háború előtti idővé a maga dan, hogy bea amúgy is atopoian Összezsugorodott biztonsági koffickns a legutóbbi két év slatt még inkább cabktenL Akár tetszik, akár nem, szükség van arra, hogy a termelési költségeket htiélHfdá és az orn^ itfwnlőhépcssé^ét ijék* A ktttflMH ksrssksrtnlml tárgyalások két hénap alatt bcfaJaiMnck Juhos 16. A magjsr-olasz. as osztrák-magyaiKc estetárgyaláiok * dhuzéd«flRl kapcsolatban Temesváry Imre ЩодуО•. . .. - - • - _ _...я—I -»—lest aepvtseiO, a pénzügyi oiion tag előadója a követkei őket mondotta: -A kereskedelmi táigyalásokai legIrtíööb Л^ао^ря Ä^i^i^Ärti old fadl AazdLmert különben a magyar termés értékedtése elé ntgy nehézségek — ^ . — - - — I | • A . - 1-, i. 1 goranines, ami aovetsez menyemen renanvfll káros hatásaal volna reénk, de nem fddne meg a környező államok érdekelnek sem. Tudok a tárgyalások bizonyos nebétségdrö1, de bizom abban, hogy etek a nehézségek kölcsönös jóakarattal ki lesznek küssöbölhetők. A tiszai «vangéUkua egyház közovUlése Mbkok, jntfan 16 A liszd ág. ev. - . • - »1-1 tmmá.iíim Ami .mm i* - egynazaerniet ma tartótra evt rcnacs • AlAmmmtlmt mm i.ni • . -1 közgyűlését a uiosgycn vasgvar telepén Zetenko Lajos kutid bíró, egyMbÁertleil felügyelő és Qeduty Henrik püspOk elnöklete a'att A kozgyfl éd megnyitó felügydői bestéd loglalko, , ,r — fc m — - .. . i,_,, i zott as egynaz neiyzetevei, ismerteim M

. 1 . I-I-.LI I . . * -l-.I L ev, egynaz reisonatt sepviseietenes . . . . l.C ... IJ-l.-l i _ ] J M tesinteieoen tett lepeseset, maia az -» .... .. • . a, i i,i ,. . egynaz reieaezetiozi viszonylataival rogtoikosvs, állást fogtdt as ujabban fdló lüne ekben nyilvánuló melynek dkeiüiésére Esatán Oednty Hantik pstjk tet«10 jdsatiaél és szokat a felforgató ss egyházak között! "" akarják dr. Zsedényiütin IndítЯЦЮТНаи bizalmáról biztcsitolta Zstonka Mügydől és Oeduly püspököt, nujd oroméi letzte ki a miniszterdnOk szerencsés fdgyógyulása alkal^^^Bt bankett kj I mából. A közgyűlést Riilnáriáhan nagazMatték a cet Szófia, Jdtos 16. A bolgár távtrd Inda a kailBIdön modanábsn (smé cenzúrát bea tagy tk egy ált a lábai a va'ótágnak. I rgész Ba'gánában d Ж

.А kommaaldák la megsafl» ittOétsOM ésa honaéay hozzá lalpraállihogy Jól lehe la nagyon ki terjedt volL aránylag Igen kevés vád lottd Méhek d. Mindössze 101 ember áldottak a bMsá« dé ns álam védd mérői szóló törvény alapján. A blrósá gok 70 pört tárgyaltak Is eddig és tü halálos l étatet hoztok. Da ezek mé) nem véglegesek, mert hátra van > aemmttosrfkl és végül a királyi dönté aak. Ideáig négy halálos ítéletet hajtőt tok végre. As ditéltek mkd a székes egyház ellen elkövetett merényletbe) voltak részetek.