Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-17 / 49. szám

A világ közvéleménye nem türi a numerus clausust A Né; szövetség Uoh virsli ülésén — nini ismeretet — behatóan foglal­kozott a kisebblégi kérdéssel éi ezzel kipcsolitbsn ssjnálsltal állapította meg, fa«r Msgysronzágon még mindig fenn­Ma numerus dsusu«. A Népsaövel­ségi Unió varsói hitárosats rövidesen jivadal formájában kerül a Népszövet­ségi Tanács elé. A magyar kormány még nem foglilkozott érdem'egesen a varsói hitározsttii, amelynek eddig nem támadt vissshangla a magyar politikt­ban, de Mi srerint a kérdés s légköre­lebbi miniiztcrtsnáci elé kerül. k Népsiövetségi Unió vartói kös­gyűlésén Msgysrorsaág egyik képvite­»jé Lukács György nemzetgyűlési kép­viselő volt, ski trgnip érkezett vinzs VsnóbM. Lukáci György s vjrsói kon­ferenciáról rgr Intervju kspesán a töb­bek között a követkelőket mondotta: — A bizottság előtt a román tk be­lgazolták, hogy *e*i* nincs megszorító törvényük is nagf em fázissal utallak a fassil is bakaresti főiskolai zavirgá­sokra, amelyeket a Bratlanukormány vaserfílyei fojtott el. A lengyelek pedig megegyezést mulatlak fel, amely szerint • zsidó ktsebbsiggel a főiskolai klkip tét kérdésiben egyezségre futottak. En­nek a kit állomnak okmámyszerk bizo­nyttikatt az Unió plénuma el is fogadia. — A magyar álláspont védelmében azt fejtették ki, hogy a trianoni béke a csonka országban szellemi proletariátust teremett, miné fogva Magyarország kénytelen volt bizonyos mértékig a to­vábbi fulprodukciót megállítani. De ez a korlát igazságos és a törvény egyenlő mértékkel mér. A zsidók népességi srányszátukon alul sehol nem msraa­•ik. Az albizottság a magyar dJter­jesstéssel szemben arra az álláspontra be'yezkeddt, h gy az Indokokat nem mérlegeli, ellenben sajnálattal konsta­tálja, bogy Magyarországon van tör­vényes megszorítás. Ennek a javaslat­nak megszövegezésében a francia dele­gátusok vitték a vezető szerepet és az albizottság Javislatál a közgyűlés is óriási többséggel elfogadta. AtonkivOl megbízták az illetékes bizo'tságot, bogy a numerus dauiuit továbbra is éber figyelemmel kisérje és speciálisan uta­sította arra, bogy fordi'sák figyelmüket sz snfíizemitizmus megnyilvánulá­saira is. — Már most, ami engem illet, le­szögezem, bogy nem vettem részt sz erre a kérdésre vonatkozó vitában. Mi­után a tűmetus clausust teljes lelkem­ből ketytele »Ben, viszont butám érde­a többi ddegátuiriMsf s magyar DBLHAQYARORSZAQ 1928 julios 17. álbtspon'ra vollsm kénytelen uavuni, mert lehe'et'en az, bogy bármilyen szem­pontból is a magyar üggyel siemben adjam la szavazatoma'. Azonban ettől dttftlntve, mindnyájan megállapllbatluk azt, bogy a világ közvéleménye nem tűri a numerus claumit. Ha fdtzólal­laat voloo, én Is csak a numerus clau­sus elten tzüaihattam volna fel. A Népszövetség piliiikal szerveze', a Nép­szívetlégi Un'ó bimnyos tekintetben több annál, mtrl az Unió a nemzetek élö l.lkiismeree. És amikor állást fog­laltak a magyar numerus c'ausus ellen, ez a kulturnemzetek Idkiismcrelén :k megnyilvánulása VJII, Temtszeksen es dött s nemzetközi fórum előtt ennek s kényes kérdésnek a bánytorgitási nem vethet |ó fényt Magyarországra. Ennd a határozatnál nem fog megmaradni a Népszövetségi Unió, most már állan­dóan napirenden fogja tartani ezt a kérdést és meg vagyok győződve arról, bogy a numerus clsu'ut kérdése a közeljövőben a N'psiö rétség dé is kerül. Árverezik a gyilkos Lédererék vagyonát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A haltlraitdl Léderer Qusztávnak él feleiégének Tölgyfa uccii lakásán ma tartották meg a bu'orok éi ingóságok árverését. Az árverést tudvalévőleg réstben s Léderer örökösök, részben pedig s Kodelka-család kér e. Megje­lenlek a Kdelka-cstlád tagjai kOzül is többen, valamint a Léderer f uk, a ha­lálriitéll Öccsei és Léderer Ousztáv édesanyja. Az árverés négy órára volt kitttzve, de már három órakor nagy­számú tömeg szorongott a tölgyfauccal ház kapuja előtt ugy, hogy rendőr­posztot kellett kirendelni. Eredeti terv szerint az árverést az u Ivaron, ahol a h Uósiobabutor volt fdbalmozva, akarták megtirfini; mint­hogy azonban az esó egész nap esett, kénytdenek voltak fdmenni a misod­emt'Jeti lakásba. Az 50 -60 flnyi »• meg bessorult egy kis szobiba, mire sz árverési vesdO végrehijtó kbdta az uladtás', bogy ezentúl csak aiokat subid a kapui beengedni, okik be­boctájtásak alkalmával százezer koro­nát mint bánatpénzt lefizetnek. Ilyen módon aztán csakhamar össze Is gyilt ötmillió korona. A száiezer koronái blnstpénzt, smit bátran nevetbelünk beliípődijnik is, sz esetben, ba valaki vástrolt. be'udták a vételOss regbe, hi aseaban nem vet semmit, ap'.nztnem kapta vissza. A végrehajlónak eszd az volt a stámdéka, hogy csak azok jutu­nak be az árverés hilyére, akiknek ko­moly vevői szándékuk van. I* dső árverésre kerülő tárgy Líde­rer Ousztávmk gyönyörű uép, mint­egy tizenkétmillió értéket képviseló töliiyfa könyrszekrénye volt. Az árve­rési erre a darabra tízmillió koronás kikiáltási áron kezdték. Az ismert ár­vertisi hiénák azonban ezt az árat ala­posan lenyomták. Voltak olyanok is, skilt 20-30 koronávd kezdték, msjd tiz-lius teser korosánkért folytatták, vé­gül fdvitték Ötszázezer korosáéig. Ekkor s licitálásba beleszólt a Léderer-család jogi megbízottja is, aki s kOnyvuek­rény árát felverte egéu bárom ás fél­millióig. Már-már ugy látatott, hogy a nyakán marad a siekrény, mikot valaki közbeisólt, bogy igy nem lehil árve­rezni, hanem lessék bébi mi a leni sio ongó tömeget, mert ások köiött is vannak verők. Erre aztán as árverési vezető kisdls as engelély', bogy a kln l:vöket bocsássák be. As árveréi frits erőket kspott és újból megkezd­ték s licitálást, sainek ss eredménye sz leli, bogy a kőnyvuekréiy ké mll­liókétszái koronáírt dkell A vevő Balogh Jud iimerl nevű táncosnő voli, ski sz Qileten rögtön kereseti is- Azon­nd tovább adts s szekrényt, egy az átverésen szintén részivel urinőnek 2.900000 koronáért. Ezután mintegy 30-40 dirab különböző váu került árverés sl>, smlnek leginkább a hölgy licitá'ók örültek meg s Igt Léiererné vázagyüjtö stenvedélyj még örömd is okosott A vá.ák 30, 40 és 50 eter ko­ronás ártnn kdlek eL A vázák után egy alabástrom oszlo­pos ingaóra kerüli as sutalra, amiért 800 ezer koronát adlak. Mijd sorra kerültek az olajfestmények, reproduk­ciók, smdyek hit- és nyo'cszáiezer ko­ronás átbin vándoroltak ki a lakásból. A képek után Léderer iróssztslát bo­csátották ss árverezni szeretök prédá­jára. Elárvereztek még egy képd, smely sfddt a pamlag felett lógóit amelyen Koáelkát meggyilkolták. A kép egy für­dösó nőt ábrázott, amint a fürdőkádba lépve, aktja a tükörből vluuverOdik. A képd az egy-két évvel eielőtt elhalt hirei cseh ra|zoló festette, aki ne rét, különösen a Simpliciisimuibsn leadott rajzai ral tette emlékez :tess\ Reznlcsek készítette. Nyolc óra tájben, amire már ai eső is elá I1, lemen'ek u udvarra és meg­kezd ék a hálószoba árverését. A lici­tálás hssszu ideig tartott, végül is s boldog vevő ötmi Ilii koronáért hozzá­jutott a Léderer-házaspár hálószobájá­hoz. Mi még elá vérezték egy 40 da­rabból álló porcellán szervizt 390 ezer koronáért. Az árverés eredménye egyéb­ként 40 milió koron?. Munkstársunk ezután sotra jár'« a lakárt, a fürdőszoba kivételével, amdy még mindig le volt zárva. A kosykt­ban még minden ugy volt, mint ah», gyan a rendőrség azt a nyomosát u'án otthagyta. Ott f.kQdt a konyhá­bin a fürdőkád is, amelyben Lédé­térik Kodelka holttestét feldarabom. As árrerésnek legérdekesebb mozzanata Léderer édesanyjának jelenlile volt As öreg, OiazetO(>OrOdOit asszony min­den egyes dirab dkelése után sírva fskadt és L.ngossn jajgatott, amiért fiának sok flradisággd, drága pénzen szerzett holmiát most igy dkótya­vdyélik... f 11 Tgész Amerikában «1 akarják tiltani az «volució tanítását. Newyork, julius 16. U/y látszik,«« evolu:iódlenes m izgalom egyre széle­sebb körben terjed. Temsste kipriss­lője, Taylor és 0»iia kferisdóje, Upshaw a kongresuui legközelebbi üféniakibin törvényjavaslatot akir be­nyújtani, amelynek ¡értdmében a Jövő­ben tilos legye a az Egye dl II Államok bitmely államának Iskolájában ai evo­lúció tcadtása.-A tilalmit ki akirlák terjeszteni az iaditrányotó képrisdOk az Egyesült Államok államilag segélye­zett egyetemeire Is. Ezenkirtll alkot­stányválloslalárt is |ivssolnak arn u eielre, hl a legfelsőbb birósig a tenessed törvényt érvénytdennek mon­diaá kL Blease, Kalifornia sienitora atl akarja indítványain!, bogy az Egfeiflit Államok valamaonyi taiilójá­tól kérjenek nyilrtkoutot, hogy Mii­nek Jézus Krisr'ui isteni mivollábao. Nagy vasúti szerencsétlenség Romániában. Bakarest, juUus 16 A Marosváiár­hely közelében fekvő [Várhegy kézség­ből 50 tagu lársitág kirándult a Putna völgyébe. A társaság délután u ipir­vuuton akut viumtérni Várhegyre. Ai erősen lejtóe uton azonban u ipirvatul fékje fdmtmdia a szolgálslot éi a vo­nat örült rohináual robogott Ideié a síneken. Egyik élei kaayaroJónál a szerelvény ai óriási gyjruiág miatt kisiklott, a vonat felborult és a kes­keny töltésről lezuhant a mélységbe. Unssi kibuktak a vonalból és a mély­ségbs zulsntak. A kstasrtrófinik ad­dig két halottja is negyven snlyoi se­besültje van. Ifjúsági könyvek gazdag választéka a Délmagyarország UkoOttUnyHárOban. Dugontu Ш II. SS. Te t / О n Ж Az öreg korcsmáros. — Adatok As Irea Szeged-hez. ­Irta: Citrty Mihály. (4) Ferenczi István leányosan fehér arca is rákerül as emlékezés vásznára, ki okos nagy szemdvd, igazgató-tanítói minősé­géhez méltóan, bámult bele a korcsma szobában kavargó dohányfüstbe, amit 0 la gyarapított papirszipkából szívott rövid­szivarjával. Nézte az élet nagy oskolás gyerekeinek játékait és hallgatta Felmayer János kisvóláult, melyek vasárnapra hUen repto lukálva kerültek a Paprika dmü vicclap Bőrharangozásai közé. Csak oly­kor olykor moeolyodatt d az igazgató ur, melyre mint csalhatatlan vtashang Nagy Jóska sséles arcán la szétterpeszkedett a lélekből fakadt derű, ó maga is helyes­nek találván állandó sétapartnerének, keselykezű Jánosnak к (szólásait. A nagy, mahomed-termetű törzsvendégek között szinte dvessett kis alakjával Ábrahám pék, kl rendszerint Bokor .néssárosmester mellett ült, mert tudta, hogy itt nem keit beszélni, lévén mindkettő kevésbeszéd Q Egyszer azonban mégis fölvágták Bokor Tónt nydvéL Szörnyen duzzogott, hogy Így meg ugy, 0 nem gyerek, Őtet ne tegye senki bolonddá, őtet ne átlitu fal­hoz senki, mert 0 remekesraester, 0 a taglóval egy csapásra leterítette a pántli kával lötcflí ázott marhát, amikor a " vágóhídon, ami кг netten я gázgyár lett volt, segéde, a. i tták. Hát m történt? - néztek össze a tüiweidégek. Ki bántotta Tóni bácsit? Ki trélálkozott meg vele? Hiszenőolyan, mtat a kezes bárány, aki senkinek sem tud ártani Nos hát az történt, hogy Fel­mayer János két süldőt ajánlott neki rneg­vétdre. — Hol vannak ások a s&ldök? — ka­pott az ajánlaton Bokor. — Szűcs Pistánál a temetőnélben. — Mikor megyünk ki megnézni ? — Akár holnap is kivehetünk. Kl Is mentek. Felmayer ée tarul künn várakoztak a kocsin. Bokor beköszön és érdeklődik a süldők iránt. — Primákl - feleli a? dóré betanított temdőcsösz. — Megveszem őket, mutasu meg. A magyar nem sietett, vágta a dohányt as asztal sarkánál — No — türelmetlenkedett a mester — meg lehet őket nézni ? — Meg hát, hogyne lehetne. Odabent vannak a kamrában. — Szeretném őket látni. A csőn kinyitja a kamrát és füttyent. Két sündisznó szaladt dó a hívásra. Bobv csak éppen annyit mondott: — Jójcakát. A többit odakint mondta némileg emel­kede tlcbb h angon A napi vendégek közé tartozott még Szinlky József késesmester is, aki térült­fordult, elment a újra vissujött. O volt a hirei szegedi .halbicska* föltalálója és készítője, amivel hirnevd szerzett még külföldön is a szegedi késesiparnak. Ez volt az egyetlen vendég, akit Palcsi bácsi „kis öcsém"-nek szólított, lévén egy fejjel kurttkbb ember, mint az alacsony termetű Kiss Pál Továbbá Kása Lajos építkezési 101­Ogydője s városnak, aki Krikkay Gusz­távval állandóan Palcsi bácsinál vitat­kozclt, hogy az ö versei jobbak, lendü­letesebbek, mint Krikkay alügyész uré. Ugy hogy néha nyilvános birálat alá is bocsájtották szerzeményeiket a vendégek előtt Persze a nagy Igyekezd azután annyira kifejlődött, vég e is a tehetség pálmáj tt egy Ideggyógyintécet Igazgató­jának kellett odaítélni valamelyiknek. A költők soránál tartván, kár lenne kihagyni Hegedűs János felsővárosi lar­jánika nászt, mint népkOltflt, aki szintén meg- megfordult időnkint Palcsi bácsi vendéglőjében, mivelhogy — mint 0 monda - igen testhez Kló bort mér a ténaur. - Ténsur s vakapád - méltatlanko­dott erre a megtiszteltetésre Palcsi bácsi — van én nekem becsületes nevem I Az ilyen megjegyzés azonban éppen nem tartotta vissza Hegedűs Jánost a vendégszerepléstol Sót még jobban 131­öntvén a garatra, arra kérte Klas Paksit, engedné meg neki, hon dénekdhesse a ujat szerzeményű nótáját — De csak csöndesen öcsém, hogy kl ne hallatszon! A szép, magas termetű parasztember föltámasztotta az állát és Igen szép bariton hangon, csöndesen dúdolva fújta: Nem Iázom én naey hűhóval, Hanem c<ak danoló sxóvsl, Másra bízom a gondomat, Mlg én iszom a boromat. . Babám, babám, mezórirág, Messziről tizem a szagát, Valamennyi azép leány van, mind Mmb4, Valamennyi szép aaasony van, mind ringyó. ¡¡¡Egyszer azonban a dalköltészet komoly formában és igen tekintélyes emberek részéről nyilatkozott meg Kita Palcsi ven­déglőjében. Mint minden tekintetben meg­telelő helyet, no meg azért Is, mert Tö­mörkény Istvánnak, a koszorús Írónak apóu volt Kiss Pál, bohémtanyává nevez­ték ki az akkori szegedi Írók Palcsi bácsi vendéglőjét. Red akció, vagy azinház után ösra is jöttek hűségesen, részint vacao­rázni, részint pedig egy-két iröccs mdlettl tereierére Néha az egy-két fröccsbji több Is lett a ilyenkor az a bizonyos hangulat is emelkedett lett, amebmea a Múzsa otthon szokta éresd magátsnéki UL.^, |h.„ .„„ Ul ..11 „l.a-iil lm -"—M —— jOKeűveoen egy-set szai virágot is etnuuas. A nagy kerek asztalnál Ült Póoa Ujai is. megDankó Pista k. Hallgatnak ss» ak k ssof * koccintanak szerint, majd váratlatral_kirOppcn, mW - Ne ssomorkodj Tóni — ssétt sá Póaa —, mert mindjárt vigra icnrillek. Aszd átmegy a másik wiHlhi, pipM, ceruzát veu dő és Ir. Ir négy-öt paüclg< Majd meg fait Dakónak. — Te Pista, kopogtaseneakátalnsUsa valami jó, ropogós dallamot Dankó is Ír7.. ir öt-hat perdg. astás 0 k visszamegy a társasághoz. — Fiuk — szólal meg Póu —, tsaae­ritek e a Ktsz Paksi csárdát t Persze, hogy a két saersőn khrfll oea Osmerte senki Hogyan Osmsrts vokm csak éppen hogy megtsfllddt sz Iméd Dankó Pista énekelve dúdolta d а .К») Palcrt csárdást", melyet azóta aenU ssa hallott; dvessett, mint az erdőben a leg­szebb madárdal Mtg azt vetik a szememre a szegedi leány* Hogy én minden esta a menyecskékhez (érti De szeretői jobben tudnak a i " Bár oak most is a barnának karjai^ Frías. Jaj, ég a szivem, lobbot vetett berni i a l^hotf ottod. le csókod. Oltogasd hát gyönyörű uép kedresen. (Vér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom