Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-13 / 22. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1925 junius 13. A kormányzó beszédének befejezése után a megjelentek ünneplése közben visszavonult lakosztályába A Vé mezőn ezalatt teljes nyugalomban szétoszlott az a tömeg, amely a kormányzó ün­neplésére összegyűl ikezett. Hindenburg elnök a felekezetközi békére inti az egyházak képviselőit. Berlin, juniui 12. A birodalni elnök ma fogad a az egyházak képviselő t, akik hivatal balépése alkalmából szerencsekiváiataisat fejezték ki e'őtte. A biro­dalmi elnök beszéddel válaszolt, amelyben egyebek közt a következőid mondotta : — Ebből az alkalomból újra biztosítom önökít, hogy magas tisztemben egyforma ielkiísmere ességgel tiszteletben tartok minden hitfelekezetet és világ­nézletet és állandóan a belső hitköiö3iég szelleméi fogom védelmezni, de egy kívánságomat fejezem ki: — Arra kérem önöket, hogy a német birodalom képviselőjénél most leját­szódó t ezt a közös fogad atásukat ne teuntsék puizla formalitásnak, hanem ahogy öntik, uraim, ilt most összejölek, ugy találkozzanak mindig a békülé­kenység szellemében az egyházak és az egyházközségek soraiban is, mert enélkül Németország jövőjét nem lehet előbbre vinni. Befejezték a választójogi javaslat vitáját Farkas és Kabók mentelmi ügye. — Vhar a meg nem engedett sirkoizoruzás miatt. Budapest, jun'm 12. A nemzetgyűlés mai ülését tizenegy óra nián nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. J lenti, hogy Peyer Károly napirend előiti fel­szólalásra kért engedélyt Somogyi Béla sírja megkoszorúzásának megakadályo­zása tárgyában, kérdi a Házit, meg­adja-e az engedélyi? Amikor a kor­mánypárti képviselők felállanak, hogy az engedély megadása ellen szavazza­nak, óriási zaj tör ki a baloldalon. Az elnök teljes erővel rázza a csengőt, de Farkas István Scitovszky Bí!a elnök jelenti, bogy Rubinek István, a menfe'mi bizottság előadója teszi meg jelentését Farkas litván mentelmi ügyében. A mentelmi bizottság F«rkas Ispánt tudvalevőleg bárom Ölésről való kitiltásra Ítélte. Je lenti, hbgy Rupert R zső ís Györki I nre kisebbségi véleményt jelentet­tek be. Györki Imre: Farkas Istvánnak nem adtak módot a mentelmi bizottság ülé­sén a védekezésre. Farkas Beniczky tanúvallomásának egy monditát idézte. Nem mondta, hogy azonosítja magát akár a va'ljmíssa', akár annak egyik kiléteiével Farm István kijelentései nem merítik ki a sértést az ideiglenes államfő ellen. Azok a vádak, amelye­iket Bsn'ctky tai u'allomásában tett, nem az ideiglenes államfőre vonatkoz­nak, hanem a fővezérre. Síríéit követ el az, aki a kormányzó ténykedéseit bírálja sértő módon. De korábbi tény kediseit bírálat tárgyává (enni, ez nem foglalja magában a kormányzósértés kritériumát. Bírálat tárgyává lehet tenni é; fogjuk is tenni mindazckat a iény­kedé.eit, atrelysket ideiglenes államfői minősége előtt követett el. Indítványo­zom, hogy térjünk az esetleges sértés fölött napirendre. Rubinek Hván előadó: Farkas Ist­vánnak a mentelmi bizottsághoz kül­dőt levelét olvassa fel, amelyben íz foglaltatik, hogy nem óhajt megjelenni & bizottság előtt. Nem volt tehát más hátra a bizottság részére ... Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Minthogy elitéljék. Rubinek István:... mint hogy ezt a határozatot hozza meg. Györki Imre tzzel kapcsolatban tévesen magyarázza a házszabályokat. A kormányzó és a fővezér személyit nem lehet elválasz­tani (Nagy zaj a baloldalon.) Ez éppen oyan, mintha a iirály ténykedéseit boncolgatnák, vagv kritizálnák abból as időbő1, amikor még. trónörökös volt és azokat, amiket akkor követelt el. Rakovszky I tván : Egy kis különb­ség van és az elégi (Folytonos zaj. Rubinek István: A törvény szerint a a nyugalom nem akar helyreállanl. Propper Sándor: HaloitgyalázásI Kabók Lajos: Felsőbb utasításra tör­tént! (Folyton tartó nagy zaj) Propper Sándor folyton közbeszól, mire az elnök a mentelmi bizottsághoz viló u'asi'ását javasolja. A jobboldal íz óriási zajbin feláll és megszavazza az elnök előterjesztésit. A szociál­demokrata képviselők a padot verik és kórusban kiáltják a jobboldal felé: — HilottgyalázókI mentelmi ügye. kormányzó személye cérthetlen, épp ugy, mint a királyé. Klárik Ferenc: Kormányzói minő­ségb tn. Rubinek István: Ha a jövőben is hasonló felszólalások fjgnak elhang­zani és a jlvőben is bevonják a kor­mányzó személyét a vitába, mindenkor szembe fogj ák nrgukat találni velünk. (Nagy zaj a baloldalon. Helyeslés a jobbo'dilon.) Györki Imre szólásra jelentkezik. Az elnök ízonban figyelmezteti, hogy nincs joga szólani. A nemzetgyűlés ezután elfogadta a menelmi bizot stg javaslatai', amely szerint Farkas István! a nemzetgyűlés három egynásu'ái következő üléséről kitiltják. Következett Kabók Lajos mentelmi ügye. Batlcz Gyula: Gyerünk a nyaklilóval. Rubinek István előadó ismerteti a mentelmi bizottság javaslatát. Tényként á lapította neg, hogy Kabók az állam­fővel fzemben sértő kifejezéseket h<sz­nált. Javasolja a bizottság, hogy Kabó­kot a nemzetgyűlés öt egymásuán kö­vetkező üléséről zárja ki. Hosszas vita után a nemzetgyűlés ezután elfogadta a mentelmi bizottság jelentisit Kabók ügyével kapcsola ban. Köveikezeit Platthy György mentelmi ügye. Rubinek litván a menlelm! bizoltság előad íja jelenti, hogy a bizottság te­kintetei arra, hogy Platthy György még ugyanazon ülésen bocsánatot kért, azt javasolja, hogy az eset fölött a Ház térjen napirendre. A Ház a mentelmi bkotság javas­latát elfogadja. Scitovszky Bla elnök bemuta'ja ez­után a mentelmi bizottság elnökének áti atá', amelyben az elnök ama gyanújá­nak ad kifejezést, h)gy a mentelmi bi­zottság egyes tagjai titoktartási köte­lezettségüket megszegték. Javasolja az elnök, hogy az ügy adassék ki a men­telmi bizottságnak kivizsgálás és ja­vaslattétel célljából. A Ház igy ha á­rozott. Azu!án á térlek a napirendre. Peyer Károly: Érdekes, hogy a leg­utóbbi napokban a kormány egyik vo t tagja, aki nem resszortminiszter vol, hanem igen fontos pjlilikai jelentőségű pozíciót töltött be, Daruváry Oéz i volt Külügy miniszter a Pisti Naplóban meg­jelent nagy fe tünést keltő cikk.'ben a ti kosságot sürget'e. A választójog Magyarországon 1848 óta alig váltó zott. Ebben kerese .dő Magyarország szerencaétlen politikai helyzetnek kul­csa. Mig másutt egyre több elemet vonlak be a választójogba, addig ná­lünk mereven elzár kórnak minden jog­A választójogi javaslat. kiterjesztés elől. Ezért nem tud lépést tartani Magyar­ország a többi állammal. A titkos szavazást egyébként sehol sem a prog­resszív elemek, hanem a konzervatív párlo': köve'elték. Ha a kép iselők minden befolyástól mentesen gyakorol­hitják (örvényhozói tisztségüket, miért nem adják meg ezt a fogot a válaiztók­mk Is. Eseteket sorol fel, hogyan bánnak el vidéken a választópolgárokká1. A jobboldal tudjt, hogy őtc nem a nép­akarat, hanem hatósági presszió jóvol­tából kerültek a nemzetgyűlésbe. Somogyi sírjának Peyer Károly: Hogy a nyilt válasz­tás nem hü kifejezője a választás sza­bad akaratának, bizonyság rá a fővi­toil választás, amelyen egy csomó pírt kevesebb szavazatot kapott, mint ajánló­szelvényt, léhát presszió hatása alatt adták oda az emberek a szelvényeket. A mai választási rendszer mennyiben szolgálja a tekintély megóvását, arra például elmondja, hogy mikor az első napon megválasztották képviselőnek és második napon Orosházára utazott, olt rendőri kordon között kisérték be, majd öt évre kitiltották Orosházáról. Itt van a másik eset. A képviselők koszorút akarnak tenni Somogyi sirjára, erre odaáll egy rendőr is azt mondja: „Csak azirt is meglököm az urat, mert képviselőKithly Annára mutatva pe­dig igy szólt a rendőr: „Vigye el ezt a nöt!" Ilyen hangon mernek beszilni rendőrök a nemzetgyülisl kipviselőkről. Ezt a szellemet ön hozta be belügymlnisz' ter ur. (Zajos helyeslis a szocialistáknál.) Minden törvény tapos tsra talál enyhítő körülményt, nincsen törvénysértés, ame­lyet ön ne tudna menteni. (Zajos tilta­kozás a kormánypárion) Méltóztassék megmondani belagym'níszter ur, hogy megkoszorúzásai az ön tisztje a törvény melyik parag­rafusa alapján akadályozta meg, hogy koszorút tegyünk a sirra. Ismeri mi­niszter ur azt a szakaszt, amely a ke­gye'etsértésröl rendelkezik ? Rakovszky Iván: Kegyeletsértés a halottakat politikai célokra kihasználni. (Zaj, az elnök csenget.) Peyer: Kegyeletsértést a törvények nyilt megsértésével követnek el. Mi az oka annak, hogy a főkapitány, vagy a belügyminiszter ur az, aki a rendeetet kiadta. A törvények nyilt megsértésV­vel követhetnek el kegyeletsértés! ? Ez a törvényjavaslat nem alkalmas arra, hogy közmegnyugvást kelisen, mert csak az alakoskodást, hazudozást, jel­lemtelenséget iktatja (örvénybe. Ez a törvényjavaslat a lélekvásárlás javas­lata, amely ellen a magyar ember egész becsülete és józansága fel kell, hogy lázadjon. A javaslatot nem fo­gadja el. Mivel szólásra már senki sincs fel* irva, elnök a vitát bezárja s az elő­adót illeti meg a szó. Puky End e előadó a tíznapos vita általános anyagára röviden reflektál. A belügyminiszter válaszbeszéde. Ezután áz elnök Györki Imrét, mi­után mai beszédébe a kormányzó sze­mélyét is belevonta a vitába és a nem­zetgyűlés tekintélyét mélyen sértő ki­jelentéseket tett, utólag rendreutasítja, majd az ülést felfüggeszti. Szünet után Rakovszky belügyminisz­ter beszél. Mindenekelőtt elvi szem­pontokat akar leszögezni. Andrássy be­szédében megismételte régi teoriájá', hogy a forradalmak akkor jönnek léire, ha a kormányok a tömeg kívánságait nem teljesilik. Amint ezt Andrássy han­goztatta, ugy ez veszedelmet nem jelent, de halljuk ezt olyanok szájából is, akik vagy elmúlt forradalmakat, vagy a jö­vendő mozgalmakat akarják igazolni. Akkor ez a teória azonnal veszedel­messé válik. A Ba kánon és az u ód­államokban az analfabéták nagyszáma mellett tejesen egyenlő és titkos vá­lasztójog van. De kérdezi a nemzet gyűléstől, kívánják-e, hogy a parlamen iáris állapo ok is ugyanolyanok legyenek ? — A nipjogok kiterjesztésivel nem szabad veszélynek kilennünk az egisz­séges parlamentárizmust és az álam­hatalon erejét. Ezután a vita során elnangzott cszrevélelekre reflektál. Töb • ben reakciósnak nevezték a jivaslatol azért, mert a Friedrich-féle rendelettel s emben, mint mondot ár, a törvény­javaslat jogfosztást jelent. Nem ismeri el a Fried ích-f le rendele et olyannak, amely mértékadó lehelne. Ez a rende­let incidentaliter szüetett meg, mint &hogy ilyennek kell tekintenünk azt is, hogy ez ellenfor adalmi kormány élére olyan férfi kerül', aki az előző forra­dnom egyik csa'áját vezette. Ehhez a törvényjavaslathozásokkal közelebb áll az 1922. évi javaslat, amely keresztül ment a közvélemény retortáján. Azt mondják, hogy a törté­nelmi fejlődés szükségszerű fejleménye az általános titkos választójog, amelyet nálunk is é!etbe kell léptetni. Kérdi, vájjon oly sürgős-e ezt a történelmi folyamatot már ma kielégíteni. Azzal nem fogunk megnyugvást kelteni a fa­luban, hanem az iskolázatlan tömege­ket olyan mértékben ruházzuk fel vá­lasztójoggal, hogy az iskolázott falusi emberek hátrányos helyzetbe jutnak. Nézete szerint az ini, olvasni tudás édeskeveset jelent, az Ítélőképesség, az erkölcsiség és a hazafiság terén. Azután a javaslatot e fogadásra ajánlj). A nemz'tgfülis többsége a javasla­tot általánosságban a riszletes tárgya­lás alapjául eljogadja. Szljj Bálint és Szeder Ferenc határozati javaslatát el­utasítja. A naplrónd körűi. Ax elnök a vitát félb:s:akitja éa ji­vaso'ja, hogy a Ház holnap déletölt 10 órakor folytassa a választójogi javaslat rétz'etes vitáját. Szeder Ferenc azt javasolja, hog/ a holnapi ülés napirendjére a Somogyi— Bacsó-gyilkosság ügyibea kiküldendő parlamenti bizottság kirdisit iüzzik kl. Nemess Bertáira éa Forgács Miklós ez elnöki indítványt fogadják e>. Malxstch Géza Szeder Ferenc indít­ványát ajánlja elfogadásra. Az elnök tekintettel arra, hogy Sze­der Ferenc indítványa nem volt ház­s '.abályszerü, azt nem bocsájtja szava­zás alá s az elnöki napirendi indít­ványt elfogadottnak Je'eaii ki. A szoc áldemokraták mentelmi sérelme. Peidi Gyula a maga és 18 képviselő társa menelmi jogántk megsértését jelenti be. Tegnap déle'.őit 18 képvis elő­társával kiment a temetőbe, hogy meg­koszorúzza Somogyi és Bacsó sírját. A rendőrség ebben megakadályozta őket és felszólította, hogy távozzanak a sir­<ól is a koszorút duhkodds kíséretében elvettik tőlük. Megfelelő megtorlást kit a kormánytól Az elnö í a mentelmi bejelen'ést a mentelmi bizolsághoz utasi'ji. Várnai Dániel indítványozz', hogy a nemzetgyűlés a menelmi bizottságot utasítsa, hogy e hó 16 án, kedden estig tegyen jelentést. Az indítványt egyhangú ag elfogadják. Nagy Vince ünnepélyesen megkö­veti a nemzetgyűlést azért, meri egyik legutóbbi üésén sértő közbeszólást használt. Ezután felolvassák az indítvány és az interpelíácíós könyvet, amelybe 14 interpellációt jegyeztek be. Az elnök bejelenti, hogy a belügyminiszter D/ózdy Győző interpzlllcióját annak sirtő hangja miatt visszautasította. Fábián Béla személyes kérdésben szólal fel, mert Zsilinszky Endre a Szózatban azt Irta róla, hogy ő Csonka­Magyarország legarcá lanabb rágalma­zója. 0 a nemze gyűlésen soha senkit meg nem rágalma.ott, akkor sem, ami­kor azt állította, hogy gróf K'ebelsberg Kunó megvette a Stádiumot, mert tu­domása szerint ez megfelel a való­ságnak. Ezután Propper Sándor, aki a dél­e'őtt folyamán több sértő kifejezést használt, ünnepélyesen megköveti a Házat, ma;d házszabályvita indult meg, amelyben Hegymegl-Klss Pál, Ra­kovszky Iván, Rupert Rezső és az elnök vettek részt. A jegyzőkönyv hitelesítése ulán az ülés negyed 8-kor vég őjött. MMWWMMMMMÍMMMMMMM Az angol miniszterek nem Ír­hatnak politikai cikkeket. London, jutius 12. Az alsóház kér­désére Bildwin kijelentette, bogy a kor­mány elhatározta, hogy a hiva'alban levő angol minisztereknek tattózkodniok kell attó', hogy nyilvános kérdéseket újságcikkekben tárgyaljanak. Kinai lázadók támadása. Hankau, junius 12. A kinai lázadók a külföldiek ellen irányuló komoly za­vargások után megtámadták az angol önkéntesek arzenáljU. Amikor k>tün't hogy a támadások visszaverésére a lüzoltófecskendök nem elegendők, a lámadókra gipfegyvertüzet zudito'.tak. Nyolc kinai meghalt, sok megsebesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom