Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-13 / 22. szám

1925 iunius 13. DELMAGYARORSZÁG 3 Nem engedték a szocialista képviselőket Somogyi és Bacsó sírjához. Budapest, junius 12. Aminapa szociá'demokrata párt veze'őségében felmerült az a gondo'at, hogy Urnapjá ". délelőtt kivonulnak Somogyi Béla és Bacsó Béla sirjához a kerepesi temetőbe, hogy lerójják kegyeletüket a szociáldemokrata párt két mártírjának sir ja előtt. Tegnapelő't azonban a párt ugy határozott, hogy tz a kivonulás elmarad. Mindamellett a főkapitányságon tegnap intézkedések történtek, hogy erős rendőri készültséggel vonuljon ki Somogyi és Bacsó sirjához. A rendörszakasz vehetője azt az utasítást kapta, hogy a két sirhoz a délelőtt folyamán senkit se bocsássanak A főkapifányság intézkedésének megfelelően Soiogyi és Bacsó sírjához mintegy ötven rendőr vonult kl és megakadályozik többek között, hogy Somogyi fia virágot helyezzen édesapja sírjára. Féllizenkettőkor a szocialista párt parlamenti frakciójának huszonegy tagja érkezett ki a teme őbe Peyer Károly vezetésével. Csakhamar követte őket Ka bók Laj-s és Knaller G,őző, akik autón két koszorút hoztak vöröi szalagokkal feldiszi.ve, ame'yekre ez volt irva: Útban van az l£azság I A képviselőket a rendőrszakasz veze'ője nem engedte a sirhoz közeledni s f gye'mezteile őket arra, hogy a sírnál semmiJéle gyülekezést nem engedélyezett a főkapitányság. Rövid szóválás után a képviselők el is távozlak, de amikor a koszorúk megérkeztek, újból vissza akartak térni a sirhoz. Peyer Károly kijelen'ette a rendőrfelügyelőnek, hogy nem akarnak tűntetni, beszédet nem taitanak, csak a koszorút akarják elhelyezni. A rendőrfelügyelő azt válaszolta, hogy neki parancsa van a slrlá'ogalás megakadályozására és öt percnyi időt adott a MMMMMMMMWM^^ Hogy folyt le a szegedi demonstráció a kormányzó mellett ? szocialista képvite'őknek, hogy eltávozzanak. Peyer Károly és Petdl Gyula felháborodva tiltakozott a rendőri ín lézktdés ellen és mentelmi fogukra hivatkoztak. A rendőrfelügyelő azonban utasítására hivatkozott és újból távozásra szólította fel a 23 socialísta képviselőt. Az öt perc lete tével a rendőrök körülfogták a képv selőket és felszólították őket, hogy távozzanak a temetőből. Egyei vonakodó képviselő; a rendCrök tuszkolni kezdtek, msjd Kabók és Knaller kezéből ki is tépték a két koszorút. Dulakodás közben Knal'er óraüvegje is eltörött, Kabók Lajos pedig jobbkezén megsebesült. A kepviselők eiuttn tiltakozásuk és felháborodásuk kifejerésével távoztak el a teme öböl. A temetői incidens a szociáldemokrata párt körében nagy fe háborodátt keltett. A párt vezetői ége már tegnap "délu'án értekezletet tar'o t és elhatározták, hogy az incidens miatt Peyer Károly interpellál a nemzetgyűlésben Ülést tarto't a szociáldemokrata pár községi frakciója is s elhatározta, hogy a főváros legközelebbi közigazgatás bizottsági ülés ín szóváteszik a temetői incidenst. A főkapitányság illetékes ügyosztályán azt a kije'en'ést tették, hogy a temetőhöz kivezényelt rendőrök szabá lyosari jártak el, miu'án a főkapitányság semmiféle engedélyt nem cdott a simái való gyülekezésre. A szocialista képviselői arra hivatkoz'ak ugyan, hogy csak kegyele ükei akarták leróni, de minthogy 23-an egy tömegben vonul tak fel s minthogy az ő megérkezésülkor a munkásságnak meglehetős nagy tömege gyűlt össze a közelben, erélyes intézkedésre volt szQkség, hogy az engedély nélküli temetői gyülekezést megikadá yozzák. Űrnapján délután félöi órakor — amikorra hirdették a tflntetőgyülést — a Korzó-Mozi nyári hjlylségében néhány száz ember je'ent meg, hogy meghallgassa a szegedi ébredők és különböző egyesü'etek szónokait. A gyűlést igy csak öt órakor kezdlék meg, amikor az ezernégyszáz lelket befogadó helyilégben körülbelül ezer ember jelent meg: ailtmi tisztviselők, hivatalnokok, vasu'asok, hölgyek és fiatalemberek. A gyűlés programja a megtámadott kormányzó iránti ragaszkodás és bizalom demonstrálása. Az ébredő szónokok azonban nem egyszer tértek el ettől a programtól és a nagyon jól ismert ébredő szólamokkal politizáltak. Az első padsorban megjelent a gyűlésen Somogyi Szilvesxter polgármester és Csengery János rektor, ai egyetem képviseletében. Czigler Arnold nyitotta meg a gyűlést, aki kifejtette, hogy innen Sregedről, ahonnan elindu t Horthy Mik'ós, vissza kell verni a frivol vörös támadást. Amikor a kormányzó nevét emiitelte, a megjelentek viharosan éltették és tűntetlek mellelte. Dr. Tóth Imre beszélt ezu'án. Kijelentette, hogy ez a gyflléi is demonstrálj*, hogy „vagyunk még valamenynylen", akik * keresztény polgári társadalomért dolgozunk. Ez a város nem érzíketlen akkor, amikor a megtámadott kormányzóról van szó. — Az októberi szédelgés csapatait szedi össze, mondotta. Sjrarföntő idők ezek. Megmozdult a ridiiá is csákány, a liberális feszítő kar. — Le velük I — zúgta a tömeg. — A posványból jönnek ezek elő és I temetéseken piros koszorúkat mernek vinni, a goinblvckskban pedig megjeleni* t. piros szekfü. A parlamentben pedig azt mondják, Jön az uj aklóberl Ez ner.i más, mim ku'mérgsz&l — A kormányzó ur elleni támadás azonban fölrázta a icresJ^ny 'irodaimat. Annak a nagy magyarnak nevét akarják beszennyezni, aki meghódította az orstágol a kalózoktól I — Éljen Horthy Miklós! — áll fel újra a tömeg. — Ei a támadás — folytafia — nem ctak a kormányzó ellen indult, de az egész keresztény magyar nemze1 ellen. A Somogyi—Bacsó-üggyel az egész remietet akarták diszkreditálni a külföld előtt. A kereez'ény polgári társadalomban azonban van annyi erő, hogy ezeket a politikai hié áltat ártalmatlanná tegye. Mi teljesen a törvény alapján állunk. Ezek azonban a tekintélyeket akuják lerombolni ti tekintélyek nélkül nem lehet országot elképzelni. — Aki föl akar gyújtani egy épületet, azt lecsukják és aki az állam feje ellen mer menni, az mig mindig szabadon jár l A v kon dokjárásnak vége legyen, mi keresztény Magyarországot akarunk. Harcot akarunk, csatát kezdünk és ennek a harcnak sikere nem lehet kétséges. Em'án nalátozali javaslatot terjeszteti elő, airelyben a gyűlés kijelen'i, hogy a szegedi keresztény polgári társadalom megdöbbenéssel nézi a kormányzó ellen indi'olt vakmerő támadást és azt elitéli. Tántoríthatatlan hüséggef, ragaszkodással, bizalommal és hódolattal viseltetnek a kormányzó személye iránt és elhatározzák, hogy a város hatóságától kérni fogjik, hegy Szeged egyik főutcáját, vagy terét Horthy Miklósról nevezzék el. — Ezzel a fogidalommal végzem szavaimat, mordotta végül, hogy ml u ak akarunk lenni a magyar portán és a keresztény Magyarországgal élünk, vagy halunk l Korom M hály bejelentette, hogy a gazdatársadalom sem tűrheti szó nélkül p. vakmerő támadást. Ezután a keretz'.ényszocial eták nevében Üveges titkár következet. Először természetesen a szcciaiista tömegekről beszéli és kéittégb? vonta, hogy egyáltalán van-e ilyen. — Utáhttal ti lakozunk mi is a gálád támadás elen. Nincs híiványaob, ha val;ki a saját fészkébe piszkít be, nlrcs hitványabb, ha a keresztény Beniczky a mogyarság ellen támad. — Az a tuj — mondotta ezután izzó hangon, — amelyet magunkhoz emeltünk a piszokból, cz most Is aljasul rágalmazza ezt a nemzetet... — A zsidók 1 — kiáltották mindenfelől. — Tenni kellene valamit, nem beszélni / — zugUk. — Mi sem akarjuk védeni a gyilkosokat — folytatta —, de tiltakozunk, tiogv a jogrendet maguknak síjítitsák ki. Nekünk is vannak halottaink, akiket a pspirosbakkancs ölt meg... — Le a zsidókkal... — kiáltották. — Ha benyújtják a számlál, hát számoljunk le, —- harsogta Üveges. Voltaire leveleit mindig azzal fejezte be: „Irtsátok ki a gazt 1" Én is azt mondom innen: irtsátok ki a gazt I... A hatalmas éljenzésben elvesztek az egyes közbekiáltások. Ezután egy egyetemi hallga'ó jelentette be, hogy a szegedi ezer faj magyar egytemi hallgató nem politizál, de ennél a demonstrációnál nekik is fel kell emelni szavukat. A szegedi jajmagyar egyetemi hallgatóság már-már sújtani akart, mikor hallotta a támadást, de későbbre tartották az erőt. Czigler Arnold a Baross-Szőve ség nevében beszélt, majd Balló titkár föolvas'a, hogy kik jeenfették be csatla kozásukat a demonstrációhoz. Csatlakoztak: Dorozsma község, Belvárosi Függetlens?gi Kör, cserkészek, ébredők, vasutasok, KANSz Véderőegyle1, Alsóvárosi Népkör, Központi Társadalmi Kör, Hadastyán Egyesület, MANSz és a Baross-Szövetség. A hallga óság ezután még nem akart szétoszolni, hanem hangosan dr. Széchenyi Istvánt követelte. — Öt esztendő után mindent megbocsá olt a magyarság ... — kezdte beszédéi azonnal Széchenyi, mire a tömeg felkiáltott: — Elég sajnos l — ... és most még mernek nekitámadni a kormányzón keresz'ül az egész nemze'nek. Beniczky Ödön elmegyógyintézetbe való, de akik erre fölhasználták, azok börtönbe valók 1 Semmi helye most a politikában a királykérdésnek. Nem azt kell kérdezni, hogy kl legitimista, hanem csupán azt, hogy magyar vagy-e, vagy nemzetközi! E szó erejével akarjuk meggyőzni a nemzetközieket, de ha nem tudjuk meggyőzni, akkor megfojtjuk öke*, mint egy kukacot 1 Dörgő éljenzés után igy folytatta Széchenyi: — Izgatni szeretnék, láagcslvával felgyújtani az egész országot... — A zsidók ellen, — kiáltották. Széchenyi ezu'án befejezte beszédét, a tömeg elénekelte a Himnusz', majd csöndben széjjel oszlot\ A tanács békés megegyezést keres a földbérlőkkel. Több ízben foglalkozott már a Délmagyarország azzal a kormányrendelettel, amely — úgyszólván — megmakszimálja a földhaszonbéreket és amelynek végrehajtása több milliá ddal csökkentheti a város költség e'ésileg előirt jövedelmeit. Ez a rer delet nagyjából azt mondja ki, hogy a földbérbuza métermázsánkinti váliság-íra ntm ehet több huszonöt aranykoronánál, még pedig olyan aranykoronánál, amelynek szorzószáma a péniügyminiszter által az aranyvámokra megállapított mindenkori szorzószám, vagyis jMenleg a hivatalos tizenhitezer helyett ILennegyezerötszáz. Kimondja ezenkívül a rendelet azt is — és épen ez a súlyosabb része —, hogy azok a bérlők, akik két mázsa buzabérnél többet fizetnek egy hold földért, a bírósághoz fordulhatnak a földbér újból való megállapításáért. A közgyü és — a tanács javaslatára — kimondott?, hogy a kormány fö'dbér rendele ét végrehajtja ugyan, de a rendelet ellen feiiratilag t Itakozik és kifogásolja, hogy azt a kormány a leginkább érdekelt városok meghallgatása nélkül adta ki. A rendelet végrehaj tásSnak előkészítésére Bokor Pál polgármestethelyettes elnökletével bizottságot küldött ki a közgyűlés és abban helyet biztosított az érdekelt földbérlök képviselőinek is. Ez a bizottság a napokban ülésezett és határozatáról a pénteki tanácsülésen referált Bokor Pál polgárme»terhelyettes a tanácsnak. Elmondotta Bokor Pál, hogy a bizot ság, amelyben a gazdasági egyesület tagjai és szakértői is helyet foglaltak, majdnem egyhangúlag hozta meg határoza át. E sősorban a város érde keit ve te figyelembe és propozicióját A legelőföldek A kormát y földbérrendele e következtében a várost előre áthatólag jő néhány milliárdJS kár éri. A város tanácsán k igy gondoskodnia kell arról, hogy ezt a jö?r delemcsökkenést va'amiljen módon ellensúlyozza és biztosítsa a költségvetés egyensúlyát. Az utóbbi időben — valahányszor valamilyen nagyobb és ál andó jellegű uj k>adás merült f:l, a város rendsterint a közlegelö területekből hssitot ki néhány száz, vagy ezer holdat és azt termőföldként hasznosi'otia. Igy tör ént a fogadalmi templom továbbépítésének e ha á'ozásakor es ez tör'ént akkor is, amikor az egyetem számá-a szavazott meg jelentékenyebb segítséget a közgyűlés A köz'cgelőkbő' tusi'oiták ki a vi ézek földjét is Igy a város köile gelö terüiele több mint ötven százalékkal csőiként. A közgyűlésen minden egyes közlegelö csorbítás alkalmával nagy vita támadt az állattenyésztésről Az egyik párt, a konzervatív élesen liltakozo.t a közlegelők fölparcellázása ellen, ameyben az állattenyésztés érdekeinek veszélyeztetését hA't». A másiK párt és ennek szősrólójn éppen a 'onzervativ polgármester-helyettes voli abból a szempontból állította össze, hogy a város kölségvetése a földbérek revidiálása következtében ne veszítse el egyensúlyát. A bizottság p opoziciőja a következő: A homokföldeknél azok, amelyeknek holdankinti bére másfél mázsa búzánál kevrsíbb, nem kerül*ek revizió alá. A feketeföldeknél két métermázsa a minimális bér. A drágább földek bérének redukciójára progresszív kulcsot javasol a bizottság. A kulcs szerint a három métermázsa bérű földek bére tiz kilóval csökken ugy, hogy a kit mázsán felüli búzamennyiség tiz százaléka a leírandó. A négy mázsás bérű földek bére 3 75 mázsa lesz, a negyedik mázsa huszonöt százalékával kevtsebb. Az öt mázsásé 4 40, a hat mázsásé 4*95, a hét mázsásé 5 40, a nyolc mázs rsé 575 mázsa lesz A bér alapja egységesen ugy a homok, mint a feketeföldeknél a buza. Kimondta a bizottság, hogy helyszíni vizsgál ttot csak azokon a pa cellákon tar», amelyeknek bérlői külön panaszt emelnek. A tarác8 a bizottság javaslatát elfogadta és kimondta, hogy azt jóváhagyás végett a juniusi közgyűlés elé terjeszti. A vi'a során a tanács egyik hozz térő tagja kijelentette ho^y a rendelet igy is öt-hat milliárd koronával csökkrnti a város jövedelmét, a tanácsban azonban az az álláspont alakult ki, hogy el kell fogadni a bizottság jav slatát, amely talán mód lesz a bérlökkel való bikés megegyezésre és igy a város talán megszabadul attól a pörrengetegtől, amelyet a rendelet alapján a bérlők indítanának a város ellen a bérek biról megállapításáért. hasznosítása. — arra az álláspontra h.lyezkedett, hogy a közlcgelök fokozatos megszűntetése belterjes állattenyésztésre kényszeríti a gazdákat, tehát a legelők fölparcellázása — éppen az á'latenyésztés szempontjából — kívánatos. A közlegelő hianya ugyanis arra kényszeríti a gazdákat, hogy az állatokat nyáron is istállóban tartsák, aminek nagy mezőgazdasági jelentősége v n, mert megakadályozza elsőiorban az álhtok nyári leromlá át, ami a sovány köilegelőkön elkerülhe etlen. A gyakorlat Bokor Pál álláspontját ig zolta, amennyicen a közlegelök egy reszének felparcellázása éta a g°zdák bevezették az istálló-rendszert, ennek kövekeztében a meglévő közle^elők állatállománya még a minimális létszámot sem é i el. A pénteki tanácsülés-n — földbérreviziós bizottság javaslatának letárgyalás után — Bokor Pál isméi fMvelet'e ?zt a ter/el, hogy a városnak a földbérredukció következtében előálló jövedelemcsökkenést néhány ezer ho'd közlegelő fölparcellázásával és bérbeadásával kellene ellensúlyoznia. A tan'cs e kérdísben éllást meg nem