Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-27 / 34. szám

4 DÍE L MjAiGjY A R OIRjSÍZ'A Q 1925 lunias 27. érvényben van a kivételes állapotról szóló rendelet, mésis béke van, mrrta trianoni törvényt elfogadtuk. Ezért nem lehet bűntettnek minősi'eni ezt a dolgot. A faj és felekezet kérdésével foglalkozik ezután. — A Kúria tényleg felekezetnek mondotta a zsidóságot, de ennek dacára az a meggyőződésem, hogy a zsidóság faj. A zsidót — mondja ezután emelt hangon — vallása, vagy faja miatt ismeri meg minden ember az utcán orráról, füléről, lábáról. Tessék gondol kőzni erről tek. törvényszék és azu'án télkezni a fajiság kérdésében. — Kőszó 16 kitüntetést szerzett, az ilyen embernek el kell fe'ej'eni a bűneit. Ilyen embereken fordul meg a haia sorsa. Ezeket nem lehet elitélni, még ha vétkeztek is. Dr. Márton Jízsef eiután Bogyat Kálmán védelmében szólal fel. — lyen irka-firkákkal izgatni nem lehet, mondja. Nem ad már ezekre semmit sem senki, oly régen irkálnak már ilyeneket a zs dóságról. A hadseregszillitóknál nem voit numerus clau?m! Hojy a zsidóság faj, azt minden zsidó elismeri. Külörböznek ők gondolkozásban, de testben is. Fel kell menteni Bogyait, aki nem szeiz'je ennek a cikknek. VégOl dr. Hunyadi- Vass bizonygatja, hogy Wiitiget nem lehet elítélni, mert c ak siláris módosításokat eszközölt. A törvényszék félóra tanácskozás után hirdet e ki az ítéletet. A törvényszék bűnösnek mondotta ki mindhárom vádlottat hitjelekezetek elleni izgatás büntettiben is ezért az enyhítő szakaszok alkalmazásával Kószó Jánost kétrendbeli izgatásért nyolc napi, Bogyai Kálmánt négy napi, Wittig Rezsőt pedig három napi fogházra Ítélte. A törvényszék megállapította, hogy a két cikk alkalmas arra, hogy a zsidók ellen izgasson. Enyhítő körülménynek vette a törvényszék, hogy a cikkek kisebb elterjedésü lopban jelentek meg, valamint Bogyai és Wit ig fiatal korát. Ezért öt ivi bőrtön helyett csak enyhe fogházbüntetést szabott ki. A törvényszék a zsidóságot felekezetnek mondja ki, mivel a magyar törvény hozás a bevett felekezetek közé sorozta a zsidókat. Különben pedig a faj, a nemzetiség fogalma alá esik és igy még ebben az esetben is bűnösnek kellene kimondani. Az itélet kihirdetése után az ügyész súlyosbításért és az enyhítő szakaszok alkalmazása miatt fi-lebbez, mig a vádlottak felmentésért jelen eitek be feiebbezést az ítélőtáblához. A Tábla helybenhagyta a „Napsugár" betörőjének három évi fegyházbüntetését Emlékezetes még az a betörési sorozat, amit Éhik Lajos szervezett betörőbandája követett el gyors egymásutánban még az elmúlt év elején. Éhik Lajos társaival ugyanis sorra fosztogatta azokat a helyeket, ahol őrizetlenül hagyott értékek voltak fölhalmozva. Sorban kifosztották a Napsugár vagyonmentö vásár helyiségeit, valamint néhány ismert katonatiszt lakását, néhány boltot és vendéglőt. Amikor a rendőrség hosszas nyomozás után elfogta a betörőíársaságot és lefolytatta az eljárást, a főtárgyalást nem lehetett mindjárt megtartani, mivel Éhik Lajos szimulálni próbált. Végül is az orrossza kértők megállapították, hogy ép elméjű és igy most már minden ellen vetés nélkül állott a biróság elé. Éhik Lajossal együtt december 20 án huszonnégyen kerültek a törvényszék elé a betöröbanda tagjai és az orgazdák. Hosszas tárgyalás után a törvényszék a fiatal betörővezárt három évi fegyházra, majd dologházba utalásra ítélte, mig Márta József, Éhik Lajos hü társa két és fél évi fegyházat kapott. Az orgazdákat pedig néhány hónapi fogházzal sújtotta a törvényszék. A szegedi Ítélőtábla pénteken délelőtt tárgyalta ezt az ügyet, amikor is teljes egészében helybenhagyta a törvényszék Ítéletét. A vádlottak nem is próbáltak tovább fölebbezni és igy büntetésük jogerős. A löfcösházai felnvallató rendőrfogalmazót hat hónapi börtönre Ítélték. Gyula, junius 26. Közöltök, hogy Fiedler Pál lököiházai rendőrfogalmazó és társai bűnügyének fötárgyalását tegnap kezdte meg a gyulai királyi törvényszék. A tegnapi tárgyaláson Fiedler fogalmazó tagadta, hogy Ü'öt'e volna Aufmuth Józsefnél, vagy hogy a verésre a rendőröknek parancsot adott volna. A többi vádlott tészben beismerte, hogy csekély mértékben bántalmazták a nyomozás érdekében Aufmuthékat és a siemébe mondották Fiedlernek, hogy látták, hngy ő saját kezével ü'ötte a gyanúsítottakat és hegy az ütlegeléssel való vallatásra parancsot adott nekik. Az orvosszakértők arról tettek tanúvallomást, hogy hogyan találták meg a kínzások miatt öngyilkossá lett Aufmuth Józsefné hullájlt. Ma reggel hét órától kilenc óráig tanácskozott a biróság az itélet kiI Junius 30-án, julius 1-én, kedden és szerdán A budapesti Terézkörutl Színpad vendégjátékai. NAGY BOtiÓZATI ESTÉK Fellépnek: Salamon Béla igazgató Herczeg Jenő Berczelly Magda Szenes Ernő Keglevich Marietta Mester Ilona és Jármai Karola Előad'sra kerülnek a kabaréirodalom legkiválóbb alkotásai: Háztüznéző. Irta: Liptay Imre. Hittantanár Samu. Szenes Béla falrengető tréfái. Azonkívül: Őfensége szobája. A legs ellemesebb vigjáték Vadnay Lászlótól. Nagy Endre pazar tréfái. Lányi Viktor sanzonjai, továbbá rengeteg fényes aktuális tréfa. Jegyek a Belvárosi Mozi elővételi pénztáránál 10-40.000 koronás árban már valtható':. szabásáról és az indokolásról. A bíróság Fiedler rendőrfogalmazót bűnösnek mondotta ki háromrendbeli hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében, egyrendbeli könnyű testisértés vétségében és egyrendbeli súlyos testisértés bűntettében. A közokirathamisitás alól, amivel ugyancsak vádolva volt, fölmentették és összbüntetésképen hathónept börtönre és kitszer 500.000 korona pénzbüntetésre itéltik, A hivatalvesztést és a polgári jogok gyakorlásától való felfüggesztést nem mondot a ki a biróság. Sdrosy János rendőrfelögyelőt és Koós Illés rendőrt kétrendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés és egyrendbeli su'yos testisértés vétsége m att négy-négy hónapi börtönre és ötszázötszázezer korona pinzbüntetisre Ítélték. Pál György rendőrőrmestert, Csukonyi László polgári rendőrt és Nagy László rendőrt három-három havi börtönre, továbbá Likovszky Andrási három hónapi és nyolc napi börtönbüntetésre Ítélte a bíróság, mert előzőleg már hiva'alos hatalommal való vi szaélés miatt 14 napra elitélték. Hosszabb megokolás után dr. Schröder Gábor királyi ügyész eg szen szoka'lanul felebbezte meg a törvényszék i életét a vád oítak terhére. Eltekintve ugyanis attól, hogy az egész ítélettel szemben súlyosbításért felebberet', különösen azért felebbezelt, mert a büntetőíörvénykönyv szerint a törvényszék tévesen minősített. Az ügyész beszéde után a védők a vád'otiak bűnösségének kimondása miatt [ felebbeztek. Kórházi szimulánsok. Miniszteri rendelet jelent meg a héten a hivatalos lapban, néhány olyan „szimuláns" nevét közli, akiket a miniszter kitiltott az ország össze3 kórházaiból. Talán csak egy budapesti újság vette észre és foglalkozott a kérdéssel, de akárhogyan forgattam, képtelen voltam megérteni, mit akar az elmefuttatás. Egy kissé gúnyos, egy kissé sajnálkozó volt, elszórakozott a szimuláns fogalmán, amit kétségbevonr, — de nyomban láttam, hoüy iróji nem ismeri a viszonyokat. Valamikor hosszú névsorokat kö2ölt a belügyminiszter, hogy kiket tilt ki a kórházakból, egyre sűrűbben szerepellek ismeretlen nevek, mint ahogy a kérdés nem politikai, hanem vérbe és komolyságba menő állami és községi. Igenis, mindig voltak kórházi szimulánsok, akik ellen kötelesség védekezni. Cseppet sem csodálom, hogy most meg szaporodott a számuk, hiszen az élet is megnehezült. Ezek közönséges csavargók voltak, semmiféle munkára nem hajlandók, hol koldultak, hol betörtek, sokszor egyesitették a két szórakozást. Mikor megelégelték a gyalogolásf, felvételre jelentkeztek valamelyik kórházban. Lehetőleg olyan betegséget vallottak, amit nem lehet azonnal megállapítani, mert több napi megfigyelés kell hozzá. Elképzelhetetlen, hogy milyen leleményesekké fejlődlek. Még lázat is tudtak mesterségesen előidézni, sok negyedéves orvosnövendék nem olyan tapasztalt belgyógyász, mint amilyenek ők voltak. Da hírom-négy nap múlva kiderült, hogy csak kényelmeskedni akartak s röpültek kifelé. Fizetésről, természetesen, egy árva szú sem esett, soha egy garasuk nem volt. Mivel pedig a kórháznak szüksége van az áprilisi dijra, hiszen jórészt abból tartja fenn magát (a mostani sze gedi közkórház nagyon sok pavillonja is ebből épült, nem éppen a város pénzéből), megindult a közigazgatási eljárás az összegek behajtására nézve. Aki nem tudja, mit jelent az ilyesmi, látogasson el a levéltárba, ott készséggel mutatnak majd kilókra menő aktatömegeket. Egy-egy ilyen szimulánsnak, vagy másfajta szegény betegnek az illetőségi ügye az. Tudni kell ugyanis, hogy a kórházi ápolási díjért, ha a betegen nem lehet behajtani, vagy ha folytatólag nincs fizetőképes hozzátartozója, az ápolt illetékességi helye a felelős. Kezdődött hát már adatok felvétele. Kinek született, hol lakott? Mondtak valamit, ami éppen az eszükbe jutott. Az árviz után az ország minden csavargója Szegedet vallotta otthonának abban a hitben, hogy itt elpusztult minden irás, kezdődik előlrül az élet, ugyanazért a megrögzöttek szokása szerint legokosabb a halottakra hivatkozni. A régi rendőrbiztosok, akik ismerlek mindenkit, az első szóra megállapították az atyafiságos konnexiókat, vagy a svihákságot. — Szó se tehet róla, ilyen ember nem élt a városban. , Egyáltalában hová való illetőségű valaki? Oda, ahol négy évig hozzájárult a közterhekhez. Ig/ keresik egyszer egy mérnök illetőségét. Javakorabeli ember volt. Szegeden is végzett földmérő munkát, de csak három esztendeig. - Hol járt azelőtt? a - Sokfelé, mindenütt. Amolyan vándor-indzsellér, aki tokba rakja a térképeit s megy, amerre munka kínálkozik. Da kitűnt, hogy sehol sem . öltött e négy esztendőt s képtelen volt illetőséget szeiezni. Igaz viszont, hogy nem is igyekezett, eszébe se jutott egész addig, amíg valamilyen okból égetővé nem vált a kérdés. A közigazgatás azért nem akad meg, legföljebb a munkája szaporodik, halad hát tovább. — Az apja illetőségét követi, hová való volt az apja? Valami csodaiatos fátum lebegett a família föiött, az is amolyan vándormadár volt, hogy sehol sem állapodott meg négy évig egyhuzamban, minden gyereke más és más faluban született. Még tovább menni, a nagyapáig, körülbelül lehetetlenné vált, hiszen valahol a mult század elején lyukadtak ki. Ügy emlékszem, végül is a miniszter volt kénytelen kijelölni a mérnöknek illetőségi helyet s hosszú esztendők idő és aktapocsékolása ért ezzel véget. De ha a rendes emberné1, aki egy község terhére sem válik, ilyen bonyolult a kérdés, el lehet képzelni, mennyire tiltakoztak a városok és a falvak a feléjük duródó illetékesektől, akikért többnyire csak ki kell fizetni a gyógydijat, különben — ha minden kötél szakad — az állam betegápolási alapja felelős. Az illetőséget közben el lehet veszteni is, továbbá in van következményeivel a háború, amely szintén teremtett egész sor bizonytalanságot. Sok jóhiszemű ember is van, altit kiutasítottak a Délvidékről s elmulasztotta az oplálást, lebeg hát Mohamed koporsója gyanánt a levegőégben. Négy év élőn kezdték a honpoigárságok kérdését tisztázni, ma sincs vége, olyan rengeteg aktát kell rengeteg adattal felszerelten elintézni. Beletelik még jó néhány évébe a belügyminisztériumnak, amíg elvégzi ezt az abnormls terhet, — Isten tudja, mi következik azután 1 Nem lehet következőleg megütközni rajta, hogy a belügyminisztérium nyilván tartja a szimuláns betegeket, akik makkegészségesek, de végigpróbálnak annyi kórházat, ahányat C3ak birnak. Néhány nap itt, néhány nap ott s véget ér a szigorú ősz, a hideg tél, egyszer csak eljön szállástadó bokraival a tavasz, meg a nyár. Akkor könnyebb az élet, ki lehet húzni a legközelebbi őszig. Nagyon fontos, hogy tudja minden kórház, kikkel van dolga. Először is a feketekönyvet nézik meg az ilyen jelentkezéseknél, de legyünk tárgyilagosak és valljuk be, hogy nézik a betegséget is. Aki igazán rászorul a gyógykezelésre, az mégsem hal meg az árok partján. Ez más. Az ápolási dijat aztán megfizetik hosszas hetce hurca után valamerre. kórházban az fia-lánya, hol A jövő hét nagy attrakciója 1 § Minden idők leghatalmasabb állatfilmje 111 q I Dzsungel istennőié I 4 rész, egyszerre a W I I rész, egyszerre a KORZÓ PfOZIBHN. | Házat, földel, földbérletet, üzletet, laktit, pénzkölcsönt minden, kor a legelőnyösebben közveüt M É Z E R országos Iroda, Bástyautca 19, Kultúrpalotánál. 1136 irS fehérnemiíeket megrendelésre készit 48,1 Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. 1 PERZSASZONYEG és TEXTILÁRU készítményeim az Ipartestület tanoncmunka kiállításán, AZ IPARTESTÜLET székházában vasárnap és hétfőn megtekinthetők. 451 „GÁBOR" keleti szőnyeg és textilszövőde Szeged, Szt. Istvántér 6. Telt fon 9-74.