Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-13 / 22. szám

DELMAGYARORSZÁG foglalt. A polgármester ugyan, aki a konzervatív ál at enyésztők véleményét oiz'ja, tiltakozott a közlegelők fölparcellázása ellen, de ennek a tiltakozásnak nincs nagy gyakorlati jelentősége, mert — mint ismeretes — a közgyűlésen legulóbb éppen az érdekelt gazdák szavazták meg a legelőterületek bérbeadását. MAMAMMMAMMMMMMMMMMMM Pályaválasztás. Irta: Vicsay Lajos tanár. Befejeződik az iskolai év. Az almamaterek hüs folyosói lehalkulnak s egy kis csapat indul neki félénken, bátran a ködös holnapnak. Kezükben a frissen szerzett bizonyítvány, hogy érettek, szemükben tüz, a sokat álmodott szabadság tüze. Néhány nap múlva összeül a családi tanács, közöttük az újonnan érett s felvetik a kérdést: mi leszel fiam? A mama orvosi vagy katonatiszti pályát ajánl, mert az egyik nagybácsi egészségügyi tanácsos, a másik meg nyugalmazott alezredes. A papa szeretné bevinni hivatalába, vagy jogásznak adni, hogy olyan lehessen valamikor, mint most a főnöke. A most érett pedig hallgat, csak a szeme villan fel olykor, ha a messzi jövő egy-egy káprázatos képe tűnik fel előtte. Ez a képe a legtöbb pályaválasztásnak. Pedig fontosságánál fogva több hozzáértést, de mindenekelőtt a pályára készülőnek egyéni tulajdonságai szerint való megítélést igényel. Egy szép élet sikeres, vagy sikertelen küzdelme az ára a pályaválasztásnak, megéri tehát, hogy néhány vezetőgondolatát átvizsgáljuk. Az első kérdés az, hogy kinek kell határozni a pályaválasztásban ? A szülőnek- e, az ifjúnak-e, vagy közösen, a szülő okos vezetése mellett az ifjúnak? Ma általánosan gyakorolt szokás, hogy a szülő mérlegelve saját anyagi körülményeit, esetleg a számbavehető tekintélyes rokonok számát és kijáró esélyeit, maga dönt gyermeke sorsa fölött. Helyes-e ez a beállítás? Embertársaink kuhurájáért felelősek vaf

yunk, — elsősorban tehát saját gyermeeink kultúrájáért, — ez a szociális érzésből származik. Igen, de ezt a kötelezettséget a szeretet normája kell, hogy vezesse, a szeretet lényege pedig kizárja a merő egoisüiust. Nem magunknak, de gyermekünknek választunk életpáiyát, azt tehát egyoldalúan el nem intézhetjük. Ezekből nyilvánvaló tehát, hogy a pályaválasztás a szülőknek és gyermekeiknek közös feladata. Nézzünk néhányat azon szempontok közül, melyek a helyes pályaválasztásnál kell, hogy irányítsák elhatározásunkat. Legelső szempont az ifjú testi arravalósága. Bizonyos hajlamokkal, képességekkel jövünk a világra, ezen öröklött hajlamok és képességünk utján sokkal könynyebb előrejutásunk, mint másirányu tevékenységekben. Ismerünk családokat, melyekben ez vagy az a tehetség öröklődik. folytatódik. De örökölhetünk betegségekre való hajlamot is, ami szintén figyelembe veendő az ifjú jövendő foglalkozásának megállapításakor. Szervi hibák, egyes érzék3zerzek gyöngesége egész más irányt kell, hogy szabjanak elhatározásunknak. A gyengébb fizikummal biró ifjúnak olyan hivatást válasszunk, ahol fogyatékosba eltűnik, vagy legalább is nem gátolja munkásságában. A második szempont, aminek vezetni kell elhatározásunkat, az ifjú szellemi képességű. Itt három dolog szerint Ítéljük meg az ifjú arravalóságát: az akarat, a munkaszeretet és az erkölcs szempontjából. Az akarat elve azt követeli, hogy megállapítsuk az ifjú akaraterejét, szorgalmát, ambícióját. Mely irányban működik az önként, mely irányba kell ráhatással irányítani ? Ez egyik legfőbb elve a pályaválasztás nehéz és felelősségteljes elhatározásának. A szorgalom, az ambició nyomja rá leginkább bélyegét az egyén jövőjére. Ne igyekezzünk az ifjú merész ábrándjait, egészségleien álmait elősegíteni, de esztökéljük szorgalmát, akaratát bizonyos irányba. Az olyan ifjút, akinek ambíciója önmagából való és saját képességeinek kifejtésére irányul, ne igyekeznünk közvagy magánhivatalba helyezni. Ezek az ifjak a szabadpályákon jutnak legtöbbre, elhatározásunk tehát ebbe az irányba terelje őket. Viszont a szorgalmas, de másokra támaszkodó, tekintélyeket követő ifíut ne kényszeriisünk olyan pályákra, ahol egyéniség szükséges. A munkaszeretet minden pályán egyaránt eler gedheteílen s itt csak annyiban hozzuk föl, hogy a kiválasztott munkát aáeiesse az ifju. Gondoljuk el, hogy belekér.yszeriíünk egy embert olyan tevékenysigb... amit nem szeret, kedvetlenül véHasznál e ai ilyen ifju önmagának közösségnek? 1925 junius 13. Az erkölcsi megítélés is ilyen szempontból szerepel elveink között. Minden pálya bizonyos erkölcsiséget kiván, mely nem különbözhet ugyan az általános eíikumtól, de annak valamely irányban való specializálódását jelenti. Például a kereskedőt is az általános erkölcsi elvek vezetik, de van bizonyos fokig kereskedői erkölcs is, amit ez a foglalkozás megkíván. Ebből a szempontból is megítélendő az életre készülő ifju. Végül utoljára hagytuk, de nem utolsó helyen áll a szociális szempontból való megítélés. Szomorú, de megállapítható jelensége korunknak, hogy különbséget tesz a testi és szellemi munka értéke között. Az előbbit lenézi, az utóbbit valami nagyobbnak, kiválóbbnak tartja. Ez a ferdeség világfelfogásunkban gyökerezik s hibája, hogy azt az űrt, amit ember és ember közé vontak előítéletek, csak mélyebbre ássa. A társadalom munkát kiván tőlünk, még pedig olyan munkát, mely bői a legtöbbet, a legjobban é3 a lehető legkisebb erőpazarlással elvégezhetünk. Miért kényszeritjük hát mégis gyermekeinket olyan pályára, melyre se hajlamuk, se kedvük nincsen ? A közösség szempontjából az az egyén értékes, aki jó munkát végez. A hozzánemértő, a kedvtelenül dolgozó csak árt annak, amihez fogott, de önmagának is, mert önbizalma sohasem elévülhet ki, mivel mindig csak a maga ügyetlenségét, fogyatékosságát látja. Nem szégyen ez, vagy az a foglalkozás, de a rosszul végzett munka mindig az. Es nem önzés e az, amikor azt kívánjuk gyermekeinktől, hogy hajlakuk, kedvük ellenére, tisztán a belénevelt lenézésből kifolyólag olyan munkát végezzen, amely értéket nem, csak társadalmi poziciót nyújt. Az az ember nem szereti a munkást, aki maga sem szeret dolgozni. A mai társadalom pedig nem türi a dologtalanokat. Sokszor tanúi lehetünk annak a kijelentésnek, hogy nem azért taníttatták gyermeküket, hogy dolgozni menjen. Eltekintve attól, hogy ezen kijelentés utnakinditója nincs tisztában a tanulás céljával, nincs tisztában a munka fogalmával sem. Elvégre a középiskola célja nem lehet az és nem is az, hogy az ott eltöltött évekért örökös tétlenséget, bizonyos felsőbbséget biztosítson a középiskolát nem végzettekkel szemben. A müveit ember értékes bármilyen foglalkozási körben is. Hány foglalkozási ág van, amely még a müveit emberekre vár, akik fejlesszék, szélesítsék határait, fokozzák lehetőségeit. De gazdaságosabb is az erre hajlammal és kedvvel rendelkezőkei ezen pályákra engedni, hiszen a hivatalok és irodák levegőjében ma örökös damoklesz kardként lebeg a bélista, az elbocsátás, mig az ipar és kereskedelem számos ágában szorgalmas munkával jobb és. biztosabb megélhetés biztositható. Ne a tekintetes, nagyságos és méltóságos címek szabjanak irányt gyermekünk elindulásának, hanem az a tisztelet, becsület, ami minden foglalkozási ágban 3 minden becsületesen dolgozó embernek kijár. Ezek az elvek vezessenek bennünket abban, hogy segítségére legyünk egy egyénnek elindulásában. A legjobb belátásunk szerint való irányítás kötelességünk, de ez a belátás csak teljesen önzetlen, az ifjúra irányuló lehet. A szegedi iparosok ujabb memorandumot visznek a miniszter elé a hatósági üzemek megszüntetése ügyében Ismeretes a nyilvánosság előtt az a nagy harc, amelyet a szegedi iparosság hónapokon keresztül folytatott a szegedi hatósági üzemek megszűntetése, illetve leépítése ügyében. Az energikus akció már a legkomolyabb lépésnél tartott, amikor a kereskedelmi miniszter egy hönap előtt elrendelte, hogy a a hatósági kenyérüzemet azonnal, a húsüzemet pedig fokozatosan meg kell szüntetni. Egy hónap telt el azóta, a hatósági üzemek iekeiüi ek a napirendről, mig most ismét egy energikus lépőn kapcsán a nyilvánosság elé kerül. A szegedi iparosok ugyanis ugy látják, hogy 3 rendelei csak rendelet maradt, de az tizeinek <o?ább működnek zavartalanul. Ezért most ujabb memorandumot készítettek, amilyet eljuttatlak a minísiter elé. Értesülésünk szerint a memorandumban az Iparosok eleősotban emlékeiletik a minitzteit arra, hogy egyszer már ^rendelte a húsüzem leépítését, még pedig ugy,3 hogy az első hónap alatt egynegyedére csökkenjen az üzem, azután pedig egytizedére. A kenyérdzem pedig teljesen megszűnik. Az iparosok szerint azonban egy hónap óta semmi sem változott. A memorandumban kifejtik, hogy a forgalom ma éppen olyan nsgy, mint volt egy hónap előtt es ma még több sertést vág a húsüzem, mint tavasszal. A legutolsó napokban pedig hirdetések jelentek meg, amelyek ax üzem bitbeadását hirdetik. Az iparosoknak most az az ageályutr, hogy csak a elm fog megváltozni, de a lényeg ugyanaz marad. A memorandum ezu'án azt fejtegeti, hogy a miniszter rendeletét nem hajtották végre, ez pedig nem más a tekintélylisztelet hiányánál. Ezért a szegedi ip:r080k „i községi választások előtt" arra késik a minisztert, bogy haladéktalanul szerezzen érvényt rendeletének éB hasson oda, hogy a város hatósága szűntesse meg az üzemeket. A tervek szerint ezt a memorandumot vasárnap délelölt egy hattagú küldöttség viszi föl a kereskedelemügyi miniszterbe'. Kirendelték az uj hadbiróiigyészt a Somogyi—Bacsó-gyilkosság kivizsgálására. Budapest, junius 12. Már a Beniczkyügy felmerülése előtt, mint ismeretes, illetékes helyen szóbakerült, hogy a Somogyi —Bacsó-gyilkosság ügyében elrendelt vizsgálat vezetését kiveszik Littomericzky százados hadbíró-ügyész kezéből, akivel szemben több oldalról azt a véleményt hangoztatták, hogy nera tudja magát mentesíteni bizonyos befolyástól. Littomericzky százados hadbiró-ügyész vezette kezdettől fogva a Somogyi—Bacsó-ügyben a kihallgatások és az ügy aktái mai napig nála voltak. Nála kellett eddig jelentkeznie mindenkinek, aki ebben az ügyben vallomást akart tenni. A Beniczky-ügy kirobbanása óta kétségtelenné vált, hogy Littomericzky százados felváltása nem halasztható. A leguuuuuuuu tTJUUiruuvúwm*nrr - - *' Társ kerestetik jó meneteld termén vet az üzlet bövitése e Iskola-utcai Hirdetőbe. y Üzlethez nagyobb tökéujából. .Társas üzlet" jeligére Mhi 28 utóbbi napokban már a kormány részéről is Ígéretek hangzottak el a tekintetben, hogy a Somogyi—Bacsó-Ügy kivizsgálása haladék nélkül meg fog történni s a vizsgálat vezetésére uj ügyészt fognak kirendelni. Ma megtörtént ez az intézkedés. Araint a Délmagyarország munkatársa értesül, a honvédügyészség a mai napon Földes Andor alezredes- hadbírót rendelte ki Littomericzky százados-hadbiró helyébe a SomogyiBacsó-ügyben elrendelt vizsgálat lefolytatására. Földes Andor alezredes a rendelet értelmében még a mai nap folyamán átveszi a Somogyi—Bacsó-Ügyre vonatkozó összes iratokat Littomericzky századostól és nyomban hozzáfog az ügy áttanulmányozásához. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója, mint értesülünk, ezzel az intézkedéssel sem elégszik meg, hanem tovább is sürgetni fogja, hogy ebben az ügyben egy parlaraenii vizsgálóbizottságot küldjenek ki 5 havi kamatmentes lefizetésre! a köz- is magánalkalmazottak, hitelképes szabadfoglalkozású vásárlók éa ál andó kereseti! munkások 116 legolcsóbb napi árakon könnyű szerrel beszerezhetik mindennemű szövet-, vászon-, selyeméin Rtb. szükségletüket az Excelsioi* Textílkeres'te^e^iii R.-T. SiLv.edi Fiókjánál (S«inoi;yi.iitc» 22. *i. Zrlnyl-ntca «r»h.) TH V 1121 t & NVáHI O JDO H S 1% O O K. A görög kormány lemondott. Athéo, junius 12. A görög kormány ma beadta a lemondását. A lemondás oka egyfelől az a nézeteltérés, amely Kondllis belügyminiszter és a miniszterelnök közt támadt a menekültek elhelyezése kérdésében. Kondilis tábornok a nézeteltérés miatt már tegnap beadta a lemondását. Másrészről megerősítik, hogy ugy Kondilis tegnapi lemondása, mint az egész kormány mai visszalépése bizonyos összefüggőben áll a tisztikar agitációjával. Franciaország és Spanyolország támogatja egymást a riffkabilok ellen. Páris, junius 12. Primo de Rivera tábornok — mint a lapoknak Madridból jelentik — interjút adott az El Liberói cimü madridi újságnak. Elmondotta, hogy hónapok óta állandóan együtt dolgozik Liantey francia tábornaggyal, majd igy folytatta: — A leghathatósabb eszközünk, hogy megakadályozzuk a lázadó riffkabilok fegyvercsempészését és harci kedvüknek véget vessünk, az, hogy bombavető repülőgépeinkkel folytonosan háborgatjuk őket a mezei munkák elvégzésében. Az aratás már sürgős, meri kü'önben éhínség fenyegeti a Jiffkabilokat s ez az egyetlen mód, hogy Abd el Krim békeajánlatot fogadjon el, olyan békét, amelyet mi diktálunk neki. Franciaország és Spanyolország egyetértőleg fogja egymást támogatni a marokkói harctéren, a haderők azonban egymástól teljesen függetlenek lesznek, a franciák a saját zónájukban fognak harcolni és mi a magunkéban — mondotta Primo de Rivera. London, junius 12. Alaptalanok azok a híresztelések, hogy Anglia részt fog venni a spanyol—francia—marokkói tárgyalásokban. Madridban és Párisban nem is számítanak arra, hogy az angol jlotta a marokkói vizeken támogatni fogja a francia és spanyol hadihajókat. Az angol kormány ezidőszerint nem gondol arra, hogy szárazföldi csapatokkal, vagy flottával inteiveniáijon Marokkóban. fehérnemüeket megregdelésre készit 48 d Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Ingatlanok vételét és eladását, pénzkölcsönt betáblázásra olcsó kamatlábbal közvetít Dr. SALGÓ BÉLA O. F. B. által eng. ingatlanforgalmi irodája SZEGES, KÖLCSEY-U. 10. (Wilheim-bank helyiségében) TELEFON 9-84. mu Berlini Victoria Ált. Biztosító Társaság VezérUgynöksége Csemege vaj 10 deka 7500 korona Breidernél 352 Horváth Mihály-utca 7. szám. Ha igazi jó vásznat és sifont akar venni, ugy csakis Fehér Holló vásznat és sivont vegyen. „Törvényileg védve". Fehér Holló vászon és sifon a legnemesebb anyagból készül. 194 Fehér Holló vászon és sifon minősége a legkényesebb igényeket is kielégíti. Kapható kizárólag: Schmidt Jenő divatáru üzletében Széchenyi-tér 8. szám, Jerney-ház, Mind,nfélc rőfösaruk meglepő olcsó árban, vászon, sifon már 19 ezer koronától kezdvve. Mosó delének métere 16 ezer 500 K. —- Kérem kirakataim megtekintését. —