Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-06 / 17. szám

r. 1925 ittnius 6. ái IV v 'É\ « Kelemen Béla elfogultsági kifogást tett a szegedi törvényszék és Tábla ellen. Birókilldés céljából elnapolták a Kelemen—Szak át «-pör főtárgyalás át. ítélet nem vár Pénteken délelőtt másodszor kerüli 8 uegedi törvényszék elé az a nagy port fölvert saj'ópör, amelynek középpont­jában dr. Szakáts Józref nemzetgyűlési képviselő és dr. Kelemen Béla, a sze­gedi kormány volt belügyminisztere állanak és amely Kelemen Bélának szegedi ellenforradalomról irott könyve miatt indult meg. Az Qgy iránt már hirom év elölt is általános izga'ott ér­deklődés nyilvánult meg és annak elle­nére, hogy különböző dolgok miatt éveken át húzódott az Ogy és a főtár­gyalás! lebetet'en volt befejezni. Ez az izgatott érdeklődés mostanig sem csök­kent, binem csak fokozódott. Ismeretes ugyanis, hogy Kelemen Béla egy bead­ványa miatt nagyszabású lovagias ügy keletkezett, amennyiben a Szegedi Uri Kaszinó, a Szegedi Csónakázó Egye­sület, mint testületek, ezenkívül pedig tizenhét előkelő állású egyéniség, birák, ügyvédek, katonatisztek provokálták Ke­lemen Bélát. így most már az egész város társadalma páratlan érdeklődéssel nézte a tajtópör főlérgyaláiát. As Ogy előzményei izidőbcn kezdőd­nek, amikor Kelemen Béla ellenforra­dalmi könyve meglelent. A könyv több helyen foglalkozott dr. Szakdts József szeméi)ével, aki magára nézve sértőnek találta ezeket a részeket. Hirlapi po'é mia indult meg, Szaiáti pört inditott Kelemen ellen, maid Ktletnen följelen­tette Szikátsot a Szeged cimü napi­lapban megjelent nyila kozata miatt. Egy évvel ezelőtt került először az agy a törvényszék elé, a főtárgyaiáit ekkor elnapolták a bizonyi ás elrendelése miatt Hosszú huza-vona után már az volt a helyzet, hogy a pénteki főtárgyalison befejeződik az Ogy, ez azonbm nem történt meg. Kelemen Béla ujabb be­adványa miatt ismét el kellett nopolni a tőtárgyalást. Kelemen ugyanis a köz­ben megindult nagyarányú lovoglas ügyek miatt elfogultnak találta ugy a szegedi tör vény sziket, mint az Itilőtábldt. h főtárgyalás megnyitása után Vild Károly elnök felszólítja a feleket, hogy intézzék el békéién az flgyet. Fölszóli­tására mily csend volt a válasz, egyik fii sem válaszolt. As elnök ezután ismerteti, ho;y há­rom nappal ezelőtt dr. Kelemen Bila sürgős kirvinyt nyújtott be, amelyben biróküldist kir. Fölolvassa a bead­ványt, amelyben Kelemen kijelenti, hogy közben társtdalmi uton történtek lépések is ebben a nagy lovagias ügy­ben irdekelve van majdnem ax egisx szegedi tőrvinyszik is az Ítélőtábla. Ebb 31 az következik — mondja to­vább —, hogy akaratlanul is helyte­len határozatot hoznának ellene is riszrehajlatlan itilet nem várható. Kéri a törvényszéket, hogy az iratokat ter­jessze fel a Kúriához, hogy az más bíróságot jelöljön ki. A feltűnést keltő beidvány ezu'án megindokolja kérvényét. Keiemen né­hány héttel ezelőtt beidványban kérte a bizonyítás elrende'ését és 150 tanú kihallgatását. A beadvány — mint is­meretes — foglalkozik Szakáts magán­életével, valamint bará'ai körével is. Ezt a beadványt Srakáts megmutatta a kaszinó és a ciőnakázó tagjiinak, mire ugy a kaszinó, mint a ciónakázó, mint testület, Kelement provokálta, de pro­vokálta 17 magánember is. Becsa'oljs — folytatja a kérvény — a Dilmagyarországoi, amelytől kitörik, hogy a szegedi biról és ügyészi karból is lovoglas elégtételt kértek tőle. Kije­lenti továbbá, hogy a kaszinónak és a regattának szinte kivétel nélkül tagjai a szegedi birói és ügyészt kar, sőt a vezetőségben ts helyet foglalnak. „Mivel pedig a két egyesület testű­'etiieg pro okált — folytatja Kelemen 02 a helyzet állana elő, hogy azok Ítélkeznének fölöttem, akiknek velem el­btizeilen lovagias ügyük van. Ez tel­lesen leheletlen, hiszen már akkor ké­nyelmetlen helyzet állani elő, ba a bi­*onyi'ás kérdésében kellene határozni." »A hvogtas ügyek miatt a szegedi 'orvényszék és Tábla tagjai — még ts, akik véletlenül nem tagjai a wszlnónak — ellenem vannak han­golva, Ugy vannak Impresszionálva, hogy részrehajlatlan itilet nem ható." Kártyacsiták miatt folyik az egész ügy — következik rzután —, Inkom­patibilis tehát az, hogy azok Ítéljenek, akik tagjai a kaszinómk. így tehát a tárgyi agos és pártatlan elbírálás miat a biróküldés indokol!. A kérvény azzal végződik, hogy Kelemen egyéni becsü­letükben nem akarja megtámadni a bíróság tagjait, de szerinte ugy vannak hangolva, hogy nakaratlanal .is hely­telen Ítéletet hoznának." Vild Károly elnök a kérvény felolva­sása után megkérdi Kelemrnt, hogy föntartja-e kérelmét. Kelemen: Fönntartom. Dr. Széli Gyula, Kelemen véd'je ez­után becsatolja azoknak a bíráknak és ügyészeknek névsorát, akik tagjai a kaszinónak és a csónakázónak. Dr. Polgár Pé'er, Szakáts képvise lője az ügyvéd-egyenlőség alapján be­Kinos politikai incidens a párisi kiállításon. * tekintés! kér a Kelemen által b csa'oli iraokbi. Majd bejelenti, hogy amikor a kaszinóban Kelemen ügyét tárgyalta a vezetőség, Hamza Géza táblai elnök vezetésével az ő szes birák is ügyiszek elhagyták Ű tárgyalótermet. Ezután kijelenti, hogy három ive hú­zódik Kelemen Bila miatt ez az ügy, nem lehet befejezni, mert Kelemen valami kifogással mindig meghátrál ax Igaz­ságszolgáltatás elől. Kijelenti, hogy Szakát* József már viiszavonulna az egész üjytől, a sok meghátrálást Iá va de Kelemen belekeverte az ügybe egész baráli körét, akik részére a lovagias elégtételt halasztgatja. Szerinte Kele­men elsibolni akarja a pört. Ez nem férfias eljárás, — mondja Polgár Péter emelt hangon. Dr. Szili Gyula akar ezután felszó lalni, de a biróság már visszavonul. Hosszas tanácskozás után az elnök kihirdeti, hogy a tőtárgyalást elnapolja az iratokat a Kúriához küldi jöl, de előbb megengedi Szakáts képviselőjé­nek, hogy betekintse 1 az iratokba, azokon a zárt borítékokon kivüi, ame lyet csak a Kúria bonthat föl. így most bosszú időbe lelik, mig elintéződik ez a pör és befejezést nyer hetnek a lovagias ügyek. Páris, junius 5. A dekorativ müvé szet nemzetközi kiállításán ma a szov­jet-orosz pavillon megnyitása közben incidens történi. Airikor Kraszin, szov­jet-nagykövet felesége és De Monzie közoktatásügyi miniszterrel, valamint hivatalos kíséretével a nézőlömeg kö zött elvonult, ilyen kiáltások hangzót tak el: „É'jen a szovjet I" A pá isi kommunisták ezen kiáltásai arra kény­szerítették De Monziet, bogy az orosz najykövet feleségétől elbacsuziik. A miniszter kijelentette a nagykövet fele s4gének, hogy az Oroszország és a Franciaország közti jóviszony miat* nem tekin heú meg a pavillont, mert így akarja elkerülni a félreértés'. Miskolcon megalakul a demokrata blokk. Miskolcról írják nekünk: Az az ím pozáns győzelem, amely a budapesli törvényhatósági választásoknál túlnyomó többségbe juttatta Wolffékkal szemben a liberális városatyákat, Miskolcon a budapestihez hasonló szervezkedés kez­deményezésére adott példát. Habár még bizonytalan, hogy mikor lesz ak'uális a törvényhatósági tagok válaszáia, mégis szerdán már komoly formában megkezdődtek a megbeszélések arra, hogy a demokra'a blokk miskolci szer­vezete is megalakuljon és teljesen ki­épített egységes községi pártszervezet fogadja a vállasztások kiírásának a napját. Alkalmam volt a miskolci demokrata csoportok egyik vezető emberével be­szélni, aki a következőket volt szives elmondani: — Miiko'con éppen olyan nagy kűz delem letz a városi politikának a teljes liberalizmus szellemében való átalakítása, amint nagy küzdelem vo't az Buda pesten is. A polgárság megszervezése, az! hisszük, ez alkalommal nem lesz olysn nehéz, mint amilyen közönyössi­siget eddig tapasztaltunk minden köz ügynil. Láthatják, hogy mire vezet, h a polgárság közömbös és mi lesz az eredménye, ha a szélsőséges jobboldali elemek bejuthatnak szélsőséges elveik­kel a törvényhatóságba. A demokrata blokk polgárai a teljesen megszervezeti kisiparossággal is a munkássággal egysiges platiformon fognak belemenni a választásokba. Az Enyedi-hagyatékot rövidesen megkapja a szegedi muzeum. Tervek a képtár felfrissítésére. Bizonyára sokan emlékeznek még azokra a tárgyalásokra, amelyek özv. Enyedi Lukácsné hagyatéka kötül lá­madtak a város és as örökösök között. A város ugyanis reflektált arra a rend­kívül értékei és gazdag mögyűjte­ményre, amely Enyedi Lukács tulaj­dona volt éi amelyet még életében a városi muieutn kincseinek gyarapítására szán*. A tárgyalások eredményeként körülbelül két évvel eietőtt abban egyeztek meg, hogy a város a hagyaték egynyolcad értékének megfelelő eriékü műkincseket kap ¿1 azok kiválasztására Petrovlcs Elek, a szépművészeti mu­zeum főigazgatója vállalkozott. Pclro­vics Elek ki is választott három, rend­kívül értékes képet: Allori: (Bronsins) Angyali üdvözlet-él, Sodorna névtelen követőjének alkotásit A sient család-ot és Mária koronázását, amely a tos­canai iskolából került ki. A három kép irtike ma meghaladja az egymilliárd koronát. A képek előtör a szép ct vészeli muzeumja kerültek s;akszerü tisztoga­tás céliátó!. Az elmuit hőnap tizen­hetedikén Móra Ferenc, a szegedi mu­rum igazgatója levelet kapott Pelrovics Zleklöl, aki arról érteiitette, hogy a képek rendbehozást tövidesen bf-.je* jőíik és igy néhány nap múlva elküld­beti azokat S egedre. Elküldi egyide­jűleg Eiy-.dínének Stróbl Zsófia áifil fis ett arcképét is, amelyet egy buda­pesti műgyűjtő, Fruchter Lajos vásárolt meg a szépművészeti muzeum számára azzal, hogy azt a szépművészeti mu­zeum adjs létéiül a szegedi muzeum képtárán ik. Felkerestük Móra Ferencet, hogy megérdeklődjük, vájjon az Enyedi-féle bigyaték megérkezett-e már. Móra Fe­rerc é defclödéiűnkre a következőket mondotta : — A képek még nem érkez'ek meg, de minden pi lanatban itt lehetnek. A muzeum képt*ra rendkívül gazdagodik majd velük. Amikor legutóbb megsür­gettem elküldésüket, előterjesztést tet­tem a szépművészeti muzeum főigsz­gatójánjk, h gy a nálunk lévő állami képanyagot, ame'ynek legnagyobbrésze 20—25 eve van a szegedi muzeum­ban, cseréljék ki más anyaggal. Petrovics Elekkel szóbelileg sbban ál­lapodom meg, hogy a nyár folyamán lejön Szegedre, megállapodunk majd abban, hogy az állami képek közül me'yek viaetők el és cserélhetők ki. Kivána'osntk tartja ő is, hogy a mai, rendszertelenül gyarapítóit képgyüjte mény helyett egy olyan képtárt rendez­zen ce az állam a szépművészeti mu­zeum képanyagából Szegeden, amely­ben a XIX század elejétől egészen a jelen időkig képviselve legyen a ma­gyar festőművészet minden reprezen­táns mestere. — A nálunk lévő képek kicserélése azért is kivánalos, m»rt ezeket a ké­peké*, püdául a faniányban ¿zenvedö képtár egy nagyobb falát elfoglaló Bá­thori E zsébetet könyv nélkül tudják már a szegediek. Ugyanígy vagyunk egy másik nagy képpel, Hegedűs Rab­igd jávai, sőt, kevés kivétellel vala­mennyi ná'unk lévő állami képpel is. Most az s teivünk, hogy a képanyagot a jövőben á landóan cseré'ges e a szép • művészeti muzeum. Megkérdeztük Móra Ferenctől, hogy az idén rendez-e ásatásokat a szegedi muzeum. Az igazgató elmondotta, hogy ásatni való lenne bőven, három he'yen is, de pénz nincsen hoz rá. A tavalyi ásatásokat is a pénzhiány akasztotta meg. A muzeum barát ii adtak ugyan pénzt horzá, de ez nem volt elegendő, többet p dig nem lehet tölűk kívánni, amikor az illetékesek úgyszólván telje­sen elzárkóztak minden h zzájárulási k ivánság elől. Anglia adósságai. London, junius 5. Lord Bradbury, a jóvátételi bizot'ság angol delegátusa az angol alsóházban nyilatkozott a szöveti égeiközi bátorul adósságokról. Kije'entetíe, hogy a háboruelőlti Anglia vol! « kon'inens legnagyobb hitelező állama és a külföldön elhelyezett angol kölcsönöknek a kamatai je'entékenv bevéteü forrásul szolgáltak éi a lakos­ság nagy részének bőséges megélbe'&t biz'ositottak. A háború következménye­kép Anglia kényszerült 800 miliő font érékü éitékpipirt elhelyezni Ameriká­ban, ezenkivűl 1000 n illió fontnál ma­gasabb adósságot vállal! magára ugy, hogy ezen adósiágok törlesztésére éven­kin! 32—38 millió font sterlinget kell fizetni. Kijelentette még, hogy i béke­szerződésben foglalt jóvátételi rendel­kezések nem igazságosak. Lord Brad­bury azon meggyőződésének idott ki­fejezést, hogy a legtöbb állam belát­ható időn belül az arib valutára fog visszatérni. Éjjeli tüntetés a román képviselőházban. Bukarest, május 5. A képviselőház éjjeli ülésén a háisz ibályrtform, végle­ges elintézésénél, amellyel az obstruk­ciőt lehetetlenné tették, vihuos jelene­tekre került a sor, mire az elnök az ülést fölfüggesztet e. Az ülés ujabb megnyitása u'án as ellenzék folytatta a tüntetését, megszállta az emelvényeket, az elnöki széket és a miniszterek he­lyeit. A heves jeleneleknek a villamos­lámpák kioltásival vetettek véget. Nincsics a szerb—bolgár viszonyról. Belgrád, junius 5. A parlamenti klub­bok vezetőinek tegn'pi összejövetelén Nincsics kü'ügyminiszier részletesen be­számolt a jugoszláv kormánynak Bul­gáriával szemben elfoglalt álláspontjá­ról. Mint mondotta, a kormány poli ikája Bulgáriával szemben odahá­nyni, hogy lassanként megegyezésre tudjon ve>e jutni. Belgrád támogatja Conkov miniszterelnök mostani kor­mányát, mert az a véleménye, hogy a Cankov kormány aktív harcot folytat a kommunizmus ellen. A kom r unisták mindenü t megkísérelik a tömegek elé­gületlenségét egy világforradalom szá­mára kihasználni. A jugoszláv kormány békés politrkáját kü'önösen a Bulgáriá­ból Jugoszláviáb i menekült emigránsok zavarjak. A külügyminiszter meggyőző­dése szerint ezek öss eköttstést tarta­nak fenn a kommunistákkal, ami a ju­goszláv kormánynak nem kellemes. MMMMMaMMMMMMAMMMMM Tizcnkllenchónapos lesz Romániá­ban a katonai azolgáltt. A Lupta cinü lap részle'eket közöl a hadsereg reorganizálásának tme;etéről. Eszerint az aktiv katonai szolgálat 19 hónapos lesz valamennyi fegyvernemnél, a hadi­tengerészet kivételével. A tartalékban mindenki 18 évet tölt és 6 évig lesz népfölkelő. A katonai egységekbe való beosztást ugy tervezik, hogy a nem román nemzetiségű katonik mindig megfedő aráfiyU-Jy*ebbségbfcn legye­nek" a romái elemmei szgmben. A ter­vezet egyúttal megvalósija áll ímainak katonai szervezeti egyá»^' még pedig kölc .önös fegyvereliati é« a stratégiai közlekedési vor.síak összhangba hozatalával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom