Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-06 / 17. szám

10 DELMAGYARORSZÂG 1925 junius 3. Tönkremenetelem története. Tekintetes királyi Törvényszék, méltóztas­sék elrendelni ellenem a kényszeregyezséget, vagy mit figurázzunk annyit, nyissák meg egyenesen a csődöt. Soha ilyen ágrólszakadt még nem voltam, én hordom a családom viseltes holmijait, van egy felnőtt öreganyám, az átutalta a régi barchetjeit, mert az idén másfél arasztos kombinékra vetemedett; a ci­pőmből kidugja fejét a hüvelykujjam és ag­godalmas csóválásokkal szemléli a világot, — én már nem sírok, teljesen elkészültem, tönkretett a méltóságom. Kezdem ott, hogy magam vagyok az oka, szerettem a vitákat és sokat emlegettem a Isten fáját, mikor a házmesterem a tizedik csengetésre se mitott kaput. — Ez egy vallásos ember, vélte a szelid aggastyán és egy zord éjszakán, mikor ala­posan kipróbálta a türelmemet, ünnepélyesen fölkért bérmaapának. Igenlő válaszomra kezet csókolt, ami engem a lelkemig meghatott. — No, fiam, folytattam a társalgást, aztán mivel Jepjelek meg ? Ruhával, vagy órával ? — Órával az uj ruhában, felelte ő. — Rendben van, szóltam elhűlve és korán reggel elindultam — részint bevásárló, részint a Tisza Lajos-körútra. Másnap a háziasszonyom tejeskofája vert föl álmomból. — Husz éve járok a házhoz, leginkább al­kalmatosabb embert nem találok a tekintetes urnái. — Mire vagyok én alkalmas ? — Hát hogy a fiamat tessék vállalni. Megdöbbenve tekintettem a ráncos matró­nára. Lehetséges volna? Soha nem láttam, miért fogja ez most r ^m a fiát ? — A tekintetes ur lesz a legjobb bérma­apa, folytatta a szipirtyó s nekem nagy kő esett le a szivemről. Hát mégse .arról" van szó. Immár tehát két .gyermekkel" leptem meg magamat, csak ugy bökdösött a büszkeség. Éjszaka nem tudtam bejutni a házba, a mester egyáltalában nem nyitott kapu'. Kisült, hogy nem is volt otthon, izgatottan járta a kocsmákat és dicsért engem. Nekem prezen­tálták másnap a számlikat. Az utolsó hét aztán sorsdöntő lett, olyan méreteket öltött velem szemben a bérmaapa­sági kereset. Kiderült, hogy a szomszédék szobalányának is van cg/ dugott gyereke, aki még nincs megbérmálva, — engem szemel­tek ki. — Miért nem kéri fel a tulajdon gazdáját ? — Ojjé, hiszen azok.,. — Persze, persze. Az éjjeli őr, aki itt szokott aludni a Széchenyi tér parktükrében, mint rendes em­ber nappal ibren van és rám talált. Neki is van csemetéje. A levélhordó nekem hozza a legtöbb szerelmes levelet s erről eszébe ju­tott a szerelmetes fia, akit én tflbbször fel­képeltem, — hát belém kötött. Mit hutzam­halasszam, tízszeres bérmaapa voltam, mond­hatnám, hogy a szélrózsa minden irányában, de nem mondom. A Belvárosban, Rókuson, Alsóvároson, Felsőn, meg a tanyán. Volt a fiaim között tizenkét éves, meg hatvan esz­tendős is Anyagilag ugy állok, hogy előlegben va­gyok a hivatali fizetésemre a jövő nyárig most tárgyatok felebbvalóimmal, hogy a te­metési költségeimet is utalványozzák ki. Szí­vesen engedek belőle iiz százalékot. Tudni­illik ugy áll a bál, hogy legényember vagyok, akivel senkise törődik, ha meghal, de ha felbőszítenek, megnősülök, öt gyermekem lesz 8 tessék kiszámítani, milyen megrendítően fog ez majdan hatni a nyugdijalapra, Remélem, hogy a város jól felfogott érdeké­ben méltányolják ezt az előnyös ajánlatomat. Végtére ébredjen a hatóság is a kor szín­vonalára és ne féljen a kereskedelmi érzéktől. Napok óla bérmafiaimra megy minden ga­rasom, majd szétszednek, annyira igénybe vagyok véve. Vendéglőben kell őket ebédel­letnem, vacsoráztatnom, végigtanulmányoz­tuk már az összes sörcsarnokokat, az ifjab­bak kedvéért a cukrászdákat; magukkal hoz­zák családtagjaikat, a mamák különösen so< lat tudnak fogyasztani — máséból, csak a maguk hájtömege nem fogy; eg/ bakfis-hoz­zátartozó diszkrét vakmerőséggel f.gyelmez­tetett, hogy ha tetszik a lába, azt sokkal szebbé varázsolhatom selyem harisnyákkal... mit mondjak még tovább is? Kérem a kényszeregyezséget, mert külön­ben társadalmi akciót leszek kénytelen szer­vezni felruháztatásomra. Hogy többet ne mondjak, a májusi házbérrel még tartozom, ba nem ráncigálnak sehová, szalonnadarabon élek otthon. Hogy teljes legyen a szerencséilenségem, a legjobb ötlet csak most jut eszembe, ami­kor már késő van. Miért nem kerestem én is egy alkalmas bérmaapát ? Oh, én állat, miért nem ? Hajit Etnekir. vi/7-én Dr csengeni A Belvárosi Moziban tudományos felolvasás* vetített képekkel Róma műkincseiről. Békésen intéződik el a „Nikoláf-pör. Ismeretes még a nyilvánosság előtt az a sajti pör, amely két év előtt a színigazgató harc kapcsán indult meg. Amikor ugyanis Palágyl Lajos műkö­dése ellen kifogások hangzottak el, a szegedi színházért két igazgátő, Andor Zsigmond és Faragó Ödön harcoltak. Az igazgatói szék körül a toronyalaiti csata melle t hírlapi csata is dúlt, amelynek hevében Ur György a Hitföl Rendkívüli Újságban igen éles hangon cikket irt Dobay Gyula ellen, akinek az igazga ói szék körül várat­lan sierepe támadt. A szokatlanul éleshangu cikk miatt Dobay sajtó utján elkövetett rágalma­zás és becsületsértés miatt p3rt indí­tott Ur György ellen. A törvényszék Vild-tanácsa hónapokkal ezelőt tar­totta mrg ebben az ügyben a főtár­gyalást, amelyen Ur György beismerte, hogy nem megfelelő információk abp j*n irta meg cikké', de rámutatott arra is, hogy milyen munkát vígez az ujjágiró, akinek vállain emberek a bársonyszékekig is elju'nak. A törvény szék egy hónapi fogházra Ítélte Ur Györgyöt. A szegedi ítélőtábla elé került az ügy, amely azonbm még mielőtt ki­tűzte votna a fölebbvileli tárgyalást, alaki okok miatt megsemmisítette a törvinyszik itiletit. A törvényszéken most péntek délelőttre tüz ék ki a második főtárgyalás!. A főtárgyalás előtt Ur Györgynek egy nyilatkozata jelent meg a nyilvánosság előtt, amely­ben elégtételt adott Dobay Gyulának a helytelen információk alapján éles han­gon megirl cikke miatt. Az őszinte nyilatkozatot azonban Dobay Gyula nem tartotta kielégítőnek, hanem még tízmillió korona letizetisit kirti az uj ságirótóL jótikony cilra. A főtárgyalást azonban ennek elle­nére is elnapolta a törvényszék és fel­szólította a feleke1, bogy tizenöt napon belül jelentsék be, hogy békésen el udták-e intézni az ügyet. Ha tizenöt napon belül ezt nem jelentik be, a főtá gyalást meg fogják tar'ani. Most pedig ismét tárgyalások indultak meg a két fél között, most már az összeg ügyében, mert Ur György már teljes erkölcsi elégtételt adott. A cigányprímás özvegyének alapítványi regénye. Apró ajándékok tartják fenn a barátsá­got, hirdeti a közmondás, de nem teszi hozzá, hogy a nagy ajándékokból sok­szor származik baj. Elmondjuk azért azt a sok kellemetlenséget, amit Szeged vá­rosa vett a nyakába, mikor elfogadott ilyen ajándékot, örült a közvagyon gya­rapodásának s a hozzáfűzött feltételek alapján nemes missziót akart te'jesiteni. — Tiraeo Danaos! — mondja most magában s mivel nem tehet mást, viseli a következményeket. Már egy esztendeje tombolt a háború, mikor 1915 juniusában megjelent a vá­rosi tiszti ügyészi hivatalban özvegy Er­délyi Ignácné Mészáros Júlia, a feledhe­tetlen, hires cigányprímásnak, Erdélyi Nácinak (az azóta szintén meghalt Kál mán fivérének) özvegye s kijelentette, hogy alapítványt akar tenni. Jegyző­könyvbe mondta, hogy van három ingat­lana. A Nádor- és Bajia-utcákkal hatá­rolva 112 négyszögölnyi, a Bajza- és Somogyi-utcák között 91, végül a Sí mogyi- és a Nádor-utcáktól határolva 110 négyszögöl terjedelmű viz előtti ház és udvar. Az utóbbin 7000 korona bank­kölcsön jelzálogilag betáblázva. Ezt a három házat az elhunyt férje és a saját Hevét viselő alapítvány céljaira felajánlja. Kamatait elsősorban a háború­ban kereset- és munkanélkülivé vált olyan hadban volt szegedi polgárok kapják, akikről az állam nem gondoskodnék. Ha pedig ezek idővel kihalnak, a kamatok szegedi illetőségű, szegény, tehetséges, felsőbb kiképzésben részesülő zenész­növendékek ösztöndijául szolgáljanak. De meglehet, hogy ilyenek se lesznek, azért a következő, részeltető turnus felsőbb ipari kiképzésben álló ifjakból kerüljön elő. Végül — mindenre számítva —, ha nincs, aki megfeleljen ezeknek a föltéte­leknek, a piarista gimnáziumnak mindig akad kiliínő diákja, aki felsőbb tanulmá­nyokat végez. Támogassák azt. A bankkölcsönt a város tartozik ki­fizetni, — mindezzel szemben pedig az özvegy élete fogytáig adótól és illetéktől mentesen évi 5000 korona évi járadé­kot kap. — Ha meghalok, akkor Erdélyi Antal zenész és neje kapnak évi 1000 korona járadékot a várostól, — kötötte ki a végén. A közgyűlés még abban a hónapban köszönettel elfogadta az ajánlatot. (Egy 1913 ból való becslés szerint egyébként a három ház és telek értéke 115 441 ko­rona és 70 fillér volt.) A szerződést a tanács megkötötte, a házak kezelésére gondnokot jelölt ki, az évjáradékot folyó­sította, de távolról sem gondolt rá, hogy ez még nehéz ügy lesz. Már november­ben panaszkodik az özvegy apróbb figyel­metlenségekért, tévedésekért s kifogásolja, hogy az iratokban Juliannaként szerepel, holott ő Júlia. A tanács mit tehe'ett mást, eió/ékeryen kijavíttatta a közgyűlési jegyzőkönyvet is. Legyen Júlia. Az ügy további fejleményeihez tartozik, hogy az alapítóleveleket nem állították ki, mivel a házaknak alapítványul felhasz­nálható jövedelmük nem volt. Eladásukra se gondolhatott a város, hiszen a szabá­lyozási vonalba esnek s később drágáb­ban kellene megvásárolni az utcaterület­hez-csatolandó részt. Idetartozik az is, hogy például 1916 nyarán a három ház bruttó bevétele 7170 korona volt, az összkiadás pedig az év­járadékokkal együtt 8907. Tehát már 1737 koronát fizetett rá. Jöttek aztán a nehéz idők. 1920 telén azt kérte Erdélyiné, hogy járadékát emel­jék fel 10.000 koronára. Ez megtörtént, epp ugy, ahogy 1921 ben már 24.000 korona volt a járadék, a következő évben 36.000. (Azt a kéréséi azonban, hogy nyugdíjasként kezeljék s cipőutalványt juttasson neki a város, már nincs mód teljesíteni.) 1923 kezdetén 60.000 koronára rúgtatja fel a drágaság az évi járadékot. Ugyanakkor a házak évi jövedelme 40.000 korona, fenntartási költségük 100 - 200.000 korona körül jár, értékük ötmillió. De minden emelkedik s juniusban már 120.000 koronában állapítja meg a közgyűlés az évi járadékot. Talán nem kell ezen a helyen jelle­mezni az idóket, az 1923-as év úgyis fe­ledhetetlen nyomokat hagyott egyaránt mindnyájunkon és a koronán, mikor Zü rich kompolyltotta az emberiséget. Ter­mészetes hát, hogy még ugyanazon év decemberében — amikor az ingatlanok értéke 30 millió, a házak évi jövedelme 1,768.000 korona —, 1924 töl kezdve havi 100.000 korona járadékot állapit meg Er­délyiné részére a tanács. Jön 1924, semmivel sem jobb elődjei­nél. Sót 1 Márciusban havi 400.000 koro­nát kér az özvegy, még pedig januártól visszamenőleg, mert a százezer koronáért bútorozott szobát sem kap, esetleg három kiló hust vehet rajta. Az ingatlanok értéke ekkor már 200 millió, a házbérjövedelem felül van vala­mivel a kétmillión. A tanács pedig azt határozza, hogy fizeti Erdélyinének a házak bruttó bér­jövedelmét, amig az el nem éri a havi 400000 koronái Az adó a várost terheli. Ez, persze, fele sincs annak, amit az özvegy kér, aki tiltakozik is a határozat elten. — Kérem tudomásul venni, hogy en­gem a befolyó házbérek mennyisége nem érdekel, valamint az sem, hogy a házak a gondozás helyett rombolásban részesül­nek s egy szép napon összeomolva, lak­bér nélkül maradnak. Mondom, ez en­gem mind nem érdekel, kérem a havi 400.000 koronát. A tanács röviden válaszol, a kérelmet nem teljesítheti, mert arra kötelezettséget nem vállalt. feleíon: irodai 2-58. BELVÁROSI № O ZI Telefon: pénztári 5-82. HARRy plEL június 6., 7-én, szombaton és vassírnap ¿Я Az idegnélküli ember. Különös légből kapott történet 7 felvonásban. Eít megelőzi; A tekefe maffia Falrengető burleszk 2 felvonásban. Az Előad'sok kezdete 5, 7, 9 órakor. órai előadás kedv ző idő >'sntn a Hortáth Mihály• uícai nyári helyi.bégben lesz megtartva. Erre tör ki csak a felháborodás I Hohó, dehogy nem vállalti Csakhogy a szerző­dés annak idején a városra volt kedvező, míg most ő reá. De nem engedi magát pörbe heccelni még ha egy fillért se ad Szeged — Adjon nekem inkább egy megfelelő állást a város, teszem azt annak az állá­sát és fizetését, aki az ilyen zavaróan ható végzéseket megszerkeszti, nem fog­nám a fizetésemet ingyen húzni. Azonban hiába bizonykodott Erdélyiné, mégis csak megindította a város ellen a pört s meg is nyerte, még pedig sokkal jobban, mint bármikor hitte volna. A tör­vényszék 1924 májustól járó évi 2010 aranykorona járadékot itélt meg, tizenhat­millió korona perköltséget kapott a város­tól Erdélyiné ügyvédje. Az ítéletet a sze­gedi Tábla is helybenhagyta. Álláspontja az volt, hogyha majd az életjáradéki tételek és az alapítványra fordított minden más kiadások összege a házak értékét eléri, esetleg, túlhaladja, a városnak külön pör utján módjában áll az életjáradék további fizetésének kötelezettsége alól való felmentését érvényesíteni. De ezzel sem ér véget az ügy (amely­ben a város nem él felülvizsgálati kére­lemmel, miután attól eredmény nem vár­ható s csak a költségek szaporodnának), mert az ítélet után a városnak most még 1934 aranykorona illetéket kellett fizetnie. Ami papírban 32,878.000 koronát Jelent. Ezek után aligha kételkedhetik benne bárki, hogy a torony alatt bizonyos meg­döbbenéssel fogadják a jószívű embereket, akik ajándékot hoznak. — Timeo Danaos ... Még egy-két ilyen felajánlás és ugy belevéirzünR, mintha csak az ütőerünket vágták volna el. Visz< nt eszünkben sincs, hogy bárkit megbántsunk, hiszen szó ami szó, szegény Erdélyiné sem hitte volna 1915 ben, hogy jöhet idő, amikor az 5000 korona semmit sem ér. Micsoda ur az, akinek ma 5000 aranykoronája vanl Férfi ÉS női divatcikkek gazdag raktára 48 b Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Vl/7én Dr. Csengeni A Belvárosi Moziban tudományos felolvasása vetített képekkel Róma műkincseiről. Tekintse meg mélyen leszállított ós kiirt áraimat a 165 bérmálás alkalmával Órák és ékszerek jótállással 1 GYŐRI BÉLÁNÁL, Klauzál tér 2 RÖVID CáBRHVIIDÓ Jókai-utca, ociancRNÉB, özv, Heksch Oszkár né fűszer- és csemegekereskedő Valéria-tér 10. Telefon 920. Viszonteladóknak árkedvezmény. Megrendeléseket házhoz szállitom. 142 Partfürdő-vendéglő ételei és italai elismertek. Kiszolgálás elsőrendű. Szolid árak. Kitűnő cigányzene. Szíves pártfogást kér 382 HAflN JÁNOS vendéglős. Tüz ellen akkor védi meg ingóságainak, lakásának értékét, ha előfizet a Világ" ßß -ra. Aki 3 hóra 180.000 koronát előfizet, vagy 3 hónapon kérész ül 60.000 koronát elő­fizet a .Világ' cimü kiválóan szerkesztett elsőrangú politikai napilapra ingyen és díjmentesen százmillióra biztosítja ingóságait tűzkár ellea és torttM százmillióra Mrts ellen, vagy tűzkár ellen, ha egy uj elófizetót szere/, a Világnak. A biztosítás csak belföldre szól. VI i fí 6 kiadóhivatala Budapest. VI., Andrássy-ut 47.

Next

/
Oldalképek
Tartalom