Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-06 / 17. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1925 juntas 6 idő — nem sikerüli és csupái 28 alá­írást sikerült összeszedni. Holnap dél­elő.t azonban még megszerzik a hiányzó két aláírás! és meg fogják tartant a zárt ülést. Minisztertanács a Benlczky ügyről. Ma délelőtt minisztertanács volt, ame­lyen a Benlczky üggyel foglalkoztak. A mini8ztertanác-ről azonban semmiféle küzlist nem adtak kl. Amikor Pdtten elkobozzák a Vossischa Zeitungot, Berlini jelenléi szerint ottani s*jtő­körökben nagy jeltünést keltett, hogy Budapestet elkobozták a Vosstsche Zeitungot, mert a lap leközölte a Benlczky vallomását. Jelölések Hainrich Ferenc mandátumára. Budapest, junius 5. A Heinrich Fe­renc halálával megüresedett tabi kerü­let székhelyén, Tabon vasárnap délben kormánypárti jelölő nagygyűlés lesz. Az ellenzéki demohraikus b'okk je­löltje dr. Vtncze József kaposvári ügy­véd már megkezdte körútját. A Meskó — Drózdy-csoport a jelöltséget Henz Ká­rolynak ajánlotta fel. A legitimisták herceg Wíndischgrütz Lajost szeretnék felléptetni. Kószó Istvánt felmentik állásától ? A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyarország érteiitéss szerint leg­közelebb Éhn Kálmán egységespárti képviselőt népjóléti politikai ál'amtl­kárrá nevedk ki. U/yancsak szó van arról, hogy Kószó István belügyi állam­titkárt felmentik és helyébe a Nagyatádi­csoportból neveznek kl képviselőt ál­lamtitkárnak. Kanada annektáini akarja az egész északi sarkot. Bécs, junius 5. Newyorkból jelentik : A kanadai alsóház tegnapi ülésén el­fogadták a kormány indítványát, amely az északi sarknak Kanada által való annexióját célozza. Az indítványhoz a kanadai belügyminiszter magyarázat­képen hozzáfűzte, hogy Kaiada egé szen az északi sarkig terjedő területet a maga számára igéiyli, tekintet nél­kül arra, hogy föl van-e már fedezve, vagy nine*. A törvényjavaslat fölhatalmazza a kaiicdai kormányt, hogv a fölfedező útra indulóból megkövetelhessj, hogy utjuk előtt a kanadai kormány enge­délyét kérjek ki. A minisz er kifejezet­ten hivatkozott Amundsenre és a leg­közelebb slartolni készüiö amerikai Mac Millan-expedici'ra. Újból hangozhatni kell, hogy Amund­sen azzal az utasítással ment észak­tarki útjára, hogy a fölfedezendő terü­letet a dán király nevében din terű­idnek jelent, e ki. A törvényjavaslat­nak tehf, amelyet a kanadai alsóház­ban benyuj'ottak, az éle egyenesen az északsarki kutalúk ellen irányul. Véres harcok Sanghaiban. Singhaiból jelentik: A lázadók ellen erősen folyik a h te, A ptkingi kül­ügyminisztériu n és a diplomácia kö zölt élénk jegyzékváltás folyt le. A vá­ros u'cíin a késő esti órákbjn ismét harcok folytak. A nemzetközi gyáripari kongres t­szus megnyitása. Bécs, junius 5. A nemze kíxi gyár­ipari kongresszus megnyitó ülésén Kujf­ler, mint ai osztrák G;apot-, Kö ő- és Siövő-ipir Egyesü e! elnöke intézeti üdvözlő siavikat és örömén ;k adott kifejezést afelett, hogy iz értekezle'en 21 állam delegátusa vesz részt, ami a l.'gerősebb bizony téka annak, hogy valamennyi nemzet gazdasági téren való együttműködése állandó erejű. Az a ten/, — fejezte be beszédéi az elnök — hojy a világ majdnem valamennyi n:msete a közöl érdektől összefflzötten a kö.ö: békés munkála.ok céljából Csjzegyült, kétségtelenül az eg fik sze­rény téglija ai állandó bé*e és az állandó köicsönöa megértés épQIetének. Az elnök ezután a 12-ik nemzeiközi gyapoSkongreisziist megnyitót Inak je­lenti ki. Ujabb leszerelési Németországtól az Kiürítik az e'sö zónát, ha pótalják a ántánt. mulasztásokat. B.rlinből jelentik : Az a jegyzék, a melyet a szövetséges nagykövetek a birodalmi kancellárnak adlak át, köveleli a 150000 főt túlhaladó rendőrök elbo­csijtdiát, a katonai kiküldés beszünte­tését, valamint a rendőrségnél létesített dróttalan távíró szerkezetek megsem­misítését. Követeli azonkívül számos gyárnak, gyárberend;zésnek és telepek* r.ek szétrombolásit, igy a Krupp-gyár­b*n és az Ehrhadt gyárban. Köveleli ezután a birodalmi hadsereg fegyverei­nek á litóleg számfeletti kiegészítő és pólrészeíl, a hadvezetés^ á szervezé­sét. A légCgyi otz'ály és a központi vasú ügyi o:ztály feloszlatandó. A ve­zérkari tisztelt kiképzésében bizonyos korlátozások hajtandók végre. A szö etséges kormányok megáll i­pi'jék, hogy jóvátételi kötelezettségeit Németország bive i telje i ette s ezért készek az ehő megszállási z)na ki­ürítésére a parancsot kiadii, mihelyt a mulasztásokat helyrehozzák. Egyidejű­leg visszahívjak az elenőrzö bizott­ságot. A szö /etséges kormányok régi idő óla hasztalan figyelmeztetik a németkor* mányt az alárendelteknek feltüntetett kö­telezettségek lényegbevágó íelentőségére. Ezekea kívül a német kormány ismételten ujabb szerzödéssértéseket követett el az által, hogy a birodalmi védtrőbe bizo­nyos időre jelentkező önkénteseket állí­tott be, továbbá hogy számos egyesü• leinek engedélyt adott a katonai kikép­zésre. A szövetségrs hitalnak elvárják a német kormánytól, hogy kellő jó­k irattal kezdi meg a dolgok rendbe­hozását. A kormánypárt ismét nem akart hallani a Somogyi—Bacsó-ügyről. „S?áz embert nem lehet talá'ni, aki meglenne elégedve a kormánnyal. Budapest, junius 5 A nem:e'gyülés mai ülését háromegyed 11 órakor nyi­tó ta meg Scltovszky Béla elnök. Napi­rend szer nt következik a vá'asztójogi törvényjavaslat általános vitájának foly­tatása. Kun Béla: Ez a választójogi javaslat mindenre alkalmas lehet, csak a lelkek megnyugtatására nem. Viazont alkal­mas arra, hogy a küflld előtt ferde világitálba he'yezze az országban ural* kodó közszelleme , amely egyáltalában nem fogadta hozsannával ezt a javas­latot. Ezután a régi parlamenti harcok em­1 keit eleveníti fel. Részletesen fejtegeti, hogyan járta le migát a koalíció s hogyan jutott uralomra a munkapárt iz 1910 es vesztegetéses választáson. Kállay Tamás: Az tiszta választás vjlt! Kun Béla: Hogy mondhat ilyet a képviselő ur I Kállay Tamás: Én akkor benne vol­tam. (Derültség ai ellenzékei.) Kun Béla: Óriási mulasztásnak tartja, hogy Tisza István elutasította a hősök választójogát. Ait vitttja, hogy az egy­ségespártnak a választójogi kérdésben elfoglak mzgoinrtása csak a földalatti tróket növeli meg. A kormánynak nincs talajt ai országban. Könnyű volt 1920­han és 1922-ben Nagyatádihoz csatla­fo:n\ de 1908 ban Nagyatádit míg r¿bellis demagógnak bélyegezték meg. Ismerteti a kisújszállási kisgazdaérte­kezlet határozatát a kisbirtokosok orszá­gos szervezkedéséről, amelyben benne v«n a titkos válasz'ójog követelése is. Ezt aláirta többek között Csontos Imre Is. (Nagy zaj és taps a baloldalon), üvabba Palacsi Dénes és még szá­mosan. Csontos Inre folyton bözbeszól. Drózdy Győző (Oontos f:lé): Ez a kis ember a legnagyobb népcsaló l (N tgy z»j.) Az elnök rendreutasítja Drózdyt. Kidrik Ferenc: Nagyatádi megfor­dulna a sírjában, ha tudni, m't esi­nának. Kun Béla: Nagyatádi, Herczeg Sán­dor és Nóvák János jöttek be annak idején az országgyűlésbe e program alapján Azt hangoztatták, hogy ők nem akarnak külön kisgazdapolitikát csinálni, hanem a po'gárokkal együtt óhaj'anak dolgozni Azt hirdette Nogy• aládt, hogy a demokráciát csak általá­nos titkos választójiggai lehet elérni. Ennek alapján jöttek be 1920-ban a vérbeli kisgazdák löbbégben a nem­zetgyűlésbe. A jövevények azonban nem valósították meg ezt a programot, hanem odakötötték a kisgazdapolitikát a népjogellenes politika szekeréhez. (Z*jos taps a baloldalon.) Röpi atokat olvas fel, amelyekből ki­tűnik, hogy a választások idején a Keresztény, Keresztény Kisgazda és Polgá'i Párt az általános titkos válasz­tójog mellett agitált. Kállay Tamás: De nem az egy­ségespárt 1 Kun Béla: A kettő nem ugyanaz ? Felkiáltások a jobboldalon: De nem ám! Horváth Zoltín : Még a nevüket sem tudjikl Azt Is elfelejtették l (Derültség.) Kun Béla egy hódmezővásárhelyi röpiratot olvas fel, melyet Emich Gusz­táv jelölt érdekében adtak ki. Ebben többek között az van, hogy azt a kép­viselőt, aki programját megszegi, tör­vényhozásiig kell kényszeríteni arra, hogy mandátumáról mondjon le. (Z\­jos he yeslés az ellenzéken.) Felkiáltások a baloldalon: Az egy­f égespárt le fog mondani. Kun Béla: Ed a röpiratot Nagyatádi is aláirta. Adják át tehát helyüket l Száz embert sem lehet nagyítóval találni az országban, akt érdek nélkül meg lehetne elégedve a kormánnyal. Felkiáltások az ellenzéken: Azért nem kell a litkoi vál isztójog I Kun Béla: Követ ¡ijük a régi kis­gazda programot, a kisgazdapárt 16 pontyának megvalósítását. Ki akirjuk ir­tani azt a hazugságot, hogy a népaki­rat megnyilvánulásának nevezzenek o'yan választásokat amelyekről az ál­lampolgárok tekintél;es része ki van zárva. Ml demokráciát akarunk, ke­lesztény demokráciát, olyan képviselő­házat, amelyben a demokrácia képvise­lői foglalnak helyet. Miu án a törvény­javaslat ezt nem teszi lehetővé, a ja­vashtot nem fogadja el. (Zijos éljen­zés a baloldalon.) E'.után Kállay Tamá? emelkedik szó­rtra. A titkos választás mellett még Apponyi Albert grófot is kihúzatnák. Abboz, hogy Ttsia Is'ván emlékét n e¿védje, nem érzi magát elég nagy­nak. Tiltakozik az ellen, hogy a több­-égi párt a k'sgazdákat teljesen fel­szívta voina. Peidl Gyula az egyetlen szocáldemokrata képviselő, akiiek be­szédeiben megtalálja ezt sz összekötő kapcsot és pedig ott, ahol Peidl tilta­kozik a szcc á'demoirata párt nevében i hizafíatlansíg vádja ellen. A szociál­demokraták nagy munkát végeznek és nagy tömegek felelt uralkodnak. Arra éii őket, igyekezzenek odahatni, hogy a munkásság nemzeti irányban ha­¡adjin. Az én álláspontom sze­rint semmiféle gyilkost nem lehet pártfogolni. Minden bűnöst meg kell büntetni. A titkos választójogot nem tartja alkalmasnak arra, hogy a leg­hivatottabbakat válasszák a nemzet veze­tésére. A javaslatot eif >gadja. Huska Vilmos: Megilletődve szólal fel először a nemzetgyűlésen. Pakols József: É'jen az iparlársa­dalom képviselője 1 (Éljenzés a bal­o'dalon ) Huska ezután az Oroszországgal való tárgyalások kapcsán az emigrációról be­szél. A szocializmus eszméjét minden­kinek magáévá ke 1 lenni, de nem nemzetközi, hanem nemzeti szocializ­musról var * szó. A Ruhr-vidék ke­gyetlenségeit nem tették szóvá a francia szocialisták, sem azt, mikor bennünket a romlnok kiraboltak. Peidl Gyula: Ugyanakkor itt meg­ölték Somogyi Bálát. (Nagy zaj a jobb­oldalon.) Huska Vilmos: Elfosódottan szJIalok föl először, mert tudom, h g/ roppant kötelességek várnak itt rám, az o szág iparostársadalma érdekeinek képvisele­tében. A magyar kisiparosság helyzete rendkívül súlyos. Nem lehet kirekeszteni azokat a vá­lasztójog gyakorlásából, akik a kezük munkájával járulnak hozzá az ország boldogulásához Foltosnak tartja, hogy minden társadalmi osztály megtalálja a maga képviseletét a nemzetgyűlésben. A törvény er vezet azonban ezt nem biztosítja. Ugy látszik, azt akarják ezzel elé ni, ho^y Miskolcon ne választhas­sanak meg még egyszer iparosi képvise­lőnek. H ve lévén az általános választői jognak, a javaslatot nem fogadja el. (Taps az ellenzéken) Következő fel szó aló P/oppír Sán­dor: Történelmi visszapil aniást vet a választójogi küzdelmekre. Az 1848 iki országgyüés k velte el az els"5 nagy választójogi csa'ást. Elnök rendreutasítja Propper'. Propptr Sándor a javastatot nem fo­gadja el. Az elnök ezután napirendi javaslatot 'esz. Javasolja, hogy a Ház legköze­lebbi üUsét hétfőn tarlsa a mai napi­renddel. A mpirendh z Nagy Vince szólal fel. Az elnöki indítvánnyal szemben indítvány zza, hogy a nemzetgyűlés tartson szombaton is ülést, amelynek naptrendjére tűzzék kl a Somogyi— Bacsó gyilkosság ügyében klküldendő parlamenti bizottság megválasztását. Vass József helyettes miniszterelnök ma ugy nyilatkozott, hogy ez ügyben ujbM megindiják a katonai eljárást. Peyer Károly: Mellékvágány I Nagy Vince: Az ügy kivizsgálására sem a katonai bíróság, sem a polgári bíróság nem illetékes. Az ügyet csakis parlamenti bizottság tisztázhatja. Cso­dákozík, hogy Andrássy Gyula és ársaí még mindig hallgatnak ez ügy­ten. Tiltakozik az ellen, hogy legiti­mista-puccsnak tüntessék fel ezt az ügyet, mint ahogy ezt a külföldi lapok írják. Ezt az ügyet nem lehet sem legitimista, sem más puccsnak fJ­tüntetni. Rublnek István a parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldését célszeratlen dolognak tartja annál is inkább, mert az ügy ezidöszerint a leghivatottabb hitéság, a bíróság kezében van. Ha arról van szó, hogy megbüntettesse­nek a gyilkosok, a kormány és a kor­mánypárt mindenkor a legmesszebb­menő támoga'ást fogja nyújtani. Ezután Farkas István szól a napi­rendhez: A bíróság eddig csak arra volt jó, hogy eltitkolja az ügyeket. Az elnök Farkas Istvánt rendreuta­si ja. Farkas István: Benlczky beállítása szerint a fővezér ur részes volt a fel­hajtásban. Ezekre a szavakra isnét a felhábo­rodás vihara tört ki az egész Házban. Az elnök indítványozza, hogy Farkat litvánt ezért a durva sértésért a men­t Imi bizottság elé utasitsák. Az e'nöknek erre a szavaira azel en* zéken tör ki óriási lárma. A padot ve ve kiáltozzák, hogy Farkas István nem sértett, csak idézett. A Ház többsége Farkas litvánt s menteimi b zottság elé utasítja. Farkas István csatlakozik Nagy Vince inditványához. Az elnök nagy zaj közbei megálla' p lj\ ho;y Nagy Vince indítványa nem házizabálys erű él igy az elnöki napi' rendet, mint meg nen tánado'.tat kell elfogadottnak kijelentenie. Rakovszky litván személyes kérdés­ben szólalva fel, kijelenti, hogy a Be' niczky-ügy nem legitimist i puccs ered­ménye volt éi aki azt állítja, iz ri" galmaz. Ernán fe'olvassák az indítvány önyvet, amilybe Nigy Vincs jegyzett be i ndítványt a Beniczky-ügyben pif lamen i bizottság kiküldése t'.rgyábal' Ezzel az ülés 7 órakor véget ért. MMIMMAMWÍMMMMMÍIMMAM^ Fölrobbant a galatzi löporraktáf* (Budapesti iuiósltónk telefonjelen' lése.) G ílatzból je'entik: A Gilatz kö' zelében lévő 3 ik román repü őszázíj löporrak'ára fölrobbant. A detonáció oly hatalmas volt, hogy a városban számtalin ház súlyosan megrongálódó> Emberéletben nem esett ktr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom