Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-30 / 12. szám

6 DELMAGYARORS;ZÁG 1925 május 29. a polgáii uralomnik. Hiva kőzik Né­metországra, ahol a szocialista többség semmi olyant nem csinált, ami a pol­gári-társadalom romlását célozta volna. A Javaslat a polgári társadalmat akarja megvédeni a szociáldemokratákkal szem­ben. Nem tudja, hogy mit érteti a ja­vaslat iRd)koláaának szerkesztője a polgári társadalmon. A polgárságot nem a választójogi törvényjavaslatban kell védelemben rézzesiteni, hanem in­kább az adótörvényekben, mert nagy nyomorban él és nehéz küzdelmet fo'yiat. A szociáldemokraták mindig a polgári társadalom erősítését és összetartását hirdetik, igy tehát az velük szemben nem szorul védelemre. A javallatot nem fogadja el. Utána Kuna P. András szólalt fel. Miután a javaslat a nemzet javát szolgálja, azt elfogadja. Esztergályos János a következő felszólaló. Azt mondja, hogy a javaslat ne n fog meg­nyugvást kelleni és ennek következté­ben a külföld bizalma sem fog helyre állni. A javaslatot nem fjgadja el. Az elnök ezután a vitát megszakítja. Kegyeletes szavakkal e nlékszik meg az elhunyt Plósz Sándor volt igazságügy­miniszterről, akinek emlékét a Ház jegyzőkönyvben örökiti meg. Végül az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy a legközelebbi ülését szerdán déletött tartja a mai napirenddel. Majd felol­vassák az in e pellásiós könyvet, amelybe Szeder Ferenc és Eszter­gályos János jegyeztek be interpellációt. A Genfbe utazó miniszterelnök helyettesítése. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap Vass Józsefet kérte fel miniszter­elnöki tisztségekben való helye tesitéssel. A választójogi vitában való helyetted' téssel azonban Rakovszkyt bizta meg. Ugyancsak Rakovszkyt és Almássy grófot kérte fel arra, hogy távollétiben az egységes pártot irányítsák. Megint nagy verekedés volt a bécsi egyetem előtt. Beszüntették a tüntetéseket Bécs, május 29. Ma délben az egye • tem egész környékét ellepték a zavar­gásra készülő diákok. A sioc'alista ifjúság a Votiv-parkban helyezkedett el, míg a kampóskeresztesek a menza körül gyülekeztek. Az egyetem épüle­tébe senkit nem engedtek be. A kampós­keresztesek be akartak hatolni a menza helyiségébe, de a rendőrök ebben meg­akadályozták őket. Erre a kampós­keresztesek a Schot'enringre vonultak és olt alkalmatlankodtak a járó-kelök­neV. A rendőrség a kötekedő diákok közül hármat letartóztatott. Délben mindkét diáktábor erősítése­ket kapott. A szocialistákhoz munkások és gimnazisták csatlakoztak, mig a kampóskeresztesek a földmű /elésügyi faiskoláról kaptak uj csapatokat. Hama­rosan nagy verekedés keletkezett, bottal, bUcacsökkel és minden másfajta vere­kedő szerszámmal esett egymásnak a két tábor. A rendőrség hiába akarta őket szétválasztani, a k'rendelt rendőrök száma kevésnek bizonyult a verekedők aatalmas táborával szemben. Egy óra t:Ié a rendőrök is erősítést kaptak és ekkor sikerült a rendet helyreálliani és a diákokat szé kerge'n1. A verekedők közül tizet letartóztattak. Bécs, május 29. Az egyelem bezá­rása nem vetett véget a napok óta <artó kimpósknesztes verekedések által felkeltett izgalomnak. Mint az Arbeiter Zeutang jelenti, a bécsi országos törvény­szék indítványára a rendőrség tegnap a kampóskeresztes egyesületnek a Schiller téren lévő helyiségeiben házkutatást tartott. A községtanác*, mint po'itikai or­szágos hatóság, ezenfe'ül a bécsi rerd örfönökség índitványira megerősítette a Rhein'and-egyesület működésének rendőri betiltását és e'rendelte az egye­sület feloszlatását. Mint a lapok jelen­tik, tegnap több órán át tartó miniszter­tanács volt, amely kizárólag a bécsi egyetemen előfordult eseményekkel fog­lalkozott. A tanácskozásokat ma foly­tatják. Közben dr. Schneidsr közokta­tásügyi miniszter elnökletével rektori értekezletet tartanak, amelyen dr. Schürff miniszter is résztvesz, mint a nagynémet párt képviselője. Bécs május 29. A bécsi főiskolai hal'gatók Német Diákság című szövet­sége, amelynek tagjai sorába nőmet nemzeti és katolikus csoportok is tar­toznak, de aránylag kevé < horogkeresz­tes van, ma délelőtt falragaszokon fel­hívást bocsájtott ki valamennyi főisko­lában, felszólítva valamennyi tagját, hogy tartózkodjanak minden tüntetéstől. Férfik női divatcikkek gazdag raktára 48 b Fóliák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. numerus clausus érvényesítés a nosztriffikálás terén. A kultuszminiszter egyelőre alaptalannak mondja a hirt. Megírtuk egyik e heti számunkban, hogy a péc-i egyetem megtagadta tizennégy Z8idóvallásu orvosdoktor dip­lomájának a nosztrifikálását azon a cimen, meri a numerus claususra való tekintettel be kell várni, mig a nosztrifi­kálás dolgában egységes gyakorlat alakul ki. Pén'eki számunkban pedig megirtuk a szegedi egyetemről nyert információ alapján, hogy készül a nosztrifikálás ügyének országos rende­zése, még pedig informátorunk szeri it meglehetősen a numerus clausus szel­lemében. Most nyilatkozik ebben az újból kínos érdeklődést keltett ügyben Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter, aki a következőket mondja: — A numerus clausus elvinek a nosztrifikálás terén való érvényesítésé­ről szóló htr annál inkább alaptalan, mivel ez a kérdés még nem érett meg a döntésre. Annyi bizonyos, higy a nosztrifikálás ügyét le kel tárgyalnunk. Kü önböző relációk vannak, nemcsak az utódállamokkal, hanem a többi ál­lamokkal is, amelyekkel kölcsönösségi viszonyba óhajtunk lépni Ezt a kér­dést nem mint politikumot tárgyaltuk, hanem csupán nemzetközi relációkban. Előtanulmányok folynak a kérdés megoldása érdekében. Ennél tovább azonban még nem jutottunk. Politi­kumról ebben az ügyben nincsen szó, amin hogy kultuszminiszeri működé­sem alati a lehetőségig mindig távol­tar'ottam magamat a politikumtól. Most is azt az utasítást adtam ki, hogy a külföldi prakszisok összeál i tassanak, mert hiszen a további tárgyalások ezen az alapon fognak megindulni. Ez a nyilatkozat meglehetős diplo­matikus. Most még nincs szó a nume­rus clausus nosztrifikálásáról, de lehet. Majd tárgyalnak. Léderer Gusztávnét gyilkosságra való felbujtás büntette elmén vád alá helyezték. Léderer Sándort szabadlábra helyezték. Budapest, május 29. Hosszú hóna­pokon keresztül tarló vizsgálat után ma délelölt a budapesti királyi ügyész­ség elkészítette vádiratát a Tölgyfa­utcai rablógyil kosság bűnügyében. Az ügyészség Léderer Gusztávnét a bűn­fe^törvénykönyv 69. paragrafusába ütköző gyilkosságra való felbujtás, csalás és lopás büntette timén vád alá helyezte, mig Léderer Sándor, az im­már jogerősen halálraítélt Léderer Gusz­táv csendőrfőhadnagy testvéröccse ellen csupán bűnpártolás vétsége elmén emelt vádat. Tekintve, hogy Léderer Sándor az eredeti vádinditványtól eltérőleg nem mint tettestárs, hanem bűnpártolás vétsége cimén lett vád alá helyezve, a büntető perrendtartás értelmében a királyi ügyészség m'g ma a kora dél­előtti ótákban indítványozta a budapesti büntető törvényszék vizsgálóbírójánál Léderer Sándor azonnali szabadlábra helyezését. Bubits Jenő vizsgálóbíró az ügyészi indítványhoz képest ma délelőtt 11 órakor m'nden kaució né kül szabad* lábra helyezte a Markó-utcai ügyész­ségi fogházban közel öt hónap óta fogva lévő Léderer Sindort. Értesülésünk szerint Léderer Guiz­ávné még a mai napon Bubits Jenő vizsiálóbiróhoz egy beadványt adott, amelyben kérte a törvényszék vizsgál 6­birójá', bogy rendelje el a bizonyítás kiegészítését. Léderer Gusztávné védője Lévay Tibor kormánytanácsos utján kérte a vizsgálóbírót, hogy ujabb hety­sziní szemlél rendeljen el. Ugyanis Lé­derer Gusztávné azt állítja, hogy ami­dőn férje Kodelkát agyonlőtte, vele is akart végezni. — Férjem — mondja beadványában az asszony —, amidőn végzett Kodel­kával, reám fogta revolverét, egy lövést adott le, amely mélyen belevágódott az ebédlő asztalába és onnan a karácsonyfa irányában a falba fúródott. Az assipny szerint az ebédlőasztalon meg keil lennie a golyó befuródása nyomának. Bubits Jenő vizsgálóbíró még a mai nap folyamán dönteni fog a bizonyitás­kiegészitési indítvány sorsa felett, ekkor fog eldőlni ar, hogy vájjon a vizsgálóbiró ujabb helyszíni szemlét fog-e tartani a Tölgyfa-utcai 4. szám a'at i lakásban. Most, hogy a királyt ügyészség el­készttette vádtratát Léderer Gusztávai­val szemben, már semmi akadálya sincs annak, hogy Lidererni ügyiben a bíróság megtartsa a főtárgyalást. A budapesti büntetőtörvényszék min* den valószínűség szerint három héten belül meg fogja tartani a Tölgyfa-utcai rablógyilkosság bűnügyében a főtár­gyalást. A halálraítélt Léderer Gusztá­vot tanuként hallgatják ki. A,Délmagyarország' telefonszámai: Szerkesztőség 13-33. Kiadóhivatal és jegyiroda. 306. Nyomda 16-34. jsiópies nyelvújítás. Buggyos nadrág — farhámos ruha. II. Azután sorba jönnek a figurázásnak ki­merithetlen többi tárgyai: milyen világ­bolondja lett az idegent majmoló magyar nép az ujabb időben. Utána a háború által tönkretett erkölcsöket rójják meg, hogy idegön országokban a tanyai embör vére mögromlott, agár után harmadik lött; mindjárt gusztust változtat, a hitöst ha­mar mögunja, elhagyja, bagojhitre lép. Ez az oka, hogy a sok felprájcolt (fel­kötölt) mellű, oldalgó (ondolált) hajú, megpántolt fejű rúgott menyecskék és ögyébb özvegy lányok elszaporodtak, örö kösen a másik röndös asszony urára pis lógnak; szömérmetlen térdkalács muto­gató (rövid) szoknyára, köldökáruló (mé­lyen kivágott) ruhára, pókháló harisnyára vetkőznek, a legényök mög buggyos nad­rágban (bricsesz) járnak és még azok a vén bolondok se átallanak bolhaszőáőt (pantallót) húzni a csizmába való magyar nadrág helyett. (Való igaz, hogy a bolha könnyebben belekapaszkodik a földig érő pantalló bojhaiba, mint a halzsiros csizma­szárba.) A tánciskolában a fiatalok any­nyira egymásba bújnak, hogy ugy köll a lányt léesztérgályozni a legényről. Másfelől az emberek egymást is kár­pálják, hogy a háború óta senki sem kell a munka, mindenhez kápláros kézzel fognak, megtagadja a külső cseléd a ta­nyai munkát, mind a városba tódul, a mo­ziba. Az meg éppen utolsó eset, hogy a ku­bikos is kecskére öltözik, ingre, gatyára, pan­tallót, kaputot húz és fav?"A A künnlevök közül el a jó földet akarja, a siványba, posza ho­mokba senki se akar menni; hiába méri ki a lánchúzó (mérnök) és hiába bizo­ny itja a fölákóstoló (kataszteros), hogy az csak olyan jó, mint a fekete. Mind a falu, város lábaujjánál akar földet fogni az uradalomtól és a káptalan jószágából. Csak a cucoristának és koministának nincs vermése (maradása) köztük; a sok uj dolog dacára ezek nem találnak be­fogadtatást náluk, mert a búzában hattól hatig akartak szakmányolni, de a mar­kukba szakadt a vége. Mert amikor Kis­guezi Jóska, a részcsök vezére az alsó­városi vasvillás kaszanóban, asztalra állva szavalást tartott a gazdák részes fogadó gyülekezetében és tudományával annyira letorkolta a gazdák elnökét, hogy a szava elállt és csak a szemét merögette. Kínjá­ban egyszer csak meglátta Annus nénit, a tejes asszonyt, aki az uraknak hordja a vízzel feleresztett tejet Palánkba és mint földes asszony, özvegy jogon vett részt a gyűlésben és azt kérdözte tőle kínos vergődésében: „Hát mit szólsz te ehhön Annus?" A tejes asszony nem jött zavarba, csak egy kérdést adott fel a szocialista bizalmi­nak: „Hát Jóska, ha te reggel hatkor akarsz beállni a búzába, akkor mikor csinálod a kötelet ?' (A kévekötő kötelet hajnalban kell sodorni, amikor még a harmattól nedves a buzaszár és csavarás közben nem törik.) Most már Kisguczinak állott el a szava. Ellenben az eddig hallgató gazdák tábora kárörömmel rivalt rá: , Felelj no, Annus­nak, mikor csinálod a kötelet ?" Meg volt fogva és nem tudott ellenvetést tenni. így _„_ -'-I - j * ' társak dühösen lelökték az asztalról a le­főzött bizalmit. Az ilyenféle figurázások közben szület­nek meg az uj fogalmaknak megfelelő uj kifejezések és szavak, de legfölebb pap, jegyző, tanító vesz tudomást róla és ke­vés kerül belőle az ujságiró és könyv­csináló tollára. A hasznos találmányok népies mű­szavai nem figurázás szüleményei, mint a gőzös (gőzhajó, vasul), drótoniró (táv­író), messzeszóló (távbeszélő); nem tré­fás, humoros jellegűek, de ami az ujabb életben különös, feltűnő és szeszélyes, szokatlan a nép előtt, arra már gúnyoló szavat készit. Amikor az uraságnak kopasz kutyáin, a nyakba kapcsolt, földig érő, meleget adó, hidegtől védő, takaró pokrócot látta, annak azonnal ebenlógó lett a neve, vala­mint erről a pléd- nek is, már csak azért i9> hogy az urakat bosszantsa vele. Az újnak, szokatlannak gúnyolása köz­ben felettébb sikerült uj szavakat gyárta­nak, amelyek jellemzően találók s az uj fogalmakat tartalom-híven adják vissza. A napokban három tanyai kofaasszony kocogott a vasútra, miután kacat vetemé­nyeiket oly drágán, mintha ékkövek lettek volna a transváli gyémántmezőkről, elad­ták a ,k »Idus uraknak" és Csötlik szom­széd módjára poroszkáltak hazafelé a viszi-járdán (aszfalt), de azért az elégületlenség zápor módjára patakzott szájukból. Megjegyzem itten, hogy a figu­rázás mellett a paraszt másik főjellem­vonása az örökös panaszkodás és elégü­letlenség, akár van rá ok, akár nincsen. Különösen be nem ismeri, ha jó termés >gy adóemelés lesz ázsa terem is hol­dankint és ha a szőlőkaró is fürtöket hozna, még akkor is elégedetlenkedik az urak előtt: „Mit ér a bor, buza, de nem termett — mák." Az én piacülő kofáim is ily ét telemben jajveszékeltek. Utána a másik téma követ­kezett, hogy ezerféle helye lesz a pénz­nek, amit a szemét zöldségért kaptak. „Az a komisz lány is azért nyúz, hogy farhámos ruhát vegyek neki. Hát mög köll tönni a kedvit, mer tnár tánciskolába való." Meglepődve hallottam az uj szót. Sej­tettem, hogy a mostani zsákformáju ruhát érti alatta, de honnét vette hozzá a jelzőt ? Nyomban eszembe villant, hogy a ma­gyar hámnak ellentéte a német hám, amelynél az elülső szügyeló hámhoz, a hátulsó farhám járul. Innét vette tehát a mérgelődő asszony a magyarázó jelzőt, mivel hogy a mostani zsákformáju nöi kosztümöt a csípőkön felül öv nem szoritja a testhez, hanem ennél lejjebb, a csípők alatt, a törzs legszélesebb perifériáján piros, fehér, sárga és zöld lakkbőröv vn elhelyezve lazán, mint a farhám a lovakon. Ennek a tréfás népies uj szónak értel­mezését nem lehet diszkrétebbül körülírni. Ezen epizódból látható, hogy a makacs­kodó és zsörtölődő öregeknek elveikuől a követelőző fiatalok exekuciójának és reg­nálásának végre is engedniök kell és meg kell nyitni a „nagy késza" száját az idegen ruhadarabokért és nem marad más elég­tételük, csak az, hogy kifigurázhatják a világ csúfjává tett fiatalokat. Azonban minden ellenkezésük dacára a gyorsan haladó idegen szokás és a föld­rajzi egyenlítő másik oldalán fakadt erkölcs lekapar minden eredeti, értékes zománcot a rohanva változó világízlésnek ellen nem álló magyar népről. (Könyves K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom